IMF-Magyarország – az első osztrák lapreakciók: kanosszajárás a pénzügyi bukás szélén
- Részletek
- Szemle
- 2011. november 18. péntek, 03:37
- Galamus-csoport
Der Standard: 180 fokos fordulat – Magyarország újra a Nemzetközi Valutaalap segítségét kéri
Gregor Mayer és Szigetvári András írása
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) másfél évig tartó elutasítása után a magyar gazdasági minisztérium csütörtökön váratlanul bejelentette, hogy új megállapodásról kezd tárgyalásokat a pénzügyi intézménnyel. „Fordulóponthoz értünk” – áll a tárca közleményében. Miután az Orbán Viktor miniszterelnök kormányának tavaly júniusi hivatalba lépése óta eltelt időben „megújították” a gazdaságot, most a növekedésre kell koncentrálni. Ahhoz, hogy ezt Magyarország a piacról tudja finanszírozni, „az IMF-fel új típusú megállapodást kell kötni, amely növeli a befektetők magyarországi biztonságát”.
A Matolcsy György Orbán-bizalmas és pénzügyminiszter házából származó állásfoglalás megfogalmazása elegánsan elsiklik afelett, hogy Magyarország a pénzügyi bukással néz szembe, és hogy az IMF-hez fordulással kanosszajárást kezd.
A minősítő ügynökségek legutóbb már ott tartottak, hogy Magyarország bonitását bóvliszintre sorolják be. A forint árfolyama folyamatosan zuhant. A budapesti bejelentés előtt egy euró közel 318 forintba került, ami 16 százalékkal volt több, mint szeptember elején.
Ezen kívül az elmúlt hetekben több kötvénykibocsátási akció is kudarcot vallott. Csütörtökön több kibocsátás is sikeres volt, de Magyarország befektetőinek (hároméves papírokra) 8,38, illetve (ötévesekre) 8,68 százalékot kényszerült fizetni. Emellett fennállt a veszély, hogy felborul a 2012-es költségvetéshez készült összes számítás.
A csütörtöki bejelentést követően valamelyest magához tért a forint, egy euró már csupán 308 forintot ért.
Bármilyen IMF-megállapodásra törekszik is most Magyarország, az intézmény a befektetők bizalmának helyreállításához olyan feltételeket lesz kénytelen diktálni, amelyek teljesen ellentétesek az Orbán-kormány eddigi gazdaságpolitikájával. Megfigyelők ezért felvetik Matolcsy politikai jövőjének kérdését. És kormányfője jövőjének kérdését is: a Népszabadság című napilap híre szerint a jobboldali populista miniszterelnök a minap szűk körben állítólag azt mondta: „Ha jön az IMF, én megyek.”
A magyar kormány egész sor vitatott intézkedéssel veszítette el a befektetők bizalmát. Különösen hevesen vitatott volt a különadó bevezetése a bankok, a távközlési vállalatok és a kiskereskedelmi láncok számára. A bankokat felbosszantotta az is, hogy a deviza alapú hiteleket messze piaci érték alatt vissza lehet fizetni. Kétségtelen azonban, hogy Magyarország szenvedett a deviza alapú hitelek tömegétől, és hogy valamit tenni kellett. Ezt így látja az IMF és az EBRD is.
Nem világos még, milyen formában tér vissza Budapestre a Nemzetközi Valutaalap. Matolcsy miniszter megerősítette, hogy Magyarországnak nem azonnali hitelre van szüksége, hanem inkább hitelvonalra törekszik.
A szervezet jelenleg több ilyen vonalat kínál. Köztük a Flexible Credit Line-t (FCL), amelyet Lengyelország a válság kitörésekor használt. Jelenleg Varsó szükség esetén 30 milliárd dollár (kb. 22milliárd euró) összeghez nyúlhat, de eddig nem tette.
Kétséges, hogy Magyarország hozzájuthat-e egy ilyen megállapodáshoz, mert az IMF ilyen hiteleket csak éltanulóinak biztosít.
***
Die Presse: Magyarország újra az államcsőddel küzd
Christian Höller írása
Görögországról és Olaszországról mindenki beszél, de Magyarországon is kiéleződőben van a helyzet. Csütörtökön Ausztria szomszédja több kötvényt bocsátott ki, és magas kamatokat kényszerült fizetni. A tízéves állampapírok hozama 8,5 százalékra kúszott fel. Már a 7 százalék veszélyesnek minősül, ez volt az a pont, ahol Görögországnak, Írországnak és Portugáliának az EU-hoz kellett fordulni segítségért.
A Standard and Poor’s ügynökség azzal fenyegetőzik, hogy „a politika kiszámíthatatlan lépései miatt” újra leminősíti Magyarország hitelképességét.
A nagy minősítő ügynökségek, a Moody’s, a Standard and Poor’s és a Fitch jelenleg már csupán a bóvliszint feletti utolsó szintre értékelik a budapesti kötvényeket. Magyarország Kelet-Európa legeladósodottabb országa. A kormány nem valósította meg teljesen a vállalt reformokat. Idén a harmadik negyedben az államadósság a GDP 75 százalékáról 82 százalékára emelkedett. Ennek oka egyebek mellett a magyar forint jelentős értékvesztése.
Magyarország már 2008-ban a szakadék szélén állt. Csak a Nemzetközi Valutaalap és az EU milliárdos segítségével sikerült elkerülnie a csődöt. Tavaly az IMF visszavonult, mert Budapest nem tartotta be a takarékossági előírásokat. Orbán Viktor miniszterelnök kijelentette, hogy országa a továbbiakban nem rendeli alá magát a Valutaalap diktátumának. Csütörtök óta azonban minden másképpen van: a gazdasági minisztérium bejelentette, hogy tárgyal az IMF-fel „az együttműködés új fajtájáról”. A cél eközben „az ország függetlenségének” megőrzése.
„Az IMF-segítség szükséges, mert az alternatív intézkedések, mint például a kamatemelés vagy a devizatartalékokkal való intervenció nem segítenének a szükséges mértékben. Jövőre Magyarországnak 3,5 milliárd euró volumenben kell hiteleket újrafinanszíroznia” – mondja Wolfgang Ernst, a Raiffeisen elemzője.
Kínának is be kell ugrania. Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter a minap Pekingbe repült. Visszatérése után azt mondta: Kína megígérte, hogy magyar államkötvényeket vásárol. A volumenről nem került nyilvánosságra hír.
Veszteségek az osztrák bankoknak
Az osztrák bankok árgus szemekkel figyelik a szomszédos országban zajló fejleményeket. A Citigroup csütörtökön elemzést tett közzé, amely szerint Magyarország miatt csupán az Erste Bankot egymilliárd eurós veszteség fenyegetheti.
Ez akkor következne be, ha a kormány a bankok terhére kötelezővé tenné minden deviza alapú hitel forintra váltását. Jelenleg más a szabályozás: szeptember végén a budapesti parlament törvényt fogadott el, amelynek értelmében minden banki ügyfél az aktuális árfolyamnál mintegy 25 százalékkal kedvezőbben konvertálhatja deviza alapú hitelét. A költségeket a pénzügyi konszerneknek kell viselniük. Orbán abból indult ki, hogy legjobb esetben 300 ezer magyar veszi igénybe a lehetőséget, eddig azonban csak 33 ezren éltek vele.
A gyenge reakció oka: az ügyfeleknek a teljes kölcsönt egyszerre kell kifizetni. Ezért arra kényszerülnek, hogy újabb hitelt vegyenek fel, ezúttal forintban. Ám egyes bankok állítólag nehézségeket támasztanak. Ezen kívül Orbán pártja, a Fidesz azzal vádolja a pénzintézeteket, hogy összebeszélnek a forinthitelek díjainak emeléséről, hogy így kompenzálják a deviza alapú hitelek konvertálásából származó veszteségeket. A Fidesz a Versenyhivatal közbelépését kérte.
Az osztrák bankok már a mostani megoldás ellen is a barikádokra mentek, és bevonták az EU-t is. „Arra nézve azonban nincs utalás, hogy küszöbön állna minden deviza alapú hitel kényszerkonvertálása” – mondták a Bank Austriánál. Az Erste bank is elutasította a Citigroup elemzését: „Ez játék a számokkal” – mondta Michael Mauritz, a bank szóvivője. Sehol nincs olyan sok deviza alapú hitel, mint Magyarországon: az összes ingatlanhitel kétharmadát frankban vették fel.
Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!
