Választójogilag Magyarország része lehet Erdély
- Részletek
- Szemle
- 2011. december 07. szerda, 02:37
- Galamus-csoport
A Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának (KMKF) pénteki ülése után Szász Jenő, az erdélyi Magyar Polgári Párt elnöke bejelentette: módosító javaslatot fogalmaztak meg, hogy a határon túli magyarok ne csak listára voksolhassanak, hanem egyéni választókörzetben is szavazhassanak. Kövér László vasárnap a Duna Televízió műsorában beszélt arról, hogy helyes lenne, ha saját helyi képviselőt választhatnának a magyar országgyűlésbe a külhoni magyarok:
„…azok, akik azt javasolják, hogy ne csak pártlistás szavazat legyen a külhoni magyaroknak, hanem legyen egyéni szavazati joguk is, azt szeretnék elérni, ha az ő régiójuk, az ő közösségük nyerne képviseletet a magyar országgyűlésben közvetlen módon… Én egyetértek ezzel a javaslattal… tegyük ezt lehetővé a határon túl élő magyar emberek számára is.”
Hétfőn a Fidesz választmányának elnöke már be is nyújtotta erre vonatkozó módosító javaslatát az új választójogi törvényhez. Eszerint a magyarországi lakóhellyel nem rendelkező választópolgárok külhoni egyéni választókerületben választhatnának képviselőket, emellett – ahogy az eredeti kormánypárti tervben is szerepel – pártlistára is voksolhatnának. A külhoni egyéni kerületben kiosztott mandátumok száma a jelöltekre leadott szavazatok számától függene.
A javaslata alapján a külhoni egyéni választókerületben független jelöltként az a magyarországi lakóhellyel nem rendelkező jelölt indulhatna, aki legalább 1500, magyarországi lakóhellyel nem rendelkező választópolgár ajánlását megszerzi. Mandátumhoz pedig az jutna, aki legalább annyi szavazatot gyűjt, mint a legkevesebb szavazatszámmal magyarországi egyéni képviselői helyet szerző jelölt. Az indítvány alapján a parlament tervezett 199-es létszámába nem számítanának bele a külhoni egyéni választókerületben megválasztott képviselők, ahogyan a nemzetiségi listán megválasztottak sem.
Kövér érve: azzal, hogy a választókerületben független jelöltek indulhatnak, lehetőség nyílna, hogy a külhoni magyarság saját soraiból küldjön képviselőket az Országgyűlésbe, emellett pedig elkerülhetővé válik a szavazatok egyenlőségének elvét sértő szabályozás.
Az akkor elhangzottak szerint a módosító indítványt bizottsági javaslatként az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottsága terjeszti be.
Különálló külföldi választókerületnek javasolja a Székelyföldet a Székely Nemzeti Tanács
Mivel az egyszerűsített honosítási eljárás nyomán máris nagyszámú magyar állampolgár él Magyarország határain kívül, jelentős hányaduk Székelyföldön, ezért Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának (KMKF) december 2-án Budapesten megtartott plenáris ülésén arra tett javaslatot, hogy a Székelyföld, „mint különálló, külföldi választókerület jelenjen meg a magyar választási törvényben”. A székelyföldi autonómia megteremtését feladatának tartó civil szervezet a javaslatot azzal indokolja, hogy a román választási törvény alapján Romániának is van külföldi választókerülete, amely négy egyéni választókörzetből áll.
„A magyar állampolgárok egyenlősége, amely mellett Magyarország kormányának tagjai többször is hitet tettek, csak akkor valósul meg, ha ugyanazon választási rendszer szerint szavazhatnak a Magyarországon állandó lakhellyel nem rendelkező választópolgárok, mint az anyaországiak” – írja az elnök közleményében. Az SZNT úgy véli, hogy a javaslat magyarországi társadalmi elfogadottságát növelhetné, „ha magyarországi pártok állítanának jelölteket a külföldi választókerületekbe, ilyen módon integrálva a magyar közéletbe a határokon túli képviselőket”.
Kedden a nemzeti összetartozás bizottság is megtette a maga javaslatait
Elhagynák a határon túli magyarokról vezetett választási névjegyzéket és egyéni választókerületet vezetnének be határon túl is külhoni magyar szervezetek. Javaslataikat az Országgyűlésnek a nemzeti összetartozás bizottsága nyújtja be módosító indítványként.
A vonatkozó javaslatok érdemi vita nélküli benyújtását egyhangúlag támogatták a képviselők a testület keddi ülésén.
Szász Jenő, az erdélyi Magyar Polgári Párt elnökeként azt javasolta, hogy az országgyűlési képviselők száma – a nemzetiségi listán és külhoni egyéni választókerületben megválasztott képviselők nélkül – 199 legyen. A névjegyzékben nemzetiségi választópolgárként szereplő választók a nemzetiségi listán, a magyarországi lakóhellyel nem rendelkező választók pedig egy külhoni egyéni választókerületben választhatnának képviselőket. A nemzetiségi listán, illetve a külhoni egyéni választókerületben kiosztott mandátumok számra a jelöltekre leadott szavazatok számától függene.
Mindez megegyezik azzal, amit hétfőn Kövér László házelnök javasolt. A bizottsági módosító javaslat ugyanakkor nem tartalmazza Kövér László indítványának azon pontjait, amelyek szerint a külhoni egyéni választókerületben olyan független jelöltek indulhatnának, akik legalább 1500 magyarországi lakóhellyel nem rendelkező választópolgár ajánlását megszerzik. Szintén nem része a bizottsági indítványnak az a házelnök által javasolt szabály, hogy mandátumhoz az juthat, aki legalább annyi szavazatot gyűjt, mint a legkevesebb szavazatszámmal magyarországi egyéni képviselői helyet szerző jelölt.
Potápi Árpád, a testület fideszes elnöke azt mondta, a kormány álláspontja, hogy a határon túli magyarok listára szavazhassanak.
Szili Katalin (független), a bizottság alelnöke szerint olyan szisztémát kell kialakítani, amely nem teszi a belpolitikától függővé a külhoni magyarok képviseletét, és vállalhatónak nevezte a külhoni választókörzetre vonatkozó javaslatot.
Kalmár Ference (KDNP) azt vetette fel, hogy ha körzetek jönnek létre, akkor ott magyarországi pártok jelöltjei vagy ottani jelöltek indulhatnának. Mert adott esetben a széthúzó kampányt exportálnák.
Szabó Vilmos (MSZP) egyetértett azzal, hogy a külhoni szervezetek javaslatait beterjesszék, és ez érdemi vita nélkül történjen.
Szávay István (Jobbik) arról beszélt, hogy Orbán Viktor és Kövér László között koncepcionális vita van a kérdésben, és ez tükröződött a Magyar Állandó Értekezleten (Máért) is. Így ő szkeptikus az eljárással szemben.
Szintén bizottsági módosító javaslatként kerülhet az Országgyűlés elé a Horvátországi Magyar Demokratikus Közösség indítványa, amely a külhoni magyarok választási névjegyzéket hagyná el.
Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!