Augusztus 20-ai igék: „István királyunknak az államalapítás ünnepén elmondhatjuk…”
- Részletek
- Mihancsik Zsófia
- 2010. augusztus 20. péntek, 08:30
- Mihancsik Zsófia
Augusztus 19
Schmitt Pál a Magyar Nemzet-interjúban: „Mit gondol: hány Szent István-szobor van az országban?” „Ahogy ezt az országot, az elmúlt hatvan évet, és a szobrok sorsát ismerem, bizonyára kevesebb, mint ahogy kellene… Legalább ezernek kéne lennie…” „Százötven van…” „Nagyon kevés!... Közel 3200 település van az országban. Arra gondoltam, hogy egy valamire való falu… Minden harmadik… De talán eljön az az idő is… Mint ahogy azt is szeretném, hogy Szent István intelmeit minden diák olvassa el. Ez rendkívül fontos.”
„…szerintem Szent István ’aktualitása’ örök, amit – boldogulásunkra – ránk testált a sors. ’Aktuális’ lehet augusztus 20-án is, de egy magyar ember számára az év minden napján. Többet kell idézni hétköznapjainkban. Miért ne jöhetne elő két fiatal között, hogy milyen lehetett az arca? Magas volt-e vagy alacsony? Irgalmas vagy hajthatatlan? A Hadak Ura vagy glóriás, imádkozó szent? Esetleg földön járó, vívódó és esendő halandó, amilyenek mi, mai magyarok vagyunk? És így tovább. Töltsük meg szerető fantáziánkon keresztül tartalommal, élettel az alakját.”
A köztársasági elnök augusztus 20-ai programja: „Dr. Schmitt Pál köztársasági elnök részt vesz az ünnepélyes zászlófelvonáson.” „Tisztavatás a Hősök terén. Schmitt Pál, Magyarország köztársasági elnöke ünnepi beszédet mond.” „Dr. Schmitt Pál, Magyarország köztársasági elnöke részt vesz a Szent István-bazilika előtt megtartott ünnepi szentmisén és a Szent Jobb-körmeneten.”
Semjén Zsolt Kalocsán: „Nem egy elosztáslogikában, hanem szabadságlogikában gondolkodunk.”
Semjén Zsolt a Bács-Kiskun megyei Nemesnádudvaron: „A magyar nemzet mindig akkor gazdagodott lelkiekben, szellemiekben és anyagiakban is, amikor hűséges volt Szent István örökségéhez.”’ „Itt és most legyünk Szent Istvánok!"
Kósa Lajos a debreceni Déri téri Szent István domborműnél tartott augusztus 20-ai megemlékezésen: „Az alkotmányozó többséggel rendelkező országgyűlés évtizedes adósságot rendezett, amikor a történelmi jelentőségű törvényt meghozta. ’István királyunknak így az államalapítás ünnepén elmondhatjuk, egyik politikai testamentuma megvalósulni látszik’.”
Balog Zoltán a IV. Balaton Nemzetközi Evangéliumi Találkozón: „Az evangélium üzenete nemcsak lelkiségből, hanem szakmaiságból is áll. Ezért az alapvető keresztényi feladat nemcsak a bajba jutottak megsegítéséből áll, hanem az evangélium üzenetének a lefordításából is - s ez az üzenet az adórendszertől kezdve a gazdasági prioritások kiválasztásáig minden területen érvényes lehet. Hogy mit is jelent az az üzenet? ’Adjátok meg a császárnak, ami a császáré, és Istennek, ami az Istené’.”
Szebik Imre nyugalmazott evangélikus püspök, az augusztus 20-i állami ünnep előestéjén tartott ökumenikus istentiszteleten: „türelemre van szükség, mert ’egy csapásra nem tudjuk megváltoztatni az országot’.”
Kövér László, az Országgyűlés fideszes elnöke egy nyíregyházi Szent István-napi ünnepségen: „Az elmúlt nyolc esztendő a magyar államot ’a tetszhalálhoz közeli’ állapotba juttatta, mivel semmi sem működött úgy, ahogyan kellett volna. Az állam vezetői a szabadságra hivatkozva igyekeztek igazolni a törvénytelenség uralmát Magyarországon, s igyekeztek az erősek érdekeit leverni a gyengéken, és mindenkin, aki értéket teremtett. Ez ellen a hatalom ellen példátlan nemzeti összefogás bontakozott ki: az új Országgyűlés felhatalmazást kapott arra, hogy mindent újrakezdjen, azaz visszatérjen arra ezeréves útra, amelyen ’a nemzet és a magyar ember érdeke’ az első.”
Németh Zsolt a Kolozsvári Magyar Napok keretében rendezett Az egymásra találás nemzetpolitikája című fórumon: „Fontos, hogy a nemzetpolitika hiteles legyen, de a hitelességét csak az adhatja meg, ha olyan intézmények jönnek létre, mint a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem, amellyel szemben viszont az elmúlt nyolc évben a magyar kormány ’ellenséges magatartást tanúsított’.” „A magyar külügyminisztériumot át kell hatnia a nemzetpolitikának.”
Augusztus 20
Schmitt Pál köztársasági elnök a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen végzett tisztek avatásán a Hősök terén: „Szent magyaroknak tiszta lelkét nézzed, éneklik majd ma délután a Szent István bazilika előtt ünneplők ezrei. És én úgy gondolom, nyugodtan elhitetjük , hogy az a nemzet, amely ennyi szent királyt érdemelt, igazán különleges”. „Nekünk, magyaroknak van küldetésünk, hivatásunk a világban”. „Az ünnepeink arról szólnak, ami különleges bennünk, magyarokban és a hazánkban élő nemzetiségekben. Ami máshogy volt itt a Kárpát-medencében, mint a világ bármely más pontján. Szent Istvánéhoz hasonló intelmeket, ilyen okításokat a középkorban valószínűleg sokan papírra vetettek, de egy sem ilyen bensőséges, ilyen vallomásos, ilyen szeretően atyai.” „Szeressük, ami különleges bennünk.” Magyarország és mi, magyarok csak akkor leszünk ismét erősek, ha lélekben mindannyiunk hitvallása, vállalása az lesz: a hazáért, mindhalálig.
Hende Csaba az augusztus 20-i ünnepélyes katonai tisztavatáson elhangzott köszöntő beszédében: „A magyar tiszt most kizárólag a magyar hazát, a magyar nemzeti érdeket szolgálja, nem valamely birodalomét, ideológiáét vagy üzleti csoportét.” „Meghirdettük a honvédség újjáépítését, visszatérünk a helyes irányba. A katonai szakma vérrel írott ezeréves vastörvényéhez, amelyet minden, a polgáraiért felelősséget viselő állam és nemzet tiszteletben tart.” „Ezen az úton indultunk el két és fél hónappal ezelőtt. Nagyon hosszú utat kell bejárnunk, de együtt végig fogunk rajta menni. Újjá fogjuk építeni a magyar honvédséget.” Hende Csaba Szent István, Zrínyi Miklós után Szent-Gály Kata költőt idézte: „A hivatás az a rendkívüli kegyelem, melynél sem nagyobb, sem nehezebb, sem boldogítóbb nincsen. Önök egy hivatás részesei… Azt kívánom, tegye boldoggá Önöket választott hivatásuk. Tegye boldoggá a kimondott szó, az eskü életre váltása… Éljék boldogan az életüket. Az életüket, amely a mai napon összeforrt e három szóval: A hazáért, mindhalálig.”
Surján László Veszprémben, a Szent István és Boldog Gizella szobránál, a várban rendezett ünnepségen: „’volt és van annyi jó ebben a nemzetben’, hogy ismét esélyt kapott önmaga újjáépítésére, s hogy újra ’emelkedő nemzet legyen’. Kettős titka van annak, hogy az új eséllyel élni tudjunk: egy természetfölötti és egy evilági. A természetfölötti az, hogy ez a nemzet ’újra rátaláljon Istenére’, az evilági pedig az összekapaszkodás, az egybefonódás gondolata.” „Ma már közgazdászok is tanítják, hogy erkölcs nélkül nem működik még a gazdaság sem.”
Káli Sándor (MSZP) Miskolc polgármestere a diósgyőri vár falai között megtartott ünnepségen, amelyen a történelmi egyházak képviselői megszentelték az új kenyeret: „Szent Istvánt magáénak érzi az egész keresztény világ.” „II. János Pál pápa 1978-ban kelt üzenete arról szólt: ’Őt jobban tekinthetjük nemcsak a Ti hazátok védelmezőjének, hanem az egész keresztény hit apostolának’, hisz ő a magyar államiság történelmének kezdetét is jelentette.” „Szent István hitében erős, a vallás parancsait követő, egyházát gyámolító, szigorú erkölcsű, középkori uralkodó volt, és ez a hit, ez a szigorú erkölcsiség korántsem tekinthető pusztán lelki habitusnak. Első királyunk felismerte, hogy ’a laza törzsszövetség szilaj magyarsága’ csak akkor válhat nemzetté, csak úgy élhet és gyarapodhat Európában, ha kereszténnyé lesz.
Nem kevesebbről volt szó, mint arról, hogy egy kalandozó nomád nép büszke és harcos fiait megtanítsa imádkozni és dolgozni.” „A hit, a nemzettudat és munka nélkül megcsappannak életlehetőségeink, hit kell a megújuláshoz, az összefogáshoz - mondta több száz ember előtt Miskolc polgármestere, aki immár Széchenyi szavait idézve azt mondta: ’legyünk igazi hazafiak, de ne annyira szájjal, inkább vállal’.”
A kormányzati kommunikációs államtitkárság tájékoztatása: „Eddig minden rendben zajlott és semmi rendkívüli nem történt a kormány által szervezett budapesti augusztus 20-ai rendezvények helyszínein.” „Az operatív törzshöz szintén nem futott be jelentés semmi rendkívüli eseményről.”
(Megjegyzés: Se sípok, se kereplők, se árpádsávos lobogók, se paradicsom, se tojás, se a kormányt szidalmazó hölgyek és urak? Hogy lehet az?)
Kenyérszentelés, aratófelvonulás a Clark Ádám téren:
Nagy Gábor Tamás, I. kerületi polgármester ünnepi beszéde: „Miért fontos tisztában lennünk ezzel az örökséggel? Szent István alakja volt minden magyar önmeghatározásának alapja. Az ő személyében találunk mi, magyarok önmagunkra és az ő személyén keresztül találunk egymásra. Nincs a világon még egy nemzet, amelynek ugyanezt jelentené az István név, a megkoronázott vagy a szent király elnevezés, mint nekünk, magyaroknak. Nincs a világon még egy nemzet, amelynek az életet jelentő búzakenyérről az első királya jutna eszébe, csak nekünk, magyaroknak. És nincs a világon még egy nemzet, amely a megélhetés alapját jelentő munkához államalapító királyának nevét kapcsolná, csak a magyarok.”
„Mondjuk ki világosan, a munka a láthatóvá tett szeretet. A szeretet búzakéveként összegyűjt, kicsépel és lecsupaszít bennünket, megrostál, hogy megszabadítson mindattól, ami értéktelen, fehérre őröl és megdagaszt, míg alakíthatóvá nem leszünk, és aztán tűzre vet minket, hogy kenyérré legyünk Isten szent lakomáján.”
Szontágh Szabolcs áldása: „Nagyon szép, amikor egy ország össze tud fogni, határokon belül és határokon túl, nagyon jó, amikor az nemcsak egy mondat, hogy együtt az ország, hanem valóban szívben és lélekben érezzük ennek az erejét, de az áldás akkor jön, amikor nemcsak együtt tudunk egymással lenni, hanem az Istennel is, aki élő kenyér Jézus Krisztusban. Vele van közösségünk.”
T. Katona Ágnes a Magyar Televízió 1-es és 2-es programja, a Duna Televízió nézőit és a Mária Rádió hallgatóit köszönti a Bazilika előtt: „Az elmúlt évtizedek szétszakították a szakrális nemzetet.” Ludwig Emilt idézi a Magyar Nemzetből: „A szent jobb kultikus erejével, jelképes hatalmával mindig többet jelentett a nemzet számára a vallási ereklyénél.”
Erdő Péter ünnepi szentmiséje: „igazságosságra kell törekedni az idősebb nemzedékek iránt, akik egész életük során azért nem kapták meg munkájuk ellenértékét, mert az állam - úgymond - garantálta nekik öregségük és betegségük esetére a teljes ellátást és gondoskodást. De szükséges az igazságosság a fiatalabbak iránt is. Különösen az anyaság és a családi élet teremt olyan értéket, amely a bérmunka fogalomvilágában nem jelenik meg, de amelytől népünk élete, testi-lelki egészsége, jövője függ.”
„Kérjük testvéreim az Istent, hogy Szent István közbenjárására áldja meg nemzetünket.”
[Kérik:]
„Áldd meg népünk vezetőit, hogy eredményesen dolgozhassanak országunk felvirágoztatásán, hallgass meg, urunk!”
„Add, hogy az egyház és az állam együtt dolgozzon egész népünk javára, hallgass meg, Urunk!”
„Add, hogy tanúságot tehessünk országunk közösségéről, békéjéről és szeretetéről. Engedd, hogy mi is hozzájárulhassunk a félelem és gyűlölködés nélküli világhoz.”
A szentmisén megjelent Schmitt Pál köztársasági elnök, Orbán Viktor miniszterelnök, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, Martonyi János külügyminiszter, Réthelyi Miklós, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium vezetője, Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke, Mádl Ferenc volt államfő és felesége, Mádl Dalma. Ott volt továbbá - mások mellett - Antall Józsefné, a rendszerváltás utáni első miniszterelnök özvegye, Boross Péter volt miniszterelnök, Baka András, a Legfelsőbb Bíróság elnöke, Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke, Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, Szászfalvi László egyházügyi államtitkár, Kállai Ernő, a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa, Tarlós István, a Fidesz fővárosi frakciójának vezetője és Rogán Antal, a főváros V. kerületének fideszes polgármestere, Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság volt elnöke.
Kövér László Pápán, az Erzsébet-ligetben rendezett Szent István-napi ünnepségen: "Ezer éve él a magyarság, e kis nép a nagyhatalmak viharzónájában, s megtanulta, hogy egyetlen kötelessége van önmagával és a világgal szemben: megmaradni.”
„Történelmi sorsa a magyarságot méltányosságra és óvatosságra tanította". Túlzással, igazságtalansággal és vad indulatokkal lehet hódítani, de megmaradni csak méltányossággal, türelemmel lehet, és csak így lehet újra kezdeni. Csak a jog, a törvényesség maradéktalan betartásával, s a szükséges változások bölcs és megfontolt végrehajtásával.
Az elmúlt nyolc év a magyar államot "tetszhalott állapotba juttatta". „A magyar szabadságra hivatkozva igyekeztek igazolni a törvénytelenség uralmát, szabadjára engedték a bűnözést, nem adtak esélyt a rendőrségnek a bűn üldözésére, e helyett hatalmi céloknak rendelték alá". A gazdasági fejlődésre, a versenyképességre hivatkozva igyekeztek az erősek érdekeit leverni a gyengéken; a gazdákon, a hazai vállalkozókon, a hitelfelvevőkön, a családokon és jótékonysági szervezeteken. "Az államot a magyar történelemben látott legnagyobb korrupcióval véreztették ki".
Az idegen érdekeket önös érdekből kiszolgáló, erkölcsöt lábbal tipró hatalomgyakorlási mód ellen "példátlan nemzeti összefogás bontakozott ki". Az új Országgyűlés felhatalmazást kapott az újrakezdésre, azaz arra, hogy visszatérjen az ezeréves útra, arra az útra, amelyen a magyar nemzeti érdek, a magyar emberek érdeke az első".
Események:
„Az ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban megnyitották az új kiállításokat. Az emlékpark fejlesztésére a Csongrád Megyei Önkormányzat 463 millió forint uniós támogatást nyert. A turisztikai fejlesztésnek köszönhetően Feszty Árpád A magyarok bejövetele címet viselő monumentális alkotását új szemszögből is megcsodálhatják a látogatók.
A rotunda turisztikai projektjének záróünnepségén beszédet mondott Lehrner Lóránt, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség integrációs igazgatóhelyettese, megjelent a megyei közgyűlés elnöke, Magyar Anna, Kiss-Rigó László megyés püspök, aki felszentelte a megújult létesítményt, valamint Petykó Zoltán, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség elnöke és Becsey Zsolt a Fidesz-KDNP egykori EP-képviselője, illetve a Feszty család tagjai.”
„Újrakeresztelték a Lajta nevű, több mint 100 éves hadihajót pénteken a Dunán, a Parlament előtt; az ünnepélyes újrakeresztelésen jelen volt többek között Hende Csaba honvédelmi miniszter is.” „A hajót Hende Csaba felesége, Hendéné Stiber Szilvia mint keresztanya keresztelte újra, majd egy ökumenikus szertartás keretében meg is áldották a vízi járművet.
A 130 éves múlttal rendelkező hajót a uniós pénzből sikerült restaurálni.”
„Elvitték a rendőrök Ináncsi Józsefet, a Magyar Nemzeti Gárda új főkapitányát a Jobbik augusztus 20-ai ünnepi rendezvényéről. Szabó Gábor, a Jobbik pártigazgatója szerint a Jobbik kampánynyitó és egyben augusztus 20-át is köszöntő rendezvényén, amelyet a margitszigeti Nagyréten tartottak, tíz rendőr odalépett a főkapitányhoz, majd tudomása szerint elvitték őt a XIII. kerületi rendőrkapitányságra. Ináncsi József éppen a büfénél beszélgetett ismerőseivel, amikor a rendőrök odaértek. Szabó Gábor elmondása szerint azért vitték el a főkapitányt, mert zöld pólójára a ’Magyar Nemzeti Gárda Mozgalom’ felirat volt hímezve. Az incidens ellenére a résztvevők folytatták a békés ünneplést, bár azok közül, akik a helyszínen értesültek a történtekről, többen ’felháborodtak’ a rendőri intézkedésen.”