Bagláni kormányzó: fejlesztésekkel kell gyengíteni a tálibok ellenállását
- Részletek
- Külföldi hírek - 2011/4. negyedév
- 2011. november 23. szerda, 14:48
- Hírek
MTI 2011. november 23., szerda 14:47
A háború helyett munkahelyeket is teremtő fejlesztésekre kell költeni Afganisztánban, mert ezzel gyengítenék a tálibok kormányellenes lázadását is - fejtette ki az észak-afganisztáni Baglán tartomány kormányzója szerdán Budapesten.
Munsi Abdul-Madzsíd a Magyar Külügyi Intézetben válaszolt kutatók, külügyminisztériumi tisztségviselők és újságírók kérdésére.
Az 59 éves kormányzót 2010 tavaszán nevezte ki Baglán tartomány élére Hamid Karzai afgán elnök. Baglán tartományban több száz magyar katona állomásozik a NATO vezette nemzetközi haderő (ISAF) kötelékében. Ők irányítják a tartományi újjáépítő csoportot (PRT), amely emberbaráti és egyúttal katonai feladatokat lát el, hozzájárul a helyreállításhoz és igyekszik garantálni a biztonságot.
A kormányzó elismerte, hogy továbbra is van ellenállás Baglánban, ahogy Afganisztán más tartományaiban is, de azt mondta, a helyzet valamelyest javult tavalyhoz képest. Az MTI kérdésére válaszolva tagadta, hogy üzbégek, csecsenek, jemeniek lennének az ellenállók soraiban Baglán tartományban, ahogy azt a Channel 4 brit televízió 2010 januárjában dokumentumfilmjében bemutatta.
Nem jó háborút vívni az ellenállókkal, a politika síkjára kell terelni a dolgot - mondta a kormányzó. Kifejtette: a háborúskodásba beleölt pénzt olyan projektekre kell fordítani - mindenekelőtt útépítésre, vízgazdálkodásra, az áramszolgáltatás kiépítésére -, amelyek munkahelyeket teremtenek, mert ezzel az ellenállást is gyengítik.
A legfontosabb az infrastruktúra kiépítése, mert ez lehetővé teszi az ipari termelés és a bányászat beindítását - hangoztatta, emlékeztetve rá, hogy Afganisztán ásványkincsekben - rézben, vasércben, lítiumban - gazdag ország. "A háború a betegség utáni gyógyszer, amit én javasolok, az a megelőzés" - mondta.
Hozzátette, hogy a külföldi civil szervezeteknek olyan nagyszabású fejlesztéseket kell végezniük - például az áramszolgáltatás kiépítését, a kereskedelem fejlesztését -, amelyekre az afgánok nem képesek. A kisebb projekteket a helyi lakosság önállóan végrehajtja - mondta.
A tervek szerint a külföldi erők 2014 végéig kivonulnak Afganisztánból. Munsi Abdul-Madzsíd ezzel kapcsolatban azt mondta: lényeges, hogy a kivonulás után se legyen védtelen az ország. A Mohammed Nadzsibullah vezette kommunista rendszer idején egymillió katonája és több száz harci repülőgépe volt az afgán hadseregnek, arra kell törekedni, hogy hasonló helyzetbe hozzuk az afgán haderőt - mondta. Másfelől - tette hozzá - az Egyesült Államoknak hosszú távon csak tanácsadókkal szabad jelen lenniük Afganisztánban, a börtönök igazgatását például adják át a helyieknek.
A kormányzó hangsúlyozta: a nemzetközi közösségnek nyomást kell gyakorolnia azokra az országokra, amelyek táplálják az ellenállást, vagyis Pakisztánra és Iránra. Másfelől - tette hozzá - a kormányzatnak a járásokon, helyi elöljárókon keresztül meg kell győzniük az embereket, hogy ne az ellenállást kövessék, "mert az nem jó Afganisztánnak".