rss      tw      fb
Keres

The Washington Post: Magyarország belefárad az Európai Unióba




Michael Birnbaum írása. A cikkhez mellékelt fotógaléria is ezen a linken látható.

A magyarok az Európai Unióhoz való csatlakozást nyolc évvel ezelőtt az őket Ausztriától elválasztó szögesdrótkerítés elvágásával ünnepelték, felszámolva a vasfüggöny utolsó maradványát. A pénzügyi válság évei után azonban itt, Európa szívében sokan megkérdőjelezik nyugati kötődéseiket.

Amint az uniós tagság egyre inkább a költekezés visszafogása melletti szigorú elkötelezettséggé válik, miközben megnyitja a határokat a gazdasági verseny előtt, sok országban megnőtt az EU-ellenes politikusok népszerűsége: ők azoknak a választóknak a félelmeiből kovácsolnak tőkét, akik a jövőbe vetett remény halványulásától tartanak. Orbán Viktor magyar miniszterelnök a falka élvonalában van, és olyan választójogi és gazdasági változtatásokat vezet be, amelyek bírálói szerint messze kívül esnek az európai normákon, de amelyek szerinte országa érdekeit állítják az első helyre.

Várhatóan további országok is hamarosan követik Magyarországot azon az úton, amely mindeddig többnyire a szorosabb gazdasági integráció felé vezető, egyirányú ösvény volt. A csőd szélén álló Görögországot kirúghatják az euróövezetből, de még az unióból is, ha nem tud kellő haladást felmutatni a problémái leküzdésében. Még az uniót egészében támogató politikusok is megkérdőjelezik annak a fiskális paktumnak a bölcsességét, amelyről hétfőn állapodtak meg, amely az eurót használó 17 országot a takarékosságra tett ünnepélyes ígéretben köti össze, és amely lassan bevon nyolc újabb országot is, köztük Magyarországot, ha majd csatlakoznak az euróövezethez.

„A fiskális paktum a költségvetési fegyelmet a panacea (csodagyógyszer) státusába emeli, amely az adósságválsággal kapcsolatos mindenféle betegségből kigyógyít. Önmagában, és sok tagállamban a takarékossági intézkedésekkel együtt sem fogja meghozni a várva várt gazdasági növekedést és a munkahelyeket” – mondta Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke, a német szocialista párt képviselője európai vezetők előtt mondott beszédében hétfőn.

Orbán az uniós csatlakozás után beömlött pénzáradatot hibáztatja országa későbbi problémáiért, és ez általános panasz a többi problémákkal küzdő országban is, különösen Görögországban, amely a bőség évei után fájdalmas felismeréssel került szembe. Az EU-nak és az IMF-nek kevés felmutatni valója maradt a kisegítő eurómilliárdok és az országok gazdaságának átstrukturálását célzó takarékossági intézkedések két éve után.

Orbánnak azonban szabadabb a keze, mint görög kollégáinak, mert Magyarország megőrizte a saját valutáját. Az utóbbi hónapokban olyan törvényeket fogadott el, amelyek korlátoznák a központi bank függetlenségét, azért, hogy az alávesse magát Orbán politikai céljainak. Elbocsátott több mint száz, nagy gyakorlattal rendelkező bírót, és átalakította az adatvédelmi hatóságot is, hogy ellenőrzése alá vonja. Mindhárom akció arra indította az EU-t, hogy januárban eljárásokat indítson Magyarország ellen azzal az indoklással, hogy a változtatások ellentmondanak az uniós szerződéseknek.

A tízmilliós országot január eleje óta tiltakozások osztják meg, amelyek feltárták a szakadékot azok között a magyarok között, akik az EU-ban látják az egyetlen lehetőséget, hogy megelőzzék országuk lecsúszását a tekintélyelvűségbe, és azok között, akik úgy látják, az EU a bajaik okozója.

„Biroldamat építve”

Az Európai Unió „birodalmat épített”, egyre nagyobb követeléseket támasztva az egyes országokkal szemben – mondta Filip György, aki jobb napokat látott taxiját vezeti Budapest platánok szegélyezte utcáin, ezzel egészítve ki havi 300 eurónak megfelelő nyugdíját. A taxi oldalán egy térkép Magyarország I. világháború előtti határait ábrázolja: akkor az ország a mainál háromszor nagyobb volt, és felölelte Közép-Európa jelentős részét.

Filip elmondta, hogy egy harisnyagyárat vezetett, ám öt évvel ezelőtt be kellett zárni, és emiatt  az európai szabadkereskedelmi szabályokat okolja, amelyek tömegtermelésben előállított, olcsóbb harisnyákat hoztak külföldről.

A magyar vezetők „félrevezették az egész népet” a prosperitás ígéretével, amikor az ország az előző, szocialista kormány idején az uniós csatlakozásról szavazott – mondta Filip. Orbán, aki sokáig óvatos volt az uniós tagsággal kapcsolatban, ezeket az érzéseket előnyére fordította.

Az EU-val és az IMF-fel viaskodva Orbán kétharmados parlamenti többségét arra használta fel, hogy olyan törvényeket vezessen be, amelyek megszüntetik vagy gyengítik ellenfelei erejét számos területen, a bírósági rendszertől a jegybankon át a helyi iskolákig. A Klubrádió elnevezésű ismert rádióadó valószínűleg eltűnik az éterből, miután a hatóságok egy másik rádiónak adták oda a frekvenciáját.

Orbán és hívei azt mondják, az intézkedések célja az utolsó kommunista maradványok elsöprése, az ellenzék ezzel szemben azt hozza fel, hogy egyszerűen arról van szó, hogy meg akarja teremteni pártja, a Fidesz híveinek erős hálózatát.

„Láthatja, hogy néz ki a többség zsarnoksága. A hatalmukat építik, nem az emberek akaratára, hanem adminisztratív eszközökre alapozva” – mondja Mesterházy Attila, a szocialista párt elnöke.

Orbán az elmúlt hónapokban kénytelen volt valamennyire visszatáncolni Európa-szkeptikus retorikájától, miután országa pénzügyeinek feljavítására IMF-hitelt akar kapni, így azt mondta, változtat a jegybankkal kapcsolatos politikán. Hétfőn elfogadta az EU takarékossági paktumát, amelyet Magyarország decemberben habozott aláírni. Ám a szerződés nem lesz gyakorlati hatással Magyarországra, hacsak nem csatlakozik az euróövezethez, ami politikusok szerint 2020 előtt nem várható.

Orbán békülékeny lépései ellenére továbbra is óva inti a magyarokat az európai követelések előtti kapitulációtól, és a befektetések alternatív forrásaként Kínának és Szaúd-Arábiának udvarol, arra bíztatva őket, hogy rendezkedjenek be Budapest impozáns fin de siècle épületeiben.

És úgy tűnik, kitart pénzügyi politikája mellett, amely bírálói és a kormányhivatalnokok egybehangzó véleménye szerint nem gazdasági tankönyvekből való stratégia. Egyes intézkedések, mint például az áfa megemelése 27 százalékra, a világ egyik legmagasabb áfaszintjére, a bevételek növelését szolgálják. Mások, mint például az egykulcsos adó bevezetése, végső soron a leggazdagabbak adóinak csökkentését jelentették. Míg mások, mint például a magánnyugdíjpénztárak államosítása a kormány pénzügyi problémáinak enyhítésére egyszerűen csak nem konvencionálisak voltak.

Sok közgazdász a gyorstüzelő változtatásokat okolja azért, hogy tovább súlyosbodott a nehéz helyzet, amelyet Orbán örökölt, amikor átvette a hatalmat a szocialistáktól.

„A kormány gazdaságpolitikája egyszerűen kudarcot vallott. Rövidlátó volt”, és azon a várakozáson alapult, hogy Európa gazdasága javulni, és nem romlani fog – mondta Török Zoltán, az Raiffeisen Bank közgazdásza.

„Ez aztán az átstrukturálás”

A közgazdászok Magyarország minden vajúdása ellenére megjegyzik, hogy néhány alapvető adat továbbra is tűrhető. Az ország adóssága a GDP 83 százalékát teszi ki, ami közel van Európa átlagához, és az IMF szerény gazdasági növekedés jelez előre az idei és a jövő évre.

Mégis, itt sokan úgy látják, nem valószínű, hogy akár az Európai Unió, akár Orbán kisegítené Magyarországot a bajaiból.

„Nem látom a fényt az alagút végén. Otthon már nincs internetem. A munkahelyemre már nem autóval járok. Ez aztán az átstrukturálás!” – mondja Kovács Orsolya 35 éves könyvelő, aki pénztárcájáról szólva pénzügyi nyelvet használ.

Kovács 2007-ben ingatlanba fektetett be, svájci frankban vett fel a jelzáloghitelt, amely megdrágult, amikor a svájci frank árfolyama tavaly az egekbe emelkedett. Amikor nyáron végre sikerült eladnia egy lakást, a frankárfolyam csúcsához közeli időpontban, „mindössze 20 ezer forintot” kapott vissza a banktól azt követően, hogy évekig fizette hitele törlesztőrészleteit.

Noha Orbán pártjának támogatása csökkent, továbbra is a legnépszerűbb az országban, az antiszemita, továbbá EU-ellenes Jobbik támogatása pedig a felmérések szerint nőtt.

„Ki akarjuk egyensúlyozni ezt a Nyugatba vetett egyoldalú bizalmat úgy, hogy nyitni akarunk keleti partnereink felé” – mondta Novák Előd, a Jobbik elnökhelyettese, aki januárban egy nagygyűlésen elégette az EU kék-sárga, csillagos lobogóját.

Kovács Zoltán, a kormány egyik szóvivője kis szünetet tartott, amikor nemrég megkérdezték, hogy az EU jó-e Magyarországnak.

A pillanatnyi hallgatás után azt mondta: „Mindent egybevetve igen. Erről folyamatos vita van. De ez nemcsak magyarországi vita, hiszen pillanatnyilag minden európai országban zajlik. … Sok kérdés vár válaszra azzal kapcsolatban, milyen irányba tart Európa.”



Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!