rss      tw      fb
Keres

Orbán és Németország – vékony jégen futott, de átért a túlsó oldalra




Orbán Viktor egynapos látogatást tett pénteken Németországban. Mások mellett elkísérte Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter és Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. Orbán délelőtt a Frankfurter Allgemeine Zeitung konzervatív német lap vezetőivel találkozott, délután előadást tartott a német kereskedelmi és iparkamara frankfurti székházában, illetve Wiesbadenben Hessen tartomány kereszténydemokrata miniszterelnökével tárgyalt. Csütörtökön a Német Gazdasági Klub húszéves évfordulóján beszélt Budapesten.
A német kereskedelmi és iparkamara frankfurti székházában: Európa legerősebb reformpolitikáját hozta el a 2010-es választások óta eltelt időszak Magyarországon.


Rosszabb helyzetben voltunk, mint Görögország

Orbán magyar nyelvű előadásában azt mondta: 2010-ben, amikor Magyarország valójában rosszabb helyzetben volt, mint Görögország, a magyarok hozzáláttak, hogy saját lábára állítsák Magyarországot, amelynek alapjai mára stabilak. Sikerült megőrizni a társadalmi-politikai stabilitást, az adósság csökken, a költségvetés pedig kontroll alatt van, és a kormány 2013-ban is tartani tudja a 3 százalék alatti hiányszintet. A kormány által indított nagy programok, átalakítások készültségi szintje 83 százalékos.


A magyar gazdaság olyan, mint egy zongora

Mindez persze nem vált ki osztatlan lelkesedést Magyarországon, „azt mindenki tudja, hogy ezekre a lépésekre szükség van, de azért tapsolni nem nagyon hajlandóak hozzá, és jó, hogy ha ezt mi megértjük”. A magyar gazdaság egyébként egy olyan zongora, amelynek minden húrját újra kell hangolni, mert a legjobb művész sem tud olyan zongorán játszani, amelynek vannak hamis húrjai.


Az európai bürokraták kétbalkezessége miatt súlyosbodott a válság

Orbán Viktor elmondta, hogy 2010-ben minden nemzetközi támadást bekalkulált, ami Magyarországot érheti, csak egy dologgal nem számolt, azzal, hogy az európai válság súlyosbodni fog. „Sohasem gondoltam volna, hogy az európai bürokraták ilyen ügyetlenek, kétbalkezesek.” Szerinte mindaz, ami Magyarországgal történik az európai térben, sok mindent elárul a kontinensről is, a jelenlegi politikai és gazdasági élet számos gyengeségére rámutat.


A Magyarországot ért európai bírálatokról: a vallás, a család, a patriotizmus a vita oka

Európában kialakult egy olyan mainstream vélemény, amely szerint az európai fejlődés abba az irányba halad, amely szerint a vallásosság, a család és a haza a múlthoz tartozik. Ő ezzel nem ért egyet, mert szerinte a vallásos meggyőződés, a család és a patriotizmus a jövő tiszteletreméltó értéke. Jó volna, ha az európaiak látnák, hogy – bár most „Magyarország hátán csattan az ostor” – ez az ő vitájuk.


Miért nem tüntetnek az emberek?

Mert a magyar kormány által bevezetett tehermegosztási rendszer is „hozzájárult ahhoz, hogy a magyar emberek ma nem tüntetnek a kormány ellen, vagy ha igen, akkor csak mértéktartó és kis méretekben, mert ők is tudják, hogy a kormány mindent megtett annak érdekében, hogy ne rajtuk kezdje a válság orvoslását, hanem saját magán, a politikai eliten, utána pedig azokat a cégeket és erőközpontokat vonja be, amelyek jobban állnak, mint a magyar választópolgárok”.


Jégenfutás: gyorsaság = biztonság

„Aki vékony jégen fut, annak a gyorsaság jelenti a biztonságot. Én vékony jégen futottam, örömmel jelentem, hogy átértem a túlsó oldalra”, mondta Orbán a Magyarországon végbement változtatások gyorsaságáról, amit azzal indokolt, hogy az elmúlt húsz év tapasztalatai megmutatták: minél inkább elhúzódnak a reformok, annál inkább felhígulnak, és a végeredmény eltér a kezdetben kitűzött céloktól. „Azt az érzést kell kelteni, hogy ezekkel a reformokkal szemben felesleges az ellenállás, mert ezek meg fognak történni.” Szerinte helyesen döntöttek a reformok gyorsaságát illetően, mert így többet vitáztak ugyan, mintha például három és fél év alatt hajtják végre a változásokat, de mostanra már meg tud hirdetni egy konszolidációs politikát, amely „a konzervatív attitűdnek megfelelő ügymenet lehetőségét” hozza el.


A magyaroknak nincs szükségük a német adófizetők segítsége

Magyarországnak ma két dologra van szüksége: egy pénzügyi védőhálóra – amellyel kapcsolatban megerősítette, hogy a magyaroknak nincs szükségük a német adófizetők segítségére – és termelő beruházásokra. A magyarok egyébként a németektől nem irigyelnek semmit, mert azt gondolják, hogy amijük van, azért megdolgoztak.


 „Németországba kellett jönnöm, hogy kommunisták tüntethessenek ellenem”

A kamara előtti belvárosi téren Orbán ellen tüntettek német baloldaliak. A demonstrálók egyebek mellett azt mondták, felháborítja őket a magyarországi romapolitika. Az épület előtti téren helyi magyarok – akik szintén szerettek volna ott tüntetni, azonban a hatóságtól nem kaptak területfoglalási engedélyt – közölték: támogatásukról biztosítják az Orbán-kormányt, és sértőnek tartják a magyar kabinet demokratikus elkötelezettségének kétségbevonását. A néhány tucat baloldali demonstráló elénekelte az internacionálét. Orbán erről azt mondta: ritka, hogy az embert zeneszóval fogadják, amikor érkezik valahová. „Arra gondoltam, micsoda nagyszerű dolog a történelem, szórakoztat bennünket: nekem, aki antikommunista, szabadságért harcoló motívumok miatt kerültem a politikába, Németországig kell jönnöm, hogy a kommunisták tüntethessenek ellenem.”

***

A Hessen tartomány kereszténydemokrata miniszterelnökével közösen tartott wiesbadeni sajtótájékoztatón

Volker Bouffier tartományi miniszterelnök

A megbeszélésen egyetértettek Orbán Viktorral abban, hogy minden ország maga határozza meg szabályait. Szóba kerültek azok a kérdések is, amelyek Németországban nagy figyelmet kaptak, így például az Európai Bizottság által indított kötelezettségszegési eljárások témái, tehát a magyar jegybanki függetlenség és az igazságszolgáltatás. A hesseni miniszterelnök elismerését fejezte ki a magyar EU-elnökségnek a romastratégia elfogadásáért.


Orbán: amit létrehoztak, „kiállja az idő próbáját”

Orbán Viktor szerint az elmúlt másfél évben megalkotott 365 törvénnyel, valamint az új alaptörvénnyel Magyarország megtalálta a jövőbe vezető biztos utat, és joggal remélhető, hogy az új magyar gazdaságpolitika és alkotmányos berendezkedés kiállja az idők próbáját.


A német befektetőket bátorította

Hessen tartomány különösen fontos Magyarországnak, mert „itt mindig megértést és barátokat találunk”, és a német-magyar gazdasági kapcsolatoknak is egy tekintélyes része éppen ezzel a német tartománnyal áll fenn, mondta Orbán. A megbeszélésen bátorította a német befektetőket, hogy jöjjenek Magyarországra, és fűzzék még szorosabbra az együttműködést. „Örülünk annak a megtisztelő figyelemnek, amelyet a német sajtóban élveztünk a mögöttünk hagyott időszakban; szívesen tájékoztatjuk (...) a német nyilvánosságot arról a hatalmas munkáról, amelyre rendkívül büszkék vagyunk, és az elmúlt másfél évben végeztünk el.” Sikerült úrrá lenni Magyarország gazdasági nehézségein, és sikerült lezárni egy nagyon nehéz, „a magyarok millióit próbára tevő” 8-10 éves időszakot.


A magyar médiaszabályozásról

Volker Bouffier azt mondta, megvitatták ezt a témát is, és a magyar kormányfő válasza meggyőzte őt. Orbán tájékoztatását idézte: a magyar médiumok 90 százaléka magánkézben, ennek nagy része pedig német tulajdonban van, ám utóbbiak a magyar miniszterelnöknél sosem emeltek kifogást a magyar médiatörvény miatt.

Orbán szerint Európában a sajtószabadság az egyik legérzékenyebb kérdés, ezért az új szabályok mindig rendkívüli vitákat kavarnak, ezeket azonban „az európai demokrácia természetes részének tekintjük”. Az Európai Bizottság egy évvel ezelőtt tett javaslatait elfogadták és átvezették a médiatörvényen. Emellett a magyar Alkotmánybíróságnak szintén voltak változtatási indítványai, a kormány pedig ezeket is megfontolja. „Amit nem fogadunk el, az az, hogy önmagában a sajtószabályozásról szóló vita alkalmat adjon arra, hogy nem demokratikusnak minősítsenek egy országot”, közölte Orbán. Szerinte az, hogy nyílt vita van a sajtószabályozás kérdéséről, éppen annak a bizonyítéka, hogy van Magyarországon működő demokrácia.


Orbán a Német Gazdasági Klub ünnepségén
MTI-fotó: Koszticsák Szilárd 

Orbán csütörtökön, a Német Gazdasági Klub húszéves évfordulója alkalmából tartott budapesti ünnepségen

Azok büntetik a magyar embereket, akik a válságot előidézték

Teljesen ésszerűtlennek és méltánytalan lépésnek tartja Orbán Viktor miniszterelnök a Magyarországnak szánt kohéziós pénzek felfüggesztésére vonatkozó európai bizottsági javaslatot. „Miért éppen minket akarnak megbüntetni azok, akik a válság előidézésében komoly szerepet játszottak, és jól látható, hogy az elmúlt egy év során képtelenek voltak ezt a válságot kezelni?” Amikor a kormány éppen visszarántotta az országot a szakadék széléről, amikor a gazdaság végre kezd magára találni, amikor Magyarország teljesíti a költségvetési hiányra vonatkozó európai elvárásokat, és csökken az államadósság is, akkor az Európai Unió vezetői meg akarják büntetni a magyar embereket az előző kabinetek felelőtlen döntéseiért.


Okos dolog-e plusz akadályokat gördíteni azok elé, akik éppen felfelé húzhatnák az európai gazdaságot?

„Okos dolog-e hátat fordítani azoknak, akik keményen dolgoznak nemcsak a magyar, hanem az egész európai gazdaság rendbetétele érdekében? Okos dolog-e plusz akadályokat gördíteni azok elé, akik éppen felfelé húzhatnák az európai gazdaságot? Miért éppen minket akarnak megbüntetni azok, akik a válság előidézésében komoly szerepet játszottak, és jól látható, hogy az elmúlt egy év során képtelenek voltak ezt a válságot kezelni? Miért tőlünk, a jól teljesítőktől akarnak pénzt elvenni, miközben máshová zsákszámra öntik azt a siker egyre fogyatkozó reményével? Okos dolog-e kettős mércével mérni?” Európa addig nem fog kilábalni a válságból, amíg ettől a „régi, elavult” szemlélettől nem tud megszabadulni.


Az oroszlánbarlangba is elmegyünk

„Magam is és a kormányom is mindenkivel tárgyal, minden kérdésre nyitottak vagyunk, ha kell, elmegyünk az oroszlán barlangjába is – időnként még jól is érezzük ott magunkat –, és bemutatjuk világosan azokat a szempontokat, elveket és érveket, amelyek alapján alakítjuk a transzparens politikánkat.


A magyar ember a németeket tekinti mércének

„A magyar emberek hagyományosan nagyra értékelik a németeket. Ez a szimpátia mélyen beépült a magyar gondolkodásba. Több is ez, mint puszta szimpátia. A magyar ember, amikor dolgozik, és előrébb akar jutni, akkor nagyon gyakran a németeket tekinti mércének. A magyarok tisztelik a munkát, az érdem szerinti előrejutást, ezért aztán tisztelik a németek munkabírását, rendszeretetét és kitartását. Ezért mi, magyarok sohasem irigyeltük a németek eredményeit, nem irigyeltük sohasem a német jólétet, mert itt nálunk az az általános fölfogás, hogy amit Németország és a német emberek létrehoztak, azt munkával, tudással és szorgalommal szerezték meg, vagyis megérdemlik. A magyar–német kapcsolat éppen ezért a becsületes munka és a teljesítmény tiszteletére épül.”


A magyar individuális és szabadságharcos alkat

„Ritkán beszélünk erről, de a magyar kifejezetten individuális alkat, az angolszászokat követően – az értékvizsgálatokból világosan kitűnik, hogy – rögtön a magyarok következnek, ha individualizmusról van szó. Ebben kétségkívül különbözünk a németektől, de ezért is van az, hogy a magyarok egy szabadságharcos fajta, és ha valaki a szabadságát el akarta venni, akkor előbb vagy utóbb – leginkább előbb, mint utóbb – pórul járt. Ezért amikor a magyarországi demokráciával és szabadsággal kapcsolatban kritikai megjegyzéseket hallunk, akkor azon mi nem háborodunk föl, nem sértődünk meg, hanem egész egyszerűen a tudatlanság számlájára írjuk. Aki tehát azt gondolja, hogy Magyarországon lehet bármikor politikai rendszerbe működtetni, amely nem az individuum teljes szabadságának elismerésén nyugszik, ha azt hiszi, hogy ilyen politika sikeres lehet, hát az alaposan félreismeri a magyarokat”


Akinek csak a piacunk kell, az a magyar észjárás szerint gyarmatosító

„Akinek csak a piacunk kell, az a magyar észjárás szerint gyarmatosító, akinek a munkánk is kell, az a szövetségesünk. A német vállalkozásokkal talán éppen azért alakult ki ilyen kivételesen jó viszonyunk, mert ők voltak azok, akik a leggyorsabban és a legalaposabban megértették ezt a magyar észjárást.”


Az európai bürokraták nem értik

„Mi attól sem veszítjük el a kedvünket, hogyha európai bürokraták egy része nem érti, mi történik nálunk, vagy egész egyszerűen nem veszi figyelembe a valóságot. Ki fogunk tartani az Önök által már ismert gazdasági céljaink mellett: gazdasági növekedés, ésszerű – ha úgy tetszik: szigorú – költségvetési politika, adócsökkentés és munkahelyteremtés. Mindenkinek, aki ebben partner, annak a legnagyobb rugalmasságot, a lehető legnagyobb rugalmasságot és nyitottságot kínáljuk.”


Mi, magunk után, a német cégekben bízunk leginkább

„Nem akarok ebből titkot csinálni: magunkon kívül, sőt magunk után leginkább Németországban, a német gazdaságban, azon belül is az idetelepült német cégekben bízunk leginkább. Én személy szerint is biztos vagyok abban, hogy a következő húsz évben még többet és még jobban fogunk dolgozni egymással.”

_______________

(A teljes beszéd itt olvasható)



Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!