rss      tw      fb
Keres

Bolgár György interjúi a Galamusban - 2010. június 2.

Gaskó István, a Liga Szakszervezet elnöke


Bolgár György
: - Hát Gaskó úr, ellentétben azzal, amit több hallgatónk is mondott egy-két évvel ezelőtt, nem is egyszer, meg talán le is írtak itt-ott a sajtóban szintén nem is egyszer, hogy majd meglátjuk, Gaskó István az Orbán-kormány minisztere vagy államtitkára lesz, nem lett egyik sem.

Gaskó István: - Nem bizony. Maradt szakszervezetis.

- Ráadásul nemcsak hogy maradt szakszervezetis, de Sólyom László köztársasági elnökhöz fordul a Liga Szakszervezet, mégpedig azért, hogy ne írja alá azt a törvényt, amelyet még nem fogadott el a parlament, de nagyon készül rá. És amelynek értelmében a kormánytisztviselőknek indoklás nélkül fel lehet mondani, meg lehet szüntetni a munkaviszonyukat. Ezzel pedig Ön szerint tízezreket sodornak létbizonytalanságba. Egy nagyon gyorsan, szinte pánikszerű gyorsasággal meghozott vagy meghozandó törvénnyel. A Liga Szakszervezetektől az ember azt gondolná, hogy egy kicsit óvatosabb, hogy tárgyalásokat kezdeményez a Fidesszel vagy a kormánnyal. Ehelyett máris mennek a köztársasági elnökhöz? Hogyhogy?

- Hát a Liga változatlanul szakszervezetként működik, és hát köszönöm, hogy elmondta mindazt, amit az elején felemlített az elmúlt egy-két évből, amikor arra gondoltak sokan, amit mondott...

- Hogy Ön elköteleződött Orbán Viktor és a Fidesz mellett.

- Így van. De láthatják első pillanattól kezdve, hogy nem vagyok elkötelezett. A Liga a munkavállalók iránt elkötelezett, nem párthoz, egyikhez sem. És természetesen körülbelül hatvanezer kormányzati tisztviselő lesz az új törvény alapján, és bizony ez a hatvanezer ember, ha indoklás nélkül meg lehet szüntetni a kormánytisztviselői jogviszonyát, akkor nem érezheti magát biztonságban.

- És arra mit mond, hogy azt vártam volna vagy azt várták volna sokan, hogy Önök tárgyalásokat kezdeményeznek a kormánnyal vagy a Fidesszel.

- Kezdeményezünk, már kezdeményeztünk korábban is. Most is fogunk kezdeményezni. De itt a kezdeményezés elsősorban a kormánytól lett volna elvárható, hiszen ugye ők nyújtották be - nem is a kormány, ugye, hanem a frakció nyújtotta be a parlamentben ezt a törvényjavaslatot. De hát mi nem sértődünk meg ezen, nyilván szívesen vesszük, ha a kormány még a végszavazás előtt leül velünk tárgyalni. Hiszen ha nincs, nem marad eszközünk, vagy nem lehet hatásunk ennek a törvényjavaslatnak a módosítására, akkor már csak egy lehetőségünk marad, amit Ön is említett: a köztársasági elnöknél próbáljuk elérni, hogy normakontrollra vigye el az Alkotmánybíróságra. Mert addig ugye, az ő kezdeményezésére indított alkotmánybírósági eljárás idejére, nem lép hatályba a törvény.

- Azért volna még egy lehetőségük, amit a közalkalmazottak, köztisztviselők szakszervezete kilátásba is helyezett, ha semmi sem menne. A sztrájk. Ezzel nem élnének? Vagy lehetőség szerint elkerülnék?

- Az a problémám, hogy ez nem hangzik túl hitelesen, hiszen az elmúlt években, amikor egy másik színű kormány volt, akkor ha fát vágtak a közszolgák hátán, akkor sem mozdították a kisujjukat sem.

- De ilyen fát itt azért nem vágtak, hogy indoklás nélkül elbocsássák őket.

- De elvették a jövedelmük egy jelentős részét. Az is elég vastag fa volt.

- Ez igaz, de hát óriási válság söpört át Magyarországon, bár nem biztos, hogy a legigazságosabban kezelték, ezen nyilván lehet vitatkozni. De azért nem arról volt szó, hogy mindenkit mindenféle indoklás nélkül ki lehessen vágni. Azért ez nem ugyanaz.

- Most sem arról szól ez hogy mindenkit.

- Nem mindenkit, akit akarnak.

- Hanem a kormánytisztségviselőket, ami nagyon széles kört jelent, úgy tudjuk, hogy hatvanezer embert érinthet a személyi hatály. De természetesen a köztisztviselőink, akiknek egy része a Ligánál is tag, fogják eldönteni, hogy abban az esetben, ha az alkotmánybírósági normakontroll átengedi a törvényt vagy sor se kerül rá, akkor milyen ellenlépésekre szánják el magukat.

- Vagyis ha a tagjaik úgy döntenének, mégis legyen sztrájk.

- Nálunk mindig a tagok döntenek.

- Akkor Ön is az.

- Gondolja el, ugyanazt mondom, mint két, három, négy évvel ezelőtt, mindig a tagok döntenek. Igen, ők fogják eldönteni, hogy milyen nyomásgyakorlást alkalmazzunk.

- Igen, de azért nem érez valami új minőséget ebben a törvényjavaslatban? Már ott kezdődik, hogy én el tudom fogadni azt, hogy lehessen rugalmasabban változtatni a létszámot vagy cserélni esetleg bizonyos embereket…

- Mondjuk akik politikai megbízatásból vannak szakbeosztásban és nyilván ez az álarcuk, azoktól ilyenkor elvárható lenne, hogy mondjanak ők fel. De akik nem vállalnak politikai érdekképviseletet a kormányzati tevékenységben, mert szakfeladatot látnak el, azokat ne lehessen kitenni ilyen bizonytalanságnak.

- Hiszen ez a helyzet rosszabb, mint a munkavállalók egyéb köreiben. Mindezt ráadásul néhány nap vagy egy-két hét alatt lebonyolított parlamenti vitával, vagy még annyi időt sem fordítanak erre, talán csak a törvényjavaslat benyújtásától a szavazásig telik el egy vagy két hét. Szóval nem valamiféle új minőség ez, és nem jobb, hanem rosszabb minőség, amelyik ami el kell hogy gondolkodtassa a szakszervezeteket, szabad-e engedniük, hogy a kormány ebbe az irányba menjen tovább. Vagy ideje figyelmeztetni őket, hogy ez rossz irány, még ha esetleg a szándék, a nagyobb rugalmasság, jó is.

- Hát tudja Bolgár úr, egy ilyen csatározás, egy ilyen választás után a győzőnek mindig nagyon nehéz feladat jut, mert el kell tudni döntenie, hogy mit tegyen a legyőzöttekkel. Na most ebben kell bölcs önmérsékletet tartani minden győzőnek.

- Hallottunk már ugye olyat, hogy jaj a legyőzötteknek. De nem biztos, hogy ezt kell a demokráciákban is alkalmazni.

- Hát igen. Bölcsnek kell maradni, és higgadtnak, és egy picit azért az tölt el reménnyel, hogy ezt nem a kormány vitte a parlament elé, hanem még a kormány megalakulása előtt vitték a képviselők. És hát a képviselők nem biztos, hogy vannak olyan higgadtak, olyan felelősek, mint egy hivatalban lévő kormány.

- Gondolja, hogy nem tűnt fel a kormány vezetőinek, hogy a szakszervezetek felhördültek, és még Gaskó is azt mondja, hogy na ezt azért már nem?

- Hát ezt tőlük kell megkérdezni. Én azt gondolom, hogy bizony itt óvatosabban és higgadtabban kell eljárni. Hiszen a köztisztviselők, akik kormánytisztviselőkké avanzsálnak az új törvény alapján, ők is emberek, és nyilván ők is egzisztenciákat építettek, ők is tíz, húsz, harminc éve dolgozhatnak ugyanabban a hivatalban. Nyilván rájuk is az általánosan elfogadott szabályokat kell alkalmazni és toleranciát.

- Akkor végül még annyit áruljon el nekem, hogy bár nem lett sem miniszter, sem államtitkár, de nem is keresték meg mondjuk a választási győzelem után, nem ült le Önnel tárgyalni bárki a Fidesz vezetéséből, hogy Gaskó úr, szeretnénk Önnek ajánlani valamit.

- Ugye első menetben, a sajtó korábbi sugallatai alapján valószínű, hogy még meg is sértődhetnék, de nem teszem, hanem büszke vagyok rá, hogy nem kerestek meg. Hiszen eléggé egyértelműen és világosan kommunikáltam, amikor a leginkább az Önök és az Önök hallgatói által feltett azon kérdések sőt állításokat cáfoltam, hogy nem tervezek politikai pályára lépni. És hát gondolom, ezt mindenki meghallotta, nem kamuból mondtam és nem is kerestek meg.


Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!

Izsák Jenő karikatúrái