Die Presse: Újabb konfliktus alakul az EU és Magyarország között




A Die Presse című osztrák konzervatív napilap Orbán Jogi reformja felkelti az EU figyelmét címmel közölte Oliver Grimm cikkét.


Az Európai Bizottságának „komoly aggályai” vannak a bírókkal és az adatvédelmi hatóság vezetésével kapcsolatos személyi döntések politikai befolyásolása miatt.

Brüsszel. Magyarország nemzeti konzervatív kormánya és az Európai Bizottság között újabb konfliktus van kialakulóban. A Bizottság ugyanis most előveszi a bírósági és adatvédelmi rendszer azon messzemenő reformjait, amelyek az ugyanakkor életbe lépő új alkotmány következtében szintén január 1-jén lépnek hatályba. Viviane Reding, a Bizottság egyebek között az igazságszolgáltatásért és az alapjogokért felelős alelnöke péntekig adott időt a magyar kormánynak egy átfogó kérdéskatalógus megválaszolására.

A Navracsics Tibor igazságügyi miniszterhez intézett – és a Die Presse birtokában lévő – levelében Reding „Európa-jogi szempontból komoly aggályokat” jelentett be a reform négy területet érintő több vonatkozása ellen.

Elsősorban a bírók nyugdíjkorhatárának a jelenlegi 70 évről 62 évre való csökkentéséről van szó. A fejlemény meglepő olyan időkben, amikor Európa-szerte emelik a nyugdíjkorhatárt. Ez az új alkotmány folyománya, mivel előírja, hogy a bírák nem lehetnek idősebbek az általános nyugdíjkorhatárnál. Ez jelenleg 62 év, de 2014–2022 között 65 évre szándékoznak emelni.

Kézenfekvő a Reding által ki nem mondott gyanú, hogy a kétharmados többséggel kormányzó Orbán Viktor miniszterelnök ily módon akar a kellemetlen bíróktól kényszernyugdíjazással megszabadulni. Mert Reding jogászainak is feltűnt, hogy csakis a bírók számára létezik kötelező nyugdíjkorhatár, a hasonlítható hivatásokban, például egyetemi oktatóként vagy közjegyzőként dolgozó más közalkalmazottak számára nem. Ez felveti a kérdést, nem sérti-e meg Magyarország az EU 2000-ben kelt irányvonalát, amely tiltja az emberek koruk miatti diszkriminálását.

Orbán-bizalmas a bírók főnökeként

Emellett Reding az új Országos Bírói Hivatalra vetette a szemét. E hatóság vezetőjének jogkörébe tartozik minden bírói kinevezés, és az egyes esetek bíróságokhoz való utalása, mégpedig minderről egyedül dönt, csak egy bírói bizottságot kell meghallgatnia. A parlament kedden az OBH elnökévé kilenc évre Handó Tündét nevezte ki, aki Szájer Józsefnek, Orbán belső bizalmasának és az új alkotmány vezető szerzőjének a felesége. „Úgy tűnik, hogy az OBH elnöknőjének személye a hatalomkoncentrációt testesíti meg” – figyelmeztet Reding.

Konfliktus az alapjogok Chartájával

Harmadszor a Legfelső Bíróság átalakítása „Kúriává” felveti az igazságszolgáltatás függetlenségére vonatkozó kérdést. Itt is úgy néz ki, mintha Orbán meg akarna szabadulni egy terhes bírótól. Orbán pártja, a Fidesz ugyanis kétharmados többségével úgy változtatta meg a régi alkotmányt, hogy a kúria elnökét legkésőbb 2011. december 31-ig ki kell nevezni. Ezzel a Legfelső Bíróság eddigi elnökének mandátuma hirtelen, hivatali idejének letelte előtt lejár. A parlament kedden Darák Pétert, a Fideszhez közelálló bírót választotta meg a kúria elnökévé.

Negyedszer Reding az adatvédelmi hatóság újralapítását veszi célba. Ez azt eredményezte, hogy az eddigi adatvédelmi biztos idő előtt elhagyja a tisztségét. Utódának személyére Orbán tesz javaslatot, amelyet Schmitt Pál, Orbán pártbeli barátja és államfő hagy jóvá. Ez ellentmondásban állhat az EU adatvédelmi irányvonalával és az Alapvető Jogok Chartájával, amelyek előírják, hogy a nemzeti adatvédelmi hatóságoknak teljesen függetleneknek kell lenniük a kormányoktól.

______________

A szerk. kiegészítése

A levél kérést is megfogalmazott a magyar félhez: „Arra kérem Önt, hogy fejtse ki észrevételeit a csatolt dokumentumban felsorolt kérdésekben annak érdekében, hogy a bizottság részletesen véleményezhesse a különböző intézkedések összeegyeztethetőségét az uniós joggal. Tekintettel arra, hogy az új jogszabályok hatása 2012. január 1-jétől lesz érezhető, arra kérném Önt, hogy 2011. december 16-ig juttassa el hozzám a válaszát. Egyben arra is megkérném Önt, hogy a jogbiztonság érdekében gondoskodjék arról: egyetlen intézkedést se hajtsanak végre mindaddig, amíg nem sikerül eloszlatni az azokat a kételyeket, amelyek az uniós joggal való összeegyeztethetőséget érintik.”

A levél hétfőn érkezett, és időközben kétoldalú találkozó keretében szóban egyeztetettek a felek, mivel Navracsics Tibor a néppárti igazságügyi miniszterek brüsszeli vacsorája után külön megbeszélést folytatott Viviane Redinggel. A magyar miniszterelnök-helyettes Brüsszelben magyar újságíróknak a megbeszélés után azt mondta, megnyugtatta Redinget, hogy az adatvédelmi hatóság jogi szabályozásának módszere nem ismeretlen más vonatkozásban sem Magyarországon. „Ilyen például a Gazdasági Versenyhivatal, amelynek a politikai függetlenségét senki sem kérdőjelezi meg. Analógiát használva ebből adódik, hogy az adatvédelmi hatóság is politikailag független a szándékaink szerint,
hiszen a köztársasági elnök nevezi ki vezetőjét, és semmilyen formában nincs alárendelve a napi politikának, sőt, státusát tekintve attól el is különített.” Navracsics úgy látta, hogy a válaszok nagyrészt megnyugtatták Redinget, de levélben részletesebb magyarázatot és tájékoztatást is ad majd.

A
 bírák nyugdíjkorhatárának magyarországi szabályozásáról Navracsics szintén azt mondta, úgy érzi, meg tudta nyugtatni Redinget, hiszen világossá tette, hogy az általános nyugdíjkorhatárhoz kötés megfelel a magyar általános trendnek, egy általános jellegű szabály érvényesítéséről van szó. Az MTI-nek név nélkül nyilatkozó uniós diplomata szerint azt kívánják világosan látni Brüsszelben, hogy a bírák esetében miért 62 év a nyugdíjkorhatár. Navracsics a magyar újságíróknak azt is mondta, hogy a bírák – valamint a közjegyzők és a végrehajtók – közhatalmi feladatot látnak el, és e szerepkör ellátását kötik meghatározott életkorhoz, de ettől még a volt bíró tovább dolgozhat, adott esetben például jogi tanácsadóként.



Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!