rss      tw      fb
Keres

Bolgár György interjúi a Galamusban - 2010. május 18.

Téglás József, a Dunántúli Villamosenergia-ipari Szakszervezet vezetője


Bolgár György:
- Volt ma egy demonstráció a Vértesi Erőmű védelmében. Azt tudjuk, hogy a Vértesi Erőmű Zrt. ma rendkívüli közgyűlést tartott, ahol nem tudom, mi történt, mert azóta nem láttam erre vonatkozó híreket. Véget ért a közgyűlés, és hoztak határozatokat?

Téglás József: - Igen, a közgyűlés véget ért. Több napirendi ponton is keresztülvitte a többségi tulajdonos a szándékát, függetlenül attól, hogy a kisbefektetők ezzel abszolút nem értettek egyet. Szinte majdnem minden egyes napirendi pont ellen szavaztak. Az egyik, ami felháborodást keltett a munkavállalóknál, az a döntéselőkészítés, amely úgy szól, hogy felszámolják a részvénytársaságot. A munkavállalók, akik vállalták a rendszer működtetését, a bányaműködtetést - Magyarország egyetlen bányájáról és ilyen típusú erőművéről beszélünk -, 2014-ig próbálták ezt vállalni, és addig rendezkedtek be életvitelükben, munkájukban. Most pedig úgy tűnik, hogy a tulajdonos ezt lesöpörte, függetlenül a korábbi kormánydöntésektől.

- Ezek szerint az történt, ami a tulajdonos, Magyar Villamos Művek Zrt. igazgatóságának tegnapi ülésén eldőlt, hogy ennek az évnek a végén bezárják a bányát, és még három évig életben tartják az erőművet. Ezt fogadták el most a Vértesi Erőmű Zrt. közgyűlésén is?

- Lényegében igen. A tegnapi egyeztetés kapcsán annyi történt, hogy egy újabb közgyűlés meghirdetésére is sor került, amiről még pontos információim nincsenek, de feltételezhetően egy hónapon belül újra megtartják a közgyűlést. Addig egyfajta előkészületi munka zajlana ebben a témakörben, és választottak igazgatóságot is.

- Mit készítenének elő? Azt, hogyan zárják be az erőművet, illetve a bányát?

- Már említettük, hogy semmilyen előzetes egyeztetés nem folyt, és így a Munka Törvénykönyve értelmében számos jogszabályt sértettek. Úgy tűnik, a tulajdonos, néhány észrevételünket figyelembe véve, egy hónap átmeneti időszakot határozott meg. Bár hozzáteszem, mi nem ismertük a korábbi előterjesztést sem, mivel nem kaptunk ilyen anyagokat. Ahogy a kistérségi polgármesterek, illetve Tatabánya város képviselőtestülete  is elmondta, bizonyos értelemben ezek a napirendi előterjesztések törvénytelenek is. Feltételezhetően jogi kezdeményezések is történnek az ügyben.

- A Vértesi Erőmű, amely alapvetően széntüzelésű erőmű, veszteséges, tehát az államnak, illetve a Magyar Villamos Műveknek, a tulajdonosnak, amelyik egy állami cég, bele kell tennie évente  X milliárd forintot ahhoz, hogy az erőmű értékesíteni tudja azt az előállított áramot, amelyet drágábban állít elő, mint amennyiért a piacon ma el lehet adni. A Bajnai-kormány mégis kilátásba helyezte, hogy életben tartja legalább néhány évre. Hogy lehet, hogy most a kormányváltás kellős közepén, még az új kormány hivatalba lépése előtt, ilyen sürgőssé vált a Vértesi Erőmű sorsának eldöntése? Például a körzet győztes fideszes képviselője, vagy korábban képviselőjelöltje, annak idején beszélt Oroszlányban arról, hogy ő mit szeretne az erőművel, illetve a pártja mit szeretne vele?

- Igen. Gyakorlatilag a képviselőjelöltek abban az időben és a jelen időszakban is támogatásukról biztosították a munkavállalóinkat. A tulajdonos számok segítségével próbálja bebizonyítani, hogy a Vértesi Erőmű veszteséges. Az erőmű átlagáron termeli a villamos energiát. Ha 100 liter borhoz öntünk egy liter vizet, akkor nagy valószínűséggel a minősége nem igazán fog megváltozni. Így az az állítás, hogy az MVM iszonyú veszteséget szenved el a Vértesi Erőmű működtetése során, azért visszatetsző, mert 2009-ben az MVM nyereségi csúcsot döntött.

- Azt mondja, hogy az MVM tulajdonképpen a hatalmas nyereségéből akár fedezhetné is különösebb megrázkódtatás nélkül a Vértesi Erőmű kissé ráfizetéses termelését?

- Lényegében fedezte is, emellett pedig produkálta a 2009-es év eddigi legnagyobb nyereségét. Másrészről az is érdekes, hogy a hallgató azt hallja a tulajdonosunk szájából, hogy végeredményben a villamosenergia-számlájába épül be a Vértesi Erőmű költsége, és ez a szénfillér címszó alatt olvasható. Ki merem jelenteni, hogy átlagáron termelünk. Ha kiveszik a villamosenergiaárából, árképzéséből a Vértesi Erőművet, akkor megszüntetnek háromezer munkahelyet és kilencezer család kerül rossz helyzetbe. De ettől nem lesz olcsóbb a fogyasztónak a villamosenergia ára, mivel az összes villamosenergia-fogyasztásban mi egy százaléknyit képviselünk jelenleg a rendszerben.

- Mit szeretne a szakszervezet a munkahelyek megvédésén kívül? Ezt akarja valószínűleg Oroszlány és a környező települések vezetése is. Mit tudnak az MVM-nek vagy a kormányzatnak mondani, milyen megállapodásba egyeznének bele?

- Mi a tavalyi évben kötöttünk egy megállapodást, nem a szó szoros értelmében, a Bajnai-kormánnyal. Azt gondolom, készen állunk egy olyan típusú megállapodásra, amely egy racionálisabb működést és a Vértesi Erőmű 2014-ig tartó működését garantálná. Ehhez a reorganizációhoz mi hozzátettük a magunkét.

- A reorganizáció azt jelenti, hogy már az elmúlt időszakban is egyeztetve csökkentették a munkahelyek számát? Tehát ahol meg tudtak egyezni a vezetéssel, ott a szakszervezet is belement abba, hogy racionalizálják a munkát, kevesebben végezzék azt a tevékenységet?

- Lényegében ez is benne van, hisz mi elveszítettünk 700 munkahelyet, és igazából úgy gondoltuk, hogy a korábban 85 eurós villamosenergia-árat sikerült 30 euróval csökkentetnünk. Megawattóra-árról beszélünk. Azt gondolom, hogy a reorganizációnak ez számos más válfaját is felveti. A Szabó Pál úr által vezetett Vértesi Erőmű nemcsak létszámleépítésekben hozta ezt az eredményt. Amikor az ország ekkora bajban van, akkor úgy tűnik, hogy csak a tulajdonosunk törekszik hatalmas nyereségre, a munkavállaló beletörődött abba, hogy nekünk is áldozatokat kell hoznunk. Ez a típusú áldozatvállalás egyébként országosan mindig is megvolt. Ahol működnek szakszervezetek és tisztességes megállapodásra törekszik a tulajdonos, ott ezek meg is köthetők.

- Vagyis további reorganizációra, további átalakításokra is volna még mód, ezért akár olcsóbbá is tehetnék a termelést, viszont meghosszabbíthatnák az erőmű, illetve a bánya működését néhány évvel?

- Gyakorlatilag igen. Egyébként az is kérdés, hogy meddig kell ezt a folyamatot csinálnunk. Tavaly a kormányhatározat előkészítése során azt feltételeztük, hogy 57 eurós villamosenergia-ár lesz, ami gyakorlatilag nem valósult meg, de úgy gondoljuk, hogy már 52 eurónál – ami egyébként realizálható már a jövő év elejétől – a Vértesi Erőmű működtetése minimális nyereséggel biztosíthatóvá válik. Ha ehhez hozzátesszük azt az áldozatvállalást, amiben meg tudunk egyezni, akkor az a bányász, aki 3-4 év múlva fogja csak elérni azt, hogy még korrekt ellátást, bányásznyugdíjat kapjon 25 év után, illetve azok a kollégák, akik idősebb korukra vállalták azt, hogy végigviszik és bezárják az erőművet, ami őket eltartotta, ők is korrekt módon tudnak megválni a rendszertől. Ez alatt az időszak alatt a tulajdonos sem újabb privatizációba kezd majd az elrontott privatizációk tömege után, , hanem esetleg egy olyan fejlesztésbe, amely a várost is szolgálhatja, és esetleg ennek a közösségnek később is munkahelyeket teremethet.

- A dolgok jelenlegi állása szerint az MVM vezetése, illetve a Vértesi Erőmű új vezetése hajlandó tárgyalni a szakszervezetekkel?

- Úgy tudom az előterjesztésben egyirányú javaslatok vannak. Van benne olyan megjegyzés is, hogy a szakszervezetek számára akár még igazgatósági helyet is ajánlottak volna. Azt gondolom, a szakszervezet ezt nem azért nem fogadta el, mert alapvetően nem érezzük magunkat alkalmasnak arra, hogy képviseljük a munkatársainkat. Számunkra az a lehetőség létezik, amit a törvény akkor is biztosít, ha egyébként mi nem veszünk részt olyan döntésekben, amelyeket a menedzsment felelőssége meghozni. Tehát igen, felajánlották, hogy az együttműködés kiszélesedik. Nem értjük, miért nem lehetett ezt megtenni akár hónapokkal ezelőtt, hiszen ilyen típusú egyeztetőfórumokat létrehoztunk, működtettünk közösen. Mégis azt kell mondanom, hogy alapvetően nem ezeken a fórumokon adták elő és tárgyalták meg azokat az intézkedéseket, amelyeket most meghoztak.

- Ha a háromezer munkahelyet viszonylag gyorsan megszüntetnék, akkor milyen esélyei volnának az ott dolgozóknak arra, hogy Oroszlányban vagy környékén elhelyezkedjenek?

- Úgy vélem, az ózdi szindrómával nézünk szembe. Ez a vidék és a bányászat nem érdemli meg ezt a sorsot, és félünk attól, hogy ez bekövetkezhet. Ami a kistérségekben szinte megoldhatatlan feladatokat fog jelenteni a polgármestereknek. Gondoljunk bele, hogy egy kétezer fős kis község mellett épült az erőmű, ahol 150 munkavállalónk fog adott esetben utcára kerülni, és ez lehetetlen állapot. Akik 15-20 évig a föld alatt dolgoztak, vagy adott iparághoz kötődően erőművekben szakmát szereztek, azok bizony legtöbb esetben nehezen képezhetők át balett-táncossá. Becsületből végigcsináltuk, végigcsináljuk, dolgozunk. Elvárjuk azt is, hogy korrekt elbánásban részesüljünk, és ez nem az, hogy egyik napról a másikra közlik velünk, nincs is ránk szükség. Úgy, ahogy az MVM megfogalmazta: ,,Magyarországnak nincs szüksége – egy általa megfizetett szakértő szerint – erre a villamosenergiára.”


Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!

Izsák Jenő karikatúrái