Kurier: Nincs európai bank, amely finanszírozna egy magyarországi projektet





A Kurier című bécsi lap Befektetők Magyarországon – Szemet behunyni és kibekkelni címmel közölte Franz Jandrasits és Anita Staudacher cikkét.


Különadók a külföldi vállalatoknak, csökkenő vásárlóerő és rajtaütésszerű jogszabály-változtatások drasztikusan korlátozzák az expanziós kedvet.

„Azt valósítjuk meg, amihez már megvan a finanszírozás. Egyébként pedig messzemenően tartózkodunk a befektetésektől” – mondja Rudolf Staudinger, aki a Spar Österreich igazgatótanácsában Magyarországért felel, és a legtöbb osztrák vállalat nevében is ad képet a keleti szomszéd uniós állam katasztrofális helyzetéről. A külföldi kiskereskedelmi, energetikai és távközlési cégekre, valamint bankokra kirótt különadó elijesztette a befektetőket. A mégis terjeszkedni akaró vállalatok pedig többnyire a finanszírozással vallanak kudarcot. Staudinger: „Gyakorlatilag nincs európai bank, amely finanszírozna egy magyarországi projektet”. A Magyarországról való kivonulásra a Spar ennek ellenére nem gondol, a konszern idén a vásárlóerő drasztikus csökkenése ellenére mintegy 4,5 százalékos forgalomnövekedésre számít. Tavaly a forgalom 4 százalékkal, 1,4 milliárd euróra esett vissza. Ám a vásárlóerő tovább esik az ÁFA 25 százalékra emelésével – és jövő évi 27 százalékra emelésével.

Hasonlóképpen nyilatkozik Inghild Rumpf, az Osztrák Kereskedelmi Kamara budapesti képviseletének helyettes vezetője: „A befektetőket a végletekig elbizonytalanította a kormány kiszámíthatatlan politikája, a befektetések gyakorlatilag leálltak.” A kellemetlen helyzet ellenére nem hiszi, hogy az osztrák befektetők teljesen kivonulnának a magyar piacról. „Biztosan akadnak könnyebb piacok, de az osztrák anyavállalatok hála istennek készek átvinni a válságon a magyar leányaikat.” Emellett nő a Magyarországra irányuló osztrák export is: 2010-ben 3,3 milliárd eurót tett ki, és az idei első félévben 16 százalékkal nőtt.


Állami hulladék

Nem akarják viszont kibekkelni az ágazatukban kirajzolódó válságot a hulladékkal foglalkozó osztrák vállalatok. Magyarország ugyanis 2013-ban újra akarja államosítani a jelenleg jobbára magánkézben lévő hulladékeltávolítást. Ami például a felső-ausztriai Energie AG (EAG) hulladékkezelő leánya számára 55 millió euró elvesztését jelentené. Leo Windtner, az EAG vezérigazgatója a Kurierral folytatott beszélgetésben bejelentette, hogy az ágazat minden lehetséges jogi eszközzel küzdeni fog az újraállamosítás ellen.

Magyarország problémát jelent Wolf-Dietrich Hellmaier, a legnagyobb európai autókereskedő, a Porsche Holding vezetője számára is. Idén 70 százalékkal kevesebb új autót adtak el, mint a válság előtti évben, 2008-ban.

Enyhülésre nincs kilátás. Legkésőbb 2013-ban ugyanis újabb pénzügyi problémák várhatók. És kétséges, hogy újra segít-e a Nemzetközi Valutaalap, amelytől Magyarország 20 milliárd eurós hitelt akar. Az IMF küldöttsége pénteken megszakította a tárgyalásokat, mert a kormány a Nemzeti Bank és a Pénzügypiaci Felügyelet tervezett összevonásával a szervezet megítélése szerint a jegybankot a kormány felügyelete alá akarja vonni.


A munkanélküliekre nehezebb idők jönnek

A magyar kormány a munkanélkülieknél is meghúzza a hüvelykszorítót: a munkanélküliek 2012-től kevesebb pénzt kapnak, és sokkal szigorúbb lesz annak a szabályozása is, hogy mire kötelezhetők. Így a hosszabb ideje állástalanokat kötelezni lehet majd közmunka-programokra. Ha ettől elzárkóznak, három évre megvonják tőlük az állami támogatást. Külön kormányhatóság dönt arról, hogy valaki teljesen vagy részlegesen munkaképes-e. A kormány célja a korengedményes nyugdíjak nagy számának a csökkentése, és az EU-ban a legalacsonyabbak között lévő 54 százalékos foglalkoztatottsági arány javítása.

A munkanélküliség a nehéz gazdasági helyzet következtében 2012-ben várhatóan jóval a 10 százalékos határ fölé emelkedik. Az EU átlaga október végén 9,8 százalék volt. A fiatalok körében 23,2 százalékkal szintén az EU színvonalán van. Ausztriában a 25 év alattiak 9 százaléka keres munkát. Az Osztrák Munkaerő-piaci Szolgálat (AMS) egyelőre nem számít arra, hogy növekszik a Magyarországról bevándorlók létszáma. „Már ősszel is sokkal kevesebben jöttek, mint tavasszal” – mondta Herbert Buchinger, az AMS vezetője. A május 1. óta Ausztriába érkezett húszezer kelet-európai közül 7535 volt magyar: a legnagyobb számban szakácsok és a határ menti területeken ingázók vannak közöttük.



Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!