Az új rendszer építésének szerdai fejleményei
- Részletek
- Szemle
- 2011. november 10. csütörtök, 03:38
- Galamus-csoport
Az Országgyűlés számvevőszéki és költségvetési bizottsága kitartóan folytatja a magyar jegybankelnök „elszámoltatását”, miközben a forint, a tőzsde, az állampapírpiac zuhan, a kockázatmutató az égbe szökik, és a világ, benne Magyarország a pénzügyi összeomlás felé tart.
Szijjártó bizottsági alelnök és miniszterelnöki szóvivő Simor Andrást üldözi
Október 18-án arról határozott az Országgyűlés számvevőszéki és költségvetési bizottsága, hogy Simor Andrásnak október 30-ig meg kell küldenie a bizottság számára mindazokat az okiratokat, amelyek igazolják, hogy eladta ciprusi cégét, az abban lévő vagyont hazahozta, és az erre vonatkozó adókötelezettséget teljesítette. Szijjártó költségvetési bizottsági alelnök szerint „titkolózás folyik a Magyar Nemzeti Bankban”, márpedig „a függetlenség leple alatt nem lehet helye a titkolózásnak”.
Október 31-én Szijjártó képviselő közölte, hogy nem érkeztek Simor Andrástól, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnökétől a parlament költségvetési bizottságához dokumentumok arról, hogy valóban eladta off-shore cégét, és valóban hazahozta vagyonát, majd ismét elmondta: „Jelenleg a jegybankban titkolózás zajlik, maga a jegybank elnöke titkolózik, ami szerintem botrányos és megengedhetetlen.”
Ugyanezen a napon, október 31-én válaszolt az MNB sajtóosztálya. Eszerint Simor András a korábban tulajdonában álló cég értékesítésének dokumentumait elnöki titkárságán október 19-től hozzáférhetővé tette a bizottság tagjai számára, ám mind ez ideig egyetlen képviselő sem tekintette meg őket. Ezenkívül a jegybank elnöke a dokumentumokat „még a múlt héten megküldte Kövér Lászlónak, az Országgyűlés elnökének”.
November 3-án Kövér László a Lánchíd rádióban [?!] elmondta, valóban megkapta, áttekintette és csütörtök (november 3-án) reggel továbbküldi a Parlament számvevőszéki és költségvetési bizottságának Simor András korábbi cégének eladási iratait. Kövér szerint mindössze arra volt szükség, „nehogy véletlenül személyiségi jogvédelem okán szó érje a ház elejét. Azt a helyzetet kellett elhárítani, hogy nehogy ebből olyan probléma legyen, amit senki nem akar”.
November 4-én Szijjártó (miniszterelnöki szóvivő) ismét azzal áll a nyilvánosság elé, hogy „a Magyar Nemzeti Bank elnöke tovább titkolózik off-shore cége ügyében”. Nem tett eleget a felszólításuknak, csak az Országgyűlés elnökének küldött levelet „tovább folytatva a titkolózást”. Ezt a levelet Kövér László pénteken küldte tovább a költségvetési bizottság elnökének és a miniszterelnök szóvivőjének is. Szijjártó szerint a levélben „megtalálható az a fenyegetőzés”, hogy a házelnök ne hozhassa nyilvánosságra és ne bocsáthassa a költségvetési bizottság rendelkezésre ezeket a dokumentumokat, „mindenféle titoktartási, adatkezelési szabályokra való hivatkozással”
Simor András levelében – amelyet a sajtónak is kiosztottak – arra hívta fel Kövér László figyelmét, hogy leveléhez csatolja az említett cég értékesítésével összefüggő dokumentumokat, arra az esetre, ha vagyonnyilatkozatával kapcsolatos a házelnökhöz eljárási kérelem érkezne. Simor András arra is felhívja a figyelmet, hogy leveléhez csatolt dokumentumok törvény által védett adatokat tartalmaznak, így erre tekintettel kéri a házelnököt, hogy az adatkezelés során ezek védelméről szíveskedjen gondoskodni. Az MNB elnöke közli azt is, hogy a levéllel együtt megküldött dokumentumokba a költségvetési bizottság tagjai – titoktartási nyilatkozat kitöltése mellett – betekinthetnek a jegybank titkárságán. Egyébként a cég értékesítésével összefüggő valamennyi adófizetési kötelezettségének eleget tett a hatályos törvények előírásai szerint, azonban ennek dokumentumai az adózás rendjéről szóló törvény alapján adótitoknak minősülnek, így ezeket nem csatolja leveléhez. A jegybank elnöke végül közli azt is, hogy szerinte a cég értékesítésével összefüggő dokumentumok mostani átadása minden törvényi kötelezettségén túlmutat. „Vagyoni helyzetemmel kapcsolatban a jövőben kizárólag a törvény előírásának megfelelően nyújtok tájékoztatást” – írta Simor András.
November 7-én Szijjártó képviselő ismét arról tájékoztatta az MTI-t, hogy „az Országgyűlés számvevőszéki és költségvetési bizottságának fideszes tagjai azt kezdeményezik, hogy a testület szerdai ülésén tűzze napirendjére a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnökének titkolózása következtében kialakult helyzetet”. Szijjártó szerint „Simor András gyakorlatilag megfenyegette a Házelnököt és megtiltotta a kért dokumentumok képviselőkkel történő megismertetését”.
Végül november 9-én, szerdán Szijjártó képviselő, miniszterelnöki szóvivő, az Országgyűlés számvevőszéki és költségvetési bizottságának alelnöke javaslatot terjesztett az általa alelnökölt bizottság elé, hogy ugyanis forduljanak az Országgyűlés mentelmi bizottságához, kérve, hogy a testület tekintsen be Simor András jegybankelnöknek a házelnökhöz eljuttatott, a ciprusi off-shore cége eladásáról szóló adásvételi szerződésbe, majd adjon tájékoztatást, megtörtént-e az adásvétel. Szijjártó szerint „a helyzet méltatlan és tarthatatlan, sem a jegybank, sem a jegybankelnök nem titkolózhat. Talán a mentelmi bizottságon keresztül a magyar nyilvánosság választ kaphat arra a kérdésre, vajon Simor András eladta-e a ciprusi céget”. Dancsó József fideszes képviselő ehhez hozzátette, hogy „Simor Andrástól ingerült választ kaptak, amikor egy évek óta lebegő kérdésre keresik a választ, arra, hogy az eladás jogszerű volt-e. Márpedig az, hogy a jegybankelnök nem tisztázza, eladta-e a céget, nem szolgálja sem az elnök, sem a jegybank, sem a monetáris politika hitelességét”.
***
Ami a hitelességét illeti
Szerda estére 311,65 forintra emelkedett az euró árfolyama, s ezzel „2009 márciusa óta a forint a leggyengébb szintre esett az euróhoz képest”. A Wall Street Journal olasz adósságválságról vezetett blogjában délután egy órakor megemlítette, hogy a forint „szabadesésben van”.
A Bloomberg adatai szerint a magyar kockázatosságot jelző CDS-mutató 550 pont közelében volt. Ennél magasabban csak október elején állt az elmúlt egy évben, előtte 2009 tavaszán volt ilyen magasságban a csődkockázat.
Szerdán a Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 476,91 pontos, 2,86 százalékos csökkenéssel, 16.195,62 ponton zárt szerdán. Az OTP-részvények ára 248 forinttal, 7,66 százalékkal esett, ismét 3000 forint alatt van (2990 Ft).
A túl alacsony kereslet miatt sikertelen volt az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) szerdai kötvénycsere-aukciója. Az adósságkezelő 2013-as lejáratú állampapírokat akart 2019-es lejáratúra cserélni, de olyan alacsony szintű volt a kereslet, hogy az ÁKK-nak minden ajánlatot vissza kellett utasítania. A szeptember 14-i kötvénycsere után ez volt sorban a második sikertelen aukció, pedig az ÁKK szerdán már csak a két hónappal ezelőtti mennyiség felét kínálta fel.
Szerdán egy londoni kereskedő azt mondta a portfolio.hu-nak, hogy még nincs pánik a magyar állampapírok piacán, de főként a feszült nemzetközi helyzet miatt egyre közelebb járunk ahhoz a ponthoz, amikor felrobbannak a hozamok. Egy budapesti állampapír-kereskedő szerint ha az eurózónában kedvezőtlen folyamatok indulnak be (ahogyan most Olaszország esetében is), akkor „mi vagyunk a következők”. „A befektetők ugyanis Magyarországot veszik elő, mert mi vagyunk a legkiszolgáltatottabbak az eurózóna válságára.”
Az Index szerdai beszámolója szerint az osztrák pénzügyminiszter a Figyelő csütörtökön megjelenő számában azt mondja: „A piacgazdasággal ellentétes magyarországi intézkedéseket a piacok negatívan fogadják. Ebben az értelemben úgy gondolom, hogy az elmúlt hónapokban bevezetett, gazdaságilag követhetetlen, a populizmus jegyeit magukon viselő törvénymódosítások Magyarországot, mint célpiacot sok potenciális befektető szemében kérdésessé teszik.” És hogy „nemcsak a jövőbeni befektetőket ijesztheti el a pillanatnyi magyar helyzet, hanem a már országhatáron belül levő cégek is megfontolhatják, hogy maradjanak-e”. A végtörlesztésről pedig „még mindig az a véleményem, hogy ez a törvény inkorrekt, mert tisztességtelenül avatkozik be érvényes szerződésekbe, eleve (európai) közösségi jogot sért. Ausztria ezzel kapcsolatban felülvizsgálati kérelemmel fordult az Európai Bizottsághoz”.
Ugyancsak az Index szerdai beszámolója szerint a világgazdasági kockázatok elemzésére specializálódott Exclusive Analysis elemzőcég úgy látja, két hét múlva itt a gazdasági világvége.
***
Ja. Orbán Viktor kormányfő meg kétnapos hivatalos látogatásra Nagy-Britanniába utazik, és csütörtökön gazdasági szakemberek, újságírók és egyetemisták előtt előadást tart a London School of Economicsban „Közép-Európa – a növekedés motorja” címmel.
Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!