Német sajtó: Magyarország gazdaságilag a legnagyobb bajban, és példátlan politikai elszigeteltségben
- Részletek
- Szemle
- 2012. január 15. vasárnap, 03:47
- Galamus-csoport
Die Zeit: Magyarország deficitje – Budapesti bóvli
Christian Tenbrock és Claas Tatje írása: Gazdaságilag a legnagyobb bajban, politikailag elszigetelten, mint még soha – Magyarország hamarosan romhalmaz lesz.
Fellegi Tamás államminiszternek sok megmagyaráznivalója lesz, amikor kérelmezőként tiszteletét teszi Washingtonban a Nemzetközi Valutaalapnál, és hétfőn Brüsszelben, az EU-Bizottságnál. Fellegi többmilliárdos segélyt fog kérni, amelynek újra meg kellene menteni országát az államcsődtől, és kénytelen lesz megmagyarázni, miért jutott Magyarország két évtized demokrácia és piacgazdaság után rendkívül súlyos helyzetbe: gazdaságilag a legnagyobb bajba, és hosszú ideje példátlan politikai elszigeteltségbe.
Az államminiszter csomagjában lévő számok magukért beszélnek: a magyaroknak legutóbb akár 324 forintot is kellett fizetni az euróért, annyit, mint még soha. Ahhoz, hogy el tudják adni a magyar államkötvényeket, 10 százalék feletti kamatokra volt szükség, ez is rekord érték. Közben a Moody’s és a Standard and Poor’s után a Fitch hitelminősítő is az Európában egyébként csak a Görögországhoz hasonlóan csődbe ment államoknak fenntartott bóvli státust adta a magyar állampapíroknak, a jövő évre szóló növekedési előrejelzést a nulla közelébe módosították, az államadósság már a GDP 80 százaléka felett jár, ami Kelet-Európa számára igen magas érték.
Mást terveztek, amikor Fellegi főnöke, Orbán Viktor miniszterelnök 2010 áprilisában hatalomra jutott. Orbán „gazdasági szabadságharcot” ígért, és ebből következően megszakította a kapcsolatot a Nemzetközi Valutaalappal, amely 2009-ben az EU-val együtt egyszer már 20 milliárd euróval megmentette az országot a csődtől. A jövőben nem fogja hagyni, hogy Brüsszel diktáljon – mondta a miniszterelnök. Emellett politikai „forradalmat” jelentett be, és „új rend” születését.
Ez utóbbival Orbán és kétharmados többséggel kormányzó pártja nagyon jól haladt. A kormányfő csatlósait nevezték ki minden közhivatalba az ügyészségtől a bíróságokig, a számvevőszéktől az iskolai hatóságokig és a színházakig; a média legalább 80 százaléka ma Fidesz-közelinek számít, és a választójogi törvényt is megváltoztatták úgy, hogy a jövőben a kormánypárt nagy előnyt élvez. „Magyarországon véget ért a szabad demokrácia abban a formában, ahogyan Nyugaton ismerik… A jogállamot ’lerombolták’, a demokratikus ellenőrző szerveket felszámolták” – összegezte a helyzetet újévkor egy csoport, már a kommunizmus idején is aktív ellenzéki, köztük Konrád György ismert író egy nyílt levélben.
Kezdetben úgy tűnt, hogy gazdasági téren Orbán kurzusának van esélye a sikerre, de ez is elmúlt. A kormány nagy hangon csekély adókat, növekedést és az adósság csökkentését ígérte, azzal, hogy a gazdasági nirvánába való bevonulás központi eszköze az egykulcsos, mindössze 16 százalékos jövedelemadó lesz. Ezt 2011 elején vezették be, és elsősorban a magyarok legtehetősebb 25 százalékának hozott több pénzt. Nem hozta viszont meg a gazdaság remélt felgyorsulását.
Vértes András konjunktúrakutató szerint ennek főleg az az oka, hogy a kormánynak az elmaradó bevételeket kevéssé konvencionális eszközökkel kellett pótolni. Egyfelől az áfát mostanra 27 százalékra emelték, ami egész Európában a legmagasabb érték. Emellett különadókat vetettek ki a bankokra, a távközlési, energetikai és kereskedelmi cégekre. Orbán azonban mindenekelőtt a nyugdíjra takarékoskodóknál szolgálta ki magát. Vértes szerint kizárólag a magánnyugdíjpénztárak kényszerállamosításának és az ebből származó néhány milliárd euró államháztartásba való átirányításának köszönhető, hogy a 2011. évi költségvetési hiányt sikerült a GDP 3 százaléka alá nyomni: „A hiány enélkül mintegy 6 százalékot tenne ki”.
Messzemenően elmaradtak azonban a strukturális reformok, amelyek a költségvetést hosszabb távon is egyensúlyba hozhatnák. Annál inkább figyel a kormányfő arra, hogy gazdaságilag is mindent az ellenőrzése alatt tartson. Először megfosztotta a hatalmától a parlament független költségvetési tanácsát, aztán megvonta az alkotmánybíróságtól a költségvetési és adókérdésekben való döntés jogát. És most felügyelet alá akarja helyezni az egyetlen még megmaradt független intézményt, a Magyar Nemzeti Bankot: a parlament röviddel újév előtt törvényt fogadott el, amely lehetővé teszi a központi bank és a pénzügyi felügyelő hatóság összevonását, és ezzel a jegybankelnököt parancsok teljesítőjévé teszi. Emellett a jegybanktanács újabb tagokkal bővül, akiknek személyét a parlament – vagyis a Fidesz – határozza meg.
Ezzel a lépéssel azonban Orbán talán túl messzire ment. A Nemzetközi Valutaalap a jegybanktörvény megváltoztatását alighanem előfeltételként szabja ahhoz, hogy egyáltalán hajlandó legyen tárgyalni Magyarországgal az esetleges segélyről. És úgy tűnik, az eddig oly elnéző Európai Unió is végképp elvesztette a türelmét: Olli Rehn gazdasági biztos kedden azt mondta a Die Zeitnek, hogy „minden valószínűség szerint” eljárást indítanak Magyarország ellen a túl nagy hiány miatt. Amennyiben a magyar kormány nem tesz messzemenő takarékossági intézkedéseket, az Európai Bizottság már jövőre megvonhatja az unió strukturális alapjából Magyarországnak folyósított pénzt – mondta Rehn.
Kétséges azonban, hogy ez valóban elegendő lesz-e ahhoz, hogy rákényszerítsék Orbánt és jobbra húzó pártját a tényleges kurzusváltásra. Igaz, hogy most már rendszeresen tízezrek tüntetnek a kormányfő ellen, de az ellenzék szétforgácsolt, és nincs befolyása. A Fidesz bukásából inkább a jobboldali radikális Jobbik párt profitálna – ettől tart Inotai András, a tapasztalt közgazdász. Ám a dolgok mai állása mellett minden tartalom nélküli jelszó az, hogy Orbán Viktor irányításával a „felszabadulás éve” után a „fellendülés éve”, majd a „virágzás éve” következne Magyarország számára.
***
Tagesspiegel: Magyarország az államcsőd szélén
Orbán Viktor, a jobboldali populista támogatja a nacionalizmust, az alkotmány átdolgozásának célja hatalmának bebetonozása. Pénzügyileg azonban Magyarország a tönk szélén áll. Orbán most együtt akar működni az IMF-fel. Az államcsőd az eurót is veszélyeztethetné. Paul Flückiger írása.
Az EU pénzügyi biztosa szankciókkal fenyegette meg Magyarországot a „túlzott deficit” miatt. Olli Rehn illetékes biztos kijelentette, Magyarországot az a kellemetlenség fenyegeti, hogy az uniós támogatási pénzek elmaradnak 2013. január 1-jétől. Magyarország „nem tett hatékony lépéseket” annak érdekében, hogy a költségvetési hiányt a GDP legfeljebb 3 százaléka alá szorítsa. A magyar költségvetési hiány tavaly hivatalosan 3,8 százalékot tett ki, de a tényleges pénzügyi helyzet nem világos. Az utóbbi hónapokban még a Nemzetközi Valutaalap elől is eltitkoltak fontos mutatókat.
Brüsszel szankcióval való fenyegetése súlyos csapás Budapestnek
A minősítő ügynökségek már a múlt héten egy ponttal leminősítették Magyarország hitelképességét bóvlivá. Ezzel az uniós tagállam kormánya számára nehezebbé vált pénzt felhajtani. Ám a pénz már csak a régi adósságok törlesztéséhez is sürgősen kell. A szakértők bizonyosra veszik az államcsődöt, amely már januárban bekövetkezhet, az amerikai elemzők a csődöt a nyárra várják. Az IMF milliárdos támogató hitele kiutat jelentene. Az erre vonatkozó megbeszéléseket azonban decemberben megszakították. Előzőleg Orbán Viktor jobboldali populista miniszterelnök az IMF-et többször hazájában nemkívánatosnak minősítette. A fenyegető államcsőd azonban most rákényszeríti Orbánt a kanosszajárásra. Magyarország ugyan még rendelkezik kereken 35 milliárd eurónyi devizatartalékkal. Ezt azonban egy kormánynyilatkozat szerint nem szándékoznak az adósság törlesztésére felhasználni.
Szerdán Fellegi Tamás főtárgyaló az IMF-fel tartandó megbeszélésre Washingtonba utazott. Budapest mindenről kész tárgyalni, még a Nemzeti Banknak az új alkotmány által vészesen megnyirbált függetlenségéről is – mondta Orbán az MTI-nek. Az IMF és az EU novembertől kezdve egyre nyomatékosabban figyelmeztette Budapestet, de a kormány a terveinek megfelelően, a tiltakozások és tüntetések ellenére január 1-jén életbe léptette az új alkotmányt, amelyet bírálói nem tartanak demokratikusnak.
Budapest pálfordulása figyelemre méltó. A hitelképesség leminősítésére ugyanis Orbánnak a múlt héten még nagyon egyszerű magyarázata volt: világösszeesküvést szimatolt, és még a titkosszolgálatot is megbízta a bűnösök felkutatásával. Mint mondta, az ország már korábban is spekulatív pénzügyi támadások célpontja volt. A minap pedig azt tanácsolta, hogy a külföldi bírálatokat a leghelyesebb figyelmen kívül hagyni, mert azok „csak akadályozzák az egészséges néplélek fejlődését”.
A magyar gazdaság helyzete azonban nem csupán Orbán 2010. júniusi hatalomra jutása óta rossz, az ország erősen megszenvedte a világméretű pénzügyi válságot. A gazdaság csak 2009-ben 7 százalékkal zsugorodott. Ilyen mély recessziót sokáig senki sem tudott elképzelni az egykor Kelet-Európa reménységének számító országban. A főleg az exportra támaszkodó népgazdaság 2010-ben és 2011-ben újra szerény növekedést ért el, s ebben sokat segített a Németországba irányuló export, valamint az Audi, a Mercedes és az Opel autógyár. Orbán nagy populista zajjal előadott gazdasági célkitűzéseit azonban ennek ellenére többnyire nem sikerült teljesíteni. A költségvetési hiánynak 2011-ben kellett volna először 3 százalék alá esnie, és az államadósságot három év alatt, Orbán első hivatali mandátumának a végére 80 százalékról 60 százalékra szándékoztak csökkenteni. Mindez azonban a számok tanúsága szerint csupán lila gőz volt. A költségvetési hiány 3,8 százalékot tesz ki, az adósság csak a harmadik negyedévben 75-ről 82 százalékra nőtt.
Ha Magyarország kénytelen lenne fizetésképtelenséget jelenteni, az az Európai Unióra nézve alig felmérhető következményekkel járna. Az osztrák bankok Magyarország legnagyobb hitelezői közé tartoznak. Lehetséges lenne Ausztria hitelképességének leminősítése.* A továbbiakban károsulhatna az euró-védőernyő. Magyarország ugyan az euróövezethez való csatlakozása időpontját nemrég 2020 utánra halasztotta, de az euró számára egy magyar államcsőd már ma is kellemetlen következményekkel járhatna.
_____________
* A Tagesspiegel írása szombaton éjfélkor került fel az újság honlapjára. Ausztria – és másik nyolc euróövözeti tagállam – leminősítése percek múlva megtörtént.
Lásd még:
– FT-blog: az Orbán által okozott kár nem tartható Magyarország határain belül
– A csehek és a Fitch a veszteségről, amelyet Orbán Közép-Európának okoz
– Német lapok: Magyarország pénzügyi veszélyt jelent
Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!
