rss      tw      fb
Keres

Bolgár György interjúi a Galamusban - 2011. december 8.

Budapest a csőd szélén
Atkári János, Tarlós István pénzügyi tanácsadója


Bolgár György: - Olvastam tegnap egy nagyon figyelemreméltó interjút a Népszabadságban Atkári Jánossal egykori főpolgármester-helyettessel. Most Tarlós István pénzügyi tanácsadójával. A lényeg az, hogy annyira fontosnak tartottuk, hogy még ma délelőtt is hallottam a híreinkben egy rövid összefoglalóját. A lényeg az, hogy nekem és gondolom az olvasóknak is szívbe vagy mellbe vágó volt, amiket mondott. Tulajdonképpen először Önre gondoltam, hogy meddig maradhat még Tarlós István tanácsadója az, aki ennyire egyenesen és őszintén beszél. Hogy itt gyakorlatilag csőd lehet bármelyik pillanatban a BKV-nál, a fővárosban, de akár az országban is. Szóval mit mondott a főnöke?

Atkári János: - A lényeget illetően azt gondolom, hogy nemcsak hogy egyetértünk a főpolgármesterrel, hanem a főpolgármester nyilatkozatai gyakorlatilag ugyanezt tartalmazzák. A szakadék szélén nem lehet kétféle beszéd.

Hát jó, ez egyenes beszéd, de csak egy olyan embernek a hangját halljuk, aki veszélyben van, ott áll a szakadék szélén és magától nem tud már ellépni. Valahogy a lendület vagy éppen a mozgás hiánya bele fogja valahogy lökni a szakadékba és kiabál, hogy segítség, segítség, valaki fogjon meg és rántson vissza. Hát rendben van, hogy Önök őszintén és egyenesen beszélnek, de nem hallom azok hangját, akik még segítő kezet nyújthatnának és visszaránthatnák a fővárost a szakadék széléről. Vagyis a kormány hangja nem hallatszik.

– Ez nem teljesen így van. A 2011-es évet araszolva vitte végig a BKV úgy, hogy amikor a süllyedés pillanata bekövetkezett volna – noha a fuldoklás végig kísérte ezt az évet –, amikor tényleg elsüllyedt volna, akkor eddig mindig érkezett egy injekció. Legutóbb december elején érkezett egy ötmilliárdos összeg a központi kormánytól. Csak hát a jövő év első felében további negyvenöt milliárdos hitel visszafizetése válik szükségessé.

– Igen. Kell januárban még néhány milliárd meg februárban még néhány milliárd és aztán áprilisban jár le egy nagy hitel. Ugye? Amit vissza kell fizetni.

– Összességében ennyi, és áprilisban lejár a közszolgáltatási szerződés, és ennek a megújítása nem teszi lehetővé, hogy a BKV-nak ilyen vesztesége legyen, mint amit az elmúlt húsz évben cipelt magával.

– Bevonták azokba a tárgyalásokba vagy gondolkodásokba, amelyek eredetileg legalábbis, kívülről ítélve, arról szólhattak, hogy a magánnyugdíjpénztári elvont bevételből konszolidálnák a BKV-t és a MÁV-ot is. Aztán ezt ejtették, de egy ideig komolyan erről volt szó.

– Volt erről szó, még szeptember elején is arról volt szó, hogy egyfelől a közvetlen likviditási gondjaiból kisegítik a BKV-t, másfelől 2012-től a folyó finanszírozásnak a hiányát, amelyik a BKV alapvető problémája, húsz év óta megoldatlan dolog, megoldják. Szeptember óta viszont nyilvánvaló, hogy az egész ország gazdasága olyan helyzetbe került, hogy ez a határozott szándék egyelőre nem realizálódott.

– De valamiből csak kell hogy jöjjön pénz, mert nagyon egyértelműen mondta ebben az interjúban, hogy ha a BKV csődbe megy, akkor csődbe megy a főváros, elveszítjük a 4-es metróra adott európai uniós pénzt és magával rántja a főváros az egész országot is, és ez valószínűleg így is lesz. És ezt nyilván nemcsak Ön tudja, hanem a kormány gazdasági pénzügyi szakértői is. Vagyis nem lesz elég az, hogy ötmilliárdos mentőöveket dobnak hónapról hónapra, hanem valami átfogó megoldás kellene, és a maga részéről a főváros mintha ehhez hozzálátott volna. Felmondták, a szakszervezetek számára nyilvánvalóan fájdalmas módon, a kollektív szerződést, Ön itt meglengette azt az interjúban, hogy akár új paraméterkönyvet kell írni, márpedig ebből is volt sztrájk már Budapesten.

– Igen.

– Viteldíjakat kell emelni, bár a közgyűlés kimondta, hogy jövőre nem emelnek. Jó. De ebből mennyit lehet összeszedni? Annyit biztos nem, amennyiből a BKV a víz felszínén marad.

– Ezekből együttesen mintegy nagyon jó esetben húsz százalékát a folyó finanszírozási hiánynak lehet összekaparni. De ezt meg kell tenni akkor is.

– Mennyi a folyó finanszírozási hiány?

– Egy negyven és ötven milliárd közötti összegről beszélünk.

– Hát akkor harminc még hiányzik.

– Így van. És ez vagy központi költségvetésnek a terhére valósulhat meg vagy egy olyan nagyobb mozgástérnek a biztosításával a főváros számára, hogy képes legyen erre a saját erejéből kitermelni ezt a forrást.

– Milyen nagyobb mozgástér? Több adó maradjon a fővárosnál? De akkor nekik lesz kevesebb.

– Itt többletbevételi lehetőségről kell beszélni.

– Új adókivetés? Aha. Dugódíj. Mondjuk az egyik. De azt nem lehet azonnal megcsinálni.

– Arra egyébiránt is kötelezettsége van a fővárosnak, hogy 2013. január elsejétől bevezesse. Ez így már uniós kötelezettsége.

– És meg tudják ezt technikailag csinálni egy év alatt?

– Hát ez egy technikailag is egy komoly feladat és pénzek is kellenek hozzá, hogy ez bevezethető legyen. Természetesen.

– Tehát mondjuk a dugódíj egy eklatáns példa lehetne, hogy hogyan lehetne plusz bevételekhez jutni ugye? De milyen adókra gondolnak még?

– Még ha dugódíj önmagában képes is lenne ezt a hiányzó forrást megteremteni, akkor is látni kell, hogy érdemben az 14-től várható belőle bevétel vagyis két évet akkor is át kell vészelni.

– Harmincmilliárdot nem hozhat.

– Nem. Sokan azt mondják, hogy hozhat, én egy kicsit kételkedőbb vagyok. De nyilvánvalóan tízmilliárdos nagyságrendben hozhat. De ha harmincmilliárdot hoz, akkor is 2012 és 13-ban is finanszírozni kell a BKV-t. Tehát arra az időszakra mindenképpen kell teremteni, ha másként nem, átmeneti jelleggel egy többletmozgásteret, ami igen, többlet bevételek generálását jelenti.

– Talán az IMF-nek lesznek ötletei nem?

– Hát nagyon remélem, hogy nem kell csupán az IMF-től várni ilyen ötleteket.

– Már csak azért is, mert ők először a magyar kormány ötleteit várják. Vagyis nem kéne például Fellegi Tamással beszélniük, hogy itt van például a főváros helyzete, ez nagyon súlyos az egész ország számára, az IMF tárgyalásokon fel lehetne vetni ezt ezt és ezt.

– Nézze. Tudomásom van arról, hogy vannak konzultációk a városvezetés és a kormányzat között. Nem mondhatom azt, hogy ezek már eredményhez vezettek vagy pontosabban publikálható eredményük van, nagyon remélem, hogy még időben lesz.

– Jó. Ezt majd mind a ketten meglátjuk, de térjünk vissza oda, hogy milyen típusú plusz bevételeket tud elképzelni a dugódíjon kívül? Amik azonnal, 2012-ben segítenek a városon.

– Itt többletadó bevételről lehet beszélni.

– De hát Budapest egy plusz iparűzési adót vessen ki? Vagy lakhatási adót? Vagy milyen típusú adók lehetnek?

– Több elképzelés is megfogalmazható.

– Nagyon titokzatos arcot vág. Valami újdonság lesz? Vagy vannak olyan európai nagyvárosok, ahol olyan típusú adók, amilyenekre gondol, már léteznek?

– Léteznek.

– Akkor mondjon egy pár ilyet. Hátha bejön.

– Létezik olyasmi, amit korábban a főváros is felvetett, közlekedési adó. Létezik.

– És ezt hogy kell elképzelni? Hogy mindenki, akinek autója van, fizessen be a városnak mondjuk évi ötezer forintot?

– Van ahol ezt a munkáltatókra vetik ki.

– De például így, hogy az autótulajdonosokra?

– Igen, és van ahol az autótulajdonosokra. Igen.

– Az azt jelenti, hogy akinek nincs autója, az egy ilyen közlekedési adó alól mentesül.

– Igen.

– Még milyen van?

– Létező adónemek.

– Megpróbálunk szabad utat teremteni Önnek, amikor elmegy a rádióból, hogy ne rohanják meg a feldühödött budapestiek. De azért csak mondja, mert előbb utóbb szembesülünk ezekkel.

– Nézze. Bármely létező olyan adónem, ami a keretszabályok szerint a Fővárosi Önkormányzat által kivethető, annak vagy az adóneme vagy a mértéke változtatásával lehet ezt megoldani.

– De meg kell tárgyalniuk ezt a kormányzattal vagy akár saját hatáskörben is eldönthetik?

– Ami a fővárosnak a saját hatáskörében áll, az az iparűzési adó, és az kezdettől a maximumon veti ki. Magyarul semmiféle…

– Semmi más egyéb adókivetési joguk nincs?

– Semmiféle. Semmi. Olyan töredékjoga van, amit az idegenforgalmi adó tekintetében a kerületek átengednek neki. Itt ugye két vagy három kerületről van szó, ahol egy-egy szálloda működik, és igazából nincs más idegenforgalom, vagy ha a kerületnek önállóan nem éri meg egy apparátust ezért működtetni. Ezért átengedi ezt a jogot a fővárosnak. Harmincmilliós bevételről beszélünk.

– Léteznek azért olyan önkormányzati adók, amelyeket igaz, nem a főváros, hanem a kerületek vetnek ki, nagyon népszerűtlent mondok, ingatlanadó.

– Építmény- és telekadó. Lehetne kommunális adó, ha nem lenne.

– Tehát léteznek ilyen fajta adók, csak ezek nem a főváros adói. Hanem a kerületi önkormányzatokéi.

– Így van. A helyi adótörvény ezt a kerületekhez rendeli.

– És ezen nem lehet változtatni? Vagy erre sem képes a főváros, nincs arra jogköre, hogy a kerületektől ezt az adónemet kvázi elvonja, és központilag vesse ki, mert akkor ugyan a fővárosiak nagyobb felháborodására, de mégiscsak egy viszonylag nagy vagyonmennyiséggel és az abból származó bevételekkel gazdálkodhatna.

– Így van. Csak ez a sok lúd disznót győz elve alapján működik.

– A kerületek győzik a disznót?

– Így van. Nagyobb lobbi erejük van a parlamentben.

– Magyarán akkor ez nem megoldás. Nem ilyenre gondolnak, ezt nem fogják tudni néhány hét alatt megváltoztatni.

– Politikailag ez nem látszik kivihetőnek.

– Akkor az lesz a megoldás, hogy egyszer csak a parlament hoz egy olyan törvényt, amely lehetővé teszi, hogy Budapest kivethessen bizonyos típusú új adókat, mondjuk egy közlekedési adót.

– Például. Igen.

– És ha ezt nem teszi, akkor Budapest tavaszra csődbe megy.

– Ez egész biztos.

– Ön pedig még a helyén marad? Ha Budapest csődbe megy?

– Bocsánat, én azt gondolom, hogy egy csődben senkinek nem kényelmes ülni.



Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!


Izsák Jenő karikatúrái