A Die Welt Orbán fellépéséről: Maga hívta meg magát
- Részletek
- Szemle
- 2012. január 20. péntek, 04:16
- Galamus-csoport
A Die Welt című német konzervatív napilap két cikkét ismertetjük.
Az első Florian Eder írása: Magyarország enged, de javíthatatlannak mutatkozik: Orbán Viktor magyar miniszterelnök gyors megoldást ígér az Európai Parlamentnek, ugyanakkor világossá teszi, hogy szerinte neki van igaza.
Orbán Viktor nem azért jött, hogy mentegetőzzön. A magyar miniszterelnök egyetlen szót sem vesztegetett Brüsszel konkrét szemrehányásaira, amelyek szerint meg akarja nyirbálni a jegybank és az igazságszolgáltatás függetlenségét. Csak annyit mondott az Európai Parlament előtt: „A problémákat gyorsan és egyszerűen lehet korrigálni”. Hogy hogyan, azt már megírta az EU-Bizottság elnökének, akivel a jövő héten találkozni is akar. Ez engedést jelent?
Orbán fellépéséből kiviláglott a taktika, amelyet korábban egy interjúban már jelzett: meghajol „a hatalom, de nem az érvek előtt”. A miniszterelnök azt reméli, hogy így végül majd keresztülviheti a politikáját. Végső soron az EU-Bizottság által bírált egyetlen pont sem érinti az új magyar alkotmányt, „hanem csak néhány végrehajtási utasítást” – mondta.
A strasbourgi plénum előtt megértést kért, azzal érvelt, hogy nézeteltérések mindig előfordulnak ott, ahol nagy dolgok történnek. És nem hagyott kétséget afelől, hogy ilyen tervei vannak. „Ami az országomban történik, az az átalakulás és megújulás folyamata.”
Orbán maga adja meg magának a felszólalási jogot az Európai Parlamentben
A magyar miniszterelnök maga hívta meg magát az Európai Parlamentbe. Ez már önmagában is agyafúrt húzás a jobboldali konzervatív kormányfő részéről, hiszen a plénum előtti felszólalási jog egyébként az Európa Tanács mindenkori elnöke számára van fenntartva. Rajta kívül csak államfőket és vallási vezetőket hívnak meg. Beszélt ott Obama amerikai elnök, és a pápa.
Orbán olyan helyre merészkedett, ahol nem számíthatott sok megértésre. Guy Verhofstadt liberális frakcióvezető követelte, hogy Magyarországot ne csupán egyes törvények miatt róják meg, hanem vizsgálják meg, hogy a kormány intézkedései összhangban állnak-e az európai szerződésekben garantált szabadságjogokkal.
Ezek eddig még soha nem alkalmazott eljárást irányoznak elő, amelyet külön az európai alapértékek súlyos megsértésének esetére hoztak létre, és amely elvezethet akár odáig is, hogy az EU Tanácsában felfüggesztik egy ország szavazati jogát. És a tisztelt ház mégis hízelgőnek érzi, hogy eljött hozzá Orbán Viktor.
Az európai szervezetek befolyásért és főleg figyelemért vívott harcában a vendég felértékeli a parlamentet. Martin Schulz elnök azt mondta: „nagyon köszöni” Orbán Viktornak, hogy szót kért. Az EP most majd meghívja Magyarországról a civil társadalom képviselőit is, hogy teljesebb képet tudjon alkotni.
Panaszlevél Magyarország igazságügyminiszterének
Az EU-Bizottság bírálata sem hagy alább. Orbán ugyan a José Manuel Barrosónak írt levelében biztosította a bizottság elnököt, hogy együtt akar működni az EU-val. De Neelie Kroes, a médiáért felelős biztos levelet küldött Magyarország igazságügyi miniszterének.
Kroes ebben megismételte a magyar médiatörvényekkel kapcsolatos bírálatát. „A médiaszabadság és -sokszínűség tiszteletben tartásában nem csupán az uniós és nemzeti jog technikailag helyes alkalmazásáról van szó, hanem e jogok gyakorlati alkalmazásáról és támogatásáról is” – áll a levélben.
Amely szerint a bizottság továbbra is figyelemmel fogja kísérni a helyzetet. Arról van szó, hogy nem újították meg a kormánnyal szemben kritikus Klubrádió frekvenciáját. Az előző napi intézkedésektől eltérően a levél egyelőre nem von maga után jogi lépéseket.
A Bizottság kedden eljárást indított Magyarország ellen, mert úgy ítélte meg, hogy három törvény nem egyeztethető össze az uniós joggal. Ezek a magyar kormány jegybank feletti ellenőrzési felhatalmazását, valamint az igazságügy és az adatvédelmi hatóság függetlenségének gyengítését érintik.
Az Orbán-kormány leszállította a bírák nyugdíjkorhatárát, amit az új kinevezésekkel az igazságszolgáltatás befolyásolására tett kísérletként értékelnek. Amennyiben Magyarország egy hónapon belül nem ad kielégítő választ Brüsszel kérdéseire, az országnak az Európai Bíróság előtti eljárásra és jelentős pénzbüntetésekre kell számítania.
A jegybank elnökének budapesti fellépése nem volt alkalmas az aggodalmak eloszlatására: a kormányfő további függetlenséget ígért a banknak – mondta Simor András bankelnök –, és ő „csak elhiheti, amit a miniszterelnök mond”.
Magyarországot a pénzügyi összeomlás fenyegeti
A Magyarország és az EU közötti konfrontáció jelenleg megakadályozza, hogy a szorult helyzetben lévő ország megkapja az égetően szükséges pénzügyi segélyt. Orbán az Európai Parlament előtti beszédében azzal érvelt, hogy a feszültségeket a kormányának az államháztartás szanálására tett erőfeszítései okozzák, s azt mondta, e téren már sokat elért hivatali ideje 18 hónapja alatt.
„Még mindig hatalmas gazdasági nehézségeink vannak, de mindent megteszünk, hogy leszorítsuk az adósságot” – mondta. Magyarország ez év közepén a pénzügyi összeomlás előtt áll, ha nem jönnek új hitelek.
Ezt Orbán szeretné elkerülni, és persze az EU is. Az ország gazdasága túlságosan szorosan összefonódott az eurótag Ausztriával és bankjaival ahhoz, hogy egy magyar csőd ott ne okozzon súlyos problémákat. A külföldi bankok legutóbb munkahelyeket építettek le Magyarországon.
Sok banknak, mint például az osztrák Erste Csoportnak és Raiffeisennek a forint drámai árfolyamvesztesége miatt leírásokat kellett elkönyvelni, a BayernLB magyarországi leánya miatt lett veszteséges 2011-ben.
A bajok egy részéért a menedzserek a kormányt teszik felelőssé. Egy törvény ugyanis arra kényszeríti őket, hogy csekély váltóárfolyamon engedjék kiváltani a deviza alapú hiteleket.
Támogatás a nemzeti konzervatív európai pártoktól
És Európának van egy másik gondja is: aggódik, hogy Magyarországon még megerősödhetnek a szélsőséges tendenciák. Például az Ipsos közvélemény-kutató intézet aktuális felmérése szerint nő az Európa-ellenes, ellenzéki Jobbik párt népszerűsége. „Az EU-nak világosnak kell lennie a lényeget illetően, de körültekintőnek kell lennie a kommunikációban… A vitának nem Magyarország ellen, hanem Magyarországért kell folyni” – mondta a plénum előtt Barroso.
Retorikailag Orbán segítségére sietett a lengyel nemzeti konzervatív ellenzék. Brüsszel ne avatkozzon idegen belügyekbe – mondta Jaroslaw Kaczynski, az ellenzék vezetője. Felszólította pártja, a PiS Európai Parlamentben helyet foglaló képviselőit, hogy lépjenek fel „Magyarország szuverenitásának korlátozása ellen”. Ezt bizonyára óvatosságból tartotta fontosnak. Kaczynski ugyanis 2011-ben bejelentette, hogy választási győzelme esetén egy „második Magyarországot" tekint majd céljának.
***
Ugyancsak a Die Weltben jelent meg Thomas Schmid kommentárja: Kis Nagy Orbán
Újabb bizonyítéka volt ez annak, hogy ő az intézményekkel való erőteljes bánásmódra hajlik. Orbán Viktor maga hívta meg magát az Európai Parlamentbe szónokként. Ebben tetten érhető a magát szívesen nagy embernek mutató magyar miniszterelnök közismert tolakodása. Ennek ellenére nem szükséges ebben a magabiztosságban a magyar fenn az ernyő, nincsen kas kiterjesztését látni. Az ellenmondást nem tűrő gesztus visszája ugyanis a kishitűség. Orbán jött, mert jönnie kellett, mert látta, hogy Nyugatról méltánytalanság fenyegeti a kormányát. Orbánnak, aki önmagát a megsértett magyar lélek megbosszulójának látja, muszáj volt igazolnia önmagát. Sorompóba kellett lépnie.
Az EU-Bizottság három eljárást indított Magyarország ellen az uniós jog feltételezett megsértése miatt. Eltérően az EU 12 évvel ezelőtt az osztrák Schüssel–Haider-kormány gyors kipellengérezésére tett kísérletétől, a jogsértést ezúttal alaposan megfontolták. Az Európai Unió sokáig hagyta, hogy Orbán azt csináljon, amit akar, és minden kétely ellenére azt feltételezte Orbán kormányáról – tévesen –, hogy majdcsak tartja magát az uniós jog kánonjához. Most azonban minimum három pontban – a központi bank, az igazságszolgáltatás és az adatvédelmi hatóság függetlenségének kérdésében – túlsúlyba kerültek a kételyek A bizottságnak a tettek mezejére kellett lépni. Ezzel bizonyítja, hogy az EU nem csak papíron értékközösség, és nem szabad a szabálykövetés bizonyos minimuma alá menni. Létezik az a bizonyos európai jogi tér.
Nagyon jó, hogy az EU-Bizottság előrenyomulása nem ideológiától vezérelt, elsietett lövés, hanem bizonyos értelemben az ultima ratio. Mert az is a szövetségi, és pláne egységes államot nem alkotó EU szabályaihoz tartozik, hogy tűrni kell a nemzetállami sajátosságokat, sőt, a különutakat is. Az EU jogi teret biztosít, és nem pedagógiai rendezvény. Tolerálnia kell, ha egy állam egy másiknál hangsúlyosabban hivatkozik eredetére, a nemzetre és a hagyományra. De a dolog komolyra fordul, ha károsodik a jogi közvagyon, amelynek – különös tekintettel a szenvedésekkel teli előtörténetre – engedmények nélkül kötelezőnek kell lennie.
Orbán néhány pontban engedett. Kettős szerepet játszik: Otthon ő a nagy Zampano*, akinek senki emberfia nem mondhat semmit, külföldön pedig rugalmas, és jelentéktelen technikai apróságoknak tünteti fel azt, amit Budapesten forradalomnak nevez. Hogy ez a játék bejön-e, az éppúgy függ az Európai Uniótól, mint a magyaroktól, akinek a körében lassan terjed a kijózanodás. Mert megtanulják: It’s the economy, stupid [a gazdaságról van szó, te buta].
__________________________
* Zampano, avagy „a nagy Zampano” Fellini Az országút (La Strada) című 1954-es filmjének egyik figurája, akinek neve erősen negatív tartalmú fogalommá vált a német nyelvben: hencegő, nagyhangú, magát megjátszó alak, aki nagy feltűnéssel akarja lenyűgözni környezetét. Csodálkozó embertársaival azt próbálja elhitetni, hogy még a lehetetlent is lehetővé tudja tenni. (Wikipedia)
Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!
