rss      tw      fb
Keres

Bolgár György interjúi a Galamusban - 2010. május 21.

Kovács László, szocialista országgyűlési képviselő


Bolgár György:
- Van egy olyan bizonytalan érzése az embernek, mintha az MSZP-t váratlanul érte volna a kettős állampolgárság megkönnyített megszerzéséről szóló Fideszes törvényjavaslat, holott előre lehetett tudni, hogy lesz, és mintha nem tudnák igazán markánsan képviselni az álláspontjukat. A védekezés és hátrálás jeleit látni rajtuk, ami tulajdonképpen rendben van, de ahhoz képest, hogy 2004-ben a népszavazáskor nagyon markáns különbségek voltak az MSZP és a Fidesz álláspontjában, mára ez mintha teljesen eldőlt volna a Fidesz javára. Az MSZP legfeljebb utóvédharcokat folytat, holott vannak és lehetnek is aggályok a kettős állampolgárság ilyenfajta kiterjesztésével szemben, nem?

Kovács László: - Voltak, vannak, és úgy tűnik, hogy lesznek is, de nemcsak nekünk. Hadd emlékeztessem arra, hogy az Orbán–Torgyán-kormány nem támogatta a kettős állampolgárságot. Amikor a Magyarok Világszövetsége ilyen kezdeményezést tett, akkor kifejezetten elhárították a kezdeményezést. Martonyi János, az Orbán–Torgyán-kormány külügyminisztere azt mondta, nem időszerű a kettős állampolgárság kérdése. De alig telt el két év, maximum három, amikor hirtelen jött egy fordulat, és fölismerték, hogy ezzel ők jó pozícióba kerülhetnek. Akkor alakult ki az a helyzet, hogy a Szocialista Párt sem támogatta a lakóhely és letelepedés nélküli választójoghoz jutást. Ezt nem tisztázta akkor a javaslat, az sem derült ki, hogy vannak-e bizonyos szociális vonatkozásai, sőt úgy nézett ki, hogy az állampolgárság egyben azt is jelentené, hogy a nyugdíjtól a családi pótlékon át minden támogatás, ami magyar állampolgároknak jár, az nekik is járni fog. Ráadásul volt még egy fontos körülmény, hogy akkor Magyarország már az EU tagja volt, és az az ország, ahol a legnagyobb létszámú magyar kisebbség él, vagyis Románia, még nem volt az EU tagja. Tehát fönnállt az az esély, hogy tömegesen próbálnak majd Magyarországon keresztül akár más uniós országokba jutni. Ezek az aggályok voltak az okai annak, hogy akkor a Szocialista Párt és a szocialista kormány nem támogatta ezt. És hadd emlékeztessek még valamire. A Fidesz későbbi miniszterelnök-helyettes jelöltje, Mikola István nyilvánosan is kijelentette, hogy ha megadjuk a kettős állampolgárságot, mindenekelőtt a romániai magyaroknak, akkor 20 évre nem lesz gondjuk a választásokra, mert ezek a szavazók a Fidesz javára fogják eldönteni a választásokat.

-  De hát ez a helyzet most is fönnáll, hiszen most már nem is igazán titkolják, hogy valamilyen változást akarnak a választójogba is bevezetni, ha nem is mondják meg pontosan, hogy mit.

- Akkor hadd mondjam el, hogy mi az, ami változott és mi az, ami nem változott 2004-hez képest. Változott az, hogy Románia is és Szlovákia is az EU tagja lett, ezért mindazok az előnyök, amelyek korábban így megszerezhetők lettek volna a romániai magyar kisebbség számára, ma már megilletik őket mint uniós állampolgárokat. Ugyanúgy szabad mozgást, munkavállalási lehetőséget és minden mást élveznek, mintha magyar állampolgárok lennének, tehát megszűnt számukra ez a lényeges előnye a kettős állampolgárságnak. Ami pedig a kifogásainkat illeti, fel is vetettük és fel is fogjuk vetni a még hátralévő vitákban, hogy tisztázni kell, hogy ez nem jelent választójogot. Erről ugyanis a Fidesz különböző politikusai nem ugyanazt mondják. Martonyi János hangsúlyozza, hogy nem jár választójoggal, Semjén Zsolt pedig azt mondja, hogy a törvényben nincs benne a választójog kérdése. De való igaz, hogy a választójogi törvény módosítását is napirendre lehet tűzni, sőt tervezik is, ha nem is emiatt, hanem néhány más dolog miatt.

- És nincs kétfajta állampolgárság, teszi hozzá mindig Semjén Zsolt.

- Így van. Persze, ha a magyarországi lakcímet vagy a bejelentett magyarországi lakást muszáj feltételnek tekintetni - mert a fordítottja is igaz, ha nincs kétfajta magyar állampolgárság, akkor egy romániai magyarra, aki megkapja a magyar állampolgárságot, ugyanaz kell hogy vonatkozzon, mint a magyarországi magyarra – akkor egy itteni magyar sem szavazhat, ha nincs Magyarországon bejelentett lakása. De éppen a legutóbbi választáson láttuk, hogy ez az átjelentkezéses szavazás, ahol összesen néhány ezer emberről volt szó, milyen bonyodalmakat okoz. Itt pedig százezres nagyságrendekről van szó, tehát ez egy feltétlenül tisztázandó kérdés.

- Nemcsak adminisztratív bonyodalom, hanem olyan bonyodalom is lehet, hogy akár több millió magyar választójogának megadásával az egész magyar társadalom választási lehetőségeit szabnák meg. Ilyen ország nincs a világon. Mindig arra hivatkozunk, hogy a szomszéd országokban is van kettős állampolgárság, sőt Romániában megadták a Moldáviában élő románoknak a lehetőséget, hogy tömegesen jelentkezzenek román állampolgárságért. De az ottani 23 millió romániai állampolgárhoz képest az a néhány százezer arányaiban nem jelent akkora változást, mint amekkorát Magyarországon jelentene az, ha ennyi új választópolgár jelentkezne be.

- Magyarán ez eldöntheti a magyarországi választásokat, és kialakul egy olyan helyzet, hogy akik nem itt élnek, és nem viselik a választásuk következményeit, hiszen most már az áttelepülés nélküli állampolgárságról van szó – megjegyzem 2004-ben is erről volt szó, akkor is ez volt az egyik probléma –, azok a választás eredményét bizony nagyon is befolyásolhatják. A vitában a Fideszes politikusok elmondták azt, hogy ha például egy magyar kimegy Hollandiába dolgozni, és ott él 5 évig, ott fizet adót, akkor tőle sem veszik el a magyar állampolgárságot. Ez így igaz: ha az illető megtartotta a magyarországi lakását, akkor hazajöhet, és szavazhat. De ez néhányezer ember, nem pedig több százezer.

- De ha kiköltözik és nincs magyarországi lakcíme, akkor hiába tartotta meg az állampolgárságot ő sem szavazhat?

- Így van, ezek a tisztázandó kérdések. És amit mi a vitában már most egyértelművé tettünk és még többször meg fogjuk ismételni – hiszen még van hátra vitaforduló –, hogy a választójogi kérvénynél annak kiterjesztésével nem fogunk egyetérteni, és ha a társadalombiztosításra, a szociális juttatásokra is kiterjedne a kettős állampolgárság, azzal sem fogunk egyetérteni. Tehát mind a két esetben nemmel fogunk szavazni. Sajnos a mandátumaink száma, 59 mandátum nem elég arra, hogy ezt megakadályozzuk, megjegyzem ahhoz sem elég, hogy megakadályozzuk a kettős állampolgárságra vonatkozó törvény elfogadását. De azt elfogadjuk, hogy ezekkel a megszorításokkal ez inkább szimbolikus, gesztusértékű, míg a választójog megadásával a választójogi törvényben és a szociális juttatások rájuk történő kiterjesztésével ez egyáltalán nem szimbolikus, hanem nagyon is valóságos lenne. És végül még egy dolog, amiben kritikusak vagyunk, az időzítés. Borzasztó szerencsétlennek és megjegyzem, értelmetlennek is tartom ezt a nagy sietséget. Miért nem vették figyelembe, hogy Szlovákiában heteken belül választások lesznek, miért adtak magas labdát a szlovák nacionalistáknak, miért adtak egy éppen csökkenő népszerűségű Fico-kormánynak és az abban helyet foglaló nacionalista nemzeti pártnak egy ilyen lehetőséget, hogy erre a témára építkezve visszaszerezzenek az elvesztett népszerűségükből? Ráadásul a választások logikája úgy működik, hogy ilyenkor a rivális fél is kénytelen fölvenni a versenyt. A Kereszténydemokraták, akik egyébként nem nacionalisták, ezt az előnyt nem adhatják meg Ficóéknak, mert ezen elúszhat a remélt választási győzelmük. Tehát ők is kénytelenek most keményen fogalmazni, és egyáltalán nem barátian viszonyulni az egyébként velük azonos politikai családba tartozó Fidesz-kezdeményezéshez. Ezért mindenképpen javasoljuk, és ezt is meg fogjuk fogalmazni írásban is, a döntés elhalasztását a szlovák választásokat követő időszakra. Semmi sem indokolja ezt a sietséget, és tulajdonképpen azt kell hogy mondjam, az Orbán Viktor által jól ismert futballnyelven fogalmazva, hogy ezzel a Fidesz hatalmas öngólt lőtt, ráadásul nem is annyira Magyarország, mint inkább a szlovákiai magyarság kapujába.


Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!

Izsák Jenő karikatúrái