Budapesti amerikai nagykövet: „továbbra is aggódunk”; Schmitt Pál ebből semmit sem érzékel
- Részletek
- Szemle
- 2011. december 08. csütörtök, 02:33
- Galamus-csoport
A budapesti amerikai nagykövet, Eleni Tsakopoulos Kounalakis cikkét közli csütörtökön megjelenő számában a Heti Válasz. Az írás szövegét a hetilap szerkesztősége szerdán eljuttatta az MTI-hez, de elsőként az AP hírügynökség számolt be róla, majd több nemzetközi híroldal átvette, köztük a Yahoo! News is.
Eleni Tsakopoulos Kounalakis a következőket írja: „Fontos számunkra, hogy kapcsolatunk erős maradjon, és hogy a továbbiakban is fejlődhessen. Ezért dolgoztunk szorgalmasan az elmúlt néhány hónapban azon, hogy megértsük, merre tart a magyar kormány, különös tekintettel azokra a nagy ívű reformokra, amelyeket hatalomra kerülése óta végrehajtott.”
A magyarországi reformokkal kapcsolatban mindig fontosnak tartja néhány alapvető tény kiemelését. Először is azt, hogy Orbán Viktor miniszterelnök kormánya „szabad és tisztességes választásokon nyert hatalmas többséget”, és ezt az Egyesült Államok tiszteletben tartja. A második helyen azt említi, hogy Magyarország demokrácia; ezért a magyar nép dolga eldönteni, hogy országa mely irányba haladjon. Harmadszor, amikor az Egyesült Államok „aggodalmaknak ad hangot a magyar demokrácia irányát illetően, akkor mi azt barátként tesszük”.
Amikor Hillary Clinton külügyminiszter nyáron Budapesten járt, a kormány már csaknem kétszáz új törvény és az új alaptörvény elfogadásán volt túl, alig egy évvel azután, hogy hatalomra került. Magyarország világszerte megjelent a hírekben az itteni reformok gyors tempója és átfogó jellege miatt. Clinton arra is biztatta ugyanakkor a kormányt, hogy „legyen éber: őrizze meg demokratikus intézményeit a szükséges fékek és ellensúlyok biztosításával”, valamint valódi elkötelezettséget kért „az igazságszolgáltatás függetlensége, a szabad sajtó és a kormányzati átláthatóság mellett”.
Amióta az Országgyűlés ősszel ismét összeült, folytatódott egy olyan törvényhozási menetrend, amelynek eredményeként szinte valamennyi fontos közintézmény rendszere átalakul majd, köztük a demokrácia négy alappillére közül három: a törvényhozás, az igazságszolgáltatás és a média. Senki nem állítja, hogy nincs szükség reformokra. A budapesti amerikai nagykövetség munkatársai és washingtoni kollégái „alapos munkát végezve próbálták megérteni”, milyen hatással lesznek ezek a sarkalatos törvények a demokráciára. Eleni Tsakopoulos Kounalakis hozzáteszi: „továbbra is aggódunk”.
A következő néhány héten belül befejeződik a sarkalatos törvények szövegezése, és hatályba lép Magyarország új alaptörvénye. „Mielőtt ez megtörténne, arra biztatom a kormányt, hogy jól fontolja meg intézkedéseit.” „Számos hiteles hang tesz fel kérdéseket.” Például, hogy megfelelő fékek és ellensúlyok vannak-e az új rendszerbe építve ahhoz, hogy megőrizzék a demokratikus intézmények függetlenségét a magyarok eljövendő generációi számára. Fontos kérdés az is, hogyan képes egy kormány a demokrácia intézményeit – mint a bíróságok és a média – a legjobban működtetni és szabályozni.
Eleni Tsakopoulos Kounalakis szerint ezek nem könnyű kérdések, valamennyi demokráciának meg kell válaszolnia őket. És az Egyesült Államok érdekelt Magyarország sikerében.
(Az írás teljes szövege itt olvasható)
***
Schmitt Pál mit sem érzékel az amerikai aggodalmakból
Részlet a CNBC vendégblogjában megjelent „írásából”.
„Az Amerikai Egyesült Államok és Magyarország számos transzatlanti területen kitűnő szövetségi kapcsolatokat ápol. Nyáron számos budapesti esemény megmutatta transzatlanti elkötelezettségünket. Lelepleztük Ronald Reagan szobrát, Hillary Clinton külügyminiszter találkozott Orbán Viktor miniszterelnökkel, és együtt avatták fel a Tom Lantos Intézetet, amely a magyar származású egykori amerikai kongresszusi képviselőről kapta a nevét és célja, hogy a közép-kelet-európai térségben az emberi jogi kutatásokat folytasson. Vendégül láttuk a korábbi külügyminisztert, Condoleezza Rice-t, aki részt vett a budapesti Szabadság Vacsorán. Mindkét kötelék csak a közösen vallott értékek alapján jöhetett létre. Számos olyan értéke van, amelyben közösen osztozunk és célunk, hogy terjesszük őket.”
(Mellesleg Schmitt Pál még tényként közli, hogy Magyarország január elsején életbe lépő új alaptörvénye új kezdetet jelent a gazdaság szempontjából is, amennyiben „nagyon erős alkotmányos előírásokat tartalmaz az államadósság csökkentésére. Megtiltja az államadósság további növelését és előírja, hogy legalább a GDP ötven százalékára kell csökkenteni az államadósságot. Úgy hiszem, ez az erős törvényi korlátozás Magyarország jövőjét még kiszámíthatóbbá teszi.” Azt elfelejtette hozzátenni, hogy a legújabb tervek szerint mindez az Orbán-kormányra nem érvényes, hiszen a benyújtott „stabilitási törvényjavaslat” 2016-ra halasztja a „nagyon erős alkotmányos előírások” életbe léptetését.)
Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!