rss      tw      fb
Keres

Orbán és az ellenzéki pártok arról, ami Brüsszelben történt



Orbán Viktor Brüsszelben tartott sajtótájékoztatóján: „Azon dolgoztam éjjel…”

„Izgalmas és Magyarország számára sikeres csúcson vagyunk túl. Az csak hétfőn dől el, hogy az eurózóna számára is sikeres volt-e, amikor látszik a hitelezők álláspontja. És eldől márciusban, a megállapodás végén.”

Új és izgalmas helyzet, hogy a 27-ek és a 17-ek [vagyis az eurót használó és nem használó országok] megkülönböztetendők. „Mi a 27-es keretet fenn akartuk tartani, de ezt a munkát nem sikerült elvégezni. A 27-eken belül valószínűleg nem jön létre  megegyezés a fiskális unióról.”

„6-kor kerültünk ágyba, 9-kor indultunk vissza, nem tudom még történelmi perspektívába helyezni [a megállapodást]. De néhány illúzióval le kell számolnunk.” „Európa nem egysebességes jármű, és nem most vált kétsebességessé, hanem az euró bevezetésével. Jogot végzett emberként nagyra tartom, ahogy a két sebességet az EU intézményeinek vezetői igyekeznek nem érvényesülni hagyni. De a válságban nyilvánvalóvá vált a régi szakadás. Most csak tudomásul kellett venni. Azon dolgoztam éjjel, hogy a 27-eken belül történjen a dolog, de ez nem ment.”

Magyarországnak nincs oka rohanni, az ugyanis kalandorság lenne, ettől meg kell védeni az országot. Legkésőbb márciusra létrejön a 17-ek megállapodása, a jogi konstrukciót már jövő héten elkezdik kiépíteni. „Nem világos az sem, hogy most kell átvezetni a szabályokat, vagy csak ha bevezetjük az eurót. Megértem a magyar újságírók jó részének nyugati elkötelezettségét, de nem lehet egy országot tisztázatlan kalandokba belehúzni. Ne várjanak idő előtti választ.”

A reggeli magyar-brit közösségről: ez félreértés volt. Magyarország arra a kérdésre válaszolt nemmel, hogy aláírja-e a 17-ek által megfogalmazott nyilatkozatot. „Magyarország és Nagy-Britannia sosem fog egy csónakban ülni. Ez ki van zárva. Magyarország viszont kötelezettséget vállalt, hogy csatlakozik az eurózónához. A britek sosem fognak.”

„Nagyvonalúan a 17-ek kinyitották előttük is a csatlakozás lehetőségét. Nemzeti szuverenitás ügyében a kormány a parlament nélkül nem járhat el. Izgalmas, mély, szakmailag tartalmas vita várható erről.” Ebben a vitában el kell döntenünk nagyon súlyos kérdéseket, mert sok mindent kell feladni az önállóságból a csatlakozáshoz. Nem biztos, hogy a parlamenti vitában a mostani pártképletek leképeződnek: több lesz a véleményárnyalat, mint ahány párt van. Hétfőn a parlamentben tájékoztatja a képviselőket: végrehajtotta, amivel megbízták és nem tett semmit, amivel nem bízták meg. Március végére kell a kormánynak nemzeti álláspontot kialakítani.

A magyar költségvetést ugyanakkor teljesen át kell dolgozni, ez egy komoly újratervezés lesz, de kevés idő van rá, már szombaton elkezdik. Számításai szerint a jövő év első fele – részben a feltorlódó fizetési kötelezettségek miatt – nagyon nehéz, a második fele valamivel könnyebb lesz. A 2012-es esztendőt „túl kell élni”, és akkor 2013 már jobbnak bizonyulhat. Az eurózónában recesszióval is lehet számolni. Komoly gazdaságpolitikai feladat, hogy ez nálunk ne így legyen.

(Orbán azt is elmondta, nem tud arról hogy Fellegi Tamás felajánlotta volna a lemondását. „Arról tudok hogy az IMF tárgyalásokat el fogja végezni, és arra jutott hogy a kettőt együtt nem tudja csinálni. A héten beszélek vele és megkérdezem, mit gondol, megértem, ha valaki két munkát nem bír elvégezni.”)

***

Gyurcsány: húsz év legkártékonyabb külpolitikai döntését hozta meg Orbán

Orbán Viktor az elmúlt órákban tett ellentmondásos nyilatkozataival és bizonytalan álláspontjával összezavarta a világot, az Európai Uniót, Magyarországot és talán ő maga is összezavarodott – mondta Gyurcsány Ferenc pénteken sajtótájékoztatón.

A volt miniszterelnök, a Demokratikus Koalíció (DK) elnöke ezt arra mondta, hogy Magyarország a péntekre virradóra tartott uniós csúcson nem jelezte csatlakozási szándékát ahhoz a kormányközi szerződéshez, amelyet az euróövezeti országok és több további európai uniós tagállam köt annak érdekében, hogy új szabályokat vezessenek be a pénzügyi fegyelem szigorítására.

Gyurcsány Ferenc szerint ezzel a kormányfő történelmi hibát követett el, gyengítette, eltávolította az Európai Unió centrumától, így végső soron az elmúlt húsz év legkártékonyabb külpolitikai döntését meghozva „az unióból való kiiratkozás szélére sodorta” Magyarországot. A magyarral szemben az euroszkeptikus brit álláspont senkit sem lepett meg, de Európa türelme fogytán van azokkal az államokkal szemben, amelyek nem hajlandók elkötelezni magukat a mélyebb együttműködés mellett. „Ráadásul a Teleki téri piac nem azonos a Cityvel, a magyar forint az angol fonttal, Orbán Viktor pedig David Cameronnal. Amit az európai GDP 14 százalékát előállító britek megtehetnek, mi nem.”

A döntés rövidtávú kockázata, hogy a kormánynak az Európai Unióval is meg kell állapodnia a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) folytatott tárgyalásokkal egyidőben. „Azzal, hogy most Orbán Viktor szembement az unió többségének közös, az uniót megerősíteni szándékozó (...) döntésével, végtelenül megnehezítette önmaga és országa sorsát is. Nem nehéz elképzelni, mi lesz az unió viszonya Magyarországhoz, amikor segítséget kérünk.”

Mivel a szerződéshez csatlakozást úgyis a parlamentnek kell jóváhagynia, a kormánynak lehetősége lett volna, hogy előzetesen világos – támogató – álláspontot képviseljen ebben az ügyben. Az Országgyűlés nem várhat a tavaszi ülésszakig, hanem még idén napirendjére kell tűznie a kérdést, ugyanis a miniszterelnök véleményével szemben ezzel nem lehet várni márciusig.

A magyar kormány az elmúlt néhány napban minden lehetséges álláspontot elfoglalt már a szigorúbb költségvetési fegyelmet előíró uniós szerződéssel kapcsolatban „a támogatástól a teljes elutasításig”. Csütörtökig Martonyi János külügyminiszter amellett érvelt, hogy Magyarország támogatja az uniós alapszerződés módosítását, majd Orbán Viktor ezzel gyökeresen ellentétes álláspontra helyezkedett Brüsszelben, végül „délelőttre ez a nem talánra módosult”.

***

Mesterházy: őrültség lenne kimaradni a megállapodásból

Megdöbbentő és érthetetlen, hogy Orbán Viktor először határozott nemet mondott arra a kormányközi szerződésre, amelyet az euróövezeti országok és több további európai uniós tagállam köt annak érdekében, hogy új szabályokat vezessenek be a pénzügyi fegyelem szigorítására - mondta pénteken sajtótájékoztatón Mesterházy Attila, az MSZP elnöke.

Ugyanakkor előrelépés, hogy a miniszterelnök „visszakozott, megváltoztatta az álláspontját”, és a parlamentre bízná a döntést, csakhogy az országgyűlési többség az elmúlt másfél évben mindig a kormányfő akaratának megfelelően szavazott, így ez a javaslat álságos.

„Az önfejűségnek és a hülyeségnek is van határa”, ezért üdvözlik, hogy a csütörtök esti határozott kormányzati elutasításból péntek reggelre „egy talán lett”.

Az MSZP támogatja, hogy Magyarország csatlakozzon az új kormányközi szerződéshez, ennek elmulasztása szerinte őrültség lenne és beláthatatlan gazdasági-pénzügyi következményekkel járna. A magyar gazdaság erősen függ Németországtól, amely a megállapodás egyik kezdeményezője, illetve hogy a kormánynak az Európai Unióval is meg kell állapodnia a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) folytatott tárgyalásokkal egyidőben. Magyarország ráadásul hagyományosan az európai integráció bővítése és mélyítése pártján állt, a mostani kormányálláspont viszont euroszkeptikusként értékelhető.

A szerződés aláírása mellett szól az is, hogy annak fő célja, a költségvetési fegyelem, összhangban van a kormány által hangoztatott és az új alaptörvényben is rögzített törekvésekkel. Az integráció mélyítése csakugyan a nemzeti szuverenitás egy részének feladásával jár, de ez végső soron stabilitást, növekedést és fejlődést eredményez a résztvevő államoknak. A nemzeti érdekek képviseletére akkor van esély, ha a magyar kormány vezetői ott ülnek annál az asztalnál, ahol a döntéseket hozzák. Orbán Viktor most ezt kockázatja.

***

LMP: Orbán éppen olyan felkészületlen, mint miniszterei

Az LMP szerint a brüsszeli uniós csúcstalálkozón történtek azt bizonyítják, hogy Orbán Viktor miniszterelnök éppen annyira felkészületlen, mint kormányának miniszterei. Az ellenzéki párt parlamenti vitanapot követel a témában.

Scheiring Gábor országgyűlési képviselő, az LMP gazdasági kabinetjének vezetője pénteki budapesti sajtótájékoztatóján elmondta: a délelőtti brüsszeli „bohózat”, az, hogy „óránként változott a kormány álláspontja”, nemcsak a magyar kabinet alkalmatlanságát mutatja, hanem egy egész országból csinált bohócot az EU előtt. „Ezt a zavart jól mutatja az is, hogy a forint drasztikus esésbe kezdett a nap elején.” A miniszterelnök egy olyan szerződés aláírásánál hezitál, amely sok esetben hasonló szabályokat tartalmaz, mint amilyeneket ő „áttolt” a magyar parlamenten. Orbán Viktor a „hezitálással meglebegtette”, hogy azoknak az álláspontjára helyezkedik, akik nem akarnak egyértelműen állást foglalni a spekulációval szemben. Arra lett volna szükség, hogy a miniszterelnök egyértelmű elköteleződést mutasson az új európai együttműködés mellett, azzal, hogy a végső szót a magyar parlament mondja ki. Ezért követelik, hogy a lehető leghamarabb hívjon össze a kabinet országgyűlési vitanapot, ahol a képviselők meg tudják tárgyalni a kérdést.

***

A Jobbik elutasítja a megállapodást

A Jobbik elutasítja azt az Európai Uniós kormányközi szerződést, amely lehetővé tenné a tagállamok költségvetéseinek közös ellenőrzését és a túlköltekező államok megbüntetését – jelentette ki Volner János pénteki budapesti sajtótájékoztatóján.

Az ellenzéki párt frakcióvezető-helyettese szerint a magyar kormány csütörtök éjjel azért hezitált a csatlakozással, mert „a kormány belátta, hogy képtelen lesz az adósságcsökkenésre, gazdasági konszolidációra vonatkozó terveit teljesíteni”. A végleges magyar álláspont attól függ, hogy az „EU mennyire ijeszt rá Magyarországra”, és lesz-e más erős tagállam, amely elutasítja a csatlakozást. Ugyanakkor adott esetben Magyarország nélkül is létre fog jönni a megállapodás. De nem a magyar Országgyűlés, „hanem Fidesz szavazógépezete dönt majd, amelyet Orbán Viktor egy személyben irányít”.

­­­­­­­­­­­­_________________

Miről tárgyaltak az EU-csúcson?

– Minden államnak törekednie kell a költségvetés egyensúlyára, hiány csak gazdasági visszaesés vagy egyedi körülmények esetén jelentkezhet.

– Automatikus szankciók, pénzbüntetés a 3 százalékos deficitplafon túllépésére. Ez alól csak a tagállamok minősített többsége adhat felmentést.

– Az elsődleges költségvetési hiány maximum a GDP fél százaléka lehet.

– Alkotmányos adósságplafon bevezetése, amit az Európai Bíróság ellenőrizhet.

– A túlzottdeficit-eljárás alatt álló államoknak tervet kell benyújtaniuk a szükséges szerkezeti reformokról. A terv végrehajtását és az azzal összehangolt éves költségvetéseket a Bizottság és a Tanács ellenőrzi.

– Az államoknak előzetes adósságkezelési–kötvénykibocsátási terveket kell benyújtaniuk.


Forrás: MTI, Index



Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!