Bolgár György interjúi a Galamusban - 2011. december 20.
- Részletek
- 2011. december 22. csütörtök, 02:39
- Megbeszéljük
Bolgár György: - Hűtlen kezelés miatt gyanúsítottként kihallgatta a rendőrség a Magyar Posta több volt vezetőjét. Azzal gyanúsítják őket, hogy a postaszékházat lényegében alaptalanul adták el, hiba volt az eladás, és egy új irodaház bérlése ugyancsak. Ha ezt nem tették volna, akkor a posta és így az állam sokkal jobban járt volna. Ennek az eladásnak az esetleges pénzügyi kihatásait minősítik úgy mint hűtlen kezelést. Mi van ebben az ügyben? Annyit tudhat még a rádióhallgató, hogy talán tavaly, de lehet, hogy az év elején az Állami Számvevőszék már végzett egy vizsgálatot a székházeladás, illetve bérlés ügyében, és akkor ők is kifogásokat fogalmaztak meg. Mitől válhat ez bűncselekménnyé?
Bárándy Péter: - Két dolgot hadd bocsássak előre. Az egyik, hogy ez egy még nem nyilvános szakasza a büntetőeljárásnak, tehát amennyit én nyilatkozhatom, azt azért tehetem és azok közt a keretek között, amire feljogosított az általam védett gyanúsított. Ezt megtette, úgyhogy bizonyos keretek között tudok nyilatkozni. A másik, hogy én nem szoktam olyat mondani, hogy valami tökéletesen alaptalan. A vád oldalról a legbiztosabb bukás ennek az ügynek a megindítása. Ez most megállapítható. Ha ez a gyanúsítás, amit közöltek, akkor ez tarthatatlan. Hiszen egy ingatlanszakértői kérdésként kezelni egy hatalmas vállalat gazdálkodását, azt, ahogy a gazdálkodási koncepció kialakul, azt, hogy egy változó világban egy nagyszámú hivatal elhelyezése hogyan célszerű, hogyan gazdaságos, nem tekinthető egyszerű ingatlanérték-kérdésnek. Hadd mondjam el, hogy mire gondolok, mert így túlságosan úgy tűnik, hogy rébuszokban beszélek. Ha a posta leromlott székházából valahova át kell költöztetni nagy számú munkatársat, akkor például azt is figyelembe kell venni, hogy a posta monopolhelyzete az uniós szabályok szerint megszűnik. Tudjuk, hogy hogyan, tudjuk, hogy mikor, és ezért leépítés törvényszerűen várható.
- 2013-tól nyílik meg ez a bizonyos postai piac, amikor versenytársai lesznek a postának.
- De bizonyos részeiben már most is megszűnik a monopolhelyzete. Ha egy ingatlant építek vagy felújítok egy meglévőt, akkor lefagyasztottam a férőhelyek számát. Ha ügyesen kötök egy bérleti szerződést, mint ahogy itt ez történt, akkor a bérleti szerződés tartalma szerint, ahogy csökkentem a munkatársak számát, úgy csökkentem a bérelt területet is.
- Vagyis nem az történt, hogy kötöttek egy bérleti szerződést tíz évre, hogy mondjuk tízezer négyzetmétert tíz évre kiveszek, hanem úgy kötötték, hogy az igényekhez lehet alkalmazkodni, és annyi területet vesznek bérbe, amennyire szükségük van az évek folyamán.
- Igen. Amellett a posta nem egy ingatlanforgalmazó vagy ingatlanfejlesztő cég. Nem ez a dolga. Úgyis túl sok ingatlana van. Miért építene vagy tartana meg még egyet, ha flexibilisen meg tudja oldani másként a munkatársak elhelyezésének problémáját. Tehát valami olyan mérhetetlenül primitív szemlélet tükröződik a gyanúsításból, amilyennel én valószínűleg még nem találkoztam. Ilyenkor, ha védő az ember, mindig fél, hogy elfogult. Persze, elfogult, de azzal védekezem magam előtt, hogy eddig is sokszor védtem, és nem volt ez a benyomásom.
- Tehát azt mondja, hogy a gyanúsítás alapjában semmi olyan nincs, ami alapján egy jogállamban bárkit felelősségre lehet vonni.
- Összefoglalható így is. Igen.
- Azért nézzük a dolgot egy másik szemszögből. Ha jól értettem, annak idején az Állami Számvevőszék vizsgálatának lényegét, akkor ők azt mondták, hogy ez egy rossz üzleti döntés volt, mert szerintük olcsóbban is meg lehetett volna oldani az irodai elhelyezést, akár úgy, hogy maradnak a régi székházakban, mert több épületről van itt szó, nemcsak erről a bizonyos Krisztina körútról, amit majdnem mindenki ismer, hanem több más leromlott épületről is. Akár úgy, hogy ezeket korszerűsítik, akár úgy, hogy építenek új irodaházat, mert szerintük a bérlés drága volt. Csak például ez a drága bérlés annak következtében lett részben drágább, hogy 2007-től indult a bérleti szerződés és 2008 végén bekövetkezett a nemzetközi pénzügyi válság, ennek következtében folyamatosan romlott a forint az euróhoz képest. Ki a fene látta ezt előre? Tehát egy üzleti döntésnél hogyan lehet számításba venni azt, hogy két vagy három évvel később hogyan alakulnak például a valutaárfolyamok?
- Természetesen ez igaz, de ha már így közelítjük meg a dolgot, akkor azt sem lehetett előre látni, hogy az ingatlanpiac összeomlik, és mondjuk az a postaszékház, amit állítólag túl olcsón adtak el, ma éppen nullát sem ér. Ott rohad szerencsétlen, mert az új tulajdonos nem tud vele mit kezdeni.
- Magyarán úgy is meg lehet közelíteni a dolgot, hogy milyen jó üzleti döntés volt ezt még 2007-ben eladni, amikor még az ingatlanpiaci árak jóval magasabban voltak. Ha bárki most próbálná meg, akkor gyakorlatilag reménytelen helyzetben lenne.
- Én azt mondom, maradok konzekvens, hogy nem ilyen szempontból nem jó ez, mert ezt ugyanúgy nem lehetett látni, mint az árfolyamok változását.
- Igen. De akár jó, akár rossz, akár szerencsés, akár szerencsétlen egy üzleti döntés, mi köze a büntetőjoghoz? Vagy a büntető ügyekhez és a bűncselekményekhez?
- Közakarat kérdése. Nagyon kell akarni.
- Nagyon kell akarni valakit megbüntetni?
- Igen.
- Jó, mondjuk, hogy a Magyar Posta volt vezérigazgatója később a Gyurcsány-kormány közlekedési minisztere lett. Lehet, hogy nagyon akarnak büntetni?
- Nagy akarás nélkül ezt a történetet gyanúsításként előadni lehetetlen.
- A szavaiból azt veszem ki, hogy azok az iratok, amelyeket Ön nyilván megismert védőként, lényegében csak azt az üzleti hipotézist tartalmazzák a bűncselekmény alapjaként, hogy ha a Magyar Posta saját irodaházat épített volna, akkor x milliárd forinttal jobban járt volna tíz év alatt.
- Igen. Ez leegyszerűsítése a dolognak, de körülbelül ez a szintje.
- De Ön tud arra példát bármilyen jogállamban, hogy egy gazdasági vezetőt elítéltek volna azért, hogy még nem lejárt, de majd lejáró tízéves időszakban egy bizonyos gazdasági döntése helyes vagy helytelen volt?
- Persze, tudok. Ez a büntetőjogban egy nagyon jól ismert probléma, amikor az üzleti kockázat nehezen választható el a felelőtlen gazdálkodástól. A felelőtlen gazdálkodás általában büntetendő, az üzleti kockázatvállalás nem. Tehát ez egy elméleti problémaként is felfogható, csak ez az eset erre nem alkalmas.
- Akkor erre az esetre miért nem alkalmas? Be lehet bizonyítani, hogy felelős volt a gazdálkodás?
- Abszolút.
- Mégpedig milyen alapokon lehet bebizonyítani? Hogy az a számszerűsített összeg, ami az Állami Számvevőszék vagy a gyanúsítás szerint veszteségként mutatkozna, nem is igaz? Vagy alaptalan?
- Azon az alapon, hogy ha a bérleti díj arányosságát nem minden elem figyelmen kívül hagyásával minősítem túl magasnak, hanem a valós tényállás szerint minősítem, akkor már nem túl magas, hiszen nem lehet egyszerűen négyzetméterárat hasonlítani, tehát azt mondani, hogy az iroda négyzetméterára átlagosan ennyi volt akkor. Egy csupasz iroda bérleti ára. De nem egy olyan, ahol a bérleti szerződésbe beletartozott az is, hogy kiépítik a posta igényeinek megfelelő infrastruktúrát, hogy vissza lehet bontani a bérelt területet szükségletek szerint. Tehát átvállalja a bérbeadó a szükséges beruházás túlnyomó részét, átvállalja annak a kockázatát, hogy túl nagy lesz később a kabát. Összemegyünk, és túl sok lesz a bérelt terület. Azért ezek alapvetően befolyásolják azt, hogy mit lehet elkérni egy bérletért.
- Csak, hogy a hallgatók számára is tisztázzuk, ugye nincs szó a gyanúsításban sem arról, hogy bárki az irodaépületek eladását valamilyen bűnös célra vagy bűnös módon hirdette volna meg, vagy használta volna fel a befolyó pénzeket. Nem volt szó korrupcióról, nem volt szó a befolyt pénzek elpocsékolásáról, elveréséről.
- Vagy eltulajdonításáról.
- Igen. Mint ahogy az irodabérlés esetén sem arról volt szó, hogy megegyeztek valamilyen sötét módon a bérbeadóval, hanem ezek közbeszerzési pályázatokon zajlottak le több menetben, számos résztvevővel.
- És ezért hozzá kell azt tenni, hogy mondjuk az ingatlan elidegenítése három szakvélemény birtokában történt, és a legmagasabb szakvéleményben megállapított árat is egy kicsivel meghaladó volt a vételár, amelyen a boldog tulajdonos megszerezte a postapalotát, amellyel azóta sem lehet mit kezdeni.
- És amelyik ott áll, és még ki tudja meddig áll ott üresen a Krisztina körút elején.
Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!
- << Előző
- Következő