Még egyszer: személyes adatgyűjtés folyik a devizahitelesekről!



„Nem országos akció” – mondta a Győr-Sopron megyei kormánymegbízott a devizahiteles közalkalmazottak összeírásáról. Valóban, csak Borsodban, a Matolcsy-minisztériumban meg iskolákban folyik.


A Borsod megyei Közgyűlés a végtörlesztések adatai iránt érdeklődik

November 17-én közöltük a Borsod megyei Közgyűlés levelét, amely a közgyűlés elnökének „kéréséről” értesítette a megyei önkormányzat intézményeit és gazdasági társaságait. A kérés egy felmérés elvégzésére irányult. A megyei önkormányzat ugyanis arra kíváncsi, hány dolgozónak van devizahitele, hányan akarnak élni a végtörlesztéssel, hányan léptek már ennek érdekében, és aki törlesztett, az milyen összegben törlesztett, s ezt készpénzzel vagy forinthitelből tette.

Mint akkor megírtuk, olvasónk, akitől a levelet megkaptuk, „azt gyanítja, csavar is van a dologban: feltételezése szerint ez a ’felmérés’ a januárra tervezett 20 százalékos megyei intézményi létszámleépítés előkészítését szolgálja. E szerint a logika szerint akit az Orbán-kormány a végtörlesztéssel ’megmentett’, az szociálisan nem szorul rá immár, hogy legyen munkahelye és munkája, tehát elbocsátható. Hacsak nem a végtörlesztők ’jutalmazására’ találták ki a felmérést, és ez sem lenne ’rendszeridegen’ logika: aki képes volt előkotorni a végtörlesztéshez szükséges összeget, megérdemli, hogy megkapaszkodjon abban a középosztályban, amelynek megerősítése, a szegényebbek rovására, manapság nemzeti célnak számít – nem szabad tehát elbocsátani. Januárban elválik, melyik okoskodás volt a helyes”.


A Győr-Sopron megyei kormánymegbízott a végtörlesztések adatai iránt érdeklődik

Széles Sándor kormánymegbízott levelét a Győri tükör közölte november 18-án. A kormánymegbízott a levél szerint az önkormányzatoknál és intézményeiknél dolgozó köztisztviselők és közalkalmazottak „jelzáloggal biztosított devizahitellel történő érintettségéről” érdeklődik összes megyei település jegyzőinél és körjegyzőinél. Konkrétan a következőket szeretné tudni:
„– a devizahitellel érintett közalkalmazottak és köztisztviselők száma
– azok száma, akik önerőből tudnak élni a végtörlesztés lehetőségével
– a devizahitel összege devizánkénti összegzéssel, CHF-ben, más devizában
– ha később forinthitellé alakult át, úgy a forintösszeg megjelölésével.”

Másnap, november 19-én Széles Sándor a Kisalföld című lapnak magyarázta el, miről van szó (Felmérik a közalkalmazottak devizahitelét a megyében). „A lehetőségét szerettük volna megteremteni annak, hogy ha valamiféle segítségnyújtás felmerülne a közszférát érintően, akkor pontos képünk legyen arról, mekkora problémáról van szó.” Azt is mondta, hogy „az adatokat még nem összesítették, de úgy látják, a közszféra eladósodása valós problémát jelent ma Magyarországon.” (!!)

Aztán hozzátette: „A jó szándék vezérelt minket. Ez nem országos akció, a megyei kormányhivatal szeretne mintát adni egy esetleges folytatáshoz.”


A Nemzetgazdasági Minisztérium is gyűjt

November 19-én a Népszava számolt be (Személyes adatokat gyűjtenek a munkahelyeken) Kardkovács Kolosnak, a Nemzetgazdasági Minisztérium helyettes államtitkárának leveléről, „amelyben felszólítja az államtitkárokat, a kabinetfőnököt és a főosztályvezetőket, küldjék el számára a tartozásokról szóló anonimizált adatokat”. A Népszava arról is beszámol, hogy megerősítette „a közalkalmazottak adatainak gyűjtésével kapcsolatos értesüléseinket Galló Istvánné, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke is. Mint mondta, több iskolából is érkezett erre vonatkozóan jelzés az érdekvédelmi szervezethez. Egyelőre azonban nem kaptak a tanintézményekből a devizahitelről és a végtörlesztési szándékról érdeklődő nyomtatványt, mert a legtöbb helyen az intézményvezetők azonnal vissza is kérték a papírokat”. „Galló Istvánné egyebek mellett kifogásolta, hogy a személyes adatok közé tartozó kérdéseket tettek föl a pedagógusoknak, ráadásul nem személyre szabottan, hanem információik szerint egy névsor alapján, ahol mindenki láthatta, kinek van vagy nincs deviza adóssága.”

***

Szóval nem országos a gyűjtés. Csak Borsodban, Győrben, a minisztériumban meg iskolákban folyik – egyelőre legalábbis ennyi gyűjtőhelyről tudunk. És a puszta jó szándék vezérli. A Nemzetgazdasági Minisztérium még anonimizáltan kéri az adatokat (ami nem jelenti azt, hogy „az államtitkárok, a kabinetfőnök és a főosztályvezetők” is anonimizáltan gyűjtenek), ott az adatszolgáltatás még önkéntes (egy indoklás nélkül elbocsátható minisztériumi alkalmazott vajon meg fogja-e tagadni?), de a megyék és az iskolák leveleiben már szó sincs sem névtelenségről, sem önkéntességről. Sőt, pedagógusok beszámolói szerint van, ahol egyenesen közhírré teszik – egy névsorral –, kinek mennyi adóssága van (és miben, és mennyit törlesztett, és azt melyik pénznemben tette, készpénzzel-e vagy újabb hitelből).
Ezek súlyosan az egyénre tartozó adatok. Személyes adatok. Sem a kollégáknak nincs közük hozzá, az államnak meg egyenes tilos turkálnia az állampolgár személyes adataiban.
Még szerencse, hogy jövő évtől az adatvédelmi biztos posztját és hivatalát megszünteti a kétharmados többség, és értelemszerűen Jóri András adatvédelmi biztost is meneszti. Lesz helyette Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság, amelynek élére egyenesen Orbán Viktor jelölt elnököt. Biztosak lehetünk benne, hogy nem fogja tűrni a fideszes minisztériumok, fideszes megyei önkormányzatok és (akkor már) fideszes miniszter által kinevezett iskolaigazgatók kemény jogsértéseit.

(m. zs.)



Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!