ÁSZ-jelentés - Tatabányának 13 milliárdos adósságot kell kezelnie
- Részletek
- Hazai vonatkozású hírek - 2011/4. negyedév
- 2011. december 30. péntek, 10:41
MTI 2011. december 30., péntek 10:40
Jelentősen nőtt, 3,5 milliárd forintról 12,8 milliárd forintra emelkedett Tatabánya adósságállománya 2007 és 2010 között - állapította meg pénteken közzétett jelentésében az Állami Számvevőszék (ÁSZ).
A megyei jogú városok pénzügyi egyensúlyi helyzetét áttekintő ellenőrzés eredménye szerint a tatabányai adósságállomány alakulásában jelentős szerepe volt a strand- és élményfürdő létrehozására kötött pénzügyi lízingszerződésben 2029-ig vállalt kötelezettségnek, amelyhez kapcsolódóan az önkormányzatnak 5,3 milliárd forint tőkerészt és 1,5 milliárd forint kamatot kell megfizetnie.
A strand- és élményfürdő üzemeltetését a város többségi tulajdonában álló gazdasági társaság látja el, ezért a feladat ellátása az önkormányzat számára magas pénzügyi kockázatot jelent - írta a számvevőszék.
Az összegzés szerint Tatabánya folyó költségvetési egyenlege 2007 és 2010 között működési forrástöbbletet mutatott, összességében 5,9 milliárd forintot. A vizsgált időszakban az önkormányzat 12,3 milliárd forint értékű beruházást valósított meg. Felhalmozási költségvetésének egyenlege folyamatosan negatív volt, ami 10,3 milliárd forint felhalmozási forráshiányt okozott.
Mint írták, a város költségvetési támogatásból, átengedett bevételekből, illetékbevételből származó bevételei 2007-hez képest az időszak egészét tekintve csökkentek. A pénzügyi egyensúly fenntartása csak külső forrás bevonásával volt biztosítható.
Az ÁSZ kitért arra, hogy az önkormányzat 2010. év végi pénzintézeti kötelezettségéből 2,6 milliárd forint (20,3 százalék) fejlesztési célú kötvények kibocsátásából, 5,2 milliárd forint (40,6 százalék) fejlesztési célú, hosszú lejáratú hitelek felvételéből, továbbá 5,0 milliárd forint (39,1 százalék) pénzügyi lízingből keletkezett. Ezek miatt 2011-2013-ban 1,2 milliárd forint, 4,6 millió svájci frank és 5,5 millió euró tőketörlesztést és kamatfizetést kell teljesítenie.
A számvevőszék azt is megállapította, hogy a kötelezettségek év végi értékelését nem végezte el az önkormányzat, így ezek mérleg szerinti állománya nem tartalmazta az árfolyamváltozások hatását, melyen összességében 1,2 milliárd forint árfolyamveszteség volt.
A 2014-től fennálló további pénzintézeti kötelezettség 5,1 milliárd forint, 24,6 millió svájci frank és 10,5 millió euró, amelyek törlesztésére figyelembe vehető a saját bevételeken túl a forgalomképes ingatlanvagyon.
A jelentés szerint a kötelezettségállomány teljes értékére fedezetet nyújt a szabad pénzmaradvány, a jelzálogjoggal nem terhelt, forgalomképes ingatlanvagyon értékesítése és a követelésállomány behajtásából származó forrás.
A fejlesztésekhez kapcsolódó aktív pályázati tevékenység eredményeként a biztosított források mellett a 2010. évet követő időszakra 3,8 milliárd forint kötelezettséget vállalt az önkormányzat, ezt 3,1 milliárd forint EU-s és hazai támogatásból, valamint 0,7 milliárd forint saját forrásból tervezi finanszírozni.
Az önkormányzat pénzügyi helyzetének javítására bevételnövelő és kiadáscsökkentő intézkedéseket tett, ezek együttes hatásaként 3,7 milliárd forinttal javította pénzügyi helyzetét, ami az ÁSZ szerint azt bizonyítja, hogy a korábbi ellenőrzés során, a pénzügyi egyensúly javítására tett célszerűségi javaslatokat hasznosították.
A jelentésben megállapították, hogy Tatabánya hosszú távú pénzintézeti kötelezettségeinek összege emelkedett, azok finanszírozása a következő három évben a rendelkezésre álló források ismeretében fenntartható, az egyensúly rövid távon biztosított.
Közép- és hosszútávra az ÁSZ olyan intézkedési terv kidolgozását javasolja, amely tartalmazza a bevételnövelő lehetőségek feltárását, a folyamatban lévő és a tervezett beruházások, egyéb kiadási kötelezettségek teljes körű felülvizsgálatát, az adósságszolgálat szerkezetének áttekintését.
Szintén a javaslatok között szerepel az önkormányzat és a többségi tulajdonú gazdasági társaságok pénzügyi helyzetének nyomon követése, a folyamatban lévő és tervezett fejlesztésekhez szükséges belső és külső források rendelkezésre állásának vizsgálata, az árfolyam-, kamat-, továbbá a kezességvállalás kockázatainak figyelemmel kísérése, illetve a strand- és élményfürdőt üzemeltető gazdasági társaság éves üzleti tervének felülvizsgálata annak érdekében, hogy a működés fenntarthatósága, a veszteséges gazdálkodás megszüntetése biztosított legyen.