Lehet másra szavazni!

Hónapok óta azon gondolkodom, érdemes-e egyáltalán közéleti kérdésekkel foglalkozni, annyi érdekes téma van, amelynek nincs köze a politikához. Egyre vonzóbb az elefántcsonttorony. Ameddig lehet, mégis vitatkozzunk, például arról, kire szavazzunk legközelebb. Még akkor is, ha azt hiszem, nagyon kevés hatásuk van a racionális érveknek, a valóságban alig-alig létezik racionális választó.

Annak ellenére, hogy a kire szavazzunk problémája a legkevésbé sem inspirál semmire, a jelen helyzetben még barátaim egy részének értetlenségét is vállalom.

Mihancsik Zsófia minden mondatával egyetértek. Indokolt és teljesen logikus, hogy aki undorodik a korrupciótól és idegenkedik a tehetetlenségtől, de fontos számára a szabadság, annak undorát, idegenkedését legyőzve az MSZP-re kell szavaznia. Teljesen világos, hogy a jobboldal súlyos és valószínűleg visszafordíthatatlan károkat fog okozni a liberális jogrend és alkotmányosság építményében. Demokratikus érzelmű embernek ez katasztrofális következmény és elfogadhatatlan jövőkép. Szavazzunk tehát a kevésbé rosszra? Ezzel kapcsolatban azért felmerül néhány elvi és gyakorlati kérdés.

A demokratikus alternatívák valóban beszűkültek, ezért hallottam olyan véleményt is, amely szerint, ha a neonáci Jobbik van az egyik oldalon és a Fidesz a másikon, akkor a Fidesz kétharmados győzelmét segítem inkább elő, nehogy átcsússzon a hatalom egy része a szélsőjobb kezébe. Érthető gondolat a Horthy-Magyarországra szavazni egy Szálasi uralommal szemben. Hátha egy autoriter konzervatív rezsim két pofonnal hazaküldi a nácikat. Ez persze ennél bonyolultabb, de megértem ezt a választót is, nem alaptalan ez a számítás sem. Valóban ennyire futja a demokratáknak, (megint) itt tartunk?

Két évtizeddel az első szabad választások után szembe kell nézni azzal, hogy a Jobbik lehet az egyetlen nem rendszerváltó párt a parlamentben. Ez önmagában is elborzasztó helyzet, a demokrácia csődje. Igaza van Mihancsik Zsófiának abban, hogy az MDF próbálkozásai hiteltelenek, és semmi nem utal arra, hogy alkalmasak lennének szabadságaink védelmére. Mégis értem azokat is, akik erre a politikai erőre szavaznak, mert ha nem is találnak benne koherens értékrendszert, és érzékelik a múlt terheit is, esélyesek egy demokratikus ellenzéki szerepre. Ami jelen helyzetben nem kevés.

De mi van abban a sajnos valószínű esetben, ha a Fidesz uralmának egyetlen demokratikus ellenzéke az MSZP? A baloldal egyetlen pártjaként vezetői azt fogják hinni, hogy csak ki kell várni a következő lehetőséget, a baloldal megújulása nélkül lehet majd választásokat nyerni, ha nem 2014-ben, akkor utána. Az MSZP hajlamos arra, hogy nagy kihívások nélkül hagyja a dolgokat történni, így nem lesz esélye annak, hogy a szükséges belső változásokat megkezdje. Az lesz az érdeke, hogy a baloldal és a liberális gondolat (!) egyetlen parlamenti pártjaként egységet mutasson és a jobboldali veszélyre hivatkozva elodázzon minden megtisztulást. A magyar társadalom jelentős része szabadságpárti és baloldali, szükség van egy modern baloldali pártra. Ha az MSZP egyedül marad, nagy a veszélye annak, hogy 2014-ben megint szájmaszkban és kesztyűvel szavazunk rájuk. Ha meg mégis belekezd a szükséges változtatásokba, akkor nagy eséllyel darabokra esik, mint a kisgazdák és akkor sehogyan sem lehet majd baloldali politikai erőre szavazni. Maradéka meg olyan kicsivé válik, mint a mostani MDF.

Ezért is jobb lenne az a helyzet, amelyben van még legalább egy liberális és baloldali parlamenti párt a magyar országgyűlésben, amelyik képes kiállni szabadságainkért és jogainkért, a rendszerváltás alkotmányosságáért. Legyen valós lehetőség a baloldalon, és legyen inspiráció, versenyhelyzet az MSZP számára! A parlamenten kívül nincs politikai élet, az a párt, amelyik nem jut mandátumhoz, hosszú időre hibernálódik, nincs hangja, nem tudja megjeleníteni politikáját. Különösen nem egy olyan jobboldali kurzus alatt, amelyik felszámolni akarja a baloldali és liberális politikát és eszmét. A Fidesznek már régen nem az MSZP az ellenfele, hanem a keresztény-nemzeti monolit politizálás minden eszmei alternatívája.

Lehetséges és demokratikus elkötelezettséget jelentő valós alternatíva az LMP-re szavazni. Hogy az öt százalékos küszöb miatt elveszett Fidesz-ellenes szavazat minden rájuk adott voks, ha nem kerülnek be? De nem éppen az a jelenlegi helyzet egyik oka, hogy a politikai szereplők a két évtized alatt véglegesen besavanyodtak, lejáratták magukat és a parlamenti köztársaságot? Ha mindig az elveszett szavazatok miatt félünk, új erőknek soha nem lesz lehetőségük. Kivéve, ha demokráciát felszámoló ideológiával lépnek fel.

Nem találtam az LMP körül olyan eszméket, olyan embereket, olyan mondatokat, amelyeket komolyan kifogásolnék, bár nyilván nem hibátlanok. De messze tisztábbak és becsületesebbek mint a baloldal jelenlegi szereplői, és messze demokratábbak és szabadságszeretőbbek, mint a jobboldal bármelyik alakja.


Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!