rss      tw      fb
Keres

Köznevelési törvény: Pokorni–Hoffmann vita, Orbán-ultimátum, civilszervezeti „fogadóóra”



Kedden az országgyűlésben megkezdődött a vita a köznevelési törvényjavaslatról, amely régóta éles vitákat vált ki a „pártszövetségben”: Pokorni Zoltán, , az oktatási bizottság fideszes elnöke erőteljesen bírálta az eddig elkészült valamennyi Hoffmann-változatot, így a „végleges” törvényjavaslatot is, amelynek parlamenti vitája kezdődött meg kedden. Pósán László, az oktatási bizottság fideszes alelnöke pénteken még azt is felvetette: általános vitára alkalmatlannak kellene minősíteni a Hoffmann Rózsa által benyújtott törvényjavaslatot. A hétvégi egyeztetéseken „egy hajszállal” ugyan, de azok az érvek győztek, hogy nem vétózzák meg a javaslatot, írja az Origo. Ugyancsak az Origo szerint a parlament oktatási bizottságának hétfő délelőtti ülésén a kormánypárti képviselők végül is általános vitára alkalmasnak minősítették a javaslatot. A tervezetről tartott, személyeskedésig fajuló vitában az oktatási bizottság fideszes elnöke, a javaslatot és Hoffmann Rózsa oktatási államtitkárt is számos alkalommal bíráló Pokorni Zoltán azt vágta az államtitkár fejéhez, hogy „csak a miniszterelnök iránti lojalitása miatt szavaz arra, hogy a bizottság minősítse általános vitára alkalmasnak a tervezetet”, ám végül nem vett részt a szavazásban. Hoffmann kritikusai azt állítják, hogy a jelenlegi javaslatban foglaltakért súlyos politikai árat kell majd fizetni a 2014-es választásokon. Frakcióbeli vélemények szerint ugyanis ha a törvényjavaslat átmegy, az épp 2013-ra okoz súlyos bajokat a közoktatásban.


Hoffmann kontra Pokorni

Legutóbb, a Fidesz oktatási műhelyének pénteki konferenciáján Hoffmann Rózsa azt mondta, akik az új köznevelési törvény visszavonását követelik a Gyurcsány–Bajnai-korszak restaurációját akarják. Pokorni Zoltán erre így válaszolt: „hallottunk már ilyen mondatot. (...) aki nincs velünk, az ellenünk van. Ennél még a Kádár-korszak kommunistái is okosabbak voltak, mert ők úgy fogalmaztak, hogy aki nincs ellenünk, az velünk van”. Szerinte az ilyen erős kijelentések, mint amilyet az oktatási államtitkár mondott, mindig a gyengeségre utalnak. Az MTV kedd reggeli műsorában Pokorni Zoltán azt mondta: mintegy 50-70 módosító javaslatot adhat be a Fidesz parlamenti frakciója a nemzeti köznevelési törvénytervezethez: „Bízom benne, hogy olyanná formálható majd (...) ez a törvény, amely valamennyiünknek megfelel… Ne adjuk fel, hogy lehet egy majdhogynem tökéletes törvényt elfogadni.” Pokorni „csak” a Hoffmann államtitkársága által elkészített koncepció három kulcselemével nem ért egyet: az iskolák állami átvételével, az egész napos iskola koncepcióban szereplő változatával és a pedagógusi életpályamodellel.


Orbán szerint már nem szabad a földre köpni*

Az Origo szerint a kormánypártok hétfői frakcióülésén, ahol éles szóváltás volt a javaslatról – és ahol több fideszes felvetette, hogy a kormánypártok buktassák meg a javaslatot –, Orbán ellentmondást nem tűrő hangnemben kérte ki magának a kezdeményezést, többek között arra hivatkozva, hogy a javaslat bírálata valójában ellene irányul. A hétfői frakcióülés több résztvevőjének egybehangzó elmondása szerint Orbán azért tekinti bizalmi kérdésnek a közoktatási javaslattal szemben felvetett kritikát, mert egy minisztérium vagy egy államtitkárság által benyújtott tervezet mögött a kormány, végső soron pedig ő áll, vagyis aki egy kormánytervezetet minősít alkalmatlannak, az a teljes testületet, végső soron pedig őt magát tekinti annak. Orbán állítólag hozzátette, hogy ezt az együttműködés felmondásának tekinti, és kikéri magának. Az Index információja szerint a törvény kritikusainak címzett viselkedési útmutatóban Orbán vulgárisan fogalmazott: „aki az etikett ellenére a földre köp, annak köszönjük szépen, nincs tovább együttműködés”.

A KDNP közölte, nemcsak támogatja a kormány által benyújtott köznevelési törvényjavaslatot, de a benne megfogalmazott célokkal és értékekkel azonosul is. Természetes, hogy politikai vagy szakmai vitáknak helye van, többek között „ez képezi szövetségünk alapját”, de egyben „etikai minimumát” is. Meg kell tudni választani a viták helyét és idejét, és különösen hangnemét.


A mai adatok és az aggályok

Mint az Index írja, a a 3200 önkormányzat közül körülbelül 2000 tart fenn oktatási intézményt. A közoktatásra összesen 980 milliárd forint megy el, ebből 430 milliárdot az önkormányzatok állnak az iparűzési adóból, szja-ból, gépjárműadóból hozzájuk befolyó bevételekből. Az államosítással ez a pénz is az államhoz kerülne, és nem tudni, hogy ezt a pénzt ezután hogyan használnák fel. A törvény ugyan a nagyobb önkormányzatoknak megengedné, hogy iskoláikat az államtól „visszaszerződtessék” saját fenntartásukba, de ennek részletei teljesen tisztázatlanok.

Erre mondta Pokorni Zoltán, hogy el tudja fogadni a visszaszerződést is, ha az jól látható folyamat lesz, mert „nem lehet homályban hagyni”, hogy „450-460 milliárd hogyan érkezik az iskolákhoz”. Szerinte nem kell átesni a ló másik oldalára az államosítással: a vergődő önkormányzatoktól valóban jó, ha az állam átveszi az iskolafenntartás felelősségét, de vannak olyan nagy önkormányzatok, amelyek példásan oldották meg ezt a feladatot. Az egésznapos iskoláról (szerinte „muszáj-napköziről”) azt mondta: ha a rendszer mögött nincs pénz, munka, teljesítmény, idő, energia, akkor „nem tudjuk (...) felépíteni”. 4-5 év alatt lehet odáig eljutni, hogy az iskolák „40-50-60 százalékában meghatározó lesz” az egésznapos iskola, azonban „egyik napról a másikra mind a nyolc évfolyamon előírni nem lehet”. Pokorni szerint ha ezeken a stratégiai pontokon nem változik a törvénytervezet, akkor „nem tudja jó szívvel támogatni”.

***

Kedden civil oktatási szervezetek demonstráltak a Parlament előtt

A hónap elején alakult Hálózat a Tanszabadságért (HAT) nevű, civil szakmai szervezeteket tömörítő szerveződés demonstrációt tart a Parlament előtt, mivel szerintük az új köznevelési törvényjavaslat elfogadhatatlan, horthysta, sztálinista, kádárista időket idéz.

A HAT – amelyet számos oktatási szakember mellett többek közt a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete, a Magyar Pedagógiai Társaság ügyvezető elnöke, a Történelemtanárok Egyletének elnöke, az Alapítványi és Magániskolák Egyesületének elnöke és a Magyartanárok Egyesületének elnöke alapított – elfogadhatatlannak tartja azt, amilyen tartalommal és amilyen eljárásban, a szakmai és civil vélemények, a véleményezési határidők figyelmen kívül hagyásával a nemzeti köznevelésről szóló törvény tervezetét előkészítették. Meggyőződésük, hogy ilyen előzmények után jó, igazságos, a társadalom valós igényeihez igazított törvény nem születhet.

A demonstráció kedd reggel kezdődött (a programját lásd itt), amikor az Országgyűlésben megnyitották a törvényjavaslat általános vitáját. Az oktatási szakemberek eredetileg azt szerették volna elérni, hogy vonják vissza a tervezetet, de mivel ez nem történt meg, bejelentették a „fogadóóra” nevű demonstrációsorozatukat, amely a törvény végszavazásáig tart. (Az Index videója)

A HAT szerint a törvényjavaslat diktatórikus, gyerekellenes

A tüntetők szerint a törvény aggályos, diktatórikus, gyermekellenes, alkalmazása pedig visszafordíthatatlan károkat okozhat a közoktatásban, így közvetve a társadalom egészében.

Az országgyűlési képviselőkhöz címzett levelükben az áll: a törvény elfogadása esetén a magyar köznevelés rendszere egy XIX. századi nevelési koncepcióra építve, a diktatúrák világát idéző szabályozási környezetben, egy meghaladott tartalmi követelményrendszer alapján egy „brutálisan szelektív” iskolarendszert, szinte minden elemében centralizált-uniformizált óvodai-iskolai gyakorlatot fog eredményezni.

A HAT szerint a jogszabály gyerekellenes és családellenes. Ezt a korai szelekció, „a tehetséggondozásnak nevezett elitképzés”, a tankötelezettség korhatárának leszállítása, a délután 4 óráig tartó kötelező iskolába járás, a szakiskolás gyerekek kizárása a nemzeti alaptanterv szerinti tanulásból, „a tanulási zsákutcának tekinthető Hídprogram”, a gimnáziumi férőhelyek korlátozása, a kisiskolák tervezett bezárása, valamint a diákjogok és a szülők beleszólási jogának korlátozása alapján állítják.

A HAT úgy véli, hogy a törvény pedagógusellenes is, mivel jelentősen megnövelik a pedagógusok munkaterhelését, és ezzel egyidejűleg jelentősen csökkentik a jövedelmüket. Az óvodák-iskolák munkájának leglényegesebb kérdéseiben, mivel ezeket központilag határozzák meg, megszűnik a pedagógusok döntési lehetősége, megszűnik szakmai önállóságuk.

A tüntetők azt szeretnék elérni, hogy a jogszabályról való döntést halasszák el, és a szakmai előkészítő munkát újra nyissák meg.

***

A parlamenti vita

Hoffmann Rózsa expozéja: a köznevelés nem szolgáltatás, hanem közszolgálat

Cél a megújulás, a felemelkedés, az ország versenyképességének biztosítása, a nemzeti közép megerősítése és a pedagógusok helyzetének rendezése. Emellett olyan köznevelési rendszer megalkotása, amely elősegíti a gyermekek harmonikus testi, lelki, értelmi fejlődését, és amely erkölcsös, önálló életvitelre, a magánérdeket a köz érdekeivel összeegyeztetni képes, felelős állampolgárokat nevel, illetve a társadalmi leszakadás megakadályozása és a tehetséggondozás. A köznevelési rendszer fenntartása, működtetése a magyar állam joga, feladata és kötelessége.

Pokorni: a kritikus pontok

Pokorni Zoltán: a javaslatban ugyan szerepel, hogy az önkormányzatok visszakaphatják az iskolát, de ez csak egy mondatos deklaráció, ezért mondják ki a törvényben, hogy a feladatot továbbra is vállaló önkormányzatok ne csak a központi bérfinanszírozásra, hanem a működtetést szolgáló költségekre is legyenek jogosultak. Az egésznapos iskolát lehetőségként kell felajánlani az iskoláknak. Szomorúan látja, hogy az oktatási államtitkárság hogyan tolja el magától ezt a fontos kérdést a kritikák miatt. Kritikus pont, hogy az óvodába való belépés korhatárát 3 évre csökkentik, és a javaslat azzal számol, hogy a „konszolidált hátterű gyermekeknek” ez alól a védőnő vagy óvónő ad majd felmentést. Szerinte nem tűnik életszerűnek, hogy a cigánysoron majd a védőnő megtagadja, hogy felmentést adjon. Inkább a négyéves kor lenne megfelelő, és óvodáztatási támogatással kellene rávenni a szülőket, hogy járassák a gyereket óvodába.

Mesterházy-Hiller: vonják vissza a törvényjavaslatot

Mesterházy Attila: Orbán Viktor és kormánya, vonja vissza ezt az „abdszurd, szűklátókörű és primitív” javaslatot. Pokorni Zoltán vezérszónokként „értelmes, világos és vitára alkalmas” beszédet mondott, ezért arra kérte, hogy ne fejezze be az érvelést, próbálja meggyőzni képviselőtársait, hogy ezt a javaslatot nem szabad elfogadni. Az MSZP határozottan elutasítja a törvényjavaslatot, mert nem kitörési pontként tekint az oktatásra, növeli a társadalmi különbségeket, nem az ország modernizációját szolgálja, hanem a múlt megidézését, rontja a tudáshoz való hozzáférést, kisgyermek kortól akadályozza a tehetségek kibontakozását, nem ad módot a szülőkkel való együttműködésre és nem nyújt biztos, kiszámítható életpályát a pedagógusoknak. A javaslat egy riasztó és torz célt, a leszakadó társadalmi csoportok kirekesztését és végső soron egy kasztokra merevedő társadalom megteremtését szolgálja.

Hiller István: a javaslat nem Klebersberg Kunó világát hozza vissza, nem a progresszív klebesbergi mentalitást hanem „Ilku Pál világát”, a hetvenes évek világát. A javaslat kirekeszt, korlátoz, beszűkít, büntet, úgy akar középosztályt teremteni, hogy kiveti a szegényeket és leveszi a kezét arról, akinek a helyzete nehéz.

A tankötelezettség korhatárának csökkentésével több mint 10 ezer fiatalról veszi le a kezét a kormány, 15-17 éves, a legszegényebb sorból származó fiatalokat”"tulajdonképpen kiteszik az utcára”.

KDNP: értékelvű, minőséget javító az új köznevelési törvény

Michl József: a káros és elkerülendő szabadosság helyett a szabadság megerősítését biztosítja. A minőséget kívánja javítani, értékelvű. A törvény célja a rendteremtést, mert rend nélkül nincs iskola, tanítás és tanulás. Írországot említve példaként azt mondta, azt a célt kell kitűzni, hogy mindenki először tanító, tanár akarjon lenni, s ha nem sikerül, akkor válasszon másik szakmát.

Mágori Józsefné: a 16 éves tankötelezettségi korhatár „arról szól, aki nem hajlandó tanulni, aki zavarja az órát, aki nem készül, aki lóg, aki iszik, cigarettázik, kábítószerezik”. És

„itt van Hoffmann Rózsa nekünk, aki bevállalta azt, hogy (...) minden gáncsoskodás ellenére elkészítette ezt a törvényt”.

Jobbik: nem tudni, megvan-e a parlamenti többség

Balczó Zoltán: a kormány által beterjesztett javaslatot az oktatási államtitkár, a kereszténydemokrata Hoffmann Rózsa jegyzi, azonban már a szakbizottsági ülésen kiderült, hogy a Fidesz ilyen formában nem támogatja. Azaz nem tudni, hogy megvan-e az indítványhoz szükséges parlamenti többség.

Dúró Dóra: elhibázott lépésnek tartják a tankötelezettség korhatárának leszállítását, valamint az oktatási jogok biztosa intézményének „kiüresítését”. A Jobbik javaslatai közül kiemelte a bentlakásos iskolák hálózatának létrehozását.

Farkas Gergely: a Jobbik a közös – állami-önkormányzati – fenntartást tartaná helyesnek.

LMP: hazug és elfogadhatatlan a javaslat

Osztolykán Ágnes: az indítvány egésze elfogadhatatlan, rossz a törvényjavaslat iránya, és hamisan állítja, hogy az oktatás eredményessége javulni fog. Ennek ellentmond, hogy a tankötelezettség felső korhatárát leszállítják, ami ahhoz vezet, hogy szakképzetlen fiatalok kerülnek ki az oktatási rendszerből, míg a felsőoktatási továbbtanulás lehetőségét korlátozzák. Az iskolák államosításával elveszik a döntés jogát a helyi közösségektől, a jövő évi költségvetésben pedig csak százmillió forintot fordítanak a falusi kisiskolák megóvására. A törvényjavaslat „a hazugság bűnében fogant”, az életpályamodell ígéretével becsapják a pedagógusokat, noha megvalósítására nem lesz pénz.

Vágó Gábor: a kormány 40 százalékkal csökkentené a gimnáziumba felvehető diákok számát, és olcsó munkaerőre alapozva növelné az ország versenyképességét. Noha ez úgy érhető el hosszú távon, ha befektetnek az oktatásba.

Gyurcsány Ferenc, független: Orbán a kevesek Magyarországát építi

Gyurcsány Ferenc a fideszes Pokorni Zoltán vezérszónoki felszólalását méltatta: az oktatási bizottság elnöke „nyugodt hangú, szakmai elemzésében” minden lényeges ponton szembefordult a kormány tervezetével. A szocialista kormányok a közoktatásban fontos eredményeket értek el. Céljuk az volt, hogy „Magyarország azoké is legyen”, akik szegénységből jönnek, és előttük is nyitva legyen a felemelkedés lehetősége. Az Orbán-kormány ezzel szemben a kevesek Magyarországát építi a köznevelési törvény tervezetével, amely szerinte alkalmatlan a tárgyalásra.

Fidesz–KDNP-vita

Vita alakult ki a fideszes Pósán László és a KDNP-s Michl József között a javaslat azon rendelkezéséről, amely szerint az érettségi előfeltételeként 50 órás közösségi szolgálatot kellene teljesíteni. Pósán László szerint „az érettségi bizonyos szakmai, szaktárgyi tudásnak a számonkérése. Ehhez mi köze van annak, hogy milyen közösségi szolgálatot lát el valaki? Ez körülbelül az a műfaj, mintha azt mondanánk, hogy az kap zongora- vagy csellista bizonyítványt, aki egyébként előtte a 12 perces Cooper-futást teljesíti”.

Michl József erre úgy reagált, hogy a települések mindegyike biztosítani tudja a közösségi szolgálatot. Például a szociális alapellátó intézményekben és az idősek gondozásában, amelyek keretében – bárhol az országban – elvégezhető lenne a közösségi munka.

A vita további részleteit lásd itt, itt és itt.

***

Parragh László elégedett a javaslattal is, a kormánnyal is

„A választási kampány idején megállapodtunk a Fidesszel, hogy melyek azok a lépések, amelyeket, ha hatalomra jut a párt, kormányként a gazdaság javítása érdekében vállal. Azt látjuk, amiket javasoltunk, azok végrehajtása elkezdődött vagy most indul.” Tehát „át kell alakítani a szakképzés rendszerét, s ennek felügyeletét megkapták a kamarák. Szeptembertől mi határozzuk meg a tananyagot, mi ellenőrizzük, hogy a tudást elsajátította-e a tanuló, s mi kötjük össze a gyakorlati képzési helyet az iskolával. Ötven százalékkal megnöveljük a gyakorlati képzésben való részvételt, úgyhogy végre szakemberek kerülnek majd ki a szakiskolákból. A megállapodásban szerepel még, hogy át kell alakítani a felső- és közoktatást, s hozzá kell nyúlni a felnőttképzéshez. Követeltük a közigazgatás és a nyugdíjrendszer átalakítását, s az egészségügy hatékonyabbá tételét. Ezekben látjuk a kormányzati szándékot és a lépéseket is. Nincs okunk az asztalra csapni!” – mondta a Magyar Hírlapnak adott hétfői interjújában.

______________

* A szerk. megjegyzése: mert nyolc évig ellenzékben nemcsak szabad, kötelező is volt.



Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!