Bolgár György interjúi a Galamusban - 2012. február 2.

• Nyomtatás

Részletek

2012. február 04. szombat, 03:27

Megbeszéljük

Bolgár György kérdései 2012. február másodikai műsorban

Mai műsorunkban megbeszéljük, hogy mi lesz a Klubrádióval, miután a bíróság elhalasztotta a hétfőre kitűzött tárgyalását a 95,3-as frekvencia ügyében. Úgyhogy minden jel szerint folytatni fogjuk tovább az eddigihez hasonló ideiglenes frekvencia engedéllyel. Hadd szóljunk.

Másik, de nem csak a Klubrádió hallgatóit érintő témánk, hogy vékonyabb lett a februári fizetési boríték, és megint elsősorban a kiskeresetűek jártak rosszul. Vajon mikor szisszen fel a társadalom?

Mit szólnak ezzel kapcsolatban is ahhoz, hogy a Medián legfrissebb közvéleménykutatása szerint január végén kissé nőtt Orbán Viktor népszerűsége. Valószínűleg az Európai Unióval szembeni szónoki fellépése nyomán. Ennyi elég az emberek egy részének támogatásához? Schmitt Pál népszerűsége viszont jelentősen csökkent. A plágiumügy ezek szerint lassan beszivárog a tudatunkba? Mellesleg a Medián szerint Gyurcsány Ferenc új pártja bejutna a parlamentbe. Mellesleg?

És végül mi a véleményük arról, hogy a rendőrség tegnap nem tudta megakadályozni az új színházi tiltakozó tüntetés szélsőjobboldali megzavarását. Pedig a szélsőségesek csak néhány tucatnyian voltak. Mi történik, ha legközelebb nagyobb tömegek gyűlnek össze?

Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!

Újabb kéthónapos ideiglenes frekvenciaendegély
Arató András, a Klubrádió vezérigazgatója

Bolgár György: - Ha valaki az interneten próbál érdeklődni mostanában, nemcsak hallgat minket, akkor valami olyat is láthat, ami meglepheti. Az egyik cím például a hír24-en, hogy tovább is szólhat a Klubrádió. Mintha megkaptunk volna valamit, amire nagyon számítottunk. De azért ez a dolog nem ilyen egyszerű. Történt valami, elhalasztották azt a bírósági tárgyalást, amelytől sok minden függ a 95,3-as frekvenciával kapcsolatban. Ez lett volna jövő hétfőn. De mi történt és miért?

Arató András: - Sejtettem, hogy ez lesz a téma, miközben én nagyon szeretnék veled meg a hallgatókkal is egy csomó egyéb dologról beszélgetni, és immár két éve van egy jogellenes csúszás abban, hogy a mi frekvenciánk, a mi helyzetünk stabil legyen ebben az országban. Tehát mégiscsak rá kell térni erre a kérdésre. Nem feltétlenül hibás a megközelítés, amit felolvastál, mert azáltal, hogy ez a hétfőre kiírt tárgyalás elnapolódott, elhárult minden olyan akadály, ami a mi újabb kéthavi ideiglenes szerződéskötésünk előtt állt volna. Tehát ebben az értelemben van megalapozottsága.

- Az ideiglenes szerződéskötés arra vonatkozik, hogy a frekvencia-engedélyt hosszabbítják meg – eddig is így volt – két-két hónapra.

- Igen, lényegében erről van szó. Egész addig, amíg úgy gondoltuk, hogy hétfőn lesz egy tárgyalás, ami egy egyfokú bíráskodás, és a 95,3-as frekvencia ügyében zajlott volna, ez olyan értelemben határnap lett volna, hogy annak az ítéletnek a függvényében vagy megnyílt volna a lehetőség a médiatanács számára ezzel az Autórádió Kft. nevű céggel szerződést kötni, vagy nem nyílt volna meg. De miután erre az elnapolásra sor került – egyébként nagyon megértem a bíróságnak ezt az érdekes mérlegelését –, ezért nem lesz ilyen típusú hétfői döntés. Elképzelhető, hogy még másfél hónapig nem lesz ebben a kérdésben döntés. Tehát ebben az értelemben megnyílt a lehetőség az ideiglenes frekvencia-engedély kiadására.

- Ami kedden 24 órakor járt volna le. Néhány munkatársunk már kétségbeesetten el is búcsúzott a hallgatóktól.

- Ez hiba volt tőlük több tekintetben is, de mi egy ilyen rádió vagyunk, ahol bárki bármivel kapcsolatban elmondhatja a véleményét, lehet, hogy ők úgy érezték, hogy ez a tényhelyzet. Bár sokszor megkíséreltem itt is meg másutt is elmondani, hogy valójában hol tart és mi ez a folyamat. De hát a maga egyszerűségében is elég komplikált. Akkor most nézzük meg, hogy mi nem történik hétfőn és miért.

- Így van. Hogy miért kényszerült erre a bíróság, hogy a törvényben meghatározott határidőt ne tartsa be és ne döntsön a frekvencia ügyében.

- A bíróság motivációját onnan lehet megközelíteni, hogy van egy olyan jogszabályi pont, ami arról szól, hogy egy tárgyalás megtartásához ésszerű időpontokat kell meghatározni. Ez részben polgári peres ügyekben azt írja le, hogy nem lehet évekig húzni ügyeket, másfelől pedig meg kell adni a felkészülés lehetőségét a feleknek, a bírónak is meg a másik oldali, másik érdeket képviselő félnek is.

- Mármint arra kell a felkészülési időt megadni, hogy a médiatanács módosította vagy kiegészítette eredeti frekvenciadöntési határozatát, amit még decemberben hozott meg.

- Nem csak erre. Ebben az esetben részben erre, részben arra, hogy nemcsak tegnap módosította a korábbi határozatát – majd mindjárt elmondom, hogy mi a lényege ennek a módosításnak –, hanem tegnap vagy ma nyújtotta be azt a 18 oldalas véleményezést, ami a mi keresetünknek úgymond az ellenanyaga a bírósági tárgyalás során. Ezt elemezni kell, fel kell készülni a bírónak is, nekünk is. És ma már csütörtök van, ehhez képest hétfőig akkor is nagyon kevés a rendelkezésre álló idő, ha a szombatot és a vasárnapot is munkanapnak tekintem. De nézzük akkor sorjában. Tegnap a médiatanács az ülésén módosította egy aspektusból a december 20-i 95,3-as frekvenciapályázatról szóló határozatát. Ez a rész, amit most módosított, azzal függ össze, hogy mi az indoklása annak, hogy a pályázatban résztvevők pont annyi szubjektív pontot kaptak, amennyit. Gondolom a hallgatók ismerik.

- Ez a szubjektív nem egy általad használt jelző, hanem a pályázati kiírási tervben szerepel, hogy szubjektív megítélés kérdése, aminek alapján ők adnak pontokat.

- Igen, most egy terminus technikussá emelkedett ez a dolog. Sokszor beszéltünk róla, de nem árt megismételni. Az összesen hetvenként pont elérhető halmazból tizenkét pont tartozik ebbe a kategóriába. Más szóval ez az a pontmennyiség, amit a szakmai minőségi tartalomra adhatott a médiatanács. Ennek a maximuma tizenkettő, ebből mi tizenkettőt értünk el és kilencet ért el az eddig nyertesnek látszó Autórádió Kft. A módosítás nem változtatta meg az adott pontokat, csak felismerte a médiatanács, hogy jogsértő az, hogy nincs részletesen indokolva, és ennek a jogsértő jellegnek akarta most az elejét venni. Ezért kifejtette – talán nem érdemes most ennek a részleteibe belemenni –, hogy a tizenkettő meg a kilenc meg a négy ebből a szubjektívből kinek miért annyi.

- De hogyhogy az eredeti határozat indoklásában ez nem szerepelt? Pedig ez érdekes, vagy elvárható lett volna.

- A mi megítélésünk szerint több jogsérelem is van az eredeti határozatban. Úgy látszik, a médiatanács az ezzel kapcsolatos kereseti kérelmünket tartotta olyan fontosnak, hogy módosítsa a korábbi határozatát. Mert csak ebben a tekintetben módosította.

- Mellesleg a pályázó is módosíthat így utólag bármiben?

- Nem. Egyébként a médiatanács, a hatóság sem módosíthat, csak akkor, ha megállapítja, hogy a saját határozata jogot, törvényt sértett. Most ki is jelenti ebben a módosításban, hogy jogsértés történt az ő részéről, mert neki azt részletesen indokolnia kellett volna. És ezt most megtette. Határozottan nem javaslom, hogy belemenjünk a részletekbe, így rádióműsorként.

- Nem, ez a kérdés majd a bíróságra tartozik.

- Így van. Na most, hogy miért tizenöt meg harminc nap az, ami matematikailag a következő tárgyalási időpont végső idejeként felmerül? Azért, mert most egy határozat született, a határozatot pedig keresettel meg lehet támadni. Ennek a jogszabályban rögzített határideje tizenöt nap, tehát tizenöt napon belül meg lehet támadni. Nekünk meg kell támadni, hiszen mi…

-… Mi már az eredetit is megtámadtuk és ezt a módosítottat is.

- A dolog tartalmából adódóan ez magától értetődő. Tehát mi ezt meg fogjuk támadni, és a kereset benyújtásának a határidejétől számított harminc napon belül kell a bíróságnak határozatot hoznia. A mostani bírósági végzésnek talán fontos eleme az, hogy előírja a médiatanácsnak, hogy ha van kereset benyújtva, akkor 24 órán belül azt továbbítania kell a bíróságnak. A hallgatóknak el kell mondani, hogy hatósághoz kell benyújtani a keresetet és a hatóság továbbítja a bírósághoz.

- Szóval, ha a hatóság hoz egy határozatot frekvenciaügyben, és mi azt kifogásoljuk, akkor nem a bírósághoz fordulunk közvetlenül, hanem vissza a hatósághoz.

- Igen. De ő ebben az értelemben csak postás, tehát neki kötelessége előterjeszteni, ha nincs formai akadálya a dolognak. Nyilván ez egy perbeli helyzeti előny, hogy ő jut legelőször azokhoz a gondolatokhoz, amit a peres fél megfogalmazott.

- És köteles azonnal továbbítani a bíróságnak?

- Ez az, ami ebben a végzésben új elem, hogy 24 órán belül ebben az esetben köteles, mert egyébként nincs határideje. Az történt a mi eredeti keresetünkkel, az eredeti határozattal összefüggésben is, hogy mi ezt benyújtottuk, ha jól emlékszem január 5-én, ugye attól kezdve elkezdett ketyegni ez a harminc nap, és a NMHH csak január 26-án juttatta el a bírósághoz.

- Három héttel később.

- Így van. Az lenne egyébként az ésszerű, ha a jogalanynak – aki mi vagyunk ebben az esetben – tizenöt napja van a kereset benyújtásra, akkor a másik félnek, a hatóságnak is tizenöt napja legyen, de nem a továbbításra, hanem a saját véleményének a megfogalmazására és annak a benyújtására. Ez igazságos lenne egyébként a bíróság számára, amely azért nincs elegáns helyzetben, ha az utolsó pillanatban kapja meg az anyagokat. Ha neki is pont tizenöt nap jutna, az abszolút igazságos lenne.

- A helyzet tehát az, hogy elvileg további negyvenöt napig nem lesz döntés, kérdés majd, hogy a bíróság persze mikor fog tárgyalást tartani. Elvileg van maximum negyvenöt napja, hogy eldöntse, hogy a mi kifogásunk jogos-e, méltányolható-e vagy sem. Addig mi lesz?

- Számunkra elég egyértelmű, hogy most a közérdek is ahhoz fűződik meg az ésszerűség is, hogy a következő két hónapra ideiglenes frekvenciaengedélyről szóló szerződést kössön velünk a Médiatanács.

- Benyújtottunk mi erre kérvényt?

- Természetesen, január elején benyújtottuk, ahogy azt most már egy éve tesszük, mindig időben, bő egy hónappal a határidő előtt benyújtjuk ezeket. De hozzá kell tennem, hogy minden érdek arra mutat, hogy ezt az ideiglenes frekvenciaengedélyt kiadja a médiatanács. Hiszen másnak nem adhatja oda, ő most tiltásban van a tekintetben, hogy szerződést írjon alá az általa győztesnek tartott versenyzővel. Vagyis, ha netán valamiért ez fennakadna, akkor van egy nemzeti vagyonelem, amit lenne, aki használna, és lennének nagyon sokan, akik fogyasztanák ezt a használatot, vagyis hallgató. Tehát mondhatni, hogy súlyos közérdeket sértene, ha ez parlagon maradna ebben az időszakban. Ezzel kifejeztem, hogy megerősítettem a szándékunkat, hogy akarjuk ideiglenesen is használni ezt a frekvenciát. Vagyis elvileg nem elképzelhető más, mint hogy a mi adásunk a jövő héten is menjen tovább ezen a frekvencián. Az pedig, ha közben esetleg gyorsabban születik bírósági ítélet, és netán elveszítjük a frekvenciát, és mégis ez az Autórádió világcég fog itt sugározni, az sem probléma a médiatanács szempontjából, mert ha ő aláírhat és aláír szerződést másik műsorszolgáltatóval, akkor automatikusan megszűnik az ideiglenes frekvenciaengedély, akkor is, ha a két hónapot nem tölti ki.

- De addig nem írhat alá szerződést az eddig kihozott nyertessel, amíg a bíróság jogerős végzése el nem dönti, hogy kié ez a bizonyos frekvencia.

- Így van. De a bíróság döntése azonnal jogerős, mert a sajátos médiatörvény szerint ez egy egyfokú bíráskodás. Ez csak egy zárójeles megjegyzés volt, mert most a témánk nem a médiatörvény. Ugyanaz a helyzet marad fenn az Autórádió összefüggésében, mint ami eddig volt, hiszen december 22-e óta, amikor kihirdették a pályázati eredményt, a mi keresetünk miatt vált tilalmassá a szerződés aláírása, és ez az időszak ugyanúgy tulajdonképpen csak meghosszabbodott. Mert ugye harminc nap lett volna a bíróság határideje, de jogosan ezek között a körülmények között a Ptk. vonatkozó jogszabályi elemét tartotta fontosnak, vagyis az ésszerű időtartam biztosítását.

- Vagyis összegezve mindenki, a rádió munkatársai és főleg hallgatói is arra készüljenek, hogy folytatjuk.

- Igen, arra készüljenek, hogy van, aki örömmel, van aki kényszeredetten, de hallgathatja a Klubrádiót.

Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!

Megdönthetik-e a demokráciát nem demokratikus politikai alakulatok?
Takács Albert, volt igazságügyminiszter

Bolgár György: - Arról szeretném kérdezni Önt, hogyan védheti meg magát egy parlamentáris demokrácia, nota bene a miénk? Néhány nappal ezelőtt volt a Jobbiknak egy nagy rendezvénye, gyűlése, ahol Vona Gábor pártelnök többek között azt mondta – először röviden idézem, aztán bővebben is –, mindenesetre az jelent meg, hogy nem vagyunk demokraták. És ettől az ember kicsit összerázkódik vagy összerezzen, hogy egy párt ezek szerint nyíltan vállalja azt, hogy nem demokrata, márpedig mi demokráciában élünk, ez van az Alkotmányban is, régiben és újban egyaránt. Mi történik akkor, ha egy párt nyíltan azt mondja, hogy én nem vagyok ilyen. De azért, hogy a korrektséget ne mellőzzük, elmondom, hogy szó szerint hogy mondta Vona Gábor, és próbáljunk valamiféle beszélgetést kezdeni arról, hogy ennek lehetnek-e bármilyen szempontból – akár nálunk, akár másutt – egy demokráciában jogi következményei. Tehát azt mondta szó szerint: „nem vagyunk kommunisták, mert a mi szellemi centrumunkban nem az osztályhatalom áll. Nem vagyunk fasiszták, mert a mi szellemi centrumunkban nem az államhatalom áll – bár szerintem nem ez a fasizmus mércéje vagy jellemzője, de mindegy, ez zárójeles megjegyzés volt. És nem vagyunk nemzeti szocialisták, mert a mi centrumunkban nem a faji hatalom áll. De nem vagyunk demokraták sem – és akkor itt tett egy kis kitételt –, abban az értelemben, amit ez mára jelent, mert a mi szellemi centrumunkban nem a pénz és a haszon áll. Rosszul értelmezi a demokráciát természetesen, de vajon egy olyan kijelentésnek, hogy nem vagyunk demokraták, lehet-e bármilyen következménye, vagy hagyjuk ezt a politikai kifejezés téma- és gondolatkörében.

Takács Albert: - Természetesen annak, hogy valaki a demokráciát elfogadja vagy tagadja, milyen eszközökkel fogadja el és milyen eszközökkel tagadja, van jelentősége. Hiszen a január elsejétől hatályos Alaptörvény és az ehhez kapcsolódó jogalkotás is a társadalmi szervezetek, politikai mozgalmak működésének értéktartalmát elég világosan meghatározza. Tehát olyanfajta mozgalom, olyanfajta politikai szerveződés, amely a demokratikus jogi alaprendet tagadja és azzal tevőlegesen is szemben áll, az nyilván nem megengedhető. Hogy most ennek milyen következményei és milyen társadalmi beágyazottsága van, az meglehetősen messzire visz. És engedje meg, hogy – a kérdés konkrétumait természetesen nem mellőzve – egy régi anekdotára térjek vissza. Amikor az Amerikai Egyesült Államok létrejött és az alkotmányozó konvent feloszlott, megkérdezték Franklint, hogy milyen lesz Amerika államformája. Azt mondta, hogy demokrácia, ha meg tudják védeni, itt a népre gondolván. Tehát ez nyilván nem egy párt vagy nem néhány ember dolga, hanem ez a szónak a valódi értelmében közügy. Nem egyszerűen jogi ismérvek szerint megoldható, hanem – és ezt szomorúan kell, hogy megállapítsam – ez egyre inkább társadalmi probléma. És némi pesszimizmussal látom, hogy bizony, a demokráciában csalódott, demokráciától elforduló emberek köre mintha növekedni látszana Magyarországon.

- Márpedig lassan abba a helyzetbe kerülünk, hogy az itteni demokráciát is az itteni demokratáknak kell megvédeniük, még ha megpróbálnak is segíteni nekik, nekünk az európai demokraták, de végül is egy társadalom dolga ez.

- Ez nem kérdés számomra, nyilvánvalóan vannak minták, vannak referenciák, vannak egyezmények, vannak fórumok. De azért az alkotmányosság még mindig nemzetállami keretekhez kötődik, remélem ezt mindenki jól érti. Ez egy olyan dolog, amire megoldást sehol másutt, mint a saját sorainkban fogunk találni.

- Visszatérve mégis a kiindulóponthoz és mégis egy kicsit eltávolodva a Jobbik elnökének konkrét megfogalmazásától, mert végül is lehet így is vagy úgy is értelmezni, ő is érezte nyilván, hogy túl erős az, amit mond, és ezért mindjárt igyekezett szűkíteni a jelentését. De mi van akkor, ha egy egyébként a parlamentben képviselt párt, amelyik él a demokrácia eszközeivel, választásokon megméreti magát, népszerűséget szerez, sőt lehet, hogy egy pillanatban akár többséget is szerez, azt mondja, hogy én nem vagyok demokrata. Én nem fogadom el a parlamentáris polgári demokráciát, én más rendszert akarok bevezetni. Mit tud ez ellen tenni egy demokrácia? Azt mondja, hogy mindenki azt csinál, amit akar, mert szabad ország vagyunk, véleményszabadság van, szervezkedési szabadság van, pártalakítási szabadság van, úgyhogy akár ez is belefér?

- Ebből a szempontból a magyar jogi szabályozás még mindig nagyon sajátos. Egy diktatúrából, féldiktatúrából kikerült ország 1989-ben nyilvánvalóan minden olyan megoldást elvetett, ami a demokratikus jogok korlátozására alkalmas lehetne. Ezért nálunk a szabadságjogok szabályozása rendkívül absztrakt és nagyon általános. Ez az elmúlt évek során többször előtérbe került, hogy az az elv, amit a nyugati demokráciák úgynevezett harcos demokráciának neveznek – és hadd fordítom le ezt nagyon durvára, hogy nem egy birkanyájnak a demokráciájáról van szó, mert a demokratikus játékszabályokat megszegőkkel szemben azért valamilyen fellépési eszköz mégiscsak van, ezt jelentené a harcos demokrácia –, ez azért nálunk nagymértékben nem került be a köztudatba. Tehát a mi szabályaink e tekintetben nagyon nagyvonalúak és számos olyan elemet tartalmaznak, amely pontatlanságra is lehetőséget ad. De egy további probléma az, hogy a demokrácia fogalmán mit értünk, és azt hiszem, hogy egy minimumot azért mindenki számára világossá kell tenni, ez pedig a váltógazdálkodás lehetősége. Abban a pillanatban, amikor meg van akadályozva, hogy a többségből kisebbség, a kisebbségből többség legyen, akkor ez biztos, hogy nem felel meg a demokratikus minimumnak. Az, aki ezt az alapelvet, ezt a minimumot megkérdőjelezi, az nyilvánvalóan olyan tevékenységet folytat, ami az alkotmányosság keretei között – hívjuk azt alkotmánynak vagy alaptörvénynek – nem fér meg, és az ilyenfajta mozgalmakat a szerint is kell kezelni.

- Magyarán, ha valaki nyíltan kiáll a választók és a nyilvánosság elé azzal, hogy ha én győzök, akkor meg fogom szüntetni a jelenlegi demokratikus kereteket, másféle parlamenti vagy politikai rendszert fogok bevezetni, nem engedem, hogy mindenféle ilyen-olyan pártok szabadon tevékenykedjenek és akadályozzák a nemzet felemelkedését vagy hasonlókat mond, akkor abból következtethet-e a demokrácia és annak hatóságai arra, hogy ez az alakulat, ez a szervezet, ez a párt a demokrácia megdöntésére készül. És akkor van-e lehetősége arra, hogy egy ilyen szervezet működését megtiltsa?

- Ezt a gondolatmenetet abba az irányba vinném tovább, hogy itt nem csak egyszerűen a demokrácia megdöntéséről van szó vagy annak az átalakításáról – ami egy meglehetősen absztrakt fogalom, és azért az évszázadok, évtizedek és az elmúlt évek során demokrácián nagyon sok mindent értettek a politikában, a jogtudományban, a médiában –, hanem itt az alkotmányos rend alapjainak felforgatásáról van szó, és ez jogi problémává itt válik. Persze a dolog azért nagyon nehéz, mert egy szervezet alkotmányellenessége nem feltétlenül azonos a tagjainak alkotmányellenességével még akkor sem, ha ennek a szervezetnek a vezetőiről van szó.

- Tehát akármit mond mondjuk a szervezet vezetője, az még önmagában nem ok arra, hogy fel lehessen lépni a szervezet ellen. Ahhoz mondjuk tételesen, hosszantartóan és kimerítően bizonyítani kell, hogy magának a szervezetnek a tevékenysége szisztematikusan arra irányul, hogy a mostani alkotmányos rendet megdöntse?

- Azért a láncolat nem ilyen hosszú, ez nem évekig tartó kísérletezgetés és természetszerűen egy ember is mondhat olyat, ami hatásainál, beágyazottságánál fogva úgy értelmezhető, mint egy alkotmányellenes megnyilatkozás. Amelyből kiolvasható, hogy a hatalom erőszakos megdöntésére, kizárólagos gyakorlására vagy más alkotmányellenes célokra törekszik, de azért mégis azt mondanám, hogy ennek azért egy olyan kijelentésnek vagy egy olyan magatartásnak kell lenni, amiből programszerűen, okszerűen következik az, hogy az általa vezetett vagy az általa képviselt szervezet is ebbe a meghatározott alkotmányellenes irányba fog majd működni. Ennek túlságosan nagy gyakorlata nincs nemcsak nálunk, hanem a nyugati demokráciákban sem.

- Bizony. Még Németországban is mennyi ideje vacillálnak azon, hogy ez az újnáci NPD be legyen-e tiltva vagy sem. Pedig ott, Németországban van a legszörnyűbb példa arra, hogy a demokrácia lehetőségeit kihasználva hogy jutott egy szörnyű párt hatalomra és hogy jutott el a diktatúrához. A gyilkos diktatúrához.

- Így van. És ez az előbb említett harcos demokrácia-teória is éppen Németországból származik. Most ezt a részét a dolognak én úgy látom, hogy mindaddig különféle demokratikus beidegződések, magatartások, félve mondom, illúziók miatt azért az alkotmányos demokráciák úgy viselkednek, hogy addig, amíg a demokrata többség megítélése szerint egy kevésbé demokratikus vagy egyenesen antidemokratikus erő nem komoly fenyegetés, addig azért a jog eszközével nem szoktak fellépni. Ugyanis a dolog nagyon sterilen elintézhető, valami vagy jogszerű, vagy jogellenes, és ez nem függ semmilyen más tényezőtől sem. Nem attól függ, hogy a veszély kisebb vagy nagyobb, hanem a jogszerűség, a jogszerűtlenség önmagában van. De azért én mégis azt látom, hogy egy ilyesfajta taktikázás folyik, hogy amíg nem égető a probléma, addig ezekkel a kérdésekkel nem foglalkoznak. Ez minden polgári demokrácia sajátossága Nyugaton és nálunk is. A külföldi példák számomra azt mondatják, hogy ez a fajta óvatoskodás zajlik. Persze a történelmi tapasztalatok azt is mutatják, hogy amikor már az ember a tűz melegét a bőrén érzi, akkor nagy valószínűséggel égési sebeket is szenved. Nem biztos, hogy ez a jó megoldás. De az előbbi felvetett megjegyzésére természetesen vannak eszközök, még ha nem is olyan kidolgozottak, mint ahogy azt gondolnánk. Alkotmányellenes mozgalmak, társadalmi szervezetek betiltására lehetőség van a mostani magyar szabályok szerint is. És ennek az intézményes eljárási rendje is fel van vázolva jogilag. Azt nem mondanám, hogy kidolgozott, de azért fő elemeiben rendelkezésre áll.

Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!

• < Előző
• Következő >