Semjén a bankokról, az újabb támadásról, az egyház „küldetéséről” a közéleti tanításban
- Részletek
- Szemle
- 2011. november 11. péntek, 03:45
- Galamus-csoport
Nem az osztrák államnak, hanem a magyar embereknek vagyunk felelősek
A miniszterelnök-helyettes csütörtökön Kecskeméten a következőkről tájékoztatta a sajtót:
– Az Orbán-kormány azt vállalta, hogy kivezeti az embereket és az önkormányzatokat az adósságcsapdából, mert „mi a magyar embereknek vagyunk felelősek, nem Brüsszelnek, nem a bankoknak, nem különböző érdekeltségeknek és nem az osztrák államnak”. (1)
– Ennek a felelősségnek meg fognak felelni, kivezetik az embereket és az önkormányzatokat az adósságcsapdából, és ezáltal Magyarország vissza tudja szerezni gazdasági és cselekvési szabadságát.
– Nem az a cél, hogy a bankrendszer „megrendüljön” Magyarországon, mivel a vállalkozásoknak és az embereknek szükségük van rá, hogy hitelhez jussanak, de az nem engedhető meg, hogy a bankok óriási összegű extraprofitot vigyenek ki az országból (2), és ne vállaljanak részt az általános válság terheiből.
– Az összes számítás azt mutatja: a kötött árfolyamon történő végtörlesztés ellenére összességében nagy a bankoknak a devizahitelezésből származó profitja. (3)
– A „verbális fenyegetésen” túl nem látja jelét annak, hogy hirtelen „összepakolnának” a bankok, és elmennének az országból, mert még így is komoly profitjuk van, másfelől ha elmennének, akkor más bankok átvennék a helyüket. (4)
– A kormány devizahiteleseket segítő intézkedései miatt – amelyek valóban komolyan sértik „a bankok törekvését az extraprofitra” – pénzügyi értelemben láthatóan „nemzetközi támadás folyik Magyarország ellen”. (5)
– A kormány elég nagy tartalékot hozott létre, amely lehetővé teszi, hogy a válságot Magyarország kezelni tudja és „győztesen kerüljön ki ebből a csatából”. (6)
– Az előző kormányt „nagyon súlyos bűn terheli”, amiért „hátsó szándékból, különböző érdekeltségek” miatt, vagy egyszerűen felelőtlenségből hagyták, hogy az ország devizában eladósodjon. (7)
***
Az egyháznak küldetése és joga, közéleti kérdésekben tanítást adni
A miniszterelnök-helyettes csütörtökön Esztergomban, az Európai Unió néppárti képviselőcsoportja által szervezett 14. Vallások Közötti Párbeszéd Konferencián a következőket tudatta:
– Helytelen az egyház és a társadalom szétválasztása, együttműködésük ugyanis az egész társadalom javát szolgálja.
– „Célunk az, hogy a vallásszabadság a legszélesebb mértékben megvalósuljon, beleértve az egyháznak azt a küldetését és jogát, hogy közéleti kérdésekben is tanítást adjon. Célunk, hogy minél inkább együtt tudjon működni az állam és az egyház, az egész társadalom javára”.
– Marxista és liberális alapon többször megkérdőjelezik a vallási ihletettségű politika, a vallási tanításon nyugvó társadalomfilozófiai szerepvállalás legitimitását. „Mi vallásos emberek, soha nem vontuk kétségbe, hogy ilyen filozófiai alapvetésből részt lehessen venni a politikai életben. Nem fogadhatjuk el, hogy kétségbe akarják vonni, hogy vallásos filozófiából levezetett felfogással vegyünk részt a közéletben.”
– A vallásszabadság korlátozása lenne kétségbe vonni, hogy az egyházaknak, a vallásos közösségeknek az élet minden területén lehet tanításuk és joguk ahhoz, hogy a felfogásukat akár politikai, társadalmi téren is elmondják.
______________
(1) Nyilvánvaló utalás az osztrák pénzügyminiszter, Maria Fekter szerdán ismertté vált nyilatkozatára: „A piacgazdasággal ellentétes magyarországi intézkedéseket a piacok negatívan fogadják… az elmúlt hónapokban bevezetett, gazdaságilag követhetetlen, a populizmus jegyeit magukon viselő törvénymódosítások Magyarországot mint célpiacot sok potenciális befektető szemében kérdésessé teszik.” „Nemcsak a jövőbeni befektetőket ijesztheti el a pillanatnyi magyar helyzet, hanem a már országhatáron belül levő cégek is megfontolhatják, hogy maradjanak-e”. A végtörlesztésről: „még mindig az a véleményem, hogy ez a törvény inkorrekt, mert tisztességtelenül avatkozik be érvényes szerződésekbe, eleve (európai) közösségi jogot sért. Ausztria ezzel kapcsolatban felülvizsgálati kérelemmel fordult az Európai Bizottsághoz”.
(2) Surányi György ezzel szemben a következőket állítja: „…a közhiedelemmel ellentétben: a külföldi bankok az elmúlt tíz évben összességében egyetlen fillért nem vittek ki innen abból a profitból, amit megtermeltek. Ahhoz, hogy a bankok így tudjanak növekedni az elmúlt tíz évben, nemcsak erre a profitra volt szükség, hanem még további tőkebefektetésekre is, hiszen itt törvény írja elő, hogy egy bank mérlegfőösszegéhez mekkora tőke szükséges.”
(3) Surányi György ezzel szemben a következőt állítja: „Szeretném eloszlatni azt a tévhitet, hogy a bankok ezen [devizahitelezés] nyertek. Súlyos, nagyon súlyos, százmilliárdokban mérhető vesztesége van ezen a bankrendszernek, aminek egyébként nagyon súlyos következménye van a bankok hitelezési képességére nézve is.”
(4) Hogy mely bankok lennének ezek, arról a miniszterelnök-helyettes nem beszélt.
(5)–(6) A „támadásról”, illetve a „csata” állásáról lásd szerdai hírösszefoglalónkat: Az új rendszer építésének szerdai fejleményei.
(7) Erről ismét Surányi: „A kritikus pont 2001 nyarán volt, amikor a Magyar Nemzeti Bank vezetése a parlament elé terjesztette azt a javaslatát, hogy Magyarországon devizabelföldiek között engedélyezzék a devizatranzakciókat… Innentől ez mindenkinek szabad döntése. Hogy ez a szabad döntés azt eredményezte, hogy ilyen sokan vettek fel [devizahitelt], ebben van szerepe a nagy költségvetési hiánynak, a 2001 és 2008 között következetesen és jellemzően túlságosan magas kamatszintnek… a jegybanki politikának.” (Surányi György jegybankelnököt 2001. március 2-án Járai Zsigmond váltotta az MNB elnöki székében, aki 2007. március 2-áig volt elnök.)
Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!