rss      tw      fb
Keres

Bolgár György interjúi a Galamusban - 2010. május 21.

Katona Tamás a Pénzügyminisztérium államtitkára


Bolgár György:
- Varga Mihály 170 milliárd forintnyi csontvázat talált, és ezt ma bejelentette. Ő annak a gazdasági tényfeltáró bizottságnak a vezetője, amely a Fidesz elnökének megbízásából, illetve a következő miniszterelnök megbízásából megnézi, mi a valós helyzet a magyar gazdaságban. Őszintén szólva én, aki nem láttam belülről a költségvetést, ennek a 170 milliárdnak egy részéről mintha már hallottam volna. A Vértesi Erőműről és hasonló dolgokról van tudomásom. Vegyük sorra őket, ha megengedi. Ezekből mi az, ami ismert, mi az, amivel a költségvetés is számolt, mi az, amiről tudott, de nem számolt vele? Varga Mihály azt mondja, hogy 50 milliárd forintos hiány van az Út a Munkához nevű programban, ez mit jelent?

Katona Tamás: - Varga Mihály egy olyan önképzőkörnek a vezetője, amely az államháztartás helyzetét vizsgálja. Ő azt mondja, hogy a kormány közzétette ezeket az adatokat. Vagyis egy nagyon érdekes helyzet állt elő, mert csontvázakat nem a szekrényben, hanem az interneten talált. Május 13-án ugyanis nyilvánosságra hoztuk az átadási jegyzőkönyv részeként az államháztartás helyzetére vonatkozó információkat. Abban közöltünk bizonyos kockázatokat, mi magunk. Tehát a kormány közölte, hogy a munkaerőpiac helyzetében valóban van kockázat. De a kockázatoknak az lényege, hogy számolni kell velük, kezelni kell őket, de nem jelentenek önmagukban hiányt.

- Szóval ezek nem hirtelen megtalált lukak, hanem az önök által feltárt kockázatok. Ha önök kormányon maradnának, milyen megoldást keresnének ezekre? Nézzük végig őket, ha megengedi!

- Hogyne, kétféle dologról van szó. Egyrészt az nem létezik, hogy csak negatív kockázatok vannak, amelyek összeadódnak és valamennyien egyforma eséllyel teljesülnek. Leírtuk az anyagban azt is, hogy vannak kedvező jelek is, mint például az, hogy a GDP minden bizonnyal növekedni fog. Szóval mindenképpen kedvezőbb lesz a helyzet, mint amivel a költségvetés tervezésekor számoltunk.

- Mert akkor még további visszaeséssel számoltak.

- Így van, most pedig már stagnálásról beszélünk, de az első negyedévi adatok, inkább növekedésről tesznek tanúságot. Szerintem ezt Szijjártó Péter kivételével mindenki így látja. Tehát ezek az adatok kedvezőbb helyzetre utalnak, mint amilyenre számítottunk. Ezért nem lehet csak kockázatokat összeadni. Ráadásul ezek a kockázatok különböző valószínűséggel teljesülnek. A pénzügyi kormányzat azért van, hogy ezekre figyeljen, és megfelelő lépéseket tegyen.

- Az Út a Munkához nevű programnál Varga Mihály szerint itt 50 milliárd forint hiányzik. Miért hiányzik?

- Varga Mihály idéz bennünket. Mert, mint mondtam, a honlapon fönt van május 13. délután óta, hogy az Út a Munkához programnál úgy látjuk, szükség van bizonyos szigorításra, mert 20-30 milliárd forint túlköltés esélye látható jelenleg.

- Vagyis ha változatlan feltételek mellett folytatnák ezt a programot, akkor hiányzik hozzá 20-30 milliárd forint.

- Így van.

- De az nem 50 milliárd? Varga Mihály pedig annyit említ.

- A mi adatainkban 20-30 milliárd szerepel, illetve azt mondjuk, hogy egyes központosított előirányzatoknál lehet 5-10 milliárdos túlköltés. Varga Mihály nem tudom, hogyan számolt. Ahogy néztem, végig körülbelül 1,3 százalékos szorzóval, mert így tudta kihozni a 170 milliárd forintot.

- Igen, azt is mondta, hogy a munkaerőpiaci alapnál hiányzik mintegy 10 milliárd forint, és a romló munkanélküliségi adatok miatt is további 10 milliárdos a hiány.

- A romló munkanélküliségi adatokat azért nem érdemes ilyen módon figyelembe venni, mert nem az látszik, hogy a költségvetési törvényben számítotthoz képest romlana a helyzet.

- Mert Önök is azzal számoltak, hogy tovább romlanak a munkanélküliségi adatok.

- Pontosabban azt mondtuk, hogy a munkanélküliségi helyzet nem javul most átmenetileg. Mert amikor a recesszió elindult, akkor is körülbelül a második negyedévben érződött a cégek alkalmazkodása az új helyzethez, és ez visszafelé is igaz lesz. Ez egy nemzetközi tendencia. A szakirodalmat néha olvasni kell.

- Van egy másik nagy tétel, mégpedig a Malév, mondjuk úgy, visszaállamosítása. Varga Mihály ezt nagyjából 60 milliárd forintos követelésnek tekinti úgy egészében. Arról lehet tudni az elmúlt napokból, hogy valamit tényleg találtak, ami még a Pénzügyminisztérium számára is új volt. Ez egy úgynevezett viszontgarancia. Ez micsoda, és hogy lehet az, hogy a pénzügyminiszter, a Pénzügyminisztérium erről nem tudott?

- Egy kicsit pontosítanám ezt a dolgot. Azt, hogy van egy olyan viszontgarancia, amelyet az akkor magánkézben levő Malév vállalt, és ezt az igazgatósága csak később tárgyalta, mi februárban tudtuk meg, de akkor közzé is tettük.

- Vagyis tudtak róla, csak nem akkor, amikor ezt a viszontgaranciát vállalta az igazgatóság.

- Nem, amikor ezt az államosítás kapcsán megtudtuk, akkor ezt közzé is tettük. Tehát ez több hónapja tudni lehet, ha valaki elolvasta az anyagot, de ez nem jelent most állami kötelezettséget.

- És biztos, hogy érvényesítik ezt a viszontgaranciát, vagy erről még tárgyalásokat folytatnak, és lehet, hogy az államnak nem kell fizetnie?

- Ez a viszontgarancia minden bizonnyal törvényellenesen született. Erről majd a bíróság foglal állást. Mi ezt nem ismerjük el, és jegyzőkönyvbe foglaltuk. Én azt gondolom, hogy ennek alapján nem keletkezik semmilyen állami kötelezettség. De most egyébként is úgy nézett ki a helyzet, hogy semmilyen állami kötelezettség ebből nem fakad. Valóban történt egy olyan szabálytalanság, amit vizsgálni kell, hogy hogyan fordulhatott ez elő.

- De ha nagyságrendileg nézzük, akkor a Malév visszaállamosítsa összességében 60 milliárd forinttal megterheli az idei költségvetést.

- Nem, nem. A visszaálmosítás nem úgy történt, hogy megvásároltuk valakinek a tulajdonrészét, hanem tőkeemeléssel az állam tulajdonképpen kiszorította a magánbefektetőt.

- Ezek szerint ez nem jelenik meg az idei költségvetésben, vagyis nem növeli meg a hiányt?

- Ez most nem növel hiányt. Ez már megtörtént, most pedig semmilyen új szituáció nincsen. Ráadásul, amit a Vértesi Erőműnél és még másoknál is ír Varga Mihály, az engem nagyon meglepett. Eddig költségvetési szakpolitikusként nem keverte össze az állapotadatokat a folyó adatokkal. Hiszen az nem az államháztartási hiányt növelő tényező, hogy a Vértesi Erőműnek tartozása van. Semmi értelme ezt most elszámolni és megfizetni. Azzal kapcsolatban, hogy az állami vállalatok úgy működnek, hogy az nem hatékony, azt tudom mondani, hogy nem szabad most odaadni a pénzt nekik, mert ezzel arra ösztönözzük őket, hogy dolgozzanak továbbra is úgy, ahogy eddig, mert az állam úgyis kifizeti.

- Egyébként a Vértesi Erőművel kapcsolatban említett 35-40 milliárdos ilyen-olyan kötelezettség nagyságrendileg igaz?

- Igaz lehet, de nem biztos, hogy pont így igaz és pont ekkora az összeg.

- Vagyis Ön azt mondja, hogy a Malévval, meg a Vértesi Erőművel kapcsolatosan említett összegek nagyságrendileg akár igazak is lehetnek, de semmiképpen sem kell, hogy az idei államháztartási hiányt növeljék.

- A Malév biztosan nem növeli a hiányt. A Malévnak hosszú évek óta van vesztesége. Azt nem tudom, hogy ezt az állam kiegyenlíti-e a jelen körülmények között, de szerintem nem szabadna. Ez egy nagyon rossz üzenet lenne, mert azt mondaná, hogy nyugodtan lehet ilyen módon gazdálkodni a továbbiakban is.

- Mert az állam egyszer csak úgyis kifizeti.

- Igen, pontosan ez a nagy baj az állami vállalatokkal, hogy négyévenként várhatják, hogy majd valaki kifizeti a hiányt. Akkor minek dolgozzanak jobban?

- Akkor, ha jól értem, lényegében egy nagyobb kockázat van jelen. Ez pedig az a bizonyos munkaerőpiaci vagy Út a Munkához program, amihez nincsen elég fedezet a jelenlegi állapot szerint. Ez a hiány Önök szerint nagyjából 20-30 milliárd forint, ami miatt a költségvetésben kicsit nagyobb hiány keletkezhet, mint a tervezett. De lehet, hogy ezt ellensúlyozni fogja a várt visszaesés helyett az esetleg meginduló, lassú gazdasági növekedés.

- A korábban számítottnál kedvezőbb gazdasági helyzet ezen változtathat. Ezen kívül van egy jelentős tartalék az államháztartásban. Mi a költségvetésben a tartalékok 90 százalékét megőriztük, és így adjuk át az új kormánynak.

- Ez a tartalék százmilliárd forint fölötti tétel?

- Hogyne, ez egy bőven afölötti összeg.

- Vagyis, ha véletlenül az összes tételt ki kellene fizetni, mert úgy döntene a következő kormány, hogy a most említett 170 milliárdot csak azért is belerakja az idei költségvetésbe, még az is fedezhető volna a félretett tartalékból?

- Igen. Tulajdonképpen mi maguk írtuk le, ott van a honlapon, meg lehet nézni, május 13-án került oda, hogy milyen kockázatok vannak a költségvetést illetően. És ahogy az előbb említettem, a pénzügyi igazgatásnak pontosan ez a feladata, hogy ezekkel a kockázatokkal számoljon. Egész egyszerűen azt mondanám, hogy kérem szépen, bizony kormányozni kell. Ellenzékben könnyű volt beszélni, most kormányozni kell, dolgozni kell, bizony.


Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!

Izsák Jenő karikatúrái