Hasszigor

A volt Zrínyi Nyomda épülete mai állapotában nem válik a főváros dicsőségére. A belvároséra sem. Háromdimenziós képe mellé a Google Erth-ön két fotót töltöttek fel gondos kezek: a bedeszkázott, felállványozott falak beugróiban alvó hajléktalanok szerepelnek rajtuk. A fotók fél évnél régebbiek, vagy rossz szögből készültek: a lényeg, a valóság jól és messziről érezhető része, a Stollár Béla és a Bihari utca sarkához legközelebbi falfülkében tavasz óta növekvő emberi ürülékkupac nem látszik rajtuk. Csak az tud róla, aki ott lakik, vagy arra jár. Például az út túloldalán lévő iskolába, vagy a három legnagyobb forgalmú bíróság egyikébe, esetleg az ottani minisztériumokba. Évente úgy százezer ember.

Az épület, pusztulásával párhuzamosan alakult át nem hivatalos hajléktalan szállóvá, annak minden látható jelével együtt. Amikor 2007-ben a kerület első embere bejelentette, hogy soha nem látott szigor veszi kezdetét a belvárosban, s megszüntetik „bűnözés melegágyának számító utcai koldulást”, valamint a hajléktalanszigeteket, a környék reménykedve várta a tiszta jövőt. Meg is volt hozzá a kellő alapjuk: Az, hogy valaki szociálisan nehéz helyzetben van, és az utcára kényszerül, nem ok arra, hogy az utcán végezze a szükségét - mondta a polgármester két éve igen helyesen az Inforádióban.

A rendelet az év december 22-én meg is született. Szigorú lett, csak épp kimaradt belőle, hogy küszöbre szarni nem lehet.

Budapest persze bonyolult hely, ahol szabályozni sem egyszerű, így lehet, hogy a fenti piszok nem is a kerület, hanem a főváros sara, de ettől még a téma az utcán hever.