rss      tw      fb
Keres

Bolgár György interjúi a Galamusban - 2010. május 19.

Szabó Zoltán, volt MSZP-s parlamenti képviselő


Bolgár György:
- Hány cikluson keresztül volt képviselő?

Szabó Zoltán: - Négy.

- Viszont Ön fiatal, ezért a szocialisták újabb sikerei után van még remény.

- Attól függ, mit tekintünk fiatalnak, 55 éves vagyok.

- Ez az életkor a politikában még fiatal, mint tudjuk. Bizonyára tudja, hogy a Fidesz egy sor törvényjavaslatot terjesztett be a parlament elé, már az előtt, hogy a kormány megalakult volna. Ön szerint ez bevett szokás?

- Igen, ez vitathatatlanul előfordult már. A minisztériumok fölsorolásáról szóló törvényt mindenképp a kormány megalakítása előtt kell elfogadni az országgyűlésen.

- Nem tud megalakulni a kormány az erre vonatkozó törvény átalakítása előtt.

- Nem feltétlenül. Általában minden megalakuló kormánynak van igénye néhány minisztérium összevonására, szétválasztására, esetleg újak létrehozására. Bevett gyakorlat, hogy néhány technikai jellegű törvényt és olyan törvényeket, amelyeknek az új kormánytöbbség szimbolikus jelentőséget tulajdonít, abban az értelemben, hogy az elsők között fogadjanak el néhány törvényt, beterjesztenek. Ilyen volt például 2006-ban a kormány megalakulása előtt benyújtott, a képviselők javadalmazásáról szóló törvény módosítása. Ezzel jelentős mértékben csökkentettük az országgyűlési képviselők tiszteletdíját.

- Ez lehet szimbolikus, de nyilván az Önök estében gyakorlati lépés volt, azonban nem határozta meg mondjuk a következő négy évet. Esetleg az irányát, hogy spórolnunk kell és példát akarunk mutatni. Talán nem voltak olyan átfogó következményei, mint azoknak a törvényjavaslatoknak, amelyeket a Fidesz most nyújtott be, mint a kettős állampolgárság, a kisebb parlament tervezete, a megfelezett önkormányzatok, a családi pótlék feltételei és a Btk. szigorítása. A legfontosabb kérdések kerültek a parlament elé.
- Igen, ez így van. A Fidesz szerint, amíg ellenzékben voltak, tettek javaslatot erre, de nem volt meg a szükséges többségük, így csak kezdeményezni tudtak. Viszont most, hogy megvan az elegendő többség, azzal kezdik, hogy elfogadják. Sokan, köztük a Fidesz is, követelték a miniszterek és államtitkárok fizetésének vagy illetményének csökkentését a 2002-es szintre. Érdekes módon a benyújtott törvényjavaslatok között ezt nem találom.

- Sőt, elkövettek egy olyan hibát, amelyre az MSZP hívta föl a figyelmet, amelyik növelte volna a fizetésüket.

- A benyújtott törvényjavaslat körülbelül 200 ezer forinttal növelte a miniszterek illetményét. Állítólag majd módosító indítvánnyal korrigálnak, de tudomásom szerint nem a 2002-es szintre csökkentenének. Úgy tűnik, nem minden szimbolikus követelésük egyformán fontos és sürgős.

- Emeljük ki a javaslatok közül az önkormányzati képviselők létszámcsökkentését majdnem a felére. A Népszabadság mai száma alapján legalább tízezer képviselővel lenne kevesebb, és ők  úgy értékelik, ha ebben a formában fogadják el a javaslatot, akkor alig marad hely ellenzéki képviselőknek a helyi képviselőtestületekben. A győztes pártnak vagy a legnagyobb pártoknak kedvez ez az új, csökkentett létszámú rendszer. Az Ön tapasztalatai alapján is így van ez?

- Igen. Az önkormányzati rendszer reformra szorul, ezt ostobaság lenne vitatni. Mégis kétlem, hogy pont az önkormányzati képviselők száma volna a legfontosabb és legsürgősebben megoldandó kérdés az egész rendszerben. A jelenlegi önkormányzati rendszer nem azért pazarló és kerül sokba, mert az önkormányzati képviselőknek túl sok pénzt fizetnek. Végső soron lehet csökkenteni a képviselők számát, nem gondolom, hogy ez probléma lenne. Az arányok eltolása viszont igen. A tízezernél több lakosú településeken eddig is vegyes választási rendszer volt. Ez azt jelenti, hogy az önkormányzati választókerületekben képviselőt választottak és volt egy kompenzációs lista, amely az összes önkormányzati képviselő 40 százalékát jelentette.

- Tehát arányossági alapokon korrigálta a választást.

- Igen. Azok a szavazatok hasznosultak itt, amelyek a választókerületekben nem. Aki második lett, az bizonyos esetben néhány szavazattal kapott kevesebbet, mint az első, de hogy az ő szavazatai ne vesszenek el, ott volt a kompenzációs lista. Viszont alaposan megkurtították, jobban, mint a választókerületeket.  Ez azt jelenti, hogy a kerületekben megválasztott 60 százaléknyi és a kompenzációs listán megválasztott 40 százaléknyi képviselő most 70-30 százalékra tolódik el. Előfordulhat, hogy többre is, mivel a kompenzációs listán mostantól nemcsak azok a szavazatok hasznosulhatnak, amelyek elvesztek volna, hanem a győztes képviselőnek azok a szavazatai is, amelyek az abban a választókerületben leadott szavazatok 50 százalékát meghaladják.

- Vagyis azt sem veszíti el, hanem visszakapja valamilyen formában, mintegy kompenzálásként. Az önkormányzati választási rendszer, illetve ennek a tervezete, körülbelül azzal járna, hogy a legerősebb párt, ha nem is mindent vinne, de többet vinne, mint eddig, és ezért az ellenzéknek kevesebb hely maradna. Mi történne, ha két nagyjából egyforma erős párt van? Netán ők nyomnák el közösen a többi pártot?

- Tulajdonképpen igen. Viszont akkor is az a helyzet, ha valamelyik erősebb a másiknál, ezáltal lényegesen nagyobb szavazattöbbséghez jut. Lehet azt mondani, hogy a belső arányeltolás jó, mert könnyebben jön létre kormányzóképes többség. Csakhogy ennek a települési önkormányzatokban nincs sok értelme. Önkormányzatban nincs olyan törvény vagy rendelet, amelyet kétharmaddal kellene elfogadni. Itt minden döntést meg lehet hozni a megválasztott képviselők több mint felének a szavazatával. Ennek következtében az eddigi 60-40 százalékos arány általában biztosította a kormányzóképes többséget. Semmi nem indokolja hogy ezt 70: 30 százalékra tolja el a törvény, ezáltal a kisebb pártokat ellehetetlenítse az önkormányzati szerepvállalástól. Van egy másik, ugyanebbe az irányba mutató probléma. A kisebb pártok összefognak és így próbálnak nagyobb súlyra szert tenni az önkormányzati választáson. Nos, az új önkormányzati törvénytervezet olyan szabályokat iktat be, amelyek ezt jelentősen megnehezítik. Például a kompenzációs lista állításához mostantól szükséges, hogy az adott párt a választókerületek több mint felében állítson képviselőjelöltet. Ami azt jelenti, nem működik a módszer, hogy két párt megállapodik és elkerülik egymást a választókerületekben. Tehát az egyik választókerületben az egyik párt indít, a másikban a másik párt viszont nem indít ellene képviselőt, hanem a saját szavazóit arra szólítja föl, hogy a partnerpártra szavazzanak. Ez mostantól nem működik, mert esetleg egyikük sem tud ezáltal kompenzációs listát állítani.

- Amikor az MSZP és az SZDSZ megállapodott, az a mostani helyzetben nem működne.

- Az elkerüléses módszer nem működik. A másik megoldás, ha közös jelölteket állítanak. Viszont ha így tesznek, a kompenzációs listának is közösnek kell lennie. Például a fővárosi lista állításának feltétele, hogy az adott párt a kerületek többségében kompenzációs listát tudott állítani. Ez azt jelenti, ha a megállapodni készülő pártok nem akarnak minden szinten közös listát állítani, akkor nem tudnak megállapodni.

- Mi lesz a következmény Budapesten, ahol az MSZP kevésbé esett össze, mint az ország más részein? Az SZDSZ teljesen összecsuklott, de van helyette egy LMP, amely feltűnően jól szerepelt a fővárosban. A Fidesz volt természetesen a legnagyobb párt. Itt a viszonylag nagyobb és erősebb ellenzéknek milyen lehetősége van egy megváltozó választási törvény vagy önkormányzati törvény esetén?

- Rosszabbak az esélyei. Tulajdonképp árukapcsolás zajlik, arra hivatkozva, hogy az önkormányzati képviselők számát csökkenteni akarják. Valójában az önkormányzati választási rendszert úgy alakítják át, hogy az a legerősebb pártnak kedvezzen, és a tavaszi választási eredmények nyomán a Fidesz abban bízik, hogy a fővárosban ő lesz a legerősebb párt ősszel is. Az önkormányzati vagy választási törvény eddig is a legerősebb pártnak kedvezett, de mostantól aránytalanul inkább annak fog kedvezni. A Fidesz lesz a legerősebb párt. Ezzel saját pozícióit javítja az önkormányzati választáson. Hogy így lesz-e, vagy sem, azt meglátjuk de nem látom fairnek, hogy a játékszabályokat néhány hónappal a választás előtt alakítsuk át úgy, hogy azok mindenképp nekünk kedvezzenek.

- 1994-ben, amikor az MSZP-SZDSZ kétharmados többséget szerzett, megváltoztatták az önkormányzati választási szabályokat, és ezt a Fidesz nehezményezte is. Majd a szocialisták gyakoroltak önkritikát, hogy mégsem kellett volna.

- Valóban. Akkor az önkormányzati választási rendszer életszerűtlen volt. Egy 1990-ben kialkudott választási rendszert alakítottunk át 1994-ben. Akkor sem volt elegáns dolog a szabályokat úgy megváltoztatni, hogy azok azonnal érvényesek legyenek. Viszont azok a szabályok nem sújtották olyan mértékben a kisebb pártokat, mint amilyen mértékben a mostani változások sújtják. Ha az nem volt elegáns – ezt utólag beismertük –, akkor ez hatványozottan nem elegáns megoldás.

- Egy hallgató szerint a szocialisták problémája, hogy nem eléggé markánsan, keményen, a modern idők stílusában mondják a véleményüket. Bezzeg a Fidesz! Ön megmaradt ennél a hatványozottan nem elegáns stílusnál.

- Igen. Csúnya dolog, hogy a tervezetet megpróbálják eladni úgy, hogy csak az önkormányzati képviselők számának csökkentéséről van szó. Egy csudát! Itt arról van szó, hogy a Fidesz szeretné a játékszabályokat úgy megváltoztatni, hogy az ellenfélnek nagyobb kapuja legyen és könnyebben tudjon gólt rúgni.


Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!

Izsák Jenő karikatúrái