rss      tw      fb
Keres

Bolgár György interjúi a Galamusban - 2010. május 20.

Markó Béla, a román kormány miniszterelnökhelyettese, az RMDSZ elnöke


Bolgár György:
- Ön érti, mi folyik Magyarország és Szlovákia között? Ha valaki megkérdezné Önt, mit tanácsolna?

Markó Béla: - Nem tudom, megengedhetem-e magamnak, hogy azt mondjam, értem. Az elmúlt húsz évben Romániában is számtalanszor megtapasztaltunk hasonló pillanatokat, hasonló feszültségeket. Úgyhogy azt sem állíthatom, hogy teljességgel érthetetlen számomra. Jól láthatóan az, hogy jelen pillanatban választási kampány is van Szlovákiában, fokozza a szlovák nacionalizmust. De hát most már két-három esztendeje történik ez, azóta, amióta az ottani magyarok nem tudnak közvetlenül befolyással lenni a kormányzásra.

- A mostani helyzetben volna-e valami tanácsa?

- Az új magyar kormány számára lesz rendkívül nagy kihívás az, hogy valamiképpen rendezni próbálja a magyar-szlovák viszonyt. Csakhogy kettőn áll a vásár. Tehát amennyiben mindkét oldalról lesz őszinte akarat és szándék arra, hogy valamiképpen ezeket a vitás kérdéseket rendezzék, akkor sikerülhet. Azért mondom ezt, mert, ismétlem, az elmúlt húsz évben itt Romániában is voltak olyan mélypontjai a magyar-román viszonynak is, hogy sokan azt jósolták, ebből nem lehet kilábalni. És mégis sikerült. Rendkívül sok múlik az ottani magyarokon, az ottani magyar képviseleten. Most rövid távon, a választásokig változást semmiképpen nem jósolnék. De ha sikerül jól szerepelniük a magyaroknak a júniusi választásokon, sikerül olyan pozícióra szert tenniük, hogy befolyással lehetnek a szlovák politika alakulására, akkor elképzelhető, hogy nagyon hamar beáll ott egy másik trend.

- Tehát egy következő koalíció megalakításához szükség lenne az egyik vagy mindkét magyar pártra. Akkor nekik is megnőne a szavuk és kevésbé volna ellenséges a hangulat a magyarokkal szemben?

- Igen. Én annak nem örülök, hogy két magyar pártról kell beszélni, mert ez mindig lehetőséget ad a másik oldalról egyfajta „oszd meg és uralkodj” politikára. Tehát attól függetlenül, hogy kinek van igaza vagy kinek nincsen, ez nem a legjobb helyzet. Egy egységes magyar politika hatásosabb lenne, de mindenesetre, ha a mérleg nyelvévé válhat egy szlovákiai magyar szervezet, az ideális eset. Akkor tényleg van esély arra, hogy nagyon rövid idő alatt változzanak a dolgok. Ez nem azt jelenti, hogy úgy gondolom, nem számít a két ország közti viszony és nem számít, hogy a magyarországi politika és a magyar kormány hogyan viszonyul ezekhez a kérdésekhez. De most ez alatt a nagyon rövid idő alatt adnék ennek egy esélyt, hátha sikerül a választások után politikai erőre szert tenniük a magyaroknak.

- Azt mondja, hogy Romániában is voltak már hasonló feszültségek. Nem tartja elképzelhetőnek, hogy adott belpolitikai pillanatban egyes román pártok megint előhúzhatják a magyar kártyát a kettős állampolgárság megkönnyítésének itteni elfogadása után?

- Legutóbb tegnap éltem meg ilyen pillanatokat, amikor a román képviselőházban az ellenzék, többek közt a hozzánk nagyon közel álló liberális párt is frontálisan támadta az új oktatási törvényben azokat a rendelkezéseket, amelyek az anyanyelvű oktatást bővítenék. Úgy sikerült ezeket a támadásokat kivédeni, hogy kormánykoalícióban vagyunk, és a többség tartotta magát az egyezséghez. Tehát végül is jó formában szavaztuk meg ezt a törvénytervezetet, de hátravan még a szenátusi vita. Bármikor felkelthető Romániában is egy magyarellenes hangulat. Ami a kettős állampolgárságot illeti, nem gondolom, hogy ki tudnák ezt most ürügyként vagy okként használni. Ebben a pillanatban Romániában a Moldvai Köztársaságban élőknek hasonló módon adnak román állampolgárságot. Tehát nagyon leegyszerűsítve, rövid idő alatt megkapják a Moldvai Köztársaságban élő románok a román állampolgárságot. Attól függetlenül, hogy a románok nem fogadnak el analógiát Erdély és a Moldvai Köztársaság között, elég nehéz lenne egy olyan megoldást támadni, amely itt már működik. Tehát szerintem ez nem román-magyar viszonylatban fog nagy feszültségeket kiváltani, de nem akarok jósolgatni természetesen.

- Összegezve, a kettős állampolgárság könnyített megadása Ön szerint segíti vagy gátolja a határon túli magyarok érdekérvényesítését, vagy esetleg teljesen közömbös?

- Mivel nem kollektív megadásról van szó, tehát nem arról, hogy kollektíve egyetlen tollvonással mindenki megkapná ezt az állampolgárságot, már az igénylés is egyéni döntéstől függ, ezért az előnyei is egyéniek lehetnek. Minden bizonnyal a többség számára, akik ezt kérni fogják, ennek egyfajta érzelmi értéke lesz és azon túl gyakorlati haszna nem. Mások számára jelenthet esetenként gyakorlati előnyöket is. Például a Magyarországon való munkavállalás sokkal könnyebben menne nekik. De itt nem Románia a példa értékű, mert Románia ebben a pillanatban bent van az Európai Unióban, és minden bizonnyal hamarosan a schengeni határokon is belül lesz. Úgyhogy ami az utazást, közlekedést, határátlépést és hasonló kérdéseket illeti, ennek már nem lesz különösebb hatása az itteni magyarokra.

- Értem. Vannak arról becsléseik, esetleg felméréseik, hogy hányan igényelnék Romániában a magyar állampolgárságot?

- Nem tudom megítélni. Ha azt kérdezné, hogy milyen arányban helyeslik ezt az intézkedést, akkor azt gondolom, hogy nagy arányban. Tehát a túlnyomó többség egyetért ezzel az intézkedéssel. De hogy ezek közül hányan és mennyi időn belül kérnék az állampolgárságot, azt nem tudom megítélni, mivel nincs kényszerhelyzet. Tehát nem vagyunk olyan helyzetben, hogy menekülésszerűen szükség volna erre, ezért minden bizonnyal ez időben majd elhúzódik.


Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!