rss      tw      fb
Keres

2011 - Hollandia - Túlélte első évét a kisebbségi kormány Hollandiában

MTI 2011. december 28., szerda 12:13

Túlélte első évét Hollandiában a kisebbségi kormány, amely leginkább külpolitikai, európai uniós témákban mutatta ki oroszlánkörmeit.

A liberális-kereszténydemokrata koalíció Mark Rutte vezetésével 2010 őszén került kormányra, de úgy, hogy a kabinetet a koalíción kívülről támogató, szélsőjobboldali Szabadságpárttal (PVV) együtt is csak egyfős többséggel rendelkezik a parlamenti alsóházban. A felsőházban pedig nincs is többsége, mivel az idei év egyetlen választási eseményén, a tartományi választáson a két kormánypárt a 75 szenátusi helyből a PVV-vel együtt is csak 37-et tudott megszerezni. Ilyen utoljára a múlt század elején fordult elő.

A tartományi választáson Rutte pártja, a kormányt vezető, liberális Néppárt a Szabadságért és a Demokráciáért (VVD) szerepelt a legjobban, 16 felsőházi helyet szerezve a legnagyobb ellenzéki erő, a szociáldemokrata Munkapárt (PvdA, 14 hely), valamint a másik kormánypárt, a Kereszténydemokrata Tömörülés (CDA, 11) előtt.

A iszlámellenes nézeteiről ismert Geert Wilders Szabadságpártja is jól szerepelt, negyedikként futott be 10 szenátori hellyel. Wilders számára 2011 más események miatt is sikerévnek számított. Az amszterdami bíróság felmentette a muzulmánok elleni gyűlöletkeltés vádja alól, amire egyebek között azzal reagált, hogy újabb iszlámellenes kijelentéseket tett: ismét óvott például attól - "egy iszlám Európa, Eurábia" vízióját felvázolva -, hogy engedjék a muszlimokat tömegesen bevándorolni. A populizmusra mindinkább fogékony holland közhangulatban egyre népszerűbb szélsőjobboldali politikusnak sikerült elérnie a kormánynál, hogy állást foglaljon a muszlim nők egy része által viselt, az egész arcot és testet eltakaró lepel, a burka betiltása mellett. Gazdasági kérdésekben is sikerült pártja érdekeit képviselnie a kormánynál, az euróövezeti adósságválsággal kapcsolatban pedig odáig ment, hogy felvetette az euró előtti holland pénz, a forint újbóli bevezetését, és ellenezte Görögország más euróövezeti államok általi segítését.

A kormánynak már megalakulása után szembe kellett néznie azzal, hogy a bevándorlással kapcsolatos szabályozás szigorítását előkelő helyre kell tennie programjában saját vezérmotívuma, a szigorú gazdaságpolitika mellett, miközben az ellenzék mindkettőnek számos elemével vitába szállt.

Hagyományos éves trónbeszédében - ősszel - Beatrix királynő komor képet festett az ország következő évéről, elsősorban a nemzetközi gazdasági válságra utalva. A kormány több mint 18 milliárd eurós megtakarítási programot hirdetett meg, ami számítása szerint a hazai vásárlóerő csökkenésével jár.

Tovább bonyolították a belpolitikai helyzetet olyan belső ügyek, mint az egyházat Hollandiában is megrengető pedofíliabotrány. Egy független bizottság jelentése szerint a hazai katolikus egyháznak az elmúlt hatvan évben több ezer, kiskorúval szembeni szexuális visszaélés róható fel.

Egy korábbi - munkáspárti - kormány már lemondani kényszerült a holland kéksisakosoknak az 1995-ös srebrenicai mészárlásban játszott - túlságosan passzív - szerepe miatt. Az ügyben az idén első ízben született az államot nyíltan elmarasztaló ítélet, miközben a kormánynak nem változott azon álláspontja, miszerint a kéksisakosoknak annak idején az ENSZ nem biztosított elegendő védelmet és eszközt ahhoz, hogy hatékonyan fel tudjanak lépni a körzetet támadó szerb erők ellen.

Egy másik kellemetlen ítélet az indonéziai függetlenségi háború idején, 1947-ben egy faluban elkövetett mészárlásért mondta ki bűnösnek az államot, amely emiatt kártérítést is kénytelen fizetni.

A modern idők szomorú velejárójaként idén Hollandiában is felbukkant egy ámokfutó. A 24 éves férfi egy Amszterdamhoz közeli, kisvárosi bevásárlóközpontban automata fegyverrel lövöldözve hat embert megölt, 15-öt pedig megsebesített, máig nem teljesen ismert okokból.

Európa mindazonáltal alighanem az uniós bővítési ügyekben képviselt kemény álláspontokra emlékezik majd, ha 2011 Hollandiájáról esik szó. Bulgária és Románia EU-tagországokkal közös határai az év végi ünnepekre sem omolhattak le, mert a holland kormány nem tartotta eléggé felkészültnek a két országot ahhoz, hogy jóváhagyja schengeni övezeti csatlakozásukat. Szintén a holland álláspont volt az egyik, amely miatt Szerbia egyelőre nem nyerhette el az uniós tagjelölti státust. Sokáig kérdéses volt a holland beleegyezés Horvátország EU-csatlakozási tárgyalásainak lezárásába is, végül azonban ez - nem utolsósorban az akkori soros elnökség, Magyarország diplomáciai erőfeszítéseinek köszönhetően - megszületett.

A külpolitikára is komoly hatással járó, éles belső küzdelmek jellemezte 2011 után Hollandiában jövőre is az lesz a fő kérdés: életképes-e a szélsőjobboldal által kívülről támogatott kisebbségi kormány, vagy folytatódik az ezredforduló utáni "hagyomány", és ez a kabinet sem tudja kitölteni négyéves mandátumát.