Ellentámadásba ment át a kormány



Martonyi János külügyminiszter


Pénteken a Le Figarónak: „Amit nem tudok elfogadni, az az európai értékek iránti mély elkötelezettségünk kétségbe vonása”

A magyar kormány kész mindent megvitatni az Európai Unióval és a Nemzetközi Valutaalappal – mondta Martonyi János a francia lapnak, ugyanakkor visszautasított minden vádat, amely szerint a kormány lépései korlátoznák a demokráciát Magyarországon.

A konzervatív újság honlapjára péntek este felkerült interjúban azt mondta: „Mindig kész vagyok baráti konzultációkra. Amit nem tudok elfogadni, az az európai értékek iránti mély elkötelezettségünk kétségbe vonása” – ez válasz volt Alain Juppé francia külügyminiszter Magyarország „problémás” helyzetére figyelmeztető nyilatkozatára. (1)

Martonyi szerint „különbséget kell tenni egy konkrét kérdésben gyakorolt bírálat és azok között az időnként tisztán politikai megfontolások által motivált sommás ítéletek között, melyek szerint ’Magyarország lebontja a demokráciát’, vagy hogy ’Magyarország totalitárius államá válik’. Ez elfogadhatatlan.” Egyúttal védelmébe vette Orbán Viktor miniszterelnököt, akinek demokratikus elkötelezettségét szerinte „nem szabad kétségbe vonni”, s akit „diktátornak minősíteni is teljesen abszurd, igazságtalan és rossz ízlésre vall”.

A külügyminiszter szerint a kormány kész mindent megvitatni, „például a leggyakrabban említett problémát, a Nemzeti Bankról hozott törvény ügyét is”. Martonyi János a lap kérdésére válaszolva cáfolta, hogy Orbán Viktor Brüsszelt a KGST-korszakbeli Moszkvához hasonlította volna, s hogy felmerült volna az ország EU-ból való kilépése. „Semmiképpen sem. (Orbán Viktornak) elég erős a meggyőződése az európai integrációt illetően. Ha erről nem lennék meggyőződve, nem lennék a külügyminisztere.” (2)


Hétfőn uniós kollégáinak: az előző kormány vezette zsákutcába az országot

Martonyi János külügyminiszter hétfőn levélben fordult az uniós tagállamok külügyminisztereihez, hogy tájékoztassa partnereit a közelmúltban Magyarországon hozott döntések hátteréről, és reagáljon az országot ért kritikákra. A külügyminiszter a levelet tájékoztatásul megküldte az Európai Bizottság elnökének és biztosainak is.

A levélben Martonyi János emlékeztetett, hogy a kormány súlyos helyzetben vette át az ország vezetését 2010-ben. Kitért arra, hogy 2008 novemberében az akkori kormánynak a Nemzetközi Valutaalaphoz (IMF) kellett fordulnia, és arra is, hogy a 2002-ben 53 százalékos államadósság 2010-re a GDP 80 százalékra növekedett.

Ebben „a zsákutcás helyzetben” az ország mind gazdasági, mind pedig társadalmi értelemben megújulásra szorult. Még a rendszerváltozás után is maradtak megoldásra váró kérdések, több területen vált szükségessé új szabályozás kidolgozása vagy a régi módosítása. A 2010-es választások mandátumot adtak az új kormánynak, hogy több területen mélyreható reformokat hajtson végre, és megalkossa „a régóta várt” új alaptörvényt, a munka azóta is nagyon intenzív. Ám „sajnálatos módon” a törvényalkotási folyamatban többen úgy fogalmaztak meg kritikát, hogy nem ismerték pontosan az új szabályozás azon részleteit, amelyeket bíráltak.

Magyarország kormánya továbbra is készen áll arra, hogy „konkrét ügyekben párbeszédet folytasson minden nemzetközi partnerrel, és minden konkrét kérdésre pontos választ adjon” (3). Úgy fogalmazott, „nem jelent presztízskérdést az sem”, ha szükségessé válik valamely szabályozás módosítása az Európai Bizottság véleménye alapján.

Ám Magyarország elfogadhatatlannak tartja, hogy bárki a tények ismerete nélkül, előítéletekre alapozva fogalmazzon meg kritikát. „Még kevésbé tartjuk elfogadhatónak bárkitől, hogy demokratikus elkötelezettségünket és a demokratikus közösségben elfoglalt helyünket kérdőjelezze meg.”


Kedden a The Guardiannek: Az ő politikai családjuk tízszer ennyi ember tudna az utcára vinni, „de mi ezt nem akarjuk”

„Minden megtárgyalható” – jelentette ki Martonyi János külügyminiszter abban a szerkesztett interjúban, amely kedden jelent meg a Guardian című brit baloldali napilapban. Az IMF-fel „a lehető leghamarabb megállapodásra akarunk jutni”. Az interjúban a lap felvázolta a magyar jegybank függetlensége ügyében az IMF-fel és az EU-val kialakult vitát, és emlékeztetett: Orbán Viktor az MTI-nek még vasárnap is azt mondta: nem lát okot az új jegybanktörvény módosítására.

Martonyi kijelentette, hogy a kormánya által „húsz hónap alatt elfogadott több mint 350 törvény nem mindegyike felel meg feltétlenül az európai jognak”. De szerinte Magyarország igazságtalan bírálatokat kap azoktól, akik azt állítják, hogy Orbán egy diktátor, és Magyarországon leépülőben van a demokrácia. Ő a külföldi sajtónak nyilatkozva igyekszik mindent megtenni, hogy javítsa Magyarországnak az elmúlt hetekben mélypontra jutott nemzetközi reputációját. „El kell magyaráznunk, helyre kell tennünk az igazságtalan és tényszerűen hibás dolgokat.”

Prőhle Gergelynek, egyik legközelebbi munkatársának egyik karácsony előtti interjúja kapcsán Martonyi elismerte, hogy a magyarok időnként hajlamosak ellenségként lefesteni Európát, miközben nem foglalkoznak saját hibáik feltárásával: „Magunkba is kell néznünk.”

Arra a kérdésre, nem bánja-e a magyar kormány, különösen pedig a gazdasági minisztere, Matolcsy György részéről hangoztatott erős IMF-ellenes retorikát, Martonyi elhatárolta magát kollégájától – írta a lap: „Én sohasem használtam ellenséges vagy gyűlölködő szavakat az IMF-fel szemben.” Meggyőződése, hogy a világnak szüksége van a Nemzetközi Valutaalapra.

Martonyi szerint kormányának kötelessége meghallgatni úgy a nemzetközi megfigyelők panaszait, mint a budapesti Opera előtt múlt hétfőn ellene tüntető tízezrek hangját. Hibának tartja ugyanakkor, hogy a ellenzéki képviselők nem hajlandóak részt venni a parlamenti munkában, s ehelyett „az utcán politizálnak”. „Nem szabad elfelejteni, hogy politikai családunk, ha akarja, tízszer annyi embert tud az utcára vinni, mint ők.” „De mi ezt nem akarjuk. Szerintünk nem ez a módja a demokratikus párbeszédnek, (a versengés) hogy ki tud több embert az utcára küldeni.” A Guardian azonban a Népszabadság értesülésére hivatkozva azt írja, a Fidesz vezetése egy „erőt demonstráló” nagygyűlésre készül Orbán februári évértékelője alkalmából. (4)

***

Kovács Zoltán kommunikációs államtitkár


Kovács Zoltán Párizsban francia újságírókkal „háttérbeszélgetett”: a politikailag és érzelmileg fűtött véleményeknek el kell tűnniük

Magyarországról az utóbbi időben olyan „politikailag és érzelmileg fűtött vélemények” jelentek meg Európában és a világban, amelyeknek „vajmi kevés közük vannak a valósághoz” – mondta az MTI-nek kedden Kovács Zoltán kommunikációs államtitkár Párizsban, miután háttérbeszélgetést folytatott francia újságírókkal a magyar nagykövetségen. Az államtitkár fontosnak tartja, hogy megragadjon minden alkalmat arra, hogy a tényekről és arról a kontextusról tudjon beszélni a sajtó képviselőivel, amelyben a jelenleg Magyarországon zajló változásokat értelmezni kell. Véleménye szerint az ilyen személyesebb jellegű, néhány újságíróval folytatott közvetlen beszélgetések sokkal hasznosabbak, mint a sajtótájékoztatók. (5)

Miközben a nagykövetség által meghívott francia újságírók szerint nincs demokráciaprobléma Magyarországon (6), Kovács azt tapasztalja, hogy olyan cikkek jelennek meg a világsajtóban, amelyek alapvetően kérdőjelezik meg Magyarország demokratikus elkötelezettségét. Ezért kell szerinte beszélni „azokról a tényekről és azokról a részletekről amelyekben az ördög lakozik”, mert különben nem fogják megérteni külföldön, hogy mi az értelme az új törvényeknek. Nem „védekező, hanem magyarázó álláspontot” érdemes szerinte képviselni. „Ahogy egy évvel ezelőtt a médiatörvény esetében bebizonyosodott, amikor a párbeszéd visszatér az értelmes, a hétköznapi értelmében is értelmezett párbeszéd szintjére, villámgyorsan el lehet oszlatni a félreértéseket.” (7) „A legfontosabb dolgunk, hogy az érzelmileg fűtött és politikailag motivált vélemények és érvelések tűnjenek el a lehető leggyorsabban a közbeszédből.” (8) Szerinte a rossz külföldi országimázs oka az, hogy ők vállalják az átmenetből fakadó konfliktusokat. „Ha 23 évvel a rendszerváltoztatás után, akkor 23 évvel után, de a szembenézését meg kell tenni.” Ennek hiányában szerinte Magyarország soha nem fog tudni átlépni azokon a problémákon, amelyeket az elmúlt húsz évben maga előtt görgetett. Példaként említette a fenntarthatatlan ellátórendszereket, a „demokratikusnak gondolt, de torz módon működő intézményrendszereket” vagy azt „a felfogást, amelyben a mérsékelt politikai jobboldalnak nem adattak meg ugyanazok a jogok, mint a másik oldalnak”.

Kovács szerint „Franciaországnak vagy Nagy-Britanniának más-más demokráciaformája van. Magyarországnak is megvan a saját formája, de az értékei ugyanazok”.(9) Arra a felvetésre, hogy sokak szerint ez a forma autoriter, az államtitkár azt válaszolta: nem gondolja, hogy a magyar vezetés demokratikus elkötelezettségéről kellene politikai és érzelmi vitát folytatni, hanem érdemesebb lenne visszatérni a tartalmi kérdésekhez és azokat szakmai alapon megvitatni. (10)

***

Schmitt Pál köztársasági elnök


Schmitt Pál újévi fogadást adott a diplomáciai testületnek: az országot ért „nemzetközi támadások” a szuverenitást kérdőjelezik meg

Schmitt Pál újévi fogadáson látta vendégül kedden a Budapestre akkreditált misszióvezetőket kedden. Beszédében visszautasította „a Magyarországot az elmúlt hetekben ért nemzetközi támadásokat és kritikákat”. Az ország „maradéktalanul eleget tesz minden nemzetközi kötelezettségének”, mind a NATO-, mind az európai uniós tagsággal, mind pedig a nemzetközi pénzügyi szervezeteknél fennálló adósság visszafizetésével kapcsolatban.

A köztársasági elnök szerint a január 1-jén hatályba lépett új alaptörvény „teljes mértékben megfelel az európai normáknak”, a sarkalatos törvények megváltoztatására irányuló „külső szándék pedig az ország szuverenitását kérdőjelezi meg”. Ő viszont megerősítette azon szándékát, hogy az idei diplomáciai tevékenysége alkalmával minden fórumon a magyarok demokrácia melletti elkötelezettségének, a szabadság és az emberi jogok iránti tiszteletének bemutatására.

***

Lásd még a magyar nagykövetek levelezését, illetve interjúit:
Nagyköveti válaszok Magyarországot bíráló cikkekre: Szapáry György olvasói levele a The New York Timesban és Szalay-Bobrovniczky Vince olvasói levele a Der Standardban
Szapáry nagykövet újabb levele és Kim Lane Scheppele válasza a The New York Times Krugman-blogjában
Trócsányi László a Le Figaro című lapnak adott interjúban érezte kötelességének – „mint jogászprofesszor, mint egykori alkotmánybíró és ma Magyarország párizsi nagykövete” –, hogy helyesbítse a Magyarországról kialakult képet, amelyet a francia sajtó mostanság sugall, nevezetesen hogy az új alkotmány veszélyezteti a demokráciát Magyarországon.

____________

(1) Juppé hétfőn újra megszólalt:  Franciaország együtt fog munkálkodni az Európai Unióval és Magyarországgal azért, hogy tisztázzák a dolgokat, és módosításokat hajtsanak végre ott, ahol kell, jelentette ki francia külügyminiszter hétfőn Bordeaux-ban. Szerinte erre azért van szükség, hogy Magyarország igazodjon az unió jogszabályozási folyamatához. „A Magyarországon hozott döntések egy része nem egyeztethető össze az uniós elvek és értékek némelyikével”. De „ma reggel azt vettem észre, hogy a magyar kormány kész válaszolni ezekre a kérdésekre, ezért együtt fogunk munkálkodni partnereinkkel és magyar barátainkkal, hogy tisztázzuk a dolgokat, és módosításokat eszközöljünk ott, ahol kell”. Szerinte arról beszélni, hogy Magyarországon ma diktatúra van, természetesen túlzás, de vannak aggodalomra okot adó jelek, s ezeket tisztázni kell.

Egyébként azóta a dánok is megszólaltak Magyarország ügyében. Mint az Index beszámol róla, a dán parlament EU-ügyi bizottságának keddi ülésén egy ellenzéki képviselő azt javasolta, hogy az EU-elnökséget viselő dán kormány támogassa, hogy induljon eljárás Magyarország ellen a lisszaboni szerződés 7. cikkelye alapján. A kormánypárti bizottsági elnök válaszában arról beszélt, hogy ha most jelentkezne Magyarország az EU-ba, akkor valószínűleg nem vennék fel.

(2) Martonyi János ezek szerint úgy külügyminisztere Orbánnak, hogy nem hallotta, és azóta sem olvasta el Orbán Viktor 2011. március 15-ei ünnepi beszédét a Múzeumkertben: „Mi, magyarok nem engedünk a 48-ból… Eskünkhöz híven nem tűrtük el 48-ban, hogy Bécsből diktáljanak nekünk, nem tűrtük el 56-ban és 1990-ben sem, hogy Moszkvából diktáljanak. Most sem hagyjuk, hogy Brüsszelből vagy bárhonnan bárki is diktáljon nekünk.”

Amúgy „Brüsszelről” például ezt gondolja Martonyi miniszterelnöke: „…azt javaslom Önnek, hogy a következő hetekben különösen figyeljen azokra a hírekre, amelyek arról szólnak, hogy nemzetközi tanácsadók érkeztek az unióból Görögországba. Már most több mint ötszázan vannak, akik oda fognak menni Brüsszelből. S akkor majd azt fogja hallani, hogy persze, a görög adósságválságot úgy kell kezelni, hogy privatizálni kell az ország vagyonát. Akkor Ön olyanokat fog látni, hogy kikötőket, fegyvergyárakat, közszolgálati műveket kell eladniuk a görögöknek. Ráadásul valószínűleg nem is fogják ezt bonyolítani, tehát Görögország térden áll… megszabadítják őket az értékes állami vagyonaiktól úgy, hogy nekik ebbe befolyásuk rendkívül csekély lesz.”

Európáról pedig ezt: „Magyarországnak ahhoz, hogy sikeressé váljon, bármilyen nehéz is, de el kell rugaszkodnia a válságzónától. Az unió minden jó szándék és erőfeszítés ellenére lassú és körülményes. Az unió számos állama politikai válsággal küzd. Az unió számos állama a politikai bénultság állapotában van, és nyílt kormányválságokkal küszködik… Nekünk viszont nincs vesztegetni való időnk; arra, hogy Európában megoldják a mi életünket, nem várhatunk. Természetesen muszáj kivenni a részünket európai szinten is a válság elleni küzdelemből, mert Magyarország sikere nem lehet független Európa sorsától. A magunk érdekében tehát muszáj hozzájárulnunk Európa sikeréhez, de nekünk megvannak a saját céljaink, a saját érdekeink, és ezeket magunknak kell elérnünk és kivívnunk. Ezért el kell rugaszkodni a válságzónától, el kell érni, hogy a magyarok a lehető legkevésbé legyenek kiszolgáltatva az euróválság hatásainak.” „… nem szabad hagynunk, hogy Európa lassúsága visszahúzzon bennünket.”

(3) Erre a magyar kormány nemcsak külföldön, Magyarországon is készen áll, hiszen Orbán Viktor minden kérdésre pontosan válaszol. Lásd a hvg.hu videóját:

„hvg.hu: Felelősnek tartja-e magát a forintgyengülés miatt?
Orbán Viktor: Mármint a jegybankelnök úr? Erről nem nyilatkozott.
hvg.hu: Nem. Ön, miniszterelnök úr!
Orbán Viktor: Semmilyen személyes felelőssége a jegybankelnöknek nem került szóba a tárgyaláson.
hvg.hu: Ön, személy szerint!
Orbán Viktor: Az sem!”

(4) Népszabadság: A Fidesz erőt demonstrálna: százezrek vonulnának Orbánért az utcára

Erősödik a nyomás az Orbán-kormányon. Magyarországon az utcát valaha uraló párt épületbe szorulva ünnepel, miközben tízezrek skandálják, hogy ’takarodj’, külföldön pedig egyre fontosabb személyek követelik ugyanezt udvariasabb szavakkal. A Fideszben úgy hiszik, mögöttük is tömegek vannak, és lassan ideje lenne megmutatni ezt. Több fideszes politikus is azt mondta munkatársunknak: azt kísérlik meg elmagyarázni a külföldi országok diplomatáinak, hogy ’komolyan veendő az Orbán Viktor mögötti kétharmad’. Ez szinte lehetetlenné teszi, hogy esetleg ’kívülről’, az EU részéről akár informálisan kísérletet tegyenek az elmozdítására. Ha felerősödnének ezek a hangok, a jobboldal bizonyosan utcai tüntetéseket szervezne a miniszterelnök mellett.” „Most viszont a Fidesz-vezérkar is arra készül: februárban Orbán Viktor miniszterelnök országértékelése "erődemostráció" is lesz Magyarország szuverenitása mellett.”

Az Index információi szerint (Kormányvédő akciókon töri a fejét a Fidesz): „Csütörtökre hirdetett sajtótájékoztatót a Civil Együttműködési Tanácskozás (CET), amelynek többek között Orbán évértékelő beszédeit megszervező Magyar Polgári Együttműködés Egyesület is tagja. A CET elnöke, Csizmadia László az Indexnek azt mondta: a közel négyszáz, kárpát-medencei civil szervezet magában foglaló szervezet tavaly december 9-én jött létre, a nemzetépítés és szellemi honvédelem céljával. Csizmadia szerint azért tartanak sajtótájékoztatót, mert túlzottnak tartják a Magyarországot ért külföldi kritikákat. A kormány védelmében tartott lehetséges tüntetésről Csizmadia azt mondta: ’benne van a levegőben’, de egyelőre nem időszerű. Hasonló céllal jött létre a ’Bízunk a kormányban’ nevű Facebook-oldal, amelyen január 5-i a legelső bejegyzés. A leírás szerint az oldalt ’fiatal, civil értelmiségiek hozták létre azzal a céllal, hogy összefogja azokat az embereket, akik bíznak a magyar kormányban, bíznak Magyarország jövőjében, és támogatják azt a munkát, amit az ország gazdasági egyensúlyának helyreállításáért, politikai függetlenségéért és a szebb jövőért tett, tesz és tenni fog’. Az oldal létrehozói szerint ’bár az ellenzék azt szeretné, hogy elfogyjon a kormány támogatottsága, igenis sokan vannak, sokan vagyunk, akik kitartanak a kabinet mellett’.”

(5) Az ilyen „közvetlen” beszélgetések tartalmáról adhatnak némi képet azok az interjúk, amelyeket Bolgár György készített Kovács Zoltánnal. Például:

A világ legrangosabb szakmai szervezeteivel tárgyalt a magyar médiatörvényről
Aki bírál, nem érti, hogy itt egy más típusú rendszer épül (ehhez lásd még Mihancsik Zsófia: „Elvtársak, ne essünk abba a hibába, hogy elhisszük a saját propagandánkat!”)
Elmaradt a rendszerváltás a sajtóban?
A médiatörvény jó

(6) A Le Monde című liberális és a Le Figaro című konzervatív lap újságírói bizonyára nem voltak köztük. Lásd például:
Le Monde: Európa nem támogathat egy olyan országot, amely fütyül a szabályaira,
Le Monde: A hatalom „egyfajta morális rendet akar restaurálni” Magyarországon – és egy olvasói hozzászólás: komplett kormány eladó
Le Figaro: Európa megteheti, hogy hagyja csődbe menni Magyarországot

(7) Bizonyára félreértés úgy gondolni, hogy a hírszolgáltatás megszűnt a magyar közszolgálati médiában, hogy „kiretusálnak” nemkívánatos szereplőket a híradóból és hogy egy ügyes pályázati kiírással megvonták volna a Klubrádiótól a frekvenciáját.

(8) Kovács Zoltán államtitkár bizonyára az ilyen politikailag motivált érvelésekre gondolt:
– „…az LMP-nek vissza kell térnie a parlamentbe, nem lenne jó ugyanis, ha a közvélemény Lusták, Munkakerülők Pártjának nevezné a szervezetet.” (Selmeczi: az LMP térjen vissza a Parlamentbe!)
– Vagy: „az MSZP-nek régóta problémái vannak az igazságszolgáltatással, hiszen gondjaik voltak, amikor Polt Péter legfőbb ügyész nem asszisztált Keller László politikai hajtóvadászatához” (Selmeczi: az MSZP csatlakozott az igazságszolgáltatás szereplőinek megfenyegetéséhez)

- Vagy: „A Gyorskocsi utcaiak továbbra is a gyurcsányi gyűlöletkeltést folytatják, és Magyarország kárát akarják.” (Tüntetés az Operánál – Selmeczi: káoszt csinálnak a „gyurcsányi gyűlöletkeltők”)
– Vagy: „A Magyar Nemzeti Bank idevonatkozó nyilatkozatairól azt gondolom, hogy sajnos nem szakmai alapon születnek, és legkevésbé sem szolgálják Magyarország érdekeit.” (Selmeczi: az MNB-jelentés nem szakmai alapon született)

(9) És Amerikának is megvan a maga demokráciaformája, a konszenzuális demokrácia, de annak az ideje Lázár János frakcióvezető szerint lejárt Magyarországon: „1989-1990-ben sok-sok amerikai segítséggel a parlamenti erők megegyezésén alapuló konszenzuális demokrácia jött létre Magyarországon. Viszont ez nem azt jelenti, hogy évtizedek múltán is csak ilyen típusú demokrácia működhet.”

(10) Kovács államtitkár következő útja bizonyára az olasz újságírókhoz vezet egy háttérbeszélgetés erejéig, hiszen a megtévesztett olasz újságírók szerdán, 11-én ülősztrájkot tartanak a magyar nagykövetség előtt. Az olasz újságíró-szövetség (FNSI) hétfői felhívásában bírálta a kormánykézben összpontosított hírközlést, újságírók százainak listázását és az olyan független információs csatornák, mint a Klubrádió elhallgattatását. Az FNSI kiemeli, hogy a magyar újságírók nem maradhatnak magukra. Az FNSI szerint már nemcsak a magyarországi sajtószabadság védelméről van szó, hanem az európai intézmények hitelességéről: az unió fellépését sürgetik ez ügyben és a pénzügyi stabilitás megőrzése érdekében is.



Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!