Bécsi lap: Magyarország demokratikus többséggel leépíti a demokráciát
- Részletek
- Szemle
- 2011. november 11. péntek, 03:33
- Galamus-csoport
A Der Falter című bécsi városi lap Egymillióan Magyarországért címmel Joseph Gepp riportját közölte. Szerinte Orbán Viktor másfél éve számolja fel a demokráciát. Az EU ezt tétlenül szemléli, de most feláll egy másik Magyarország.
Civil mozgalmak
Juhász Péter és vagy 50 harcostársa minden héten megbeszélést tart a Sirályban, egy sörözőben a budapesti zsidó negyedben.
A vendéglő az egyik utolsó alternatív, amely még tartja magát a luxuséttermek és dizájnboltok között. Az italárak mérsékeltek, a külön teremben felolvasásokat tartanak, és a képek a falon afféle kiállítást képeznek.
Juhásznak és társainak nincs hosszú haja, és nem viselik a protesztkultúra egyéb jelvényeit sem. Okos és képzett facebook-forradalmárok, ahogyan New Yorkból vagy Bécsből ismerjük őket. Csak a céljaik konkrétabbak, mint a kapitalizmus bírálata. Juhász 40 éves, robusztus sportcipőt és szerény pulóvert visel, és nem kevesebbet mint „a demokrácia fennmaradását” látja veszélyben.
Különféle nem kormányzati szervezetek szóvivőjeként tanulta a szervezést. Most az Egymillióan a sajtószabadságért csoportnál alkalmazza a tudását. Október 23-án kereken 70 ezer embert vitt ki az utcára. Ez volt a fordulat óta legnagyobb civil tüntetés Magyarországon. Az Erzsébet híd közelében gyűltek össze az emberek, hogy nem csak a sajtó korlátozása, hanem sok minden más ellen is tiltakozzanak.
Az október 23. emlékezetes nap. Ezen a napon kezdődött 1956-ban a népfelkelés. Jelképévé a magyar zászló vált, lyukkal a közepén, ott, ahol a kommunizmus jelképei voltak. Juhász és társai most újra egy Magyar zászlót választottak tiltakozásuk logójává. Csak most a narancs díszlik rajta, a Fidesz jelképe, körülötte pedig egy szaggatott vonalból rajzolt kör mutatja, hol kell kivágni.
Amióta tavaly áprilisban Orbán Viktor vezetésével a jobboldali Fidesz kétharmados többséget szerzett, példátlan módon átépíti az államot. A Fidesz „baltával aprítja a demokráciát” – mondja Juhász. Egy új médiatörvény a független újságírást egyre inkább online platformokra és társasági hálózatokba szorítja vissza. A volt szocialista miniszterelnököket, akiknek hitelét vesztett kormányait Orbán 2010-ben felváltotta, büntetőeljárások fenyegetik. Az új alkotmány nem csupán a durva magyarság-mitológiától csöpög, hanem például az adótörvényeket is a legrészletesebben rögzíti, úgy, hogy a kétharmados többséget nélkülöző kormányok cselekvésképtelenné válnak.
„Magyarország demokratikus többséggel leépíti a demokráciát” – mondja Marco Schicker, a Pester Lloyd című internetes újság főszerkesztője.
Az EU, amely jelenleg mással van elfoglalva, a médiatörvényt érintő langyos bírálaton kívül alig nyilatkozott meg. Az Európai Parlament konzervatív frakciójánál Orbán egyenesen tapsot arat, legalábbis részben. Ezzel szemben Magyarországon belül kialakulóban van egy tiltakozási kultúra. Szakszervezetek a minap útlezárásokkal szálltak szembe hatalomtól való megfosztásukkal. Roma aktivisták küzdenek az egyre nyíltabb diszkrimináció ellen. Juhász és forradalmárai az internet szférájából egyre inkább az utcára viszik ki a tiltakozásukat.
Új Színház
Például a budapesti Új Színház elé, amely gyalogosan csak néhány percre van a Sirálytól. Ott nemrég Juhász és még mintegy 2000 ember tiltakozott. „Még 90 nap” – áll ma a szecessziós homlokzaton. Október végén vált ismertté, milyen új igazgatóra és intendánsra szándékozik bízni Budapest fideszes főpolgármestere a színházat 2012 februárjától.
A tervek szerint az intendáns Csurka István lesz. Egy szélsőjobboldali kis párt alapítója, egyben a Magyar Fórum című, antiszemita uszító lap kiadója: a kiadvány címlapját például Daniel Cohn-Bendit európai politikus dávidcsillaggal ellátott portréja díszíti, a hozzá való magyarázattal: „nemcsak a gyerekeket szereti, hanem Izraelt is”. A Falter telefonos interjúkérését Csurka azzal intézte el, hogy letette a telefont.
Csurka mellett az igazgató Dörner György színész lesz. Pályázatában célként azt jelölte meg, hogy meg akarja szabadítani „a szociálliberális iga alatt nyögő magyarságot az elfajult, beteges, liberális hegemóniától”.
Tarlós István főpolgármester döntése felháborodást váltott ki kül- és belföldön. Márta István, a színház eddigi igazgatója azt panaszolja, hogy Tarlós a döntését a szakmai bíráló bizottság ajánlása ellenére hozta meg. „A polgármesternek nagyobb a hatalma, mint korábban, a szakértőknek csak tanácsadó funkciójuk van”. Márta 13 éven át vezette a színházat, irodája teli van újságkivágásokkal.
Letörtnek látszik. Színháza mindig konvencionálisak számított, Márta olyan embernek, aki keresi a konfliktust a hatalommal. Annál inkább fáj most neki a kikényszerített lemondás. „Remélem, hogy a döntést tiltakozások miatt felülvizsgálják”, mondja. Megfigyelők azonban nem számítanak erre. Mert a döntést a hírek szerint nem is a polgármester hozta, hanem maga Orbán miniszterelnök.
Ő ugyanis egy egyre befolyásosabb szélsőjobboldallal találta szembe magát. A Jobbik 2010-ben 12 százalékot szerzett. Hívei szívesen menetelnek falvakban, és ezzel a nyilasokra, a magyar nácikra emlékeztetnek. Az újabb felmérések egyenesen 20 százalékot adnak a Jobbiknak. Orbán az elhatárolódás helyett engedményekkel lép fel a veszély ellen. „Az ’Oszd meg, és uralkodj’ elvét követi” – mondja Schicker, a Pester Lloyd főszerkesztője. Az olyan kinevezésekkel, mint az Új Színháznál, Jobbik-szavazókat akarnak megnyerni a Fidesznek. Egyelőre azonban Orbán stratégiája nem működik.
Gyöngyöspata, a közmunka, a szélsőjobb
Ezt mutatja például Gyöngyöspata, egy bortermelő falu Budapesttől keletre. A leromlott állapotú parasztházak koncentrikusan csoportosulnak a templom körül. Gyöngyöspatán 2600 lélek él, a leginkább lerobbant házakban, a falu szélén kereken 400 roma.
2011 tavasza óta radikalizálódás megy végbe a gyöngyöspatai népcsoportok között, s ezt a szélsőjobb váltott ki, amelyet hajtott a Fidesz-kormány populista ingatagsága, az, hogy nem hajlandó hitet tenni polgárai százszázalékos védelme mellett.
A többség és a kisebbség között már régen voltak súrlódások. Végül márciusban és áprilisban mintegy 150 egyenruhás jobboldali radikális vonult fel a „cigánybűnözés” ellen, és „polgárőrségként” „ellenőrző pontokat” alakított ki. Nem sokkal később egy olyan telken, amely közvetlenül a romatelep mögött van, védelmi sportgyakorlatokat akartak tartani. A Vöröskereszt hat autóbusza végül 200 roma asszonyt és gyereket evakuált. A Fidesz, amely attól tartott, hogy elveszti a falu lakóinak rokonszenvét, túlságosan későn küldött rendőröket a hatósági erőszakmonopólium helyreállítására. Az evakuálást Orbán miniszterei „rég tervezett húsvéti kirándulásnak” minősítették.
Azóta Gyöngyöspatán a többség és a kisebbség árgus szemekkel figyeli egymást, mint egy hideg polgárháborúban. Farkas János, a falubeli romák szóvivője zaklatásokra panaszkodik. Napirenden vannak az önkényes rendőrjárőrözések – mondja. Egy anyának például 15 ezer forintot kellett fizetnie, mert az úttesten tolta a babakocsit, és nem a – nem létező - járdán.
A falu lakói nyáron az események következtében a Jobbik jelöltjét választották meg polgármesternek. Neki most szabad a gyakorlatban megvalósítani azt a szociális intézkedést, amelyet a budapesti kormány éppen Gyöngyöspatán akar tesztelni.
A problémák által megrázott falu egy olyan törvény 12 teszthelyének egyike, amely a tervek szerint hamarosan negyedmillió emberre vonatkozik majd Magyarországon. Vagyis: aki több mint 90 napig munkanélküli, az köteles „közhasznú munkát” végezni, például szemételhordást vagy parkápolást. Mindezt a belügyminisztérium adminisztrálja, a települések hajtják végre. Aki ezt a munkát megtagadja, attól három évre megvonják a havi 94 eurónak megfelelő szociális segélyt.
A törvény főleg romákat érint, azt a széles körben élő titkos haragot szolgálja ki, amely szerint a romák lustaságát csak kényszerrel lehet legyőzni. A bírálók újfeudális függőségi viszonyoktól óvnak. A Népszabadság egyenesen „kényszermunka-táborokról” írt. Sok magyar már a városokban létrehozandó konténerfalvakról suttog, amelyekben ezrével helyezik majd el a vidéki munkanélkülieket, például hogy építkezéseken dolgozzanak. Ma még nem lehet tudni, hogyan fog alakulni az intézkedés.
Egyelőre csak Gyöngyöspata teszthelyen dolgozik egy kontingens a szociális segélyre szorulók közül – férfiak és nők, fiatalok és öregek. Huszonkét roma és öt etnikai magyar. A elmúlt hetekben bokrokat távolítottak el egy dombról, és gyomor irtottak a patak partján. Most egy földút van soron, amelynek a szélét meg kell szabadítani a bozóttól. A munkások brigádokba vannak osztva, egy nyolcfős csoportra vigyáz egy felügyelő. Az egyik felügyelő, aki nem roma, megtiltotta e sorok írójának, hogy a földútra kimenjen. Biztonsági okokból – mondja. A ebédszünetben Farkas roma szóvivő a műszak végi megalázó személyi ellenőrzésekre panaszkodik, és arra, hogy a tanácsháza alig ad szerszámot a munkához. Állítja, hogy a munkára kötelezettek nem roma felügyelői közül nem egy nemrég még a szélsőjobboldaliakkal menetelt. A falu jobbikos polgármestere nem kívánt erről nyilatkozni.
Juhász Péter, a budapesti aktivista már sokszor járt Gyöngyöspatán. Az Egymillióan a sajtószabadságért Facebook-csoport mellett még egy másikat is koordinál: Százezren Gyöngyöspatáért.
Amikor a szélsőségesek a faluba érkeztek, Juhász és barátai törzshelyükön, a Sirályban kidolgoztak egy deeszkalációs stratégiát. Aztán felkeresték Gyöngyöspatán a romákat és arra igyekeztek rábírni őket, hogy ne reagáljanak a provokációkra. És valóban csendben voltak, amíg végre megérkezett a rendőrség.
Az ellenzéki munkát azonban a jövőben már nemigen lehet a Sirályból koordinálni. Az épület az önkormányzaté, a bérleti díjat drasztikusan megemelték. A Sirály jövője most bizonytalan. Hamarosan ide is luxusétterem vagy dizájnbolt költözhet, mint amilyenek mindenhol nyíltak a negyedben.
„Nem baj. Már rég kinéztünk egy másik helyet a találkozóinknak, csak két utcával van odébb” – mondja Juhász.
Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!
