Guardian: „Ismerkedjenek meg Handó Tündével”




A The Guardian című brit napilap ezzel a címmel közölte Joshua Rozenberg írását. „Magyarországon egy nő tartja ellenőrzése alatt az igazságszolgáltatást, és történetesen a magyar alkotmány szerzőjének felesége.”


Képzeljenek el egy európai országot, ahol egyetlen személy választhatja ki a bírókat. És ugyanő ki is rúghatja vagy áthelyezheti őket más bíróságra. És kezdeményezheti az igazságszolgáltatással kapcsolatos törvények elfogadását. És rendelkezik vagy 60 egyéb felhatalmazással.

És most képzeljék el, hogy ezt az egyént épp most nevezték ki kilenc évre. Meg azt, hogy még ha ez az idő le is telik, ez a hatalmas hatalommal bíró figura egyszerűen hivatalban marad, hacsak egy utód nem tud kétharmados többséget szerezni az ország parlamentjében. Minek neveznének egy ilyen országot?

A válasz természetesen Magyarország. Mindezek a felhatalmazások Handó Tünde, egy korábbi bíró, most az újonnan létrehozott Országos Bírói Hivatal (OBH) elnöke kezében vannak. Minden kétséget kizáróan merő véletlen, hogy Szájer Józsefnek, a kormányzó Fidesz egyik alapítójának a felesége, azé az emberé, akiről azt mondják, ő írta iPadjén az ország alkotmányát. Szájer lemondott otthoni tisztségéről a pártban, amikor januárban kinevezték a feleségét, de továbbra is az Európai Parlament képviselője, és kulcsfigura, aki múlt hónapban egy reggeli mellett újságírókat tájékoztatott a londoni magyar nagykövetségen.

Nem csoda, hogy Magyarországnak azt mondták a héten, módosítsa bírósági rendszerét. A felhívás a Velencei Bizottságtól érkezett, az Európa Tanács alkotmányjogi kérdésekkel foglalkozó, nagy tekintélyű, de kevéssé ismert tanácsadó testületétől. Tagjai vezető akadémikusok, alkotmányjogászok, és a nemzeti parlamentek tagjai. „Az Európa Tanács egyetlen más országában sem bíztak ilyen fontos felhatalmazásokat, köztük a bírák és vezető tisztségviselők kiválasztásának jogát egyetlen személyre” – állapította meg a bizottság.

Tekintettel „arra, hogy jelentős eljárási akadályok tornyosulnak az elmozdítási eljárás útjában”, és tekintettel az OBH elnök „szélsőségesen széleskörű felhatalmazására”, növelni kell „a felelősségre vonás lehetőségét”. Konkrétan azt a lehetőséget kell megteremteni, hogy „a kötelező érvényű döntések ellen bírósági úton el lehessen járni”.

Handó mindenható OBH-jával szemben Magyarországnak van országos bírói tanácsa is, amelynek tagjait a bírák közül választják. A magyar kormány azt mondta a Velencei Bizottságnak, hogy a bírák tanácsának „legfőbb és legfontosabb felhatalmazása az”, hogy kezdeményezheti az OBH elnökének elmozdítását.  Ez azonban nem tett mély benyomást a bizottságra. Megállapította, hogy ez nem több, mint hogy a testület kérvényt terjeszthet a parlament elé. A tanács döntései nem kötelező érvényűek, véleményét figyelmen kívül lehet hagyni. A Velencei Bizottság szerint a bírák tanácsának „alig van bármiféle jelentős felhatalmazása, és szerepe a bírósági rendszer irányításában elhanyagolhatónak tekinthető”.

És akkor még szó sem esett arról a tényről, hogy a magyar bírák közel 10 százaléka elveszíti az állását, mert a nyugdíjkorhatárt leszállítják 70 évről 62 évre. „Nyugdíjba kell vonulni a bírák egész generációjának, amelynek tagjai látható hiányosságok nélkül végezték a munkájukat, és akiknek joguk volt – és számítottak rá –, hogy tovább dolgoznak bíróként” – hangsúlyozta a bizottság. Ezt követően Handónak lehetősége nyílik arra, hogy több mint 200 bírót előléptessen magasabb pozíciókba.

A Velencei Bizottság jelentésére válaszolva a magyar kormány a héten megígérte, hogy olyan jogszabályokat hoz majd, amelyek az adminisztratív feladatok egy részét az OBH elnökétől átadják a bírói tanácsnak, és erősítik a testület meglévő felügyeleti felhatalmazásait. A jövőben az OBH-elnök bizonyos felhatalmazásokat csak a bírói tanács által előírt elvekkel összhangban gyakorolhat majd – közölte a közigazgatási és igazságügyi minisztérium.

Na de ki kérdezte a Velencei Bizottság véleményét? A válasz az, hogy Magyarország, amelynek a kormánya a múlt hónapban küldöttséget hívott meg, és „kiváló együttműködést” tanúsított. A küldöttség beszélt Handóval is. Lényegében azt kéri tőle, hogy ő ne tekintse személyére szólónak a testület megjegyzéseit.

De a bizottság következtetéseit nem lehet figyelmen kívül hagyni. A bizottság, amelyet arra kértek, hogy vizsgálja meg a magyar törvényeket az igazságszolgáltatás függetlensége szempontjából, megállapította: „A reform egésze veszélyezteti az igazságszolgáltatás függetlenségét”.

És a magyarok nem mondhatják, hogy nem tudták, mire kell számítaniuk. Tavaly júniusban a Velencei Bizottság jelentést tett közzé Magyarország új alkotmányáról, amelyet két hónappal korábban fogadtak el, és amely idén év elején lépett életbe.

A bizottság arra jutott, hogy az alkotmány túl sok rendelkezését fogadták el sarkalatos törvények formájában, amelyeket kizárólag kétharmados parlamenti többséggel lehet módosítani. A testület szerint egy részüket egyszerű törvényekben kellett volna rögzíteni: „Ha sarkalatos törvényekben rögzítik nem csupán az alapelveket, hanem egy-egy témában nagyon specifikus és részletes szabályokat, maga a demokrácia elve forog kockán”.



Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!