rss      tw      fb
Keres

Bolgár György interjúi a Galamusban - 2012. január 13.

Az EU–IMF-tárgyalás feltételeirőlŰ
Kovács László, az MSZP alelnöke, volt európai uniós biztos


Bolgár György: - José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke tegnap Koppenhágában nyilatkozott a sajtónak, és szokatlanul kemény volt, mert azt mondta, hogy az Európai Unió minden rendelkezésre álló eszközt be fog vetni annak érdekében, hogy Magyarország megfeleljen az uniós jognak és értékeknek. Azt mondja, hogy a jövő héten be is jelenti majd döntéseit, és véglegesíti jogi értékeléseit azokról a magyar törvényekről, amelyek az aggodalmaik és véleményük szerint ellentétben állnak az uniós elvekkel és jogszabályokkal. Ez már nagyon úgy hangzik, hogy a végén vagyunk az útnak, az Unió, illetve a Bizottság nagyon is tudja, hogy mit akar, és ezt a jövő héten a nyilvánosság, illetve a magyar kormány elé fogja tárni. Jól érzem?

Kovács László: - Jól érzi, és hadd pergessem vissza a dolgot a választás előtti időszakra, illetve a választás időszakára, tehát 2010 tavaszára. Én akkor jöttem haza az Európai Bizottságból, ahol az első Barroso-bizottság mandátuma lejárt, aminek tagja voltam, és José Manuel Barroso, mint konzervatív jobboldali politikus, szimpátiával fogadta a Fidesz választási győzelmét, hiszen az ő pártcsaládjához tartozik a Fidesz is, egy pártcsaládhoz tartoznak. Aztán amikor féléves kormányzás után Magyarországra került a soros elnöki poszt betöltése az Európai Unióban, Barroso – ahogy ilyenkor szokás – a soros elnökség első napjainak egyikén Budapestre utazott a bizottság valamennyi tagjának kíséretében. És tett egy szokatlan nyilatkozatot – ugyanis öt év alatt tíz soros elnökséget éltem ott végig, mert félév egy soros elnökség –, soha előtte ilyen üzenetértékű nyilatkozatot nem tett. Féléves kormányzás után már szükségesnek érezte, hogy kimondja, hogy számára a sajtószabadság szent dolog. Mivel öt évig alkalmam volt vele együtt dolgozni, pontosan tudtam, hogy ezt nemcsak úgy megjegyezte, hogy mindenki tudja, hanem ez egy üzenet.

- Ez nem magánügy, hogy hej, de szeretem a szabad sajtót!

- Így van, ez egy üzenet volt Magyarországnak, a médiatörvényre utalt ezzel vissza. Aztán ettől az udvarias diplomáciai fordulattól eljutott odáig, hogy legutóbb, amikor Orbán Viktor miniszterelnöknek levelet írt, akkor azt a kifejezést használta, hogy erőteljesen tanácsolom Önnek, hogy vonja vissza a jegybanktörvényt, vonja vissza az igazságszolgáltatási törvénycsomagot és ha jól emlékszem, még benne volt egy harmadik téma is, a pénzügyi stabilitás. Ami bebetonozná, a kétharmados többséghez kötné az egykulcsos adórendszer fenntartását, ami a költségvetési hiány első számú oka, most túl azon, hogy társadalmilag meg igazságtalan.

- Ön, mint diplomata, és volt uniós biztos látott már olyan hivatalos levelet, amiben ezt a kifejezést használták, vagy az már a legsúlyosabb állapot két fél között, hogy erőteljesen tanácsolnám Önnek?

- Nem volt ilyen és ha így összevetem, hogy mi is történt, akkor két dolgot szeretnék megjegyezni. Az első, hogy az Európai Unió, az európai integráció több mint ötvenéves történetében nem volt példa arra, hogy az uniós intézmények, az Európai Parlament, az Európai Bizottság és az Európai Tanács, illetve egyes tagállami vezetők ilyen keményen bíráltak volna egy tagállamot, pontosabban annak a kormányát. A másik eleme a dolognak, hogy arra sem volt példa, hogy egy tagállam vezetése ilyen kirívó, provokatív módon fordult volna szembe a közös értékrenddel. Ne felejtsük el, hogy az Európai Unió értékközösség is, írott és íratlan szabályokkal. Ez az ellentét magyarázza mindazt, ami Magyarország körül az Európai Unió, az intézmények részéről az elmúlt időszakban történt, és aminek most még nem látjuk pontosan a végét, de aggasztó kép rajzolódik ki.

- De közel van ez a vég, közel van.

- Így van.

- Ennek ellenére mintha Orbán Viktor folytatná a kettős játékot. Egyfelől José Manuel Barroso is azt mondta ezen a tegnapi sajtóértekezleten, hogy örül annak, hogy a magyar hatóságok a jelek szerint készek módosítani a jogszabályokat, ha azok a bizottság vizsgálata szerint ellentétben állnak az uniós jogszabályokkal. Másfelől Orbán Viktor ma a Kossuth Rádióban adott szokásos reggeli nyilatkozatában sorra vette az uniós aggodalmakat, és például azt mondta, hogy a bírók kényszernyugdíjazása ügyében egész egyszerűen az a helyzet, hogy az Európai Uniónak nincsen kompetenciája. Szegény Viviane Reding uniós biztos erről mit sem tud, de képes volt azt hinni, hogy nekik bármi közük van ehhez. Aztán az adatvédelmi biztos ügye egy porszemnek tűnik a gépezetben, ehhez sincs tulajdonképpen semmi köze az uniónak, mit foglalkoznak egy porszemmel? És a harmadik, a Nemzeti Bankról szóló törvény, ahol vannak olyan jogi érvek, amelyekkel egyetértünk, és nem látom akadályát az elfogadásuknak, és vannak, amelyekben messze vannak az álláspontok. Szóval messze nincs még készség arra, hogy a kormány elfogadja a kifogásukat. Ráadásul Győri Enikő uniós ügyekkel foglalkozó külügyi államtitkár azt nyilatkozta valahol, hogy mostantól hetente háromszor fog összeülni a kormány, hogy megpróbálja végigvenni a vitás ügyeket, hogy adott esetben megfeleljen az uniós kívánalmaknak is, ez pedig azt jelenti, hogy abszolút vészforgatókönyv-üzemmódba kapcsol a kormány.

- Pontosan, ide juttatta a kormányt és sajnos az országot is, mert a levét az ország fogja meginni. Idejuttatta a kormány makacssága és személy szerint Orbán Viktor makacssága, aki – ahogy Ön idézte – még mindig azt gondolja, hogy ő az, aki itt meghatározó szerepet játszhat. Hadd éljek egy Orbán Viktor számára talán érthető hasonlattal. Az ő kedvenc sportágában, a futballban, amit nemcsak nézőként, hanem játékosként is űzött, a bíró dönt a pályán, nem a játékosok. Ha valaki szabálytalanságot követ el, akkor a bíró – ha súlyos a dolog – piros lapot mutat, és leküldi az illetőt a pályáról. Nem vitatják meg, nem keresnek kompromisszumot, hanem a bíró dönt, és kész. Az Európai Unióban a következő helyzet, és ezt jó lenne, ha tudomásul venné Orbán Viktor és a kormánya: a legutolsó volt a Lisszaboni Szerződés, de ugye ezek a szerződések egymásra épülnek, mindig megőrzik az eredeti, a kezdeti, a Római Szerződésből azt, ami megőrzésre érdemes. Csak módosítják, alakítják az új követelményeknek, körülményeknek megfelelően, de változatlan szerepel benne egy mondat, amely azt mondja, hogy a szerződés őre az Európai Bizottság. Nem azt mondja, hogy a francia köztársasági elnök, nem is azt mondja, hogy a német kancellár és azt se mondja, hogy a magyar miniszterelnök, hanem az Európai Bizottság. Vagyis ha az Európai Bizottság és annak nevében az elnök azt mondja, hogy ez vagy az a magyar vagy francia vagy német törvény nincs összhangban az uniós jogrenddel, akkor teljesen lényegtelen, hogy az adott ország kormányfője, jelen esetben Orbán Viktor mit mond erről. Ahogy a pályán sem a játékos véleménye a döntő, hogy gól vagy nem gól az, amit ő kézzel valahogy bekotort a hálóba, ez a bíró hatásköre. Az Európai Unióban a bizottság feladata eldönteni, hogy valami megfelel-e a szabályoknak, vagy éppen ellentétes velük.

- Mi az a minden rendelkezésre álló eszköz, amiről Barroso beszélt?

- Itt a következők merülhetnek fel. Ott van a jegybanktörvény, itt a probléma az, hogy a Bizottság megítélése szerint bizonyos elemei veszélyeztetik a jegybank függetlenségét, ami alapvető tétel. Ilyen az összevonás lehetősége, új elnök kinevezése a jelenlegi elnök fölé, a további alelnök kinevezése, tehát a jegybank fölött lényegében a kormány és annak feje, a miniszterelnök gyakorol felügyeletet.

- De ha jól értjük a helyzetet, akkor a Valutaalap is meg az Európai Bizottság is lényegében azt mondta, hogy vagy megváltoztatjátok ezt a törvényt, vagy nem is tárgyalunk az új hitelről.

- Mit igényel a bizottság? Azt, hogy vonják vissza. A visszavonást csak úgy lehet elkerülni, ha valamennyi megjegyzést, valamennyi javaslatot figyelembe veszünk. Azt is hallottam már miniszterelnök úrtól, hogy hát mit akar a bizottság, tizenöt konkrét felvetésből tizenhármat – volt, amikor tizenhárom és felet mondott – figyelembe vettünk. Csakhogy, ha egyszer tizenöt kifogás van, akkor nem tizenhármat vagy tizenhárom és felet kell figyelembe venni. Az egyik lehetőség, amire itt számítani lehet, hogy ez a hitelről folytatott tárgyalás megkezdésének a feltétele, addig nincs tárgyalás. Christine Lagarde volt francia pénzügyminiszter, aki most az IMF első embere, ő is azt mondta, hogy addig még időpontról sem tárgyalunk, ameddig ezt a feltételt nem teljesíti a kormány, vissza nem vonja, vagy nem módosítja minden vitatott részletében. És van még egy veszély, hogy emellett még akár kötelezettségszegési eljárást is indíthat a bizottság, ami aztán az Európai Bíróságnál végződik.

- Láthatóan ettől is fél a magyar kormány, mert a Külügyminisztérium még tegnap igyekezett nyugtatgatni a kedélyeket, hogy ez nem lépne azonnal életbe, legfeljebb jövő évtől kezdve, de addig meg nyilvánvalóan el fogjuk kerülni ennek az esélyét vagy veszélyét is. Úgyhogy látható, hogy aggódnak ők eléggé.

- A következő a probléma: a Külügyminisztérium ezt pontosan érzi, hogy ha nincs megállapodás, ha el se kezdődnek a tárgyalások arról a bizonyos hitelről az Európai Bizottsággal és az IMF-fel – mert még a sorrend is fontos itt –, akkor ez a Magyarországba vetett bizalmat, a befektetők, a pénzpiacok bizalmát csökkenti tovább, és akkor megint elindul a forint árfolyama lefelé, és ez lehetetlen helyzetbe hozza az országot gazdaságilag. Ugyanez a helyzet az igazságügyi törvénycsomaggal is és a pénzügyi stabilitási törvénnyel is, bár most a legutóbbi nyilatkozatokban ez nem szerepelt feltételként, de itt egy-egy nyilatkozatban nem feltétlenül minden pontot ismételnek. Egy biztos, amit a bizottság ennek tekint, azt teljesíteni kell, különben ki se tűzik a hiteltárgyalások dátumát. Ollie Rehn alelnök, a pénzügyi és gazdaság ügyek felelőse ugyancsak ezt mondta, hogy addig nincs mit tárgyalni, még időpontról sincs, amíg a kormány ezeket a feltételeket nem teljesíti.

- Magyarán csak Magyarország gazdasági biztonságát és a gazdaság jövőjét kockáztatjuk azzal, hogy kötjük az ebet a karóhoz.

- Így van. És van itt még egy csúnya, cinikus dolog. Emlékezetes, biztos a hallgatók is emlékeznek a kormánynak arra az ötletére, ami szintén a parlament elé kerül, hogy ha az Európai Unió bármikor kötelezettségszegési eljárás keretében megbüntetné Magyarországot, annak a plusz költségeit az állampolgároktól szedné be a kormány. Nem adónak neveznék, hanem hozzájárulásnak. Nagyon cinikus dolog egy kormány részéről, hogy a saját önfejű politikájának a gazdasági-pénzügyi terheit a lakossággal akarja megfizettetni.



Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!


Izsák Jenő karikatúrái