A szöveg és a valóság – Orbán Viktor vasárnapi interjújához

• Nyomtatás

Részletek

Szemle

2011. december 12. hétfő, 02:40

Galamus-csoport

Orbán Viktorral készült interjút sugárzott vasárnap este a köztelevízió. Orbán néhány állítása és a valóság

Magyarország az eurózóna válságától szenved?

Orbán Viktor

„Nekünk a saját fejünkkel kell gondolkozni, és a magyar érdekek szempontjából kell vizsgálnunk mindent. Ebből következően mindig a magyar emberek érdeke mellett kell kiállni. Ez a hüvelykujj-szabály. Ettől nem szabad eltérni sem a belpolitikában, sem a külpolitikában. […] Mi küzdünk az örökölt hibák kijavításával, az eurózóna meg azért küzd, hogy megmentse a közös pénzt. És ez a válság, amitől ma az eurózóna országai szenvednek, hatással van Magyarországra is. De nem lehet olyan hatással, hogy eltérítsen bennünket azoktól a céloktól, amelyeket kitűztünk.”

*

Lásd kiemelt híreinket, például:

– FT: Tagadhatatlan, hogy Orbán Viktor elég arcátlan
– Economist: Hol van György?
– Frankfurter Rundschau: Segélykiáltás dühös szavak helyett
– The Economist: Az Orbán-bolygó
– Der Spiegel: Különút a zsákutcába
– WSJ: Magyarország sarokba szorult a leminősítéssel
– FAZ, Die Presse: Amikor fogy a pénz, a populisták is megszelídülnek
– Handelsblatt, Süddeutsche, Standard: A szakértők csak találgatnak, hogy is képzelte ezt Orbán kormánya
– Die Presse, FAZ, FT: a gazdaságban megbüntetik a kiszámíthatatlan autokrata allűröket
– Nyolc bank levélben fordult Brüsszelhez Magyarország ellen
– Európai Központi Bank: aggályok és bírálat a magyar kormány eljárása miatt és néhány tény
– Német portál: Magyarország bebábozódik, az EU hallgatása katasztrofális
– Surányi György a bankadóról: brutális, nem jogos; a végtörlesztésről: mindenkinek rossz
Stb.

_________________

A költségvetés áttervezéséről: a benyújtáskor helyesen számoltak?

Orbán Viktor

„Megvitattuk az európai gazdaságok helyzetét is. Teljesen világos volt, amikor Cameronnal, a brit miniszterelnökkel beszéltem* vagy Merkel asszonnyal, aki a németek ügyeiért felel,** hogy az eurózónához tartozó gazdaságok rosszabbul fognak teljesíteni a következő évben, mint korábban. És ennek a hatása alól nem tudjuk kivonni magunkat. […] Számolni kell azzal, hogy ez a forint árfolyamára kedvezőtlen hatással lesz. Ebből pedig az következik, hogy az egész költségvetést más euró–forint-árfolyamon kell kiszámolnunk, mint amilyen alapon a benyújtáskor még tettük, és ami akkor reális volt.”
(A 2012-es költségvetést szeptember 30-án, pénteken nyújtotta be a kormány az országgyűlésnek.)

*

Néhány hír az európai válságról:

– 2011. június 1. A Le Monde elemzése: „Miközben a 2008-as válságból lassan kilábal a világ, a legyőzöttnek tűnt rém újra felüti a fejét. Egyelőre mindenütt igyekeznek alkalmi jelenségként kezelni.”
– 2011. június 14.: Nouriel Roubini a Financial Timesben „Az euróövezeti válsággal kapcsolatos zavaros megoldási próbálkozásokkal nem sikerült gyógyírt lelni az alapvető problémára, az unión belüli széttartó folyamatokra, és ha ez nem változik, az euróövezet rendezetlen módon összeálló adósságmegoldások, és végül – egyes gyengébb tagországok kihullásával – a felbomlás felé veszi az irányt.”
– 2011. június 15.: Londoni elemzők: az erős euró is az euróövezet felbomlásának kockázatát növeli.
– 2011. június 17.: A „görög beteg” világméretű bajokat okozhat. Az általa keltett pénzügyi sokk hullámai - amelyeket fölerősít a globális pénzügyi rendszer - nagy károkat okozhatnak a tőzsdéknek, a bankszektornak és egész nemzetgazdaságoknak.
– 2011. július 12.: Rendkívüli uniós csúcstalálkozót terveznek a görög pénzügyi válság miatt. A brüsszeli ülés résztvevői közül többen súlyosnak minősítették a helyzetet, és egyesek úgy vélték, fennáll a kockázata, hogy a válság más euróövezeti országokra is átterjed.
– 2011. augusztus 3.: Megugrott a magyar törlesztéskockázati árazás Londonban. Jelentős napon belüli emelkedéssel az év eleje óta nem mért szintre drágultak a szerdai londoni kereskedésben a magyar államadósság-törlesztési kockázat biztosítási tranzakciói.
2011. augusztus 4.: Barroso elismerte, hogy „a pénzügyi válság már nem csak az eurózóna perifériáját érinti”.
2011. augusztus 7.: Az euróövezet július 21-i csúcstalálkozóján előirányzott intézkedések mihamarabbi és maradéktalan végrehajtását szorgalmazta vasárnap este közzétett közös nyilatkozatában Angela Merkel német kancellár és Nicolas Sarkozy francia elnök.
2011. augusztus 8.: The Times: leginkább az euróövezet gondjai adnak okot az aggodalomra.
2011. augusztus 16.: Sarkozy és Merkel újabb rendkívüli csúcstalálkozója a pénzügyi válság fellángolása miatt.
2011. augusztus 18.: Lassult a növekedés, de nincs pánik Németországban
2011. augusztus 22.: Soros György és Jacques Delors az eurózóna válságáról: Európa veszélyben van.
2011. augusztus 30.: Az euró-mentőcsomag tagállami megerősítését sürgette Barroso és Tusk.
2011. szeptember 2.: Londoni elemzők: recessziós veszély az euróövezetben és Amerikában.
2011. szeptember 7.: A nemzetközi gazdasági folyamatok és a pénzügyi válság következményei várhatóan az uniós büdzsé alakítására is hatással lesznek.
2011. szeptember 7.: Londoni elemzők: kétévi mélyponton a világgazdasági aktivitás.
2011. szeptember 14.: Emelkedik a magyar törlesztéskockázati árazás Londonban.
2011. szeptember 15.: Soros György: hosszas recesszió elé néz az euróövezet.
2011. szeptember 20.: Londoni elemzők: kevés a forintot támogató pozitívum, nagy MNB-kamatemelés is jöhet.
2011. szeptember 21.: Többéves csúcson a magyar törlesztéskockázati árazás Londonban.
2011. szeptember 22.: Londoni elemzők: "recesszió szélén" az euróövezet, rekord CDS-árazások.

_________________

A középosztály „megerősítésének” az ára

Orbán Viktor

„Azokat a családokat, azokat az embereket, azokat a vállalkozásokat, akik lényegében a hátukon viszik az országot most már hosszú-hosszú évek óta, őket meg kell erősíteni. Tehát nem lehet olyan válságkezelés, hogy közben ők tönkremenjenek, és a középosztályból lecsússzanak a nehéz vagy akár reménytelen helyzetben lévő emberek közé. Tehát ezt a törzsét, a középrészét, a középosztályát Magyarországnak fel kell erősíteni. Ezért olyan az adórendszer, amilyen, és ezért van családtámogatási rendszer az adórendszerhez kapcsolva.”

*

KSH: A legszegényebbeknek tovább csökkent a jövedelmük

2010-ben az egy főre jutó bruttó jövedelem 1 145 614 forintot, a nettó jövedelem pedig 939 396 forintot tett ki. 2010-ben az adóváltozásoknak – a szuperbruttó bevezetése, a csökkenő adókulcsok és kitolódó alsó sávhatár, a kedvezőbb adójóváírás – köszönhetően jelentős javulás következett be, a nettó bér ekkor az összes jövedelem 82 százalékát tette ki. Ugyanakkor az intézkedések hatása a különböző jövedelmi decilisekbe tartozókat eltérően érintette: bár az adózók zömének emelkedett a jövedelme az előző évhez képest, elsősorban a magasabb jövedelműek jártak jobban. Az alsó jövedelmi tizedben (decilis) élők jövedelmi helyzete romlott 2010-ben – egy főre jutó éves nettó jövedelmük mintegy 9 ezer forinttal volt kevesebb az előző évinél –, a felsőbe tartozóké pedig látványosan javult (314 ezer forinttal). A KSH módszertani megjegyzéséből kitűnik, hogy a magyar lakosság egytizedének (decilis) az éves egy főre jutó nettó jövedelme nem éri el a 392 595 forintot. További egytized nettó jövedelme efölött van, de nincs 521 184 forint. A legfelső, a tizedik decilisbe tartozó egytized népesség egy főre jutó nettó jövedelme 2010-ben már legalább 1 559 439 forint volt. Az alatta lévő kilencedik tized 1 073 413 forint és 1 559 439 forint közötti egy főre jutó nettó jövedelemmel rendelkezett. A két szélső, az első és a tizedik tizednek az egy főre jutó nettó jövedelme közötti különbség 2010-ben 7,2-szeres volt, magasabb az előző évinél.

_________________

Végtörlesztés

Orbán Viktor

„Nézze, a végtörlesztésnél a devizahitelekről beszélünk – ez egy rossz piaci termék. Az adósrabszolgaságra ítéli magyar családok százezreit. Ez a termék nem maradhat bent a magyar gazdaságban, azt onnan ki kell venni, akkor is, ha a bankok ezt eredetileg nem akarták. De most már be kell látniuk, hogy nekik is érdekük, hogy közös megoldást találjunk, hogy hogyan vegyük ki. Mert ha az a megoldás marad, amit én javasoltam, és ami mentén elindultunk, azt nem biztos hogy túl fogják élni.”

*

November végégig 54 563 deviza alapú kölcsönt törlesztettek az 576 ezerből

PSZÁF: nő a végtörlesztők száma, de nő a bankok vesztesége is

November végéig 54 563 devizaalapú kölcsönt végtörlesztettek az ügyfelek a kedvezményes árfolyamon számolva 248 milliárd, az aktuális árfolyamon 338 milliárd forint értékben. A bankoknak eddig több mint 90 milliárd forintos vesztesége származott a végtörlesztés miatt. Az is látszik, hogy a végtörlesztést vállalók leginkább saját forrásból számolják fel devizahiteleiket: a végtörlesztők közel 93 százaléka megtakarításból végtörlesztett. (A kormányzati kommunikációs államtitkárság augusztusi tájékoztatása szerint 576 ezer háztartásnak van lakáscélú jelzáloghitele. A lakáshitelezés 1 millió 800 ezer főt – tehát minden ötödik embert – érint.) A portfolio.hu számításai szerint ha a végtörlesztők végső száma 300 ezer fő lenne, annak a bankszektor tőkéjére gyakorolt negatív hatása meghaladhatná a 400 milliárd forintot. 400 milliárd forintnyi tőkehiány pedig (anyabanki tőkepótlás vagy állami beavatkozás hiányában) 3500-4000 milliárd forintnyi hitellehetőségtől fosztja meg a magyar gazdaságot.

Az Erste Bank Hungary Zrt. a jövő év első hónapjaiban dolgozóinak mintegy 15 százalékától, 400–450 alkalmazottól válik meg, és 184 magyarországi fiókjából várhatóan 43-at bezár. A létszámcsökkentést a bank pénteki közleményében a gazdasági válság következményeként előálló korlátozott bevételi kilátásokkal, a hitelezés visszaesésével, a kiemelkedően magas mértékű bankadóval és a végtörlesztés intézményének bevezetése okozta jelentős veszteséggel indokolta. A CIB bank még idén tizenegy fiókot bezár.

_________________

Zárszó

Orbán Viktor

„Én csak azt akarom mondani Önnek, hogy ilyen politikát még kevesen csináltak ebben az országban… Magyarország áll a lábán, sőt teljes nyugalommal mondhatom azt Magyarország polgárainak, hogy nincs mitől tartaniuk. Magyarország meg fog állni a lábán, és el fogjuk érni a kitűzött céljainkat.”

* Mint már egy szerkesztői jegyzetben megírtam, „novemberben Orbán Viktor nagy-britanniai kétnapos ’hivatalos látogatása’és találkozása David Cameron brit miniszterelnökkel is úgy zajlott, hogy Orbán részt vett a Nemzetközi Demokrata Unió londoni kongresszusán, és a rendezvény helyszínén találkozott vele David Cameron.” (m.zs.)

** Egy ilyen „beszélgetésnek” nem találtam nyomát a hírekben (m.zs.)

Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!