rss      tw      fb
Keres

Bolgár György interjúi a Galamusban - 2011. december 16.

Az Európai Bizottság lehetséges lépései a magyar kormánnyal szemben
Lattmann Tamás nemzetközi jogász


Bolgár György: - Izgalmas fejleményeknek vagyunk tanúi ezekben a napokban és órákban. Az egyik ilyen érdekes fejlemény, hogy az Európai Unió egyik biztosa, méghozzá a bizottság alelnöke és alapjogi biztosa, Viviane Reding írt egy levelet Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszternek, és ebben nagyon keményen és nagyon rövid határidővel válaszokat kért tőle. Az új magyar alaptörvénnyel kapcsolatos uniós aggályokat fejti ki a biztos asszony, és azt kéri a magyar kormánytól, hogy amíg ezeket nem tisztázzák, a vitatott rendelkezéseket függesszék fel, vagyis a hatályba lépésük ne történjen meg január elsején. Látott, hallott erre példát, hogy az unió így lépett volna közbe egy tagállam alaptörvényének életbelépése előtt?

Lattmann Tamás: - Hát azt kell mondanom, hogy ezek valóban izgalmas idők, de őszintén szólva én nagyon szívesen megspóroltam volna magunknak ezeket a fajta izgalmakat! Ugye egy tagállam alkotmánya természetesen a tagállami szuverenitás körébe tartozó témakör, ugyanakkor viszont a szuverenitás gyakorlása során is, egy alkotmányozás során is az uniós tagságból való kötelezettségeket azért megfelelő mértékben tiszteletben kell tartani! Ugye a bizottságnak ez a levele, amely most nemrég érkezett, első lépés az Európai Bizottság egyik legerősebb ellenőrzési hatáskörének a gyakorlásában. Ezt lehet kommunikációs okokból lesajnálni, hogy hát ez csak egy levél, de jogi értelemben ez egy komoly, indokolt véleménynek számít, ami a hivatalos eljárásnak az első lépcsőfoka a tagállam ellen!

– De milyen szempontból lehet itt egy hivatalos eljárást indítani, hogy mennyiben felel meg az új magyar alkotmány az európai uniós jognak?

– Így a legegyszerűbb összefoglalni: olyan témákat tett szóvá a biztos asszony indokolt levelében, amelyeknek vannak uniós jogi vonatkozásai és kapcsolódásai a kötelezőnek elfogadott uniós normákhoz. Elég például, ha az adatvédelmi biztos körüli aggályokat tekintjük. Itt például a magyar alaptörvény, illetve a jogalkotás eredményeképpen megszülető új magyar törvényszöveg szó szerint veszi át a vonatkozó uniós jogszabályoknak a szóhasználatát, amikor azt mondja, hogy egy független hatóság kell hogy felügyelje az adatvédelem kérdéskörét, ugyanakkor viszont tartalmát tekintve abszolút nem felel meg a független hatósággal mint szakmai terminológiával szemben kialakított elvárásoknak. Egy alapvetően kormányzati irányítás alatt álló hatóságot hiába nevezünk független hatóságnak, nem lesz az.

– Vagyis tudja a magyar kormány, hogy meg kell felelnie az európai uniós jognak, ezért aztán formálisan átveszi azokat a jogszabályokat vagy azok elemeit, amelyek ezzel kapcsolatban léteznek, csak éppen nem teljesen, és összefüggésében a dolog már egészen másképp fest, mint amilyennek formailag látszik.

– Én ezt jelenleg így látom. Ugye lehet még ilyen példákat mondani, ezek alapvetően kommunikációs trükkök. Például az új alaptörvénnyel kapcsolatban is megjelent az indokolásban, hogy ez annyira modern, hogy az Európai Unió Alapjogi Chartájának az értelmezését veszi át az emberi jogok területén, ami nemzetközi jogi szempontból alapvetően zöldség, mert Magyarország kötelezettségeit nem az EU Alapjogi Chartája határozza meg, hanem az Emberi Jogok Európai Egyezménye. Ezek politikai kommunikációs elemek, amik jól néznek ki, csak az a baj, hogy az Európai Bizottság nem ezekre a kommunikációs elemekre épít, és most is ugye ez egy vizsgálat első lépése. Ne előlegezzük meg a bizottság végleges következtetését, de úgy gondolom, hogy ennek a levélnek a szövegezése, a tartalma, a megfogalmazása és az időzítése bizonyos mértékig előre sejteti azt, hogy a bizottság milyen következtetésre fog jutni, amennyiben elutasítással találkozik a kormány részéről!

– Azt is mondhatjuk, hogy rendkívül szigorú hangú levél ez!

– Ez így van. Én nem is nagyon tudok arra példát, hogy egy tagállamnak az alkotmányával és alapvetőnek tekintett jogszabályaival kapcsolatban fogalmazott volna meg a bizottság ilyen éles hangú kritikát, ahogy egyébként az is igaz a bizottságra, hogy az ilyen jellegű kérdésektől próbálkozik távol tartani magát, éppen azért, mert ez azért a tagállami szuverenitással összefüggő kérdéseket tartalmaz. Az, hogy most ilyen határozat van, és egyértelműen jeleníti meg a bizottság az álláspontját, az szerintem egy intő jel.

– A biztos asszony levele utal arra, hogy az új magyar alkotmánnyal kapcsolatban fölvetődtek már korábban is aggályok, például az Európa Parlamentben, amely egyébként ezt bírálta annak idején, de a bizottság nem tudott és akart föllépni ezzel kapcsolatban, mert úgy ítélte meg, hogy azt kell megvizsgálni, hogy az új alaptörvény alapján létrehozandó törvények és a gyakorlati jogi és adminisztratív végrehajtás milyen lesz, és ütközik-e az uniós joggal. Tehát meg akarta nézni, hogy gyakorlatilag mit jelentenek ezek az új, esetleg aggályos alaptörvényi keretek, és most kezdik meglátni, hogy lám, olyan sarkalatos törvényeket hoznak, amilyeneket, úgy alakítják át az igazságszolgáltatást, ahogy, olyan Országos Bírói Hivatalt hoznak létre, amiben az elnöknek totális hatalma van, és semmiféle kontrollja, olyan adatvédelmi hatóságot, ami gyakorlatilag kormányirányítás alatt áll, tehát nem is az alaptörvényt, hanem az alaptörvény által lehetővé tett konkrét törvényeket vonják az ellenőrzésük, illetve a kifogásuk alá, ugye?

Igen, mondhatjuk úgy, hogy most érte el azt a kritikus tömeget az alkotott jogszabályoknak a mennyisége és nem utolsósorban a minősége, ami már a bizottságnak komoly és megalapozott kritikájára is elvezetnek. Ugye az új alaptörvény elfogadásának környékén, az Európa Tanács keretében, azért már a Velencei Bizottság is megfogalmazott bizonyos kételyeket. Ugye a Velencei Bizottság, mint az Európa Tanácsnak az illetékes, emberi jogokat felügyelő intézménye egy szakértői intézmény, ő bír ilyen ellenőrzési és rátekintési lehetőséggel és véleményalkotási joggal, tehát általános emberi jogi tárgyú kritikákat már a Velencei Bizottság annak idején tavasszal megfogalmazott!

– Nem is keveset!

– Nem is keveset, és most a bizottság úgy látszik, hogy már az elfogadott eddigi sarkalatos törvények s egyéb kormányzati intézkedések alapján elkezdte a vészcsengőt kongatni.

– Mi van akkor, ha az Európai Bizottság úgy dönt, hogy például a bírák kötelező nyugdíjaztatása hatvankét éves korhatár fölött ütközik az európai joggal? Akkor a magyar kormány kénytelen lesz megváltoztatni ezt a szabályt...

– Igen.

– ...és reaktiválni a bírókat, akiket két hét múlva elküldenének nyugdíjba?

– Hát elméletben a bizottság feladata ilyen esetben, hogy miután megkapja az államnak az érvelését az általa föltett kérdésekre, akkor folytat le, az érintett tagállam véleményének ismeretében, egy alaposabb vizsgálatot, és ennek eredményeképpen állapítja meg, hogy szerinte ami történt. Például ezek a jogszabályok összhangba vannak-e az európai uniós jogi normákkal és európai szellemiséggel, vagy nem? Amennyiben úgy látja, hogy nem, és a tagállam nem hajlandó ezt elfogadni, vagy együttműködni vele, megtenni azt, amit a bizottság előír vagy javasol, vagy kér, akkor a bizottságnak, ha olyannak látja a helyzetet, joga van arra, hogy az adott ügy tekintetében egy úgynevezett kötelezettségszegési eljárást indítson a tagállam ellen az Európai Bíróság előtt Luxemburgban, aminek az ítélete viszont már kötelező lesz. Én attól tartok, hogy a kormány alapvetően készül erre, hiszen nem olyan régen volt egy olyan átnyomott törvényjavaslat – újfent a kétharmados többségen, gond és minden probléma nélkül –, amely kimondja, hogy ha az Európai Bíróság ne adj Isten valami fizetnivalót ítél meg a Magyar Köztársasággal szemben kötelezően, akkor arra a kormánynak joga van különadókat kivetni. Tehát úgy látom, hogy a kormány nagyon jól látja előre, hogy mi lesz ennek a folyamatnak a vége. Az már egyéni ízlés kérdése, hogyan értékeljük ezt.

– De az Európai Bizottság is mintha látná, hogyan viselkedik a magyar kormány, mert az uniós biztos kifejezetten felszólítja a magyar kormányt, hogy függessze föl ezeknek a törvényeknek a hatályba lépését, vagyis akkor ne küldje el nyugdíjba jelen esetben a bírákat.

– Így van, hát ez egyértelmű üzenet! Azért hozzá kell tenni: ahhoz, hogy Reding biztos asszony természetét tekintve egy nagyon határozott kiállású politikus, tehát amikor ő talál valamit, amibe így beleköthet, akkor ő abba nagy előszeretettel bele is köt természetesen, de sajnos azt kell mondanom, hogy a vélt vagy valós magyar kormányzati jogalkotási tevékenységnek a jogsértő jellegén ez nem változtat.

– És most már láthatóan nincs egyedül, hiszen az unió pénzügyi biztosa ma hazarendelte a Budapesten az IMF-hitelről tárgyaló delegációt a magyar jegybanki törvénytervezet miatt.

– Ez pontosan így van. Én nem igazán értem, hogy a kormányzati taktika, tárgyalástaktika mire irányul és hogyan, de vannak olyan vélemények, hogy alapvetően itt egy blöffkísérlet történt, hogy olyan témákat kell megnyitni még a tárgyalás előtt, amelyekből gyorsan vissza lehet vonulni. Tehát lássuk be, ez az ötlet, hogy a jegybankot meg a PSZÁF-ot összevonjuk, ilyen Európában nem volt az elmúlt száz évben, és, és az, hogy már magát a Költségvetési Tanácsot is sikerült diszkreditálnia a kormányzatnak nem olyan régen, már az is elég komoly rosszallást váltott ki EU-s pénzügyi vonalon. Hát lehetséges, hogy most megadták az Európai Unióban, a bizottság megadta a kormányzat blöffjét, és kiderült, hogy az a kártya igen alacsony értékű.



Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!


Izsák Jenő karikatúrái