Gyalázatos év
- Részletek
- Napi apró
- 2011. november 15. kedd, 04:10
- Bauer Péter
„…most viszont el kell végeznünk azt a rehabilitációs munkát, amivel adósai vagyunk a magyar társadalom egy részének” mondja, írja L. Simon László, a parlament kulturális bizottságának elnöke, a Kossuth tér feldúlásának indokaként.
Persze L. Simon nagyon fiatal, negyed századdal a háború után született és fehérvári gimnáziumában nagy baj lehetett a történelemtanítással, amit bizonyít, hogy neves, idősebb iskolatársa is képtelen nézeteket hirdet e területen, a hagyományos magyar jobboldal által számára ácsolt szószékről.
Kinek adósa, a társadalom mely részének, L. Simon és a főnöke? Ne feledjük: 1944-ről van szó, a magyar nácizmus csúcsévéről. Ekkor a magyar zsidóság a hat év alatt meghozott törvények következtében már jogfosztott volt, és megkezdődött félmilliójuk deportálása a haláltáborokba, amit példás gyorsasággal oldott meg a rendszer. Egy éve már, hogy a Don-kanyarban (és a fogságban) százezernyi magyar pusztult el, és még az évben megkezdődött Budapest ostroma. Kiknek kedves az „1944 évi állapot”, akiknek L. Simon és nagyfőnöke adós? Nyilvánvalóan a nyílt és rejtőzködő náciknak akarnak kedvezni, letudni valamit az „adósságból”, abból, hogy háromnegyed évszázada itt a legális nácizmusnak nincs tere. Így lehet, 1944-re hivatkozva, a szélsőjobbnak kedvezni és a hagyományos, ún. keresztény magyar középosztállyal ilyen módon is feledtetni saját, katasztrofális kormányzásuk következményeit.
Nem tudok a Krisztina Posta épülete mellett úgy elmenni, hogy a Budapest „hős védőinek” (azaz értelmetlenül feláldozott fiatalok ezreinek) emléktábláján ne botránkoznék meg.
Tisza István persze méltó példakép Orbán számára: a parlament szerepének korlátozása, az irányított szavazás mind-mind követendő előkép a vezérnek. Mellesleg Tisza (noha ellenezte a hadba lépést), a háborúval sokkal többet tett Trianonért, mint Károlyi vagy akár Kun Béla. Tizenöt méteres szobrát muszáj újra felállítani! És mit keresne ott, a grófok között József Attila? Ő egyszerűen csak zseni volt. Nem ennek a rezsimnek a költője. Ma, a jobboldali lapokban nemigen kapna helyet, talán hajléktalan is lenne. Mint ilyet, bizonyára lecsuknák!
(Bauer Péter)
Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!
