rss      tw      fb
Keres

Vörösiszap-katasztrófa V. – bizonyítékokat!

Az ORFK ma, 15 óra 8 perckor, másfél órával Orbán parlamenti bejelentése után adott ki közleményt arról, hogy a reggeli órákban előállította Bakonyi Zoltánt, a MAL Zrt. cégvezetőjét, és kéri előzetes letartóztatásba helyezését.

A gyanú: több ember halálát okozó közveszélyokozás és környezetkárosítás bűncselekménye.

Kivételesen szeretném ismerni a gyanút megalapozó bizonyítékokat.

Kivételes helyzet van. Kivételes körülmények között zajlott hétfő óta a rendőrségi vizsgálat, értsd, Magyarországon senki sem volt kíváncsi rá, hogy a MAL Zrt. vezetése és tulajdonosai bűnösök-e. Az ítélet már hétfőn megszületett, előbb Illés Zoltán szájából, majd a miniszterelnök szájából, és szinte az egész magyar sajtó a tulajdonosok fejét követelte. Nem azért, mert a sajtó munkatársai vagy a politikusok bármit is tudtak, hanem azért, mert ezek az emberek többszörös milliárdosok és magántulajdonosok. Tehát gazemberek. Magyarországon ennyi elég. Így néz ki a jogállam, állami szinten és az emberek fejében.

Csakhogy ez így boszorkányüldözés.

Azon az alapon talán még Magyarországon sem lehet őrizetbe venni embereket és megfosztani őket a tulajdonukkal való rendelkezés jogától, hogy Orbán ócska filozófiája szerint az államnak kötelessége megfékezni a csak elszabadulásra képes magánérdeket. Szégyen, hogy Magyarország miniszterelnöke annyit tud a sokat emlegetett és állítólag hőn szeretett vállalkozásokról, hogy van a kizsákmányoló tulajdonos, van a gazember cégvezető, és van a dolgozó, akin ők ketten élősködnek. Nem tudja, hogy minden termelőüzem, kicsi és nagy, emberek érdek alapú összeműködése. Kinek-kinek a maga helyén. A vezérigazgató nem szelvényvagdosó élősdi, hanem az az ember, aki biztosítja, hogy a munkásoknak legyen mit, miből termelni, és a terméket legyen kinek eladni. A tulajdonosnak meg az az érdeke, hogy ők így, együtt sikeresek legyenek, mert különben a vagyona, amely benne áll egy ekkora cégben, szétporlad. Szégyen, hogy Magyarország miniszterelnökének 47 éves korára is csak odáig sikerült eljutnia, hogy a közjó meg a közérdek önjáró, önálló entitás, köze nincs a magánérdekekhez, a kettő egymás ellensége. Csakhogy az ilyenfajta közérdeket Orbán és az ő kétharmada állítja elő. Vagy a klasszikus sztálini kommunista párt. Minden más közjó magánérdekek összecsiszolásából áll elő, az Orbán által oly szívesen emlegetett „modern állam” feladata pedig az összecsiszolódás szabályainak a gondos kialakítása. Nem a közérdek és a magánérdek antagonisztikus ellentétéről való szónoklás.

A közérdek – a jogállamhoz, a személyi és tulajdonbiztonsághoz fűződő közérdek – most kivételesen azt kívánja, hogy a rendőrség bizonyítson. Hozza nyilvánosságra az őrizetbevételt megalapozó gyanú bizonyítékait!

Mit állapított meg a szakértők vizsgálata?

A tulajdonosok és a cég vezetői tudtak, tudhattak, tudniuk kellett volna-e az iszapkazetta állapotáról, ha igen, szándékosan vagy gondatlanul nem vettek róla tudomást? Mi bizonyítja, hogy ezekre a kérdésekre igen a válasz?

Ha nem tudtak és nem is tudhattak róla, milyen alapon vették őrizetbe a vezérigazgatót, és milyen alapon kezdeményezik az előzetes letartóztatását?

Különösen választ kérek a rendőrségtől arra a kérdésre, igaz-e, amit a MAL Zrt. állít, hogy a privatizációs papírjai között nem szerepelt a nyolcvanas években készült szakvélemény arról, hogy a kazetta „eltérő szerkezetű földdarabokra épült”? Hogy sem a privatizáció idején, sem később nem ismerték a kutatást és annak tartalmát? Igaz-e, hogy valaki a MAL Zrt. képviselőjének kiadva magát megjelent a szakvélemény készítőjénél, Winkler Gusztávnál, a Műegyetem tanáránál, és a dokumentációt kérte tőle? Ki adta ki magát a MAL Zrt. képviselőjének, hogy megszerezze tőle azt a bizonyos szakvéleményt? Miért a MAL Zrt. végzi a vizsgálatot ez ügyben, miért nem a rendőrség? És ha a rendőrség is dolgozik rajta, miért nem tájékoztatja a nyilvánosságot arról, mire jutottak? Kezd-e a rendőrség bármit is Winkler Gusztáv akkori szakvéleményével, és a mostanival, amely így szól: „A MAL Zrt. esetében a negyedszázaddal ezelőtti szakszerűtlen tervezés mellett a katasztrófa oka lehetett még valamiféle rendkívül nagy mértékű és eddig ismeretlen eredetű váratlan, hirtelen erőhatás, amely közvetlenül kiváltott a gátszakadást. Ennek jellegére vonatkozóan a szakember nem kívánt találgatásokba bocsátkozni, mint mondta, ez már könnyen lehet, hogy nem is az ő szakterülete.”

Hanem kié? Érdekli-e a rendőrséget ez a szakvélemény? Vagy csak a miniszterelnöké érdekli, általában a magántulajdon eredendő bűnösségéről?

A rendőrségnek kötelessége tájékoztatni a nyilvánosságot, ezúttal nem bújhat el a „nyomozás érdekére” hivatkozva. Mert most más a tét. Az, hogy a közvélemény meggyőződhessen róla, nem politikai megrendelésre született állami lincseléshez asszisztál.

(Mihancsik Zsófia)




* Közveszélyokozás

259. § (1) Aki árvíz okozásával, robbanó, sugárzó avagy más anyag, energia vagy tűz pusztító hatásának kiváltásával közveszélyt idéz elő, vagy a közveszély elhárítását, avagy következményeinek enyhítését akadályozza, bűntettet követ el, és két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt
a) bűnszövetségben,
b) különösen nagy, vagy ezt meghaladó vagyoni hátrányt okozva
követik el.

(3) A büntetés öt évtől húsz évig terjedő, vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha a közveszélyokozás egy vagy több ember halálát idézi elő.

(4) Aki a közveszélyokozást gondatlanságból követi el, vétség miatt három évig, különösen nagy, vagy ezt meghaladó vagyoni hátrány esetén öt évig, egy vagy több ember halála esetén két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(5) Aki közveszélyokozásra irányuló előkészületet követ el, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(6) Korlátlanul enyhíthető annak a büntetése, aki a közveszélyt, mielőtt abból káros következmény származott volna, önként megszünteti.

Környezetkárosítás

280. § (1) Aki a földet, a levegőt, a vizet, az élővilágot, valamint azok összetevőit jelentős mértékű szennyezéssel vagy más módon

a) veszélyezteti,
b) olyan mértékben károsítja, hogy annak természetes vagy korábbi állapota csak beavatkozással állítható helyre,
c) olyan mértékben károsítja, hogy annak természetes vagy korábbi állapota nem állítható helyre,
bűntettet követ el, és az a) pontban meghatározott esetben három évig, a b) pontban meghatározott esetben öt évig, a c) pontban meghatározott esetben két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Aki személyes használatra szolgáló mennyiséget meghaladó, ózonréteget károsító anyagot vagy ilyen anyagot tartalmazó terméket az ország területére behoz, onnan kivisz, vagy azt forgalomba hozza, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(3) Aki a környezetkárosítást gondatlanságból követi el, vétség miatt az (1) bekezdés a) pontja, illetve a (2) bekezdés esetén egy évig terjedő szabadságvesztéssel, az (1) bekezdés b) pontja esetén két évig terjedő szabadságvesztéssel, c) pontja esetén három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(4) Az (1) bekezdés a) pontja, valamint a (3) bekezdés első és második fordulata esetén az elkövető nem büntethető, az (1) bekezdés b) pontja esetén pedig büntetése korlátlanul enyhíthető, ha az első fokú ítélet meghozataláig a cselekménye által bekövetkezett veszélyt, illetve környezetkárosodást megszünteti, a károsodott környezetet helyreállítja.

(5) E § alkalmazásában szennyezés: a föld, a levegő, a víz, az élővilág, valamint azok összetevői jogszabályban vagy hatósági határozatban megállapított kibocsátási határértéket meghaladó terhelése.


Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!