Hogy mik lesznek! - 2010.02.08.
- Részletek
- 2010. február 08. hétfő, 09:22
- Kelemen László
Mesterséges élet
Az USA hadügyminisztériumának tudományos részlegénél (az internet elődjét is kifejlesztő DARPA) azt tervezik, hogy mesterséges organizmusokat állítanak elő. A BioDesign nevű projektben mintegy hatmillió dollárt áldoznak arra, hogy "kiküszöböljék az evolúciós fejlődés véletlenszerűségét". A kísérleteknél fontos szempont, hogy az elkészülő szuperlények ne forduljanak alkotójuk ellen, ezért a hűséget közvetlenül a DNS-ébe akarják kódolni. A szintetikus szervezetek emellett monitorozhatók és nyomon követhetők lesznek, mert a fegyverek sorozatszámához hasonló egyedi azonosítót is beültetnek majd a genetikai kódjukba. A hadügyérek és tudósok semmit sem akarnak a véletlenre bízni, ezért a mesterséges élőlényekbe egy molekuláris biztonsági kapcsolót is terveznek, amelynek a használatával kiiktathatják őket, ha valami balul sülne el.
A világ új legpontosabb órája
Az USA Nemzeti Szabvány és Technológiaügyi Intézetében (NIST) olyan órát állítottak elő, amely 3,7 milliárd év alatt legfeljebb egy másodpercet késik vagy siet. Az új, egyelőre még kísérleti óra lényegében egy kvantumszámítógép, amely egyetlen alumínium-ion rezgései alapján tartja számon a pontos időt.
 Az alumíniumóra ioncsapdája Forrás: NIST |
Az alumíniumatomos óra kétszer olyan pontos, mint az ugyancsak kvantumlogikával működő elődje, amelyben higanyatomot használtak. Az óra lelke az úgynevezett ioncsapda, amelyben az egyetlen alumínium-iont elektromos mezővel tartják helyben, és ez a mező idézi elő az ion ultraibolya fénytartományban történő rezgését is. Ez százezerszer magasabb frekvencia, mint a cézium rezgésszáma abban az NIST-F1 jelű órában, amelynek az időjelét jelenleg szabványosnak tekintik az Egyesült Államokban.
A másodperc SI-mértékrendszerben érvényes definíciója egyébként éppen a cézium rezgésszámán alapul, ám az alumíniumionos óra jó eséllyel pályázik arra, hogy a jövő nemzetközi szabványának alapját képezze, és lecserélje az NIST-F1-et is.
A vegetatív betegek is kommunikálnak
Brit és belga tudósoknak sikerült kapcsolatba lépniük korábban vegetatív állapotban lévőnek minősített betegekkel. A kutatók MRI monitorozással képesek voltak érzékelni a kómához nagyon hasonló állapotban levő páciensek gondolkodási folyamatait, és 23-ból 4 beteget sikeresen megtanítottak arra, hogy pusztán gondolataikkal "igen" és "nem" válaszként detektálható agyi folyamatokat produkáljanak. Szükségtelen hangsúlyoznunk, hogy a felfedezésnek távlatilag is óriási jelentősége van a gyógyászatban, rövid távon pedig a vegetatív betegek állapotának javításában.
Energiateleportálás
A japán Tohoku egyetem egyik kutatója, Masahiro Hotta szerint lehetséges az energia átvitele egy rendszer, sőt akár a világegyetem egyik pontjából a másikba. A folyamat egy olyan korábbi kutatásra támaszkodik, amelyben bebizonyosodott, hogy "egybegabalyodott" részecskepárok segítségével lehetséges az információ teleportálása. Masahiro elgondolása szerint energiaátvitelkor a részecskepár egyik tagja hordozná az energiát, a másik pedig a visszanyerésének mikéntjére vonatkozó információt.
Fagyasztás melegítéssel
Egy izraeli (Weizmann Intézet) tudóscsoport kimunkálta, hogyan lehet tiszta vizet melegítéssel megfagyasztani. A technológiában az a trükk, hogy a tiszta víz fagypontja a vele érintkező felület elektromos töltésétől függ. A kutatók rájöttek, hogy pozitív töltésű felület mellett a jégképződés magasabb hőmérsékleten kezdődik, mint negatív töltés esetén. Kísérleteikhez olyan lítium-tantalát elektródákat használtak, amelyeknek hidegen negatív, melegen pozitív a töltésük. A piroelektromos anyaggal sikerült elérni, hogy a víz –17 Celsius fokig folyékony maradjon, majd enyhe melegítés hatására -7 fokon megfagyjon. Röntgendiffrakciós eljárással azt is sikerült igazolni, hogy pozitív töltésnél először az elektródákkal érintkező vízmolekulák fagynak meg, illetve negatív töltés esetén az olvadás a levegő-víz felületnél kezdődik.
Mindig az elsőnek pisztolyt rántó cowboy hal meg?
Mint kiderült, nem feltétlenül csak a westernfilmekben igaz, hogy a vadnyugati pisztolypárbajokban az elsőnek fegyvert rántó cowboy hal meg. 
A kérdéssel régebben nem kisebb név, mint a Nobel-díjas Niels Bohr is foglalkozott. A tudományos legenda szerint egyik kollégájával fogtak egy-egy töltetlen pisztolyt, majd párbajokat szimuláltak. Bohr sohasem rántott elsőként fegyvert, ennek ellenére mindig győzött.
A dán tudós nyomán egy brit tudóscsoport precízen megtervezett kísérletsorozatot hajtott végre, és érdekes eredményekre jutottak. Kiderült, hogy az akciónál, azaz az elsőként fegyvert rántó személy tevékenységsorozatánál minden esetben gyorsabb a reakció. A válasz-cselekménysorozatot végző kísérleti alanyoknál átlagosan kilenc százalékkal rövidebb idő alatt zajlott le a pisztoly előrántása és a ravasz meghúzása, mint a kezdeményezőknél. Az agy reaktív rendszere tehát gyorsabb, mint a tervszerű döntéseket végrehajtó struktúra. A kísérletsorozat tapasztalatai szerint az utóbbi ráadásul hajlamosabb a hibákra is.
A reaktív rendszer sebessége nyilván olyan evolúciós előny volt, amely kedvezett a fennmaradásnak, de sajnos ki kell ábrándítanunk a westernfilmek szerelmeseit: általában a kezdeményező cowboynak kell győznie, mert a másodikként fegyvert rántónak rendszerint nem elég a kilenc százalékkal kevesebb cselekvési idő a késedelem ledolgozására.
Hogy Bohr miért győzött mindig? A modernkori kísérletezők szerint valószínűleg nagy fegyvermániás lehetett.
(Összeállította: Kelemen L.)