rss      tw      fb
Keres

Magyar gazdaság: a Wall Street Journal, az FT, a tények és a kormányközeliek


WSJ: Magyarország – a félelmek nőnek, a forint zuhan

Hétfőn ismét foglalkozott a Wall Street Journal a magyar gazdaság állapotával.

Gordon Fairclough írásában beszámol arról, hogy „a magyar fizetőeszközzel rekordot jelentő alacsony szinten kereskedtek hétfőn, párhuzamosan azzal, hogy egyre nő a félelem, hogy az ország szuverén államadósság-osztályzatát leértékelik bóvli-szintre a lassuló növekedés és a kormány nem ortodox gazdaságpolitikája miatt”.

„A befektetők óvatossága szemmel látható volt hétfő reggel Budapesten, ahol az elégtelen kereslet miatt az államadósság-kezelő központnak le kellett állítania a hétfői hathetes likviditási diszkontkincstárjegy-eladást”, miután már kétszer sikertelenül próbálkozott hosszú távú kötvénycsere-aukcióval.

„Magyarországnak, amelyet a 2008-as pénzügyi világválság után a Nemzetközi Valutaalapnak és az Európai Uniónak kellett kisegítenie, ismét harcolnia kell azért, hogy stabilan tartsa a gazdaságát. A forint negatív rekordot döntött az euróval szemben: 317 forint körül kereskedtek a magyar fizetőeszközzel, amely a dollárral szemben 2 százalékot esett.”

„Orbán Viktor miniszterelnök kormánya nem számít azonnali válságra. Az országnak bőséges devizatartaléka van, és a kormánynak nincs nagyobb összegű visszafizetési kötelezettsége a jövő évig.”

A nyomás azonban még mindig nő, amelyet súlyosbít az eurózóna országainak hanyatló gazdasági teljesítménye, amely az exportfüggő Magyarország húzóereje. Az írás beszámol arról is, hogy a Standard & Poor's negatív megfigyelés alá vette Magyarországot pénteken, „egyben bírálta a magyar kormány politikáját, amely árthat a gazdasági növekedésnek és veszélyezteti a kitűzött költségvetési célokat”.

„A nehézségek sora, amellyel Magyarország szembenéz, kevés mozgásteret hagy a kormánynak is, a jegybanknak is mind a monetáris, mind a fiskális politikában. Orbán kizárt egy új IMF-megállapodást, amely biztonságos és viszonylag olcsó finanszírozási lehetőség volna szükség esetén. Hétfőn a miniszterelnök szóvivője, Szijjártó Péter megismételte a kormány korábbi álláspontját, hogy szükségtelen a készenléti megállapodás az IMF-fel, és az ország folytatja a piaci önfinanszírozást: ’nem ez a gazdaságpolitika van most, mi nem újabb hiteleket veszünk fel, hanem az államadósságot csökkentjük’.”

Ezután az írás beszámol arról, hogy a magánnyugdíjpénztárak vagyonát folyatta vissza az államkasszába a Fidesz-kormány, és a 2010-es 83 százalékról 73-ra csökkenti év végéig a GDP-arányos államadósságot. Ám a magyar háztartások is eladósodottak, elsősorban svájci frankban, és nehezíti a helyzetüket a magyar forint értékvesztése. „A bankoknak elrendelték”, hogy bizonyos hitelfelvevőknek piaci ár alatt tegyék lehetővé a végtörlesztést, ami – az állami költségvetési lyuk befoltozására szolgáló a különadók után – nagy terhet jelent a bankoknak.

„Most, hogy a forint még mindig zuhan, a jegybanknak el kell döntenie, hogy kamatot emel-e, ami csökkentené a fizetőeszköz leértékelődését, védené a háztartásokat és megakadályozná a tőke megfutamodását, de minden bizonnyal lassítaná a gazdaságot.”

***

WSJ – Magyarország: A következő európai válság

Ez volt a Wall Street Journal november 10-ei, Magyarországgal foglalkozó blogjának címe

Mark Gongloff írása.

Tudom, mit gondolnak: még nincs elég rémisztő adósság-összeomlás, amely miatt aggódhatunk, igaz? Annyira unalmas, hogy mindig csak Görögország, meg Olaszország, meg Portugália meg Spanyolország, Írország, Franciaország és Ausztria miatt kell aggódni. Meg az Egyesült Államok miatt.

Nyugodjanak meg, érik egy másik is, amelyről talán ég soha nem is hallottak:  Magyarország.

Magyarország ma reggel megtartotta a maga kincstárjegy-árverését, akárcsak Olaszország. És nem ment valami jól.

A magyar árverés kínálati aránya alig 1 százalék volt, és 6,79 százalékot kellett fizetnie az adósság-áthelyezéshez. Vágtató gulyás, Batman, ez kemény. Ez majdnem annyi, mint amennyit Olaszország fizet most, hogy tíz évre szóló kölcsönt kapjon.

Az RBC feltörekvő piacokkal foglalkozó szakértői azt mondják, Magyarország számára közel a borulási pont: a magyarországi trendek eléggé aggasztóvá válnak, és a dinamika azt sugallja, hogy az ország a közeli jövőben válságba jut. A 12 hónapos kincstárjegyek mai sikertelen árverése ablakot nyit a Magyarországon kialakulóban lévő pénzügyi feszültségekre…

A rövid távú kormánykölcsön-kínálatra mutatkozó gyenge kereslet azt érzékelteti, hogy nőnek a refinanszírozás kockázatai, és a költségek igencsak megemelkedtek a legutóbbi hónapokban.  A legtöbb feltörekvő piac lerázta a destabilizáló erőket, és lejjebb tudták vinni a kamatokat, amikor globálisan csökkent a növekedés. Magyarország esetében azonban még olyan dinamikáról van szó, amely a kiegyensúlyozatlan politikából adódik, s amelynek eredményeként Magyarország ördögi körbe kerül, ha globálisan romlanak a pénzügyi és gazdasági körülmények.

Véleményünk szerint a leminősítés valószínűsíthető, és a következő napokban/hetekben sokkal valószínűbbé válik a kockázatos események bekövetkezése.

Magyarország kicsi gazdaság, az éves GDP-je mintegy 190 milliárd dollár, vagyis az Apple piaci értékének mintegy fele.

De csak egy újabb kanári az európai szénbányában, mintha szükség lenne ilyenre.

És tudni akarják a vidám/szomorú/rémisztő hírt? Magyarország csatlakozni akar az euró-övezethez.

Paul Hannon, a Dow Jones tudósítója azt írta: Magyarország a valutaövezet jelenlegi problémái ellenére az euróövezet tagjává  akar lenni, mondta Orbán Viktor miniszterelnök csütörtökön.

A London School of Economics egyetemen mondott beszéde után Orbán kérdésekre válaszolva kijelentette: Magyarország csak akkor csatlakozhat az euróövezethez, amikor a gazdasága elég erős ahhoz, hogy lehetővé tegye a jelenlegi tagokkal való versengést.

„Szeretnénk az euróövezet tagjává lenni, hosszú távon. De Görögország és Olaszország leckéje azt mutatja, hogy a túl kori csatlakozás komoly tragédiákat okozhat” – mondta.

***

Hitelminősítők

Mint ismert, november 11-én, pénteken a Fitch Ratings leminősítés lehetőségére utaló negatívra rontotta Magyarország államadósi besorolásainak kilátását az eddigi stabilról, megerősítve egyben a befektetési ajánlású szuverén magyar adósosztályzatokat. Szombaton pedig a Standard & Poor's vette negatív kihatású megfigyelés alá Magyarország devizában és forintban fennálló szuverén adósságának osztályzatait.


Tények

CDS-árfolyam

Jelentősen emelkedtek hétfőn az árfolyamok az euróövezeti, és ezt követve a magyar államadósság-törlesztés kockázatára köthető biztosítási tranzakciók londoni piacán. Az egyik vezető londoni piaci adatszolgáltató, a CMA DataVision szakelemzőinek kimutatása szerint a magyar kormánykötvények nem teljesítővé válásának rizikójára kínált piaci biztosítási csereügyletek (credit default swaps, CDS) középárfolyama az 567,4 bázispontos előző záró után 584 bázispont környékén - idei csúcsán - mozgott a hétfői londoni kereskedésben.

A hétfőre kialakult magyar CDS-középárfolyam azt jelenti, hogy a magyar szuverén törlesztési leállás kockázatára köthető biztosítási tranzakciók éves díja most hozzávetőleg 584 ezer euró minden 10 millió euró magyar államadósság után az irányadó ötéves államkötvény-futamidőre, csaknem 17 ezer euróval drágább az előző zárónál.

Megdöntötte az euró 2009-es csúcsárfolyamát a forint

Rekordszintre erősödött hétfőn este az euró a forinttal szemben, de röviddel később már enyhén gyengült. Röviddel 19 óra előtt az eurót 317,72 forinton jegyezték a bankközi piacon, az euró eddigi csúcsárfolyama 317,59 forint volt, ezt 2009 márciusában érte el. Percekkel később az euró 316,60 forinton állt. Ugyanekkor a svájci frankot 256,06 forinton jegyezték.

Esett a BUX

A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 478,70 pontos, 2,83 százalékos csökkenéssel, 16.452,80 ponton zárt hétfőn. A részvénypiac forgalma 15,9 milliárd forint volt, a vezető részvények ára csökkent az előző napi záráshoz képest.

Varjú Péter, az Erste Bank Befektetési Zrt. üzletkötője szerint „csúnyán” alulteljesített a magyar részvénypiac, elsősorban az OTP miatt. Magyarázatként hozzátette: kamatemelési várakozás alakult ki Magyarországgal szemben, a forint masszívan gyengült, az állampapírpiacot erős eladási hullám jellemezte.

Újabb állampapír-aukció bukott el

Bő két héten belül a második magyar állampapír-aukció fulladt kudarcba: az Államadósság Kezelő Központnak le kellett fújnia a hétfői hathetes (D111228) likviditási diszkontkincstárjegy-eladást, írja az Index. A Portfolio.hu tudósítása szerint az 50 milliárd forintnyi meghirdetett mennyiségre mindössze 35,6 milliárd forintnyi vételi ajánlatot nyújtottak be az elsődleges forgalmazók, ezekből egyetlen ajánlatot sem fogadott el az Államadósság Kezelő Központ.

A Portfolio.hu azt írja: a mai eredménytelen aukció egyrészt a hétvégi hitelminősítői jelzések utáni gyenge vételi érdeklődéssel, másrészt feltehetően megugró hozamelvárásokkal függött össze. Hétfő délelőtt a forint esésével párhuzamosan intenzív hozamemelkedés kezdődött a magyar állampapírpiacon, és a hároméves referenciahozam már 8 százalék közelében van.

Ismét üzemanyag-áremelés

Emeli bruttó 5, illetve 8 forinttal a 95-ös benzin, valamint a gázolaj literenkénti nagykereskedelmi árát szerdán a Mol Nyrt., ezzel mindkét üzemanyag ára új csúcsra emelkedik. Az emeléssel a benzin átlagára 402-404 forintra nő, míg a gázolajé 430 forint lesz.

A Mol egy hete bruttó 3, illetve 6 forinttal emelte a 95-ös benzin, valamint a gázolaj literenkénti nagykereskedelmi árát.

***

Financial Times: Magyarország „veszélyes időket” él át

Nagyon rossz hétfője van Magyarországnak – írja a Financial Times szerkesztőségi blogja, amely szerint az ország „veszélyes időket” él át, s ezt nem csak az eurózóna problémáinak köszönheti – számol be az írásról a hvg.hu.

A szerző szerint „küszöbön áll a teljes leminősítés”. A City hétfői elemzését idézve az FT-blog azt írja, hogy Magyarországnak meglehetnek a tartalékai ahhoz, hogy fedezze az államadósság finanszírozását és a költségvetés hiányát 2012 közepéig, de a piaci források rendelkezésre állása nélkül az IMF-hez kell majd esetleg fordulnia.

„Valóban, veszélyes idők ezek egy országnak, amely nem foghatja gondjait teljes egészében az eurózónára – a belpolitikai szempontok ugyanis éppoly aggasztónak tűnnek a befektetők számára –, és ahol a növekedés sápatag.” Az írás szerint a befektetők szemmel tartják majd a 2012-es költségvetés véglegesítését december végéig, és azt, ahogy Magyarország egyre hiábavalóbb harcot vív a csőd ellen.

***

Szijjártó: ne kényszerítsen senki megszorításokat a magyar kormányra

Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője hétfőn az MTV Ma reggel című műsorában azt mondta, nincs rá szükség, hogy a kormány készenléti hitelmegállapodást kössön a Nemzetközi Valutaalappal (IMF): „nem ez a gazdaságpolitika van most, mi a pénzpiacokról finanszírozzuk magunkat és Magyarország képes arra, hogy a saját lábán álljon”. Tavaly nagy gazdaságpolitikai vita volt erről, és akkor úgy döntöttek, nem akarják, hogy Magyarország nemzetközi pénzügyi szervezetek jóakaratától függjön. „Nem akartuk azt, hogy külföldről bármilyen nemzetközi pénzügyi szervezet diktálja a magyar kormánynak az intézkedéseket és kényszerítsen megszorításokat a magyar kormányra.” Akkor amellett döntöttek, hogy hiteles, átlátható gazdaságpolitikával Magyarország képes lesz magát a pénzpiacokról finanszírozni és ez „így is lett”. A döntés helyességét támasztja alá Szijjártó Péter szerint az is, hogy 2004 óta először sikerül 3 százalék alá csökkenteni az államháztartás hiányát Magyarországon. Az államadósság csökkentésére az Európai Unióban pedig idén csak két ország Svédország és Magyarország volt képes. Úgyhogy a kormány az eddigi gazdaságpolitikához tartja magát.

Cséfalvay Zoltán: sikeres a magyar gazdaság szanálása

Sikeresnek nevezte a magyar gazdaság szanálását a Frankfurter Allgemeine Zeitungnak adott hétfői interjújában Cséfalvay Zoltán. A nemzetgazdasági minisztérium államtitkára a német konzervatív napilapban azt mondta, hogy Magyarország immár semmiképp nem hasonlítható össze Görögországgal, az ország helyzete lényegesen jobb. Utalt az államadósság mértékének a bruttó hazai termékhez viszonyított arányára, ami Magyarország esetében 73 százalék, azaz kevesebb, mint a fele ugyanezen görög adósságaránynak. Ezen kívül a magyar gazdaság növekedése ebben az évben előreláthatólag 2 százalék lesz, miközben Görögország mély recesszióban van. A forint gyengülését sajnálatosnak nevezte. De szerinte az árfolyam-ingadozásokat kevésbé a hazai, mint inkább a nemzetközi fejlemények befolyásolják, mindenekelőtt a görögországi és olaszországi bizonytalanságok.

Parragh: a pénzügyi világ hajszát folytat Magyarország ellen

„Az ország sokkal jobb helyzetben van, és sokkal nagyobbakat lépett, mint amit a világ elismer. Ma a nemzetközi befektetői és pénzügyi világ egy része azonban bosszúra éhes. Meg akarják büntetni Magyarországot! Ezt ki is mondják négyszemközti beszélgetéseken, konferenciák szünetében”, mondta Parragh László hétfőn a Magyar Hírlapnak adott interjújában. „ Azok, akik az elmúlt másfél év kormányzati döntéseinek vesztesei: egyes bankok, pénzügyi befektetők, kereskedelmi láncok, energetikai multik. Minket most bajkeverőnek tartanak, akik olyan lépéseket tesznek, amilyenekre korábban nem volt példa Európában. Ráadásul ezeket az ötleteket egyre többen másolják.” Sezrinte „nem lehet odamenni úgy egy bankhoz, hogy légy szíves, fizess többet. Ebben nem hiszek. Itt sok esetben a felgyűrt ingujjra van szükség. Az természetes, hogy akinek fizetnie kell, az hangot ad a nemtetszésének. Mégsem megy el Magyarországról egyik sem.” És „a Magyar Nemzeti Banknak támogatni kellene az adott kormány gazdaságpolitikáját”.

Giró-Szász András: nem minősíthetnének országokat a hitelminősítők

A kormányszóvivő pénteken, a Fitch-döntés napján nyilatkozott az Magyar Televízióban. „Szerintem tegyünk helyre egy-két dolgot. Ezek a hitelminősítők nem rendelkeznek először is jogosítvánnyal országminősítések végrehajtására, csak és kizárólag cégeket minősíthetnének. […] Azért vidáman csinálják, ugyanakkor pontosan ez a múltjukból fakad, lehet látni azt, hogy amire meg jogosítványuk van, azt nem csinálják jól, ezek a hitelminősítők 2008-ban a Lehman Brotherst és az összes többi céget kiváló befektetésnek minősítették. És semennyire nem tudták előre jósolni a világgazdasági válságot, és ezek a hitelminősítők mind felszínességüket tekintve, mind pedig jogosítványaikat tekintve nem hivatottak országminősítésekre.” „A második állításom pedig a konkrétummal kapcsolatban, hogy a magyar kormány nem ért egyet a Fitch Ratings mostani jövőbeni kilátásokat rontó véleményével.”

Orbán Londonban: a növekedési csata lesz a következő

Az Origo beszámolója szerint november 10-én, Londonban Orbán Viktor azt mondta, hogy a növekedési csata lesz a következő, amit az országnak meg kell vívnia, mert enélkül nem tud kilábalni a válságból. „Kell egy növekedési terv, már dolgozunk rajta”. Szerinte Magyarország az egyetlen uniós tagállam, amely uniós taggá válva nem tudta gyorsítani a gazdasági növekedését, az EU-források felhasználása ellenére. Az ország eredményeiről azt mondta, hogy 2009-hez képest 7,2-ről 2,9 százalékra sikerült leszorítani a GDP-arányos költségvetési hiányt, és az államadósságot is sikerült csökkenteni, ami az EU-ban csak egyetlen másik tagállamnak, Svédországnak sikerült.* (Arra nem tért ki, hogy Magyarország esetében ezt a magán-nyugdíjpénztári vagyon bekebelezése tette lehetővé.) Orbán elismerte, hogy „nagyon kockázatos döntés volt” tavaly nyáron az IMF védőernyőjének elhagyása, de erre volt szükség, mert jobb a piacra, mint az IMF nagylelkűségére támaszkodni. Egyébként az ortodox és nem ortodox intézkedések keverékének már jönnek az eredményei, és ezek szerinte meggyőzhetik a hitelminősítőket is. „Be kell bizonyítanunk, hogy amit csinálunk, ésszerű, kiszámítható és sikeres.” Közép-Európának vannak különleges versenyelőnyei, így az, hogy az országok politikailag egyre stabilabbak, valamint az, hogy a régió multikulturális hagyományai és történelmi tapasztalatai révén ezek a társadalmak könnyen alkalmazkodnak, könnyen tanulnak új dolgokat. Szerinte a globalizáció mostantól inkább a Keletnek fog kedvezni, ezért van szükség szerinte egyebek mellett egy Európa és Oroszország közötti stratégiai szövetségre, a megfelelő garanciákkal.

___________________

* Ezzel Oszkó Péter volt pénzügyminiszter is egyetért. Mint Bolgár Györgynek elmondta, „Magyarország államadóssága az Európai Unió átlaga alatt van, s a költségvetési hiányban is meglehetősen erős játékosnak számít az Európai Unióban. Nem sok ország tud ilyen alacsony költségvetési hiányt hozni.”
Csak éppen ő azt is hozzáteszi: „Ezekkel a számokkal ma nagyon sok ország boldog lenne az Európai Unióban, és szerintem komoly, intenzív munka kell ahhoz, hogy egy ilyen alapadatokkal rendelkező országról egyébként olyan kép alakulhasson ki, hogy akár a következő Görögország is lehet, ahogy ugye külső elemzői vélemények mondták.” Arra a kérdésre, hogy miért nem hisz ennek a kormánynak az Európai Bizottság és a piac, Oszkó válasza: „Mert nagyon sokat változtatta már a véleményét és nagyon sok kiszámíthatatlan dolgot tett. Nem hiszem, hogy ezt a belföldi közvéleménynek hosszan kellene magyarázni, hiszen ha nem feltétlenül csak a pénzügyi dolgokra, hanem bármilyen más kormányzati intézkedésre gondol bárki, senki nem mondhatja már, hogy előre tudná, hogy mit fog csinálni a kormány, vagy hogy előre látta volna, hogy bármely területen miket csinál a kormány. Mindenkit napról napra érnek meglepetések és ezek a meglepetések mindenkit bizalmatlanná tesznek, a pénzpiacok pedig ugyanúgy működnek, mint bárki más.”
Szerinte „tud olyan rosszul dolgozni egy kormány, nemcsak Magyarországon, hanem bármely más kormány, hogy lehetetlen helyzetbe hozza a saját országát. Ahol a kormány nagyobbat hibáz, az meglátszik az országkockázaton, meglátszik azon is, hogy elviszik-e az állampapírokat, vagy sem, mondom, annak ellenére, hogy egyébként a magyar államadósság-állomány nem kirívóan magas és a költségvetési hiány pedig kifejezetten jó. Ezt külső finanszírozóknak szeretniük kéne, nekik stabilnak kéne gondolni Magyarországot. Az, hogy mégsem ezt gondolják, kifejezetten a kormányzati munka értékeléseként értelmezhető.”


Lásd még november 10-ei hírösszefoglalónkat: Az új rendszer építésének szerdai fejleményei



Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!