Bolgár György interjúi a Galamusban - 2012. január 17.



Bolgár György kérdései 2012. január 17-ei műsorban


Mai műsorunkban megbeszéljük, hogy az Európai Bizottság a várakozásoknak megfelelően három, úgynevezett kötelezettségszegési eljárást indít Magyarország ellen. Kihúztuk a brüsszeli gyufát?

Ezzel kapcsolatos témánk, hogy Orbán Viktor nem ijed meg az uniótól, holnap Strasbourgba utazik az európai parlament ülésére, amelyen szintén Magyarország a téma. Újabb háborút indítunk a szövetségesek ellen?

Mit szólnak ezenkívül ahhoz, hogy Semjén Zsolt miniszterelnök helyettes külföldi újságírók lefizetésével védené meg Magyarország becsületét, ahogy szerinte ezt a kormány ellenfelei is teszik. Ilyen nagy bajban a haza?

Mi a véleményük ezenkívül arról, hogy Schmitt Pál köztársasági elnök továbbra is hallgat plágium ügyéről, sőt menekül a nyilvánosság elől. Mi lenne a jó megoldás, ha egyáltalán van ilyen?

És végül beszéljük meg, hogy a kormány államosíthatja is csődje esetén a BKV-t. Az alkalmazottakat pedig polgári védelmi szolgálatra is kötelezheti. Csődbe viszik aztán csak szimplán viszik?

Ehhez képest apróságnak tűnik, de érdekes jelzés, hogy Atkári János egykori főpolgármester helyettes távozik a városházáról mint Tarlós István főtanácsadója. Már a tanácsoknak sincs értelme?



Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!



A szocialista párt önfejlesztési programja
Mesterházy Attila az MSZP elnöke


Bolgár György: - Szeretném, ha elnök úr válaszolna ennek a hallgatónak, aki baloldali érzelműnek mondja magát és mégis csalódott az MSZP-ben. Van néhány személyes kifogása is néhány politikus ellen és valahogy a szakértelmet tartja elsőrendűnek. Meg lehet-e ezt valahogy válaszolni?

Mesterházy Attila: - Tudom, hogy nagyon sokan voltak így, a hölgy sajnos egészen biztosan nem volt egyedül azzal a döntéssel, hogy inkább otthon marad és nem megy választani. Ami talán – ahogy ő is mondta – innét visszatekintve lehet, hogy hiba volt, mert akkor talán nem lett volna kétharmad, és akkor egészen másképpen alakul nagyon sok minden Magyarországon. Ettől függetlenül ez már történelem, én arra tudom csak bíztatni a hölgyet is és sok mindenki mást, aki így döntött, hogy bizony a következő választásra el kell menni, mert ez egy történelmi választási pont lesz, talán a rendszerváltáshoz hasonlítható csak, hogy milyen feladatok tornyosulnak az új kormány előtt majd, és hogy mennyi mindent kell rendbe tenni ezután a Fidesz-kormány után. Az teljesen természetes, hogy vannak olyan politikusok, akik szimpatikusak egy pártban, vannak, akik nem, de a társadalom is ilyen, sőt még egy civil szervezet is ilyen. Akár mondhatnám a médiát is, van, akit szeretnek, van, akit nem.

- Az ember a saját családjában is talál szimpatikust vagy kevésbé szimpatikust.

- Így van. Tehát ezzel szerintem semmi gond nincs. Az a fontos, hogy azt is lássa, hogy nemcsak olyan politikusok vannak, akik neki nem szimpatikusak egy adott pártban, hanem, ahogy ő is mondta, vannak más politikusok is, akik reprezentálják ezt a pártot. A szakértelemről annyit, hogy szerintem ez egy kardinális kérdés lesz a következő időszakban. A Fidesz-kormány másfél év alatt bizonyította, hogy nem tud kormányozni, hogy egyszerűen inkompetens ezen a területen. A legnagyobb feladata az, hogy egy olyan programot kell összeállítani a mostani ellenzéki demokratikus mozgalmaknak - most tudatosan fogalmazok pártoktól függetlenül –, ami a magyarországi újjáépítést, az új köztársaság újjáépítését kell hogy szolgálja. És azt jó előre ki kell dolgozni, mert egyszerűen nem lesz idő arra, hogy a választások után kezdjenek hozzá ezek az erők ehhez a munkához. És talán úgy tisztességes és úgy helyes, vagy egészen biztosan, hogy a választóknak előre meg kell mondani azt, hogy mit kell miért tenni ahhoz, hogy Magyarország visszatérjen egy európai útra.

- Tehát néhány fő alapvetést meghatároz az MSZP, és ezzel áll majd a választók elé.

- Mi konkrét programot fogunk készíteni, természetesen minden pártnak ez a dolga, hogy megoldási javaslatokat és alternatívákat adjunk a választópolgároknak. Mi arra készülünk, hogy legyen egy egyértelmű programja a szocialista pártnak, amiből látják, hogy ha bennünk bíznak, ha minket választanak, akkor mit fognak kapni. Még egyszer azt a hibát nem lehet elkövetni, hogy mást mond egy politikai párt a választási kampányban vagy adott esetben semmit, mint ahogy a Fidesz ezt tette, és utána valami egészen mást csinál, amikor kormányra került. Az én ambícióm az, hogy a választók jó előre pontosan lássák, mire számíthatnak, ha a szocialistákat támogatják. Ez azért is fontos egyébként, mert ha együttműködés alakul ki bármilyen mozgalommal, demokratikus ellenzéki párttal, akkor ez egy alap lehet, hogy ez a mi pozíciónk, és ehhez képest kell megnézni, mit hogyan kell összehangolni más elképzelésekkel.

- Akkor beszéljünk a nagy európai és a kisebb magyar politikáról. Bár ez mostanában nagyon összefügg, egész Európa, sőt az egész nyugati világ velünk foglalkozik, ami egészen hihetetlen és elképesztő. Még ha jókat mondanának, írnának, beszélnének rólunk. De nem, egyik csapás jön a másik után. Ma például az Európai Bizottság közölte, hogy megindítja ezt a három úgynevezett kötelezettségszegési eljárást Magyarország ellen, amire Orbánék rögtön azt mondták, hogy óh, hát több tucat ilyen van különböző országok ellen, velünk szemben alig. Mi ebben a nagy dolog. Na, mi ebben a nagy dolog, elnök úr?

- Egy ilyen eljárás sosem örömteli. Mindig azt mutatja, hogy valahol a politika sérti azokat a közös elveket, értékeket, az úgynevezett communitaire-t, ami az Európai Unió közösségi joganyaga, amit mi önként vállaltunk, amikor tagja lettünk az Európai Uniónak. Ez a három eljárás elkerülhető lett volna, ha az Orbán-kormány nem ragaszkodik makacsul azokhoz a törvényekhez, amit mi is az elmúlt félévben folyamatosan kritizáltunk hasonló érvekkel, hogy a függetlenség sérül, a jogállam sérül, az európai normák sérülnek és ellentétes az EU-s joganyaggal. Természetesen lesöpörték ezeket a kritikákat.

- Sőt úgy söprik le, hogy annyi törvényt kellett hoznunk, át kellett alakítanunk ezt a romokban heverő országot, több száz törvényt, több ezer vagy millió paragrafust, nem csoda, ha egy-két hiba belecsúszik. De mintha Európa is kezdené észrevenni, hogy nem egy-két hibáról van szó, hanem az egész áll össze valami teljesen Európa- vagy demokrácia-ellenes egésszé.

- Igen, és tudja, a hiba nem egy szándékolt dolog, az véletlenül csúszik be. Ezeknél a törvényeknél viszont egy tudatos szándék volt amögött, mondjuk a nemzeti bank esetében, hogy a függetlenségét elvegyék, vagy legalábbis csorbítsák, hogy Simor Andrást meg tudják valamilyen formában regulázni, hogy adott esetben rá tudják tenni a kezüket a nemzeti bank tartalékára és abból a pénzből tudják finanszírozni a költségvetési lyukakat. Tehát itt egy tudatos politikai szándék van a törvény szövege mögött, nem pedig egy véletlen kodifikációs probléma, hogy egy és-t vagy egy vesszőt rossz helyre tettek, és ez kiad valamilyen problémát a törvény alkalmazása kapcsán. Tehát itt egy tudatos, átgondolt lépéssorozat volt, aminek semmi köze nincs a véletlenhez meg a hibához. Egyszerűen tiszta, vad politikai érdekeket szolgált, semmi mást.

- Mi lesz ennek a következménye? Azt látjuk, hogy az Orbán-kormányt körülvevő környezet – elvileg szövetséges és baráti környezet – nagyon szigorúvá vált, még Merkel kancellár is megszólalt Magyarország ügyében, pedig ő ettől szinte kínosan tartózkodott az elmúlt egy-másfél évben. De most már egy német rádióadónak ő is azt mondta, hogy igen, támogatni kell az Európai Bizottságot abban, hogy megvizsgálja, hol ütköznek a magyar jogszabályok az európaival és még ki is emelt témákat, mint például a most konkrétan nem is vizsgált médiaszabadságot, ami szerinte fontos. Vagyis nincs lezárva az az ügy, hogy milyen ez a médiatörvény, azzal, hogy az Európai Bizottság egy évvel ezelőtt adott nekünk három vagy négy pontot, hogy tessék megváltoztatni, Orbánék belementek és megváltoztatták. De Európa látja, hogy semmi sem változott. A média szabadsága korlátozva van és ez nekik nem tetszik.

- Tudja, itt több nagyon fontos pont is van abban, amit mondott. Az egyik az, hogy mindig azzal vádolták a szocialistákat, hogy mi olyan erővel rendelkezünk, hogy befolyásoljuk a Financial Timestól kezdve a finn lapokat, mert erre használjuk a kapcsolatunkat és lefizetjük a külföldi újságírókat. Minden józan, normális ember tudja, hogy ez nonszensz. Egyszerűen megfogalmaznak józan kritikai észrevételeket itt Magyarországon is, meg külföldön is. De látható módon egy ilyen konspirációelméletet próbál a Fidesz kialakítani a médiabirodalmának minden eszközével. Ez az egyik. A másik – és erre felhívnám azért a hallgatók figyelmét –, hogy láthatóan a miniszterelnök megint arra játszik, hogy ő elmegy Brüsszelbe és ott majd jól megvédi a magyar embereket meg a magyar nemzetet, mert ezek a csúnya külföldiek bántják a magyart, márpedig ő nem hagyja bántani a magyart. Nagyon fontos, hogy ezt mindenki lássa és értse, hogy ez egy tudatos kommunikációs trükk Orbán Viktor részéről. Senki nem bántja a magyar nemzetet, a magyar embereket, a magyar népet, Magyarországot. Sőt a legnagyobb tisztelet hangján szoktak szólni az európai parlament képviselői a magyar történelemről, a magyar emberekről, a magyar kultúráról. Egyszerűen Orbán Viktorral kapcsolatban vannak kritikai észrevételeik és az ő politikájával kapcsolatban van kritikai észrevétel. De ezt a miniszterelnök megpróbálja úgy előadni, mintha az egész országot támadnák, ami tényszerűen nem igaz. És ebből próbál itthon magának választói támogatást teremteni. Nevezetesen, hogy ő az a kuruc, aki szembe mer nézni az oroszlánokkal, a labancokkal és védi a nemzeti érdekeinket. Miközben semmi mást nem kellene tennie, mint inkább szövetségeseket és barátokat találni külföldön, nem pedig állandóan szabadságharcot folytatni, meg háborúzni, mert egyre több magyar áldozata van ennek a háborúnak.

- És mellesleg ez volna az ország érdeke is.

- Ez lenne az igazi nemzeti érdek. Magyarországról ugye azt szoktuk mondani, hogy kis ország, de nagy nemzet. De a kis országoknak, még a nagyoknak is, sok barátra van szükségük, hogy pont a saját nemzeti érdekeiket hatékonyan tudják képviselni. A német gazdaság számunkra nagyon fontos, hiszen aki közgazdász, az pontosan tudja, milyen összefüggés van a német gazdaság fejlődése és a magyar között. Amikor egy jobboldali konzervatív – Ön is említette – Angela Merkel kancellár asszony megszólal, akkor már csak nem lehet azzal vádolni ezt a kritikai hangot, hogy ezt is a szocialisták szervezték meg. Hiszen annak a néppártnak a tagja Angela Merkel pártja, ahova Orbán Viktor is tartozik és egyébként alelnöke ennek a néppártnak. Aztán az is érdekes, és ez sokszor feledésbe merül, talán Ön még emlékszik rá, amikor szocialista kormány volt, akkor a néppárttal elítéltette Orbán Viktor a magyar kormányt, mondván, hogy nem megfelelően politizál. Sőt, Orbán Viktor akkor még azt is felvetette, hogy az európai uniós forrásokat meg kellene vonni Magyarországtól, mert ez a kormány nem megfelelően használja fel ezeket a forrásokat. Talán emlékszik erre az ellenzéki mondására Orbán Viktornak. Érdekes módon ezt most elfelejtette a jobboldali sajtó. Most nem idézik, hogy Orbán Viktor követelte ezt. Járt kint Brüsszelben és ennek érdekében járt el.

- És tegyük hozzá, hogy az MSZP most, sokkal súlyosabb helyzetben, szintén nem követel semmit.

- Fel sem merül soha, semmilyen formában, sőt számos alkalommal az elmúlt egy évben ajánlottuk pont azt, hogy a válságból kivezető utat tervezzük meg közösen a parlamentben. Legyen politikai vitanap, vizsgálóbizottság. Bármilyen olyan kezdeményezés, ahol együtt lehet egyfajta nemzeti minimumot kialakítani, hogy a gazdasági válságból hogyan tudjuk kivezetni az országot. Ezt mindig lesöpörték az asztalról, ilyenkor általában a miniszterelnök kioktatott mindenkit a parlamentben. Tehát látszik, hogy a miniszterelnök semmilyen kompromisszumra nem hajlandó, legutóbb úgy fogalmazott a parlamentben, hogy amíg ez a kétharmad a parlamentben a háta mögött van – és körbenézett, és azt mondta, hogy ők azért jó sokan vannak –, addig ez a politika lesz. És ezért nagyon fontos, amit a hallgatók is többször felvetnek az Ön műsorában, hogy választói támogatás elpártoljon a Fidesztől, mert a parlamenti kétharmad az egy dolog. Matematikailag számít természetesen. De amikor egy pártnak elpárolognak a szavazói, amikor elfordulnak tőle, azon minden józan politikusnak gondolkodni kell, hogy valami baj van. Ma már 83 százaléka az embereknek azt mondja, hogy rossz irányba halad az ország. Ennek csak van valamilyen oka és erre már nem lehet azt mondani, hogy mindenért az előző két vagy három szocialista kormány, vagy a három miniszterelnök felelős. Én ezért mondom azt, hogy Magyarország érdeke, az igazi nemzet érdeke az lenne, hogy változtasson a Fidesz a politikáján, változtasson a miniszterelnök, ismerje be, hogy tévedett, mind a gazdaságpolitika, mind a társadalompolitika, mind a jogállam, a demokrácia, mind pedig a nemzetközi kapcsolataink területén.

- Akkor térjünk át a magyar belpolitikára. Például arra, hogy az ellenzék egyelőre nem igazán találja a helyét. Mondjuk az MSZP megőrizte a közvéleménykutatások szerint, sőt valamelyest növelte is talán a részesedését a másfél évvel ezelőttihez képest, de azt a csalódott választói réteget, amelyik otthagyta a Fideszt, mégsem sikerült megszerezni. Korábbi időkben ez úgy volt, hogy ha a kormánypárt gyengült, akkor az ellenzék vagy annak fő ereje erősödött. Most pedig ezt nem látjuk. Ami tovább bizonytalanítja el a szavazókat, mert úgy gondolják, hogy ezek szerint nincs vezető ereje az ellenzéknek, még ha a legerősebb párt az MSZP is, akkor sem tudok egyértelműen odaállni mellé, és itt van az LMP is, amelyik keresi a helyét, keresi a vezetőit. Nem tudja, mit csináljon, szövetségben legyen, egyedül próbálkozzon, miközben – és ez teljesen világos – az új választójogi törvény alapján csak akkor van esély az Orbán-kormány leváltására, ha az ellenzék demokratikus erői, tehát mínusz Jobbik, összefognak valahogy, mert különben egyenként kisebbek lesznek, mint a Fidesz. És ez azt jelenti, hogy a Fidesz akkor is megnyeri a választásokat, ha mondjuk akár csak harminc százalékos általános választási támogatást szerez.

- Azt kell hogy mondjam, egy ponton tényszerűen kell egy picit árnyalni ezt a képet. A két választás 2002-2006-ban egy százalékon belüli eredménnyel dőlt el. Tehát a szocialisták ötven-hatvanezer darab szavazattal nyertek a Fidesz előtt. Magyarul a két párt közötti különbség egy százalékon belüli vagy akörüli volt. Most a legutóbbi választásokon egy földcsuszamlásszerű választási győzelmet aratott a Fidesz, ez a mi oldalunkon egy történelmi vereséget jelentett.

- Nem egy százalék volt a különbség, hanem harminchárom.

- Magyarul két és félszeres volt a kettő között a különbség. Talán nem teljesen, de a 90-es rendszerváltáskori MSZP-s vereséghez lehet ezt hasonlítani. Ha 90-et nézzük, akkor 90 és 92 között a szocialista párt támogatottsága nehogy nőtt volna, hanem nyolc százalék körüli nagyságrendről hat százalékra csökkent két év alatt. Majd a harmadik évben exponenciálisan elkezdett nőni és a történelmi legnagyobb győzelmünket arattuk 94-ben.

- Magyarán Ön még nem temetné az MSZP-t, ugye?

- Tavaly, pontosabban tavalyelőtt, mert most már 2012-t írunk, már temették az MSZP-t. Ez egy általános elemzői vélemény volt, hogy a szocialistákkal nem kell foglalkozni, ezek már úgyis meghaltak, majd jön valami új, vagy az LMP vagy valami más. De velünk már nem kell foglalkozni, mert hát mi eltűnünk a történelem süllyesztőjében, mint ahogy néhány más rendszerváltó párt is erre a sorsra jutott. Ma már egyértelmű, hogy ez nem fog előfordulni és az is egyértelmű, hogy a szocialisták nélkül nem lehet leváltani az Orbán-kormányt és – pontosan akarok fogalmazni – lehet, sőt egészen biztosan sokat kell még tenni azért, hogy közösen le tudjuk váltani, de nélkülünk nem fog menni.

- Tehát, ha lesz is összefogás, de az a szocialisták nélkül történik, akkor lehet, hogy eredménytelen lesz.

- Így van. Ezért mondom, hogy türelmesnek kell lenni a választópolgárokkal. 2006 és 2010 között számos olyan cselekvésünk, intézkedésünk volt, ami nem nyerte el a választópolgárok tetszését. Vagy azért, mert külső környezet kényszerített minket a válságkezelés miatt nehéz intézkedések meghozatalára, vagy kormányzati tévedések miatt számos olyan pont volt, amivel nem értettek egyet a választópolgárok. Sőt, néha a baloldali választópolgárok sem értett egyet néhány döntésünkkel.

- Vagy, ahogy maga Orbán Viktor a rádió nyilatkozatában elismerte – igaz, nem nevezte meg saját magukat - az elmúlt húsz évben, amikor egy kormány konszolidálni akart, mondjuk Gyurcsány Ferenc 2006 őszén megpróbálta konszolidálni az elszaladt költségvetést meg az államháztartás helyzetét, akkor az ellenzék ebben nem volt érdekelt és mindig destabilizálta a kormányt. Mondta ezt Orbán Viktor. Többek között ezért sem sikerült nyilvánvalóan ez a feladat, mert a Fidesz abban volt érdekelt, hogy destabilizálja a kormányt.

- Nézze, nyolc éven keresztül mindenre azt mondták, hogy nem. Tehát bármilyen kezdeményezése volt a kormánynak, az egyetlen válasz, amit tudtak erre mondani, hogy nem. Azt nem mondták meg, hogy hogyan, annyit mondtak, hogy majd ha mi leszünk, akkor jobb lesz. Most ez volt a választási programjuk, hogy tessék ránk szavazni, mert ha mi leszünk, akkor majd jobb lesz. Most ki-ki döntse el, hogy az elmúlt másfél évben ez az úgymond választási ígéret teljesült-e, ami a gyarapodásról szólt, a biztonságról, a bővülő munkahelyekről, a növekvő gazdaságról, a fogyasztás bővüléséről, az olcsóbb életszínvonalról, a kisebb benzinárról. Látszik, hogy ezzel pont ellentétes folyamatok zajlanak Magyarországon. Ezért mondom azt, hogy a választókat csúnyán átverték. És ezért nem a választót kell okolni és nem azt kell mondani, hogy jaj, hát ez a sok bizonytalan szavazó miért nem választ más alternatívát. Tudomásul kell venni, hogy mondjuk az önkormányzati választásokhoz képest még alig másfél év telt el, ott jobb eredményt értünk el, mint az országgyűlésin. Magyarul, még nem vagyunk túl a ciklus felén. Én azt gondolom, hogy a következő év, tehát ez az év sorsfordító év lesz Magyarország és a politikai élet tekintetében. Láthatóan elindult egy folyamat, ami arról szól, hogy a demokratikus ellenzéki pártok, mozgalmak valamilyen formában elkezdtek együttműködni. Én mindig ennek a pártján voltam, az MSZP is mindig ennek a pártján volt.

- De ezek szerint nem kell sürgetni, nem kell ezt egyelőre formalizálni, legalább a szándék, a készség legyen meg és konkrét ügyekben az együttműködés.

- Én ebben, bevallom őszintén, türelmesebb vagyok.

- A hallgató, a szavazó türelmetlen, sokszor ezt érzem.

- Szerintem ez rendben is van, hiszen a választónak talán egy kicsit ez is a dolga, hogy ösztönözze, nyomja, tolja a politikai pártokat, mozgalmakat, hogy lépjenek előre és képesek legyenek úgymond politikai fejlődésre, innovációra. De azért van egy csomó olyan dolog, ami ellentétes politikai meggyőződéseket jelent. Voltak személyes viták, ezeket ki kell hordani, és a választások 14-ben lesznek, addig még durván két és fél év van. Azt mindenféleképpen pozitív dolognak tartom, mint például január 2-án a nagy tüntetést, ami az operánál létrejött, hogy ott volt egy kooperáció. Én magam kezdeményeztem azt, hogy ott a politika tanúsítson nagyobb alázatot és önmérsékletet, és ne akarjanak a színpadról szólni a politikusok, hagyjuk meg ezt a terepet közéleti szereplőknek, civileknek. Szerintem ez a stratégia bejött, hiszen soha nem látott tömegű, több mint százezer ember vett részt ezen a tüntetésen. Ez bejárta a világsajtót, tehát ez egy jó évkezdet volt, ha szabad ezt mondanom. Most van kezdeményezés egy ellenzéki kerekasztal összehívására, ez mind arról szól, hogy kezdjük el összeegyeztetni a gondolatainkat, szakmai javaslatainkat, találjuk ki azokat az együttműködési alapfeltételeket, normákat, ami mentén – ahogy Ön is mondta, és itt van ennek egy pragmatikus leágazása – bizony a választójogi törvény alapján, 2014 elején el kell dönteni, hogy a százhat választókörzetben ki, hol, hogyan, milyen formában méretteti meg magát.

- Mert ha külön indul az MSZP, külön indul a Demokratikus Koalíció, külön az LMP, külön mondjuk az addig párttá alakuló vagy alakulható Szolidaritás Mozgalom – Bajnai ugyan azt mondta, hogy nem alakít pártot, de hátha mégis –, akkor egymástól veszik el a szavazatokat.

- Így van, és ez Orbán Viktor forgatókönyve. Tehát ő azt mondja, hogy az ellenzék megosztott, nem kell félni, mert a Fidesz oldalán nincs olyan párt, amelyik a normális, konzervatív jobboldali politikát reprezentálná. Tehát nincs versenytárs, és így akár a legkisebb rossz elve alapján maradnak Orbánnál a szavazók. Szerintem a Jobbikot felhasználja most Orbán Viktor arra, hogy mutassa Európának – a zászlóégetés is szerintem nagyjából erről szólt, talán a hallgatók is látták, hogy egy EU-s zászlót égettek jobbikos képviselők –, hogy most, amikor vannak ezek a viták az Európai Unióval, Orbán mondhassa azt Brüsszelben, hogy van itt még jobboldali párt, ezt akarjátok? Magyarországon még mindig mi vagyunk a konzervatív, mérsékelt jobboldal.

- Ha tovább nyomtok bennünket, akkor ez lesz a vége.

- Igen. Tehát én azt gondolom, hogy ez egy tudatos játéka a Jobbikkal, amit szépen ki is szolgál a Jobbik. A parlamentben végig szavazott, amikor az összes ellenzék kint volt az utcán, tüntetett, akkor a Jobbik Orbán melletti tüntetéseket szervezett és az Orbánnal szembeni tüntetőket érték inzultusok ezeken a rendezvényeken, tudatos provokáció formájában. Tehát látható módon a Jobbik egy kicsit ilyen őfelsége ellenzékeként működik, egy csomó mindenben együtt szavaznak a kormánnyal és a kritikai hevület is sokkal inkább a szocialisták irányába megy, nem pedig Orbán Viktor irányába.

- Hogyan képzelik megteremteni azt az MSZP-ben, hogy a szakértelmet párosítják a politikai elkötelezettséggel, azok miatt a bizonytalan szavazók miatt, akik úgy gondolják, hogy ők baloldaliak volnának, de milyen jó volna Békesi vagy Petschnig Mária Zita és a többi, aki politikailag nem használódott el, hiszen kivonult a politikából vagy sosem volt ott. Hogyan lehetne őket, a hozzájuk hasonlókat felhasználni az MSZP erősítése érdekében, illetve hogy lehet megteremteni azt a helyzetet, képzetet, hogy az MSZP tudja, mit kell csinálni, szakértő párt és nem kompromittálódott, hozzáértő támogatói és vezető arcai, alakjai vannak?

- Nagyon sok témát érintett.

- De minden mindennel összefügg.

- Ez így van, és egyik a másik nélkül nem létezik. Most is van konzultáció ezekkel a szakértőkkel, senkit nem akarnék kellemetlen helyzetbe hozni, mert sajnos ma Magyarországon még ezt is figyelembe kell venni, hogy bizony ellenzéki pártként kikkel konzultálnunk, és nehogy őket ezért hátrány érje. De ezekben a körökben mi folyamatosan egyeztetünk, a költségvetési alternatív javaslatunkat nem a szocialista frakcióban dolgoztuk ki, hanem külső szakértőkkel, és az Ön által említett szakértők közül is többen részt vettek ebben a munkában. Tehát van egy olyan háttérmunka, ami folyamatosan zajlik és ami kiad egy olyan programot, amiről az imént is beszéltünk, hogy mi a szocialista válasz a társadalmi, gazdasági és egyéb más jogállami vagy demokráciával kapcsolatos kérdésekre. Szerintem az a fontos, hogy ezek reális, megvalósítható, finanszírozható, ne ilyen ígéret-versenyben kialakuló javaslatok legyenek. Ezt meghagyjuk a Jobbiknak, mert láthatóan ők bármit ígérnek, meg annak az ellenkezőjét is. Nekünk sokkal inkább a felelősség útján kell előre mennünk, még akkor is, ha ma rövid távon ez kisebb szavazatszerző potenciált jelent. De én abban hiszek, amit Ön is mond, hogy egy felkészült, hozzáértő, higgadt, nyugodt, a biztonságot és a kiszámíthatóságot is jelentő politikai erő vagy erőcsoportosulás lehet az, amely Magyarország igazi nemzeti érdekét tudja szolgálni a 2014-es választások után. Tehát én a magam részéről abban vagyok elkötelezett, hogy ebben az évben végigmegy a szocialista párt tisztújítása az első három hónapban, utána őszre előáll az a program, amit mi ajánlatként megfogalmazunk Magyarországnak, a választóknak. Évvégére kiválasztjuk azt a százhat jelöltet – bocsánat, hogy így fogalmazok –, akik elkezdik a munkát és a kampányt 2013 elején, bejárják a körzetüket, felkészülnek a választásokra. És 13 őszén megmérjük az ő teljesítményüket, megnézzük, hogyan teljesítettek, 14 elején pedig arról is gondolkodunk természetesen, hogy milyen választási szövetségben, koalícióban, együttműködésben kell hol, hogyan együttműködni a szocialista pártnak. Tehát van egy nagyon világos menetrendünk, én azt várom a mostani tisztújítástól, hogy az új arcokat látni fogja a választópolgár. Sokszor kritikaként megjelent, hogy hol vannak az új arcok. És itt most nem generációról beszélek, nehogy félreértsék.

- Így van. Lehet egy ötvenéves új arcot is találni, aki megbízható.

- Abszolút. Most nem akarnék példát mondani, nehogy valakit kihagyjak, de tudnék mondani számos olyan példát, akik dolgoztak a pártban, szakértőként, helyi politikában, itt, ott, amott, de az országos politikában még nem méretkőztek meg, vagy nem mutatták be magukat. És van számos olyan fiatal politikusunk is, akik most lesznek teljesen frissen jövők a rendszerbe. Tehát én azt gondolom, hogy az egy nagyon fontos dolog, hogy legyen egy program, világos politikai vezetés, olyan jelöltek, akik respektálhatóak és emellett pedig a szocialista párt ereje abban is van, hogy egy nagyon komoly logisztikai potenciállal rendelkezünk. Ma a szocialista párt szinte minden ötezer fő fölötti településen jelen van és az alatt is több helyütt. Nagyjából lehet mondani, hogy tíz-húsz kivétellel mindenhol jelen vagyunk. Tehát országos kampányt tudunk menedzselni, vannak aktivistáink, ezeket tudjuk mozgatni, működtetni. Ez egy nagy előny egyébként, ráadásul nekünk az egyik legnagyobb problémánk a választójogi törvénnyel pont az volt, amit az előbb kifelejtettünk a felsorolásból, hogy ez tipikusan kispárt-ellenes, vagy új pártok létrejöttét nagymértékben megnehezítő választójogi törvény.

- Szóval nemcsak hogy a Fidesz előnyét szolgálja, de antidemokratikus is.

- Konkrétan így van. De olyan szempontból viszont fontos, hogy a választási együttműködésben – ha most a politikát félretesszük – a szocialista párt logisztikája nagyon sok kisebb szereplőnek is tud segíteni, hiszen át tudjuk lendíteni azokon a logisztikai, adminisztratív akadályokon az ottani jelöltet, ha az nem szocialista jelölt, akkor is. Ami kell egy kampányhoz, hiszen az országos listával nem lehet megnyerni a választásokat, hanem helyben, az egyéni körzetekben kell megküzdeni. Ott lehet legyőzni a Fideszt. Tehát a szocialista párt olyan programot fog írni, amiben látni fogják a választók, hogy a múltból mi az, amit vállalunk, és mi az, amivel adott esetben ma már mi sem értünk egyet. Ugyanazokat a hibákat nem akarjuk elkövetni, tehát nekünk tudnunk kell bizonyítani a választónak, hogy tanultunk az elmúlt időszak hibáiból és igenis egy őszinte, tisztességes, elkötelezett baloldali progresszív pártként állunk a választók elé, olyan politikai szereplőkkel, akik ezt tudják hitelesíteni.



Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!