rss      tw      fb
Keres

Bolgár György interjúi a Galamusban - 2010. június 3.

Bolgár György kérdései a 2010. június 3-ai műsorban


Mai műsorunkban megbeszéljük, hogy a gazdasági világvége valóságos eljövetelét helyzete kilátásba a Fidesz ügyvezető alelnöke. Kósa Lajos egy gazdasági konferencián azt mondta, a cél a közvetlen államcsőd megakadályozása. Szűk esélyünk van arra, hogy Görögország helyzetét elkerüljük. A helyzet ugyanis sokkal rosszabb, mint hittük. Kósa még ennél is tovább ment, és közölte, a kényszerhelyzet miatt gazdasági alkotmányossági szabályok felfüggesztésére is sor kerülhet. Te jó ég, ez mi lehet? Államosítás? Szerződések megsemmisítése? Kötelezettségek be nem tartása? Miről beszélhetett vajon?

Másik témánk, hogy Gyurcsány Ferenc szerint népszavazásnak kéne döntenie az új alkotmányról, mivel a választásokon senki sem adott felhatalmazást a Fidesznek az alkotmányozásra. Igaza van?

Mit szólnak ezenkívül ahhoz, hogy az MSZP nem vesz részt a parlament holnapi trianoni emlékülésén. Jól teszi? Egyáltalán mit jelent a magyaroknak Trianon?

Mi a véleményük végül arról, hogy négyezer milliárd forintba kerülne egy budapesti olimpia 2020-ban. Legalábbis egy most elkészült tanulmány szerint. Van értelme? És beszélni róla?


Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!


Oszkó Péter, volt pénzügyminiszter


Bolgár György
: - Látom, bár a posztját otthagyta, a blogolást nem hagyta abba. Vagyis van napi véleménye a dolgokról, és ezt meg is kívánja osztani a közvéleménnyel. És ugyanarról ír, amiről viszont én kérdezném. Ezek szerint mind a kettőnknek feltűnt, és valószínűleg nem csak ketten vagyunk, hogy Kósa Lajos, a Fidesz alelnöke egy debreceni gazdasági konferencián előadást tartott, és meghökkentő dolgokat mondott. Ön azt hiszem elképesztőnek nevezte, vagy valahogy így titulálta.

Oszkó Péter: - Elképesztően átgondolatlan.

- Eszelősen átgondolatlan. Igen. Hát Kósa többek között azt mondta, hogy olyan kényszerhelyzet van, hogy bizonyos gazdasági alkotmányossági szabályok felfüggesztésére is sor kerülhet, mert a helyzet sokkal rosszabb, mint hittük. Két évre szóló krízisforgatókönyvet kell megalkotni. Aztán. Szűk esélyünk van arra, hogy elkerüljük Görögország helyzetét, vagyis a közvetlen államcsődöt. De tud arról bármit, hogy Kósának valamilyen különleges új adatok jutottak a birtokába? Vagy minek alapján?

- Hát gondolom nem. Az ország költségvetéséről, az ország gazdasági helyzetéről úgy tűnik, a Fideszen kívül mindenki pontosan tudja hónapok óta, hogy milyen. Az egész világban nincs könnyű helyzet, Magyarországon sincs, de Magyarország az elmúlt egy év válságkezelésének eredményeként sokkal stabilabb helyzetbe került, mint sok más ország. Magyarországon nincs csődhelyzet, és nincs csődközeli helyzet sem. Azért mondtam, hogy eszelősen átgondolatlan, amit Kósa Lajos mondott, mert ez olyan, mintha egy banki hiteladós bemenne a bankba, és annak ellenére, hogy van pénze rá, hogy visszafizesse a hitelét, elkezdené győzködni a bankot, hogy ő nem fogja visszafizetni a hitelt, nincs rá pénze. Ha valaki ilyen állításokat tesz, akkor maga idézheti elő a lehetetlen helyzetet, maga sodorhatja magát olyan helyzetbe, hogy aztán abból nehéz lesz kilábalni.

- Még ellenzéki politikustól is felelőtlen az ország helyzetéről azt kiabálni, hogy ég a ház, ég a ház. De ha már valaki kormányzati pozícióba kerül, akkor valóban a hitelezőink, meg a nemzetközi szervezetek, meg a partnereink, az Európai Unió megijedhetnek, hogy te jó ég, hát ez tud valamit. Mi lehet ez a borzalom?

- Miközben nem tudhat semmit, mert nem igaz ez az állítás. Ha annak ellenére, hogy a volt Pénzügyminisztérium prognózisai az elmúlt hónapokban mindig helyesnek bizonyultak, tehát eleve minden alapot nélkülöz az olyan állítás, hogy a költségvetésben ne lennének valós számok, hiszen mindig bebizonyosodott az utóbbi időben, hogy valósak voltak. De ha valaki mindenáron félre akarja tolni a Pénzügyminisztérium nyilvántartásait, akkor olvassa el a Nemzeti Bank jelentését, vagy olvassa el a Költségvetési Tanács jelentését. Azok is ugyanazt mondják. Mindegyikből az derül ki, hogy stabil helyzetben van az államháztartás, a költségvetés is, és nincs semmi ok olyan kijelentésekre, hogy csődhelyzet lenne, vagy hogy nem tartalmazna valós számokat a költségvetés.

- De hát már a Nemzeti Bank is le van járatva, azért az elmúlt hetekben folyamatosan bírálták.

- Én azt nem tudom, a választók meddig fogják elhinni, hogy kizárólag a Fidesz tudja az igazságot, és most csak meglepetésszerűen ébredt rá, eddig nem tudta, csak most van lehetősége tudni, és mindenki más rosszat mond. Mert itt ugye ez a fajta kommunikáció zajlik, hogy a költségvetési tanács sem tudja jól, a Nemzeti Bank sem, a külföldi szervezetek se. És belföldi elemzők se, mert azért ha megnézzük, az elemzői konszenzus sem az, hogy Magyarországon tarthatatlan lenne a költségvetés és csődhelyzet közelében lenne az ország. Meg lehet kérdezni bármilyen semleges szakértő elemzőt, nem hiszem hogy megerősítené Kósa Lajosnak ezt az állítását.

- Akkor vegyünk néhány, mondjuk talán konkrétabb kijelentést, mert hátha Ön tudja, mi lehet mögötte. Szóval például ez számomra egészen megmagyarázhatatlan, hogy bizonyos gazdasági alkotmányossági szabályok felfüggesztésére is sor kerülhet. Hát ez alapvető dolgokat érinthet, hát az alkotmányosság mindenhol betartandó egy alkotmányos demokráciában, de hogy külön gazdasági alkotmányossági szabályokat felrúgnának, hát ez mit jelent? Államosítunk? Vagy nem teljesítjük a szerződést?

- Hát ilyesmi harmadik világban szokott előfordulni.

- De ilyesmire lehet gondolni?

- És államosítást szokott jelenteni. Nem tudom, mi mást jelenthet, ebben én is csak találgatok ugyanúgy, mint Ön vagy bármilyen más rádióhallgató. Nincs olyan helyzet Magyarországon, hogy alkotmányossági garanciákat fel kéne függeszteni. Remélem, nem is fog ilyesmit megpróbálni a kormány. Szerintem joga sincs rá, meg oka sincsen rá, de ez egy olyan általános kijelentés, amivel megint csak rossz hangulatot, félelmet bizonytalanságot lehet kelteni.

- Hát mondjuk azok a külföldiek, akik itt befektettek, akiknek tulajdonuk van, azok most egy pillanatra megremeghetnek, hogy ezek szerint a kormány einstandolhat?

- Hát ők is. Ők is meg mindenki más, ugye.

- A magyarok is.

- Így van, a magyarok is. Az utóbbi időben kiszivárgott a sajtóban, hogy majd a magánnyugdíjpénztárakat államosítják. Azért azzal legyünk tisztában, hogy a magánnyugdíjpénztárban a pénztári tagoknak a saját pénze van benne. Az pillanatnyilag mindenkinek a saját tulajdonát képezi, az a pénz, ami a pénztári számlákon van. Valószínűleg alkotmányos módon nem lehet ezt egyszerűen belesöpörni az államkasszába, tehát valószínűleg a jelenlegi alkotmányunk mellett egy ilyen intézkedés nem képzelhető el. Miközben sajtóban ugye egy-két helyen megjelent, hogy ilyesfajta ötletek forognak a Fidesz szakértőinek a köreiben.

- Magyarán elképzelhető, hogy ez az, amivel ők megpróbálnák átvágni a gordiuszi csomót...

- Ezzel nem lehet átvágni a gordiuszi csomót, azt azért tisztázzuk. Ugye az unió pont abba az irányba próbálja fejleszteni a saját szabályozását, hogy ne legyen előny vagy hátrány, hogy valakinek van-e magánnyugdíjpénztári rendszere vagy nincs. Tehát Magyarország igen csak ókonzervatív lépést tenne, és az hatástalan lenne, ha most államosítaná a magánpénztári rendszert, amikor az unió éppen olyan szabályokat dolgoz ki, ahol ugyanolyan elszámolási szabály vonatkozik majd az állami és nem állami rendszerre. Tehát magyarul ezzel végső soron semmi előnyt nem tudnánk elérni. De most csak találgatunk. Azért én szeretek a szakértői precizitás talaján maradni, és ilyen kijelentést Fidesz politikus egyenlőre nem tett, tehát én nem szeretném olyanért bírálni őket, amit nem mondtak. Az általános kijelentések nehezen érthetők. Tehát hogy most mi az, ahol az alkotmányosság fel lesz függesztve, ez így nem nagyon értelmezhető.

- De mindenesetre riasztó. Aztán azt is mondta, hogy van olyan igazgatási ágazat, ahol júniusra már nem tudnak bért fizetni. Mert elfogyott az erre elkülönített keret. Tud ilyesmiről?

- Nem. A bérelőirányzat, ugye, csak bérelőirányzatra fordítható, mindenhol a megfelelő költségvetési előirányzatok léteznek. És nincs olyan, hogy elfogyott, ugye, a költségvetés mindig az adott havi bevételekből fedezi az adott havi kiadásokat. Nem tud elfogyni a júniusi bérkeret, hiszen az a júniusi adóbevételekből van kifizetve.

- Semmilyen igazgatási szerv nem fizethette ki előre a bért, hogy most elfogyjon, nem?

- Hát nem fizethette, de mondom, nem is tud elfogyni a júniusi kiadás, mert a júniusi kiadásokat a júniusi bevételekből fedezi a költségvetés. Tehát a júniusi pénzt nem lehetett előre elkölteni.

- Hát akkor ez olyan, mintha a közgazdász végzettségű Kósa Lajos nem tudná, miről beszél.

- Hát, igen.

- Vagy csak rosszul fordították magyarra a konferenciáról tudósítók?

- Nem tudom megmondani, mert annyira nem jelölt meg konkrétumot Kósa úr, hogy nem tudni miről beszél.

- Akkor mondott egy másik érdekeset is. Akármennyire nem tudom, mennyire konkrétnak számít ez, hogy azok az országok voltak sikeresek a válságmenedzselésben, amelyek nem fogadták el a Világbank és a Nemzetközi Valutaalap előírásait. Vagyis hogy mi ezek szerint sikertelenek voltunk, mert elfogadtuk az IMF meg hát nem annyira Világbank, inkább az Európai Unió javaslatait, ajánlatait.

- Igen. Ha megnézzük, hogy melyek azok az országok, amelyek más utat jártak és nem fogadták el. ilyen például Görögország egészen most januárig, de ilyen Portugália, Spanyolország, jellemzően a dél-európai országok. Hogy ezek lennének most kedvező helyzetben, és ők lennének a sikeresek, és őket akarnánk követni mint valamiféle harmadik utas megoldást, hogy jövőre olyan helyzetben legyünk, mint most Görögország, hát ez számomra nehezen megmagyarázható logika.

- Aztán azt is mondta, hogy jelentősen csökkenteni kell a vállalkozások adóterheit, jó ezt régóta mondják, mellesleg nem csak ők, hanem Önök is mondták. El is kezdték. De azzal folytatta, hogy értelmetlen feltenni a miből kérdését, hiszen pillanatnyilag a túlélés a legfontosabb. Aztán azzal is folytatta, hogy Magyarországot sem hagyják majd elsüllyedni, ahogy Görögországot sem, vagyis ezeknek a lépéseknek az árát le fogja nyelni Európa. Máskor nem nyelnék le, de most ez más időszak együtt kell működni.

- Tehát most megint arra utal, mintha mi a görög útra szeretnénk lépni, szeretnénk annyira kétségbeejtő helyzetbe kerülni, mint Görögország, és aztán majd arra számítunk, hogy az Európai Unió a hónunk alá nyúl. Azért azt tegyük tisztába, hogy a görögöknek kell majd a saját megsegítésük árát megfizetni. Tehát az Európai Unió csak hitelt ad nekik, komoly kritériumrendszer mellett. Tehát még több feltételt kényszerít rájuk, és azt a hitelt vissza kell majd fizetni. Tehát ez nem az a típusú segítség, amit az ember jólesően vesz igénybe. Ez az a típusú, mondjuk úgy, rákényszerített hitelcsomag, amit az ember, ha nincs más választása, akkor vesz igénybe. Tehát ne akarjunk ilyen támogatást kapni az Európai Uniótól, inkább álljunk meg a saját lábunkon.

- Ezek szerint Ön is úgy értelmezi ezt a kijelentéssort, hogy csökkenteni kell az adóterheket, nincs miből, de mi meg fogjuk csinálni a semmiből, mert hogy majd úgyis meg fognak menteni minket. Körülbelül ezt lehet érteni?

- Vagy úgyis hitelt adnak ehhez utólag. Így lehet csak érteni ezt, máshogy nem, de attól mentsen minket az Isten, hogy ilyen hitelre rá legyünk szorulva.

- Ön mégiscsak ismeri az európai pénzügyminiszterek, gazdasági-politikai vezetők gondolkodásmódját és mindennapi reakcióit, hiszen az elmúlt egy évben gondolom sokszor találkozott velük és beszélt velük.

- Így van.

- Ráadásul különösen figyeltek Magyarországra, gondolom, mint egy veszélyeztetett helyzetben lévő országra. Majd egy olyan országra, amelyik jó példát mutatott sok másnak. Szóval hogyan reagálnának ők ilyen fajta lépésekre? Ha feladnánk az eddigi utat, és ahelyett, hogy prudensen, ésszerűen, kiegyensúlyozottan igyekeznénk gazdálkodni, váratlanul mondjuk újabb adósságokba és megmagyarázhatatlan kalandokba bocsátkoznánk.

- Hát azt kell hogy mondjam, hogy az európai pénzügyminiszterek ülésein, ha valakinek nagyon rossz dolga volt, valaki nagyon rossz helyzetben volt az elmúlt időszakban, az a görög pénzügyminiszter volt. Tehát ha valaki számára kellemetlenek voltak és valószínűleg nem várta az ilyen üléseket, az a görög pénzügyminiszter volt. Miközben ő valóban az elmúlt tíz év görög költségvetési gazdálkodásának a terheit viselte. Ha Magyarország ezt direkt megcsinálja, hogy ilyen helyzetbe kerül, tehát mondjuk egy adócsökkentéssel szándékosan növeli a költségvetés eladósodottságát, miközben most egész jó állapotban van a költségvetés, tehát szándékosan egy adott kormányzat idézi elő azt a helyzetet, amiben Görögország hosszú évek rengeteg hibája eredményeként került, hát én azt gondolom, hogy még fokozottabban rossz lesz ott magyar… hát nem pénzügyminiszterként, mert olyan már nincs, de nemzet gazdasági miniszterként ülni. A görögök sem érezhettek sok szolidaritást és támogatást, amikor a csomagjukat kialkudták. Inkább kemény kritikának és szigorú tekinteteknek voltak kitéve. Hát egy olyan gazdaságpolitika, amelyik ezt rövid távon idézi elő, ugyanazt a helyzetet Magyarországon, azt hiszem, hogy még komolyabb kritikáknak lenne kitéve.

- Azonkívül hogy a nemzetgazdasági miniszter rosszul érezné magát, ezt a magyarok többsége nyilván el tudná viselni. Mi lenne az országgal? Mik volnának a közvetlen, akár azonnali következmények, ha mi ezt bejelentenénk, és ezzel az járna, hogy a mondjuk négy százalék körüli államháztartási hiány felugrana hatra vagy hétre?

- Hát ez azt eredményezné, hogy a forint árfolyama megint bizonytalanná válhat, ez ugye azonnal húsba vágó fájdalom minden devizahitelesnek, hiszen az ő törlesztőrészlete emelkedik akár radikálisan is. Emelkedhet a magyar kockázati besorolás, az azt jelenti, hogy a kamatok emelkednek. Tehát emelkedik a kamat, nemcsak az árfolyamkülönbözet miatt, hanem a kamatemelkedés miatt is emelkedik mindenkinek a hiteltörlesztő részlete. Ez már maga alá temeti, maga alá nyomja a reálgazdaságot is, hiszen ha emelkednek a kamatok, akkor drágább a pénz a beruházásra, a fejlesztésre a vállalkozásoknak, egyáltalán a készlet finanszírozásra.

- A Nemzeti Bank nem folytathatná a csökkentést, hanem emelnie kéne a kamatlábat.

- Hát a Nemzeti Bank sajnos már óvatos is kellett hogy legyen, és a csökkentést meg kellett hogy állítsa, de ilyen feltételek mellett valóban akár emelnie is kell. De mindez, mondom, a reálgazdasági kilábalást hátráltathatja vagy állíthatja le teljesen. És hát ne forduljon elő, de szélsőséges esetben akár megint befagyhat az állampapírpiac, mint történt 2008 októberében, amikor egyszerűen nincs piaci forrás a költségvetés kiadásainak a finanszírozására és a lejáró adósság refinanszírozására. És akkor megint nincs más választása az országnak…

- Mert egy ilyen ország papírjait nem veszik meg.

- Így van. Ez történt ugye velünk 2008 októberében, tehát ez nem jókedvünkben fordultunk a Valutaalaphoz meg az Európai Unióhoz, hanem azért, mert sehonnan máshonnan nem volt pénz. És egy szélsőségesen rossz gazdasági és költségvetési politika megint arra kényszerítheti rá az országot, hogy ha a piacról nem jut forráshoz, akkor máshonnan, nemzetközi szervezetektől kell felvenni, és akkor aztán a nemzetközi szervezetek mondják meg, hogy milyen feltételekkel.


Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!


Mesterházy Attila az MSZP frakcióvezetője


Bolgár György:
- Ha jól tudom, Ön is részt vett azon a Trianon-konferencián, amelyet a Demokratikus Charta szervezett tegnap.

Mesterházy Attila: - Így van, én is ott voltam.

- És milyen tanulsággal szolgált ez Önnek? Azért is kérdezem ezt, mert ezekben a napokban, a parlamentben is folyik trianoni politizálás, részben szimbolikus, részben nagyon is konkrét. Bizonyos értelemben akár a kettős állampolgárság ügyét is ide sorolhatjuk. A holnapi, nemzeti összetartozás napján tartott emlékülésen a szocialisták nem is vesznek részt. Tehát egyszerre szimbolikus és gyakorlati is. Önöknek állást kell foglalniuk nap mint nap. Segített-e abban a konferencia, hogy világosabban tudják megfogalmazni és képviselni az álláspontjukat?

- Szerintem mindenképpen hasznos minden ilyen konferencia, hiszen szakemberek, történelmi távlatokat is bemutatva, kontextust felvázolva mondják el, hogy egy-egy korszak vagy egy konkrét történelmi esemény mit jelentett, milyen következményekkel járt, milyen előzményei voltak. Éppen ezért szerintem nagyon tanulságos volt, amit Ormos Mária előadásában hallhattunk. Egy valóban széles látókörű és minden részletre kiterjedő előadás volt. Egészen biztosan segített politikusként is, de akár laikus hallgatóként is abban, hogy jobban megértsük azt a történelmi korszakot, amivel kapcsolatban a napi politikában is egyik napról a másikra kell állást foglalni.

- De nem csak az a baj, hogy állást kell foglalniuk valamiről, amit vagy a Fidesz, vagy a Jobbik erőltet és rákényszerít a többi pártra is, hogy színt valljon, hanem már régóta ebben a védekező pozícióban van a baloldal. A szocialista rendszer idején tudatosan elhallgatták ezt és igyekeztek nem beszélni róla, miközben a trianoni sérelmek a társadalomban tovább éltek. Amikor pedig kitört a szabadság és a demokrácia, akkor a jobboldal ugrott rá erre a sokszor jogos sérelemre és az ebből következő nacionalista érzelmekre. Gyakorlatilag kisajátították maguknak az egész témát. Mit tud ebben a defenzív helyzetben az MSZP tenni, hogy értelmesen, józanul és a Magyar Köztársaság számára a legértelmesebben tudjon álláspontot kialakítani és ezt a baloldal számára képviselhetővé tenni?

- Bevallom őszintén, én kicsit másképpen látom. Nem érzem ezt defenzívának. Egyszerűen azt kell tudomásul venni, hogy mindig a kormányzó párt, a kormányzó többség az, amely a politikai tematikát leginkább meg tudja határozni. Ehhez természetesen alkalmazkodniuk kell az ellenzéki pártoknak is. Így az egy teljesen normális dolog szerintem, hogy amikor szembe jön velünk valamilyen kérdés, akkor arra megpróbálunk baloldali értékrendet osztó politikusként valamilyen választ adni. Szerintem itt a probléma inkább az, hogy a szocialista párt nemcsak az elmúlt pár évben, hanem talán az elmúlt húsz évben megkerülte ezeknek a történelmi időszakoknak, ezeknek a szimbólumoknak a megtárgyalását. Ebből kifolyólag most ezt a hiányosságot, vagy deficitet, hogy így fogalmazzak, egy-két nap alatt kell valamilyen formában végigbeszélni. Ez természetesen sokkal nehezebb, mint amikor van rá több hónap, több év, hogy kialakítsuk a viszonyunkat különböző történelmi szimbólumokhoz, különböző tragikus eseményekhez, vagy akár történelmi korszakokhoz is. Ennek a levét issza a mostani frakció. Hiszen, ha az elmúlt húsz évben a baloldali nemzeti politikáról folytattunk volna konkrét vitát, konzultációt, akkor a politikai stratégiai irányok és tartalmak is sokkal egyértelműbbek lennének. Egyfajta mértékként is szolgálhatnának a mostani napi politikai döntésekhez. Én inkább ezt látom problémának, hogy ezeket a témákat nem beszéltük ki, nem alakítottunk ki róla közös nevezőt a szocialista párton belül. Éppen ezért most sokszor stratégiai vita helyett taktikai vitákat folytatunk. Sokkal szerencsésebb volna, ha lenne valami ilyen fajta zsinórmértékünk.

- Egymás között is folytatnak vitákat? Vagy a szocialista politikusok véleménye nagyjából megegyezik Trianonról? A kettős állampolgárságról tudjuk, hogy nem, hiszen sokféleképpen szavaztak.

- Bocsánat, nem szavaztunk sokféleképpen, ez egy tévedés. Kétféleképpen szavaztunk. Volt, aki igennel és volt, aki nemmel szavazott. A nemnek egy udvarias formája a tartózkodás. És azoknak a véleményét is pontosan lehet tudni, akik nem voltak ott, hiszen a vitában elmondták a képviselőtársaim, hogy ki hogyan szavazna. Markáns többsége volt egyébként az igennek a szocialista pártban a kettős állampolgárság kapcsán. Ez egy téves értelmezés, hogy a szocialista párt többféleképpen szavazott.

- Jó, tegyük fel, hogy tévesen értelmezem. De a kérdésem változatlanul kérdés, hogy vajon vannak-e viták Trianon értelmezéséről, arról, hogy hogyan kellene ezt a problémát a magyar társadalomban és a magyar politikában feldolgozni? Hogyan kellene a szomszédságpolitikát folytatni, hogyan kellene ezt az úgynevezett nemzetpolitikát a gyakorlatban értelmesen és az eredmények reményében folytatni? Hiszen nyolc évig kormányon voltak és a problémák természetesen nem oldódtak meg. Tehát van-e világos és egységes alternatívájuk azzal szemben, amit például a Fidesz kínál?

- Ahogy Ön is már a felsorolásában említette, ez a probléma többrétű. Ennek megfelelően azt tudom csak rá mondani, hogy vannak olyan kérdések, amikben teljesen egyértelmű és egységes a szocialista párt álláspontja és nincs benne vita. Ilyen például az, hogy Trianon következményeit egészen biztosan az egységesülő európai keretek között, az európai értékek tiszteletben tartásával kell és lehet megoldani. Abban is egyértelmű az álláspontunk, hogy Trianon egy tragédia volt a magyar történelemben, de abban is egyetértünk, hogy a Trianonra rakódó politikák viszont még nagyobb tragédiába sodorták az országot. Tehát szerintem vannak az üggyel kapcsolatban olyan egyértelmű dolgok, amiben minden szocialista politikus egyetértett az elmúlt napok, hetek vitái kapcsán. Ez nyugodtan kijelenthető. És persze vannak olyan kérdések, amikben eltérő az álláspont, például, hogy milyen nemzetpolitikai stratégiát kövessünk. Ez még egészen biztosan téma lesz az MSZP frakcióban a következő hetekben, hónapokban. Hiszen ebben sokan másféleképpen gondolkodnak.

- Kellő eréllyel, szenvedéllyel és világossággal lépnek-e fel például a bujtatott vagy akár nyílt magyar revizionista törekvésekkel szemben? Hiszen Ön is hallhatta ezen a konferencián, hogy Vásárhelyi Mária szociológus idézett egy felmérést, hogy a magyar lakosság majdnem fele ma már úgy gondolja, hogy nem nyugodhatunk bele Trianonba. Vannak politikusok, politikai pártok, amelyek hol jobban, hol kevésbé ezt a szellemet erősítik Magyarországon. A szocialistákról tudjuk, hogy ezzel abszolút nem értenek egyet, néha veszélyekre is felhívják a figyelmet. De vajon kellő eréllyel teszik-e ezt, tudják-e érzékeltetni a magyar társadalommal, hogy ha valaki ezt a politikát folytatja, akkor újabb nemzeti tragédiát fog előidézni?

- Mást sem teszünk, mint megpróbáljuk érzékeltetni. Hogy kellő erővel-e vagy sem, azt nagyon nehéz megítélni. Valószínűleg biztosan nem, hiszen nagyon kevés lehetőség van arra, hogy ezt a nagy nyilvánosság előtt egyértelművé lehessen tenni. Sőt, sok esetben politikusoktól ilyen típusú megnyilatkozásokat, különösen, ha egy éppen most leváltott párt politikusairól van szó, sokkal kisebb bizalommal fogadják a magyar választók. Szerintem ami ebben történelmi felelősség, az az oktatási rendszeren belüli felelősséget jelenti. Felnőnek úgy generációk, hogy nem ismerik pontosan ezeknek a történelmi korszakoknak vagy tragédiáknak az okait és következményeit. És ezért könnyen elhiszik, hogy ezekre a kérdésekre ezek a válaszok elfogadhatóak. Pedig teljesen elfogadhatatlanok és csak súlyosbítják a problémát. Tehát az a tematika, amit most a Fidesz és a Jobbik szinte egymással versenyt futva tesz a parlamentben, teljesen egyértelmű, hogy Magyarország és a nemzet jövőbeni sikere szempontjából - és ide értem a határon túli magyarok érdekét is - teljesen téves stratégia. Egyértelműen azt a képzetet keltheti külföldön Magyarországról, hogy egy ilyen múltba forduló, a történelmi tényekbe bele nem törődő, azokat valamilyen formában átírni vagy megváltoztatni akaró politikába kezd a magyar kormány. Miközben, nem leértékelve ezeknek a szimbólumoknak a fontosságát, számos olyan probléma van Magyarországon, amivel napi szinten kellene foglalkozni. A munkanélküliséggel, az adócsökkentéssel, a gazdasági világválsággal, azzal, hogy ki lehet-e rúgni köztisztviselőket indoklás nélkül két hónap után, vagy hogy hogyan akarják diktatórikusan átszervezni az önkormányzatokat. Hogy nem folytatnak semmilyen párbeszédet a szakszervezetekkel, sem az érdekképviseletekkel. Magyarul számos olyan napi gond is van, ami legalább ekkora figyelmet, ha nem nagyobbat kell hogy érdemeljen, mint ezek a múltba révedő, szimbolikus kezdeményezések.

- Végezetül, nem tartanak attól, hogy sokadszor nemzetietlennek fogják bélyegezni az MSZP-t, amiért nem megy el erre a holnapi trianoni emlékülésre?

- Én nem félek ettől. Ha annak bélyegeznek minket, akkor állunk elébe. Nekem egyértelmű volt az álláspontom a kettős állampolgársággal kapcsolatban, ott határozottan az igen mellett érveltem, és így is szavaztam. Még akkor is, ha a tegnapi konferencián kritikát kaptunk ezért Bauer Tamástól. Ettől függetlenül úgy látom, hogy az álláspontunk vállalható és szerintem Bauer Tamás téved. A másik kérdésben pedig mind Vásárhelyi Máriával, mind Ormos Máriával egyetértettem. Ebből is látszik, hogy sokféle megközelítést lehet alkalmazni. Szerintem a szocialista párt most is értékrendje és szakmai meggyőződése szerint hozott egy helyes döntést. Ahhoz a nyilatkozathoz, amit el akartak velünk fogadtatni, mi nagyon lényeges tartalmi változtatásokat, módosításokat fűztünk hozzá. Ezek közül egyet sem fogadott el a magyar országgyűlés. Ezekkel lehetett volna kezelni adott esetben a kialakuló rossz képeket. Másik oldalról pedig, látható módon azt sem hagyták, a többi parlamenti párt nem járult hozzá, hogy elmondhassuk a véleményünket. Ha már így történt, hogy nem fogadták el a módosító javaslatainkat és felolvassák ezt a törvénytervezetet ezen az emlékülésen, akkor legalább legyen öt-nyolc percben lehetőségünk elmondani, elmagyarázni, hogy miért gondoljuk mi ezt másképpen. Mivel erre sem adtak lehetőséget, ezért a szocialista pártnak nem maradt más lehetősége, mint hogy az Ady szobornál egy külön megemlékezést tart, ahol el fogjuk mondani természetesen azt is, hogy miért szavaztunk nemmel és azt is, hogy miért nem veszünk részt ezen a megemlékezésen.


Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!


Wieszt János jelenleg független, korábban szocialista önkormányzati képviselő


Bolgár György:
- Képviselő úr, Ön belekeveredett egy furcsa ügybe, és váltig állítja, hogy Ön áldozat. Azt mondja, hogy ártatlan elszenvedője ennek az ügynek, mert egy manipulatív politikai támadás célpontja volt. Miközben azt látja az ember a videókon, a televízióban, és azt olvassa, hogy Ön átvett évekkel ezelőtt egy borítékot egy vállalkozótól. Nehéz ezt másképp magyarázni, mint úgy, hogy Ön akkor csúszópénzt fogadott el. De hogyan magyarázza ezt Ön, mi az Ön verziója, és hogyan lehet Önnek hinni?

Wieszt János: - Nehéz dolog valamit három év után bizonyítani. De ebben az esetben szerencsém van, mert tudom bizonyítani, hogy egy kölcsönt vettem át, és a kölcsön átvételekor egy váltót is írtam. A váltót természetesen odaadtam, és amikor nem sokkal később visszafizettem a kölcsönt, kétmillió forintot, akkor visszakaptam ezt a váltót. Ez a váltó birtokomban van, és meg is mutattam a TV2 egyik műsorában.

- Ha ez így van, akkor hogyhogy nem visszakoztak azok, akik ezt az ügyet kirobbantották?

- Ezt talán tőlük kellene megkérdezni. Én tudom, hogy nekem igazam van.

- Azt lehet bizonyítani, hogy az a váltó, amelyet Ön kiadott, illetve amikor visszafizette a pénzt, akkor visszakapott, az ezzel a bizonyos borítékos pénzátadással kapcsolatos? Lehet az időpontokat pontosan igazolni?

- A videón nem tudom, milyen időpont szerepel, illetve onnan tudom, hogy a váltón milyen időpont szerepel. Ez 2007. április 2-a, ha jól emlékszem, mert nincs előttem a váltó.

- Miért volt arra szüksége Önnek, annak idején, hogy kölcsönt vegyen fel egy vállalkozótól? Hiszen akkor kamarai főtitkár is volt, meg önkormányzati képviselő is. Az ilyen dolog általában kínos. Az ember igyekszik elkerülni, hogy kölcsönt vegyen fel, de ha már meg kell tenni, akkor inkább egy barátot próbál találni, nem pedig egy olyan üzletembert, akivel esetleg üzleti kapcsolatban is áll.

- Ő nem egy üzletember volt, nem volt semmiféle hivatali kapcsolatom vele. Ez egy baráti kölcsön volt.

- Ön mennyi idővel később fizette vissza ezt a kölcsönt?

- Három hónappal később.

- Tehát kölcsönt vett fel, három hónappal később visszafizette, és erről papírja van.

- Így van. Ráadásul ezt a váltót, amit véletlenül megőriztem és elő tudtam keresni, az ügy kirobbanása előtt elvittem egy jegyzőhöz, hogy hitelesítse.

- Ha ez így van, Ön nyilván megmutatta ezt az igazolást vagy bizonyítékot a saját pártjának is, amely néhány napot adott Önnek, hogy tisztázza magát. Aztán mégis úgy döntöttek, hogy Ön nem tisztázta magát, ezért kérték, hogy távozzon a pártból, pontosabban, hogy függessze fel a tagságát.

- Igen, és én ezt megtettem. Ha ők úgy érzik, hogy árthatok a pártnak, akkor úgy gondolom, ez a legkevesebb.

- De miért nem fogadták el az Ön bizonyítékát? Hiszen nyilván látták.

- Erről nem engem kell megkérdezni.

- De akkor ez mégis hogyan zajlott? Kinek mutatta meg, hogy kérem szépen, itt a bizonyíték arról, hogy én nem csúszópénzt kaptam, hanem kölcsönt, és vissza is fizettem?

- Ez a televízió nyilvánossága előtt történt.

- Az, hogy a saját pártja vezetőinek megmutatta?

- Így van. Igen.

- Vagy úgy érti, hogy a televízió nyilvánossága előtt mutatta meg, és ezt láthatták a szocialista vezetők is? De miért nem mutatta meg nekik személyesen? Hátha akkor jobban elhiszik.

- Erre nem volt alkalmam.

- Arra nem volt alkalma, hogy mondjuk Lendvai Ildikóval személyesen beszéljen?

- Nem.

- Tényleg nem volt alkalma?

- Tényleg nem.

- De hát ez kínos Lendvainak is, meg az MSZP vezetésének is. Mondhatták volna, hogy jöjjön Wieszt úr, beszéljük ezt meg, lássuk, hogy mi ez, és akkor talán mi mint párt is másként tudunk a dologhoz hozzáállni. Nem akarták Önt fogadni?

- Én fel lettem szólítva. Beszélgettem természetesen Szabó Vilmossal is arról, hogy ez történt.

- De a pártnak elvileg érdeke volna, hogy ne keveredjen bele egy esetleges korrupciós botrányba, Önnek pedig érdeke, hogy az Ön neve tiszta maradjon, és ne legyen korrupcióval vádolható.

- Így van, ezért harcolnom is kell.

- De találkozniuk is kellene, hogy kölcsönösen tisztázzák, mi a valós helyzet, és ha Ön bizonyítani tudja, hogy itt nem volt szó korrupcióról, akkor az a pártjának is segít, nem? Ezért gondoltam, hogy a találkozó is érdeke lett volna mindkettejüknek.

- Én is így látom.

- Azt mondja meg nekem, hogy eljárás indult már Ön ellen vagy megjelent már Önnél a rendőrség és kérdezősködött, vagy behívták, hogy meséljen erről, vagy nem történt semmit?

- Azért beszéltünk meg egy találkozót a főügyészséggel, mert én rágalmazási pert indítottam ebben az ügyben. Ez a találkozó, ha jól emlékszem, jövő héten szerdán lesz.

- Meghallgatása lesz az ügyészségen?

- Így van.

- És arról nem tud semmit, hogy a kirobbantott állítólagos korrupciós ügyben elkezdték-e a vizsgálódást? Ebben az ügyben senki nem szólt Önnek?

- Senki. Felvilágosítást sem kaptam. De így volt ez akkor is, amikor Kupper úr korábban támadásokat indított ellenem. Egyszer csak mindenfelé nyilatkozott, hogy belekeveredtem valamilyen ügybe. És a végén kiderült, hogy abban az időpontban, amikor valakit feljelentettek, én épp a Fővárosi Közgyűlés ülésén ültem és szavaztam.

- És mit gondol, miért éppen Wieszt János zavarja Kupper Andrást vagy a Fideszt? A választásokat már megnyerték, a fővárosi választások is inkább nekik állnak, mint az MSZP-nek, miért pont Wieszt János zavarja őket?

- A XI. kerületben kétesélyes a meccs. Molnár Gyula egy nagyon jól teljesítő polgármester, szeretett polgármester, akit nagyon nehéz leváltani. El tudom képzelni, hogy Kupper úr csináltat egy közvélemény-kutatást.

- Ha már Molnár Gyulát is említette, ő nemcsak XI. kerületi polgármester, hanem a szocialisták egyik fővárosi vezetője. Vele megbeszélte ezt? Vagy neki megmutatta például ezt a bizonyos váltót?

- Igen.

- És számára meggyőző volt?

- Igen.

- Akkor talán érdemes volna továbbmennie, és addig ütni a vasat, amíg még meleg, mert hátha a rágalmazás mellett elkezdődik az eljárás is Ön ellen. Talán még mindig jobb, ha Ön tisztázza magát előre vagy próbálja minél több helyen tisztázni magát, minthogy azt várja, hogy mikor idézik be Önt.

- Igen, ez az érdekem, ezt többször is mondtam, ez pontosan így van. Ha előkerülne egy eredeti felvétel, amit megvizsgál a nyomozóhatóság, biztos vagyok benne, hogy az engem igazolna. De más módon is állok a vizsgálatok elé.

- Már csak egy dolgot nem értek, és ezt is csak kvázi emberi alapon nem értem. Mi lehetett annak a vállalkozónak vagy üzletbérlőnek a bögyében, hogy három évig tartalékolta ezt a felvételt, majd előállt vele, hogy Önt ilyen helyzetbe keverje. Ha egyszer baráti viszonyban álltak, tegyük fel, hogy ez a baráti viszony később nem volt olyan baráti, de ehhez nagyon el kellett, hogy romoljon. Valami történhetett Önök között, ha ilyen bosszúra készült.

- Nem tudom, nem történt közöttünk semmi ilyesmi. Azonban Kupper úr azóta a költségvetési bizottság nagyhatalmú elnöke lett. Ő úgy gondolja, hogy ő lesz a következő polgármester. Ezért gondolom, az ígérgetéssel nem bánik fukarul.

- De ahhoz kellett neki egy videofelvétel is, hogy legyen mire ígérgetnie, ha egyáltalán ígérgetett. És ezek szerint, ez a videofelvétel meg lett őrizve három éven keresztül.

- Sőt, tovább lett fejlesztve.

- Tudja bizonyítani, hogy ez nem az eredeti felvétel?

- Én nem. Én tudom, hogy ez nem az eredeti felvétel, és ezt bizonyítani természetesen szakértők ügye.

- Elvitte már szakértőhöz?

- Nekem nincs meg az eredeti felvétel.

- Szóval Ön is csak a televízióban látta.

- Így van.

- Szóval Ön azt mondja, hogy ez a felvétel biztos nem az eredeti, ezt manipulálták, továbbfejlesztették, és az eset nem így zajlott.

- Igen.

- Hogyan zajlott igazából?

- Kölcsönt kaptam, a kölcsönt átvettem, és az ezt követő beszélgetést rögzíti a videónak ez a része, amit lejátszottak. A beszélgetésben egyébként elhangzik, hogy értse meg, hogy az ügyeknek megvan a maga, tőlem független menete. Én úgy gondolom, hogy ez is engem igazol.

- Tehát azt akarja mondani, ha valaki feltételezné, hogy csúszópénzt kapott, Ön akkor is azt mondta, hogy nem tud az érdekében külön lépéseket tenni, hanem csak a szabályoknak megfelelően tud eljárni.

- Így van.

- Mindenesetre Ön ezt azután mondta, hogy egy kölcsönt vett fel, nem pedig csúszópénzt.

- Igen, így van.


Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!


Gyárfás Tamás újságíró, az Európai Úszóliga és a Magyar Olimpiai Bizottság alelnöke


Bolgár György:
- Elkészült az a megvalósíthatósági tanulmány, amelyet a Fővárosi Közgyűlés rendelt egy 2020-as budapesti olimpia megrendezéséről. E szerint meg lehetne csinálni. Ugyan belekerülne majdnem négyezer milliárd forintba, de meg lehetne csinálni. Érdemes ezek után erről beszélni szerinted?

Gyárfás Tamás: - Szerintem komikus. Minden tiszteletem a Fővárosi Önkormányzaté és a gondolaté, a nemes szándéké, de a józanész alapján ez komikus. Hiszen a szövetségek nem látnak a nyomortól. Például a Magyar Úszószövetség még mindig nem kapta meg az ez évi járandóságot. Nyilván ebben közrejátszott a kormányváltás is. A régiek már nem akartak fizetni, az új meg még nem fizethetett. De ez csak egy szerény jelkép. De hogy ne csak az úszókról beszéljek, a kajak-kenusoknak például nincs csempe a fürdőszobában, mármint az öltőzőben, a csónakházak környékén. Szóval ilyen állapotok vannak, és akkor olimpiáról beszélünk. És felvetődött már, hogy 2012-ben lesz majd olimpia, aztán 16-ban, majd 20-ban. De ez álomkép és irracionális. Aki hozza a döntést, az is tudja, hogy nincs egy vasunk se.

- Ezek szerint úgy gondolod, hogy beszélni sem érdemes róla, illetve ha beszélünk, akkor az nem több álmodozásnál.

- Én azt mondom, hogy mindenkit lebeszélni érdemes, mert ez ámítás. Most egy kicsit hazabeszélek, ugye úszószövetségesként is bemutattál. Budapest kész arra, hogy 2015-ben világbajnokságot rendezzünk. 2013-ban is szerettük volna, de az uszodai feltételrendszer nincs meg, mert fedett uszodát várnak el az éghajlati viszonyok miatt. A Komjádi Uszoda bezárt novemberben vagy mikor. Tatarozzák, ha minden igaz, és nyárra kinyit a fedett. Ez teljesen racionális. Mondom némi iróniával, nehogy félreérthető legyen. Szóval nincs egy normális létesítményünk, de nekünk majd íjászpálya kell, meg baseballpálya.

- Olyan pálya, amit soha nem használnánk később valószínűleg.

- Még nincs egy rendes létesítmény sem. Ha a fokozatosság elve alapján mondjuk a 2015. évi úszó-vb, netán egy második budapesti úszó-eb után reálissá válik, és felépülne ez az uszodai komplexum a Csepel-szigeten, ahova majdan megálmodják, ami még a vízilabdázóknak is jó lenne, és magyar sikerek is születhetnének. És így felépülne egy létesítmény. Aztán épüljön mellé egy stadion. Aztán épüljön mellé egy kézilabdapálya, vagy egy sportcsarnok. Így lépésről lépésre elkezdenénk haladni. De csak beszélünk, és még egy fűszál nem mozdult meg. És akkor még nem beszéltem a Ferihegyi repülőtérről, ahol fogadnák a világ összes országát. Tehát ez az egész nevetséges.

- Én még nem hallottam sportvezetőt ilyen szkeptikusan beszélni erről a tervről. Hiszen mindenki arra igyekszik tenni hangsúlyt, hogy nagyon nehéz ez, de mennyire jó, és nem szabad elkedvetleníteni se az embereket, se a politikát, mert ez lendületbe tudja hozni a gazdaságot is, a sportot is, remek célt tűzünk ki és az mindenkit magával húz, és így tovább. Ismered a szöveget. De olyan sportvezetővel, aki azt mondja, hogy ugyan már, én még nem találkoztam.

- Én most nem akarok szövegelni, a magánvéleményemet mondom. Egyébként a Magyar Olimpiai Bizottság is reálisan állt ehhez a kérdéshez. Az egymásközti beszélgetések során pedig még inkább. De itt ugye nem igaz magyar ember, aki ki meri mondani az igazságot. Furcsa paradoxon, és én nem akarok ebbe a táborba beállni. Én azt mondom, hogy a fokozatosság elve alapján kezdjünk el sportlétesítményeket építeni. Azonban jelenleg jobb, ha az árvízre koncentrálunk, a kórházakra, az iskolákra. Nem a sport ellen beszélek, csak nyitott szemmel járok. Tehát ez szemfényvesztés. A magyar labdarúgás színvonala elkezdett emelkedni, és most elindult egy jó irányba. Tehát kell a sportba invesztálni, és van miért dolgozni.

- De először legyen pár harmincezres stadion, ami kulturált, európai színvonalú, és előbb-utóbb meg is telik. És ha ez megvalósul, akkor majd lehet egy nagy stadionról is álmodozni, és így tovább. Tehát úgy gondolod ez volna reális.

- Én abban a megtiszteltetésben részesültem, hogy amikor alakult a Budapesti Olimpia Mozgalom [BOM], akkor az első ülésen Schmitt Pál megbízásából én képviseltem az olimpiai bizottságot. És akkor a megtiszteltetés még tovább fokozódott, mert kiszólítottak, hogy a MOB részéről nyilvánuljak meg. Mindenki várta a szent szavakat, és akkor azt mondtam, hogy emelje fel a kezét az, aki boldog akar lenni, aztán emelje fel, aki akar olimpiát. Egységesen mindenki akar, én is akarok. Gondolhatod, hogy sportbarátként ez minden vágyam. Csak hát nem ez az a pillanat, nem ez az a periódus, amikor ez reálisan megvalósítható. Van még mit behoznunk, hogy egálba kerüljünk a többi pályázóval. És nincs egy fillér se. Hiszen nem kaptuk meg a járandóságot sem, amit a MOB megígért egyébként.

- Igen, de akkor ez a Budapesti Olimpiai Mozgalom, meg mások is, akik ezt erőltetik, és az évek hosszú során vissza-visszahozzák ezt a témát, mit akarnak ezzel elérni? Hiszen ők is nyilván ugyanúgy tudják, mint te, hogy ez nem realitás, ráadásul vezető üzletemberek is vannak köztük.

- Hát a vezető üzletemberek is úgy viszonyulnak ehhez, ahogy mondtam, hogy az igaz magyar, a szent magyar ügyért felsorakozik. Eretnekség, ha valaki azt mondja, hogy ami az ország dicsősége szempontjából érték, az a számára közömbös.

- Vagyis, aki ezt ellenzi, az nem is igaz magyar.

- Jelképesen mondva. Nyilván érezni mögötte az iróniát. Másrészt ez az erőltetése a magyar olimpiának, ez majdhogynem a sport ellen történő nemes szervezkedés, mert amikor elmegyünk mi is koldulni, hogy támogassanak valamit, akkor azt mondja a jeles cég képviselője, hogy már adtam pénzt a sportnak. És ha megkérdezem, hogy kinek, melyik szervezetnek, akkor azt felelik, hogy a BOM-nak. Vagyis mozgósító erő, az van. Értenek hozzá, hogyan kell megnyerni ezeket az üzletembereket, és ha néhány a legnagyobbak közül ott van a támogatók között, akkor már divat ott lenni. Rossz beismerni, hogy ez pillanatnyilag vakvágány. A BOM óriási kampányt csinált, sok helyen ingyen reklámfelületet kapnak. Jól szervezik ezeket a dolgokat, ezt el kell ismernem. Az irigység beszél belőlem. A baj az, hogy nem az igazi, élő sportra fordították azokat a komoly forintokat, hanem a szándékaik megvalósítására. Ha jól emlékszem, 500 millió forintért készítették az első tanulmányt. Nem tudom, most hányadik korrekció történik, és hány száz millió ment el a hirdetésekre. Ha ezt a pénzt mind a sport kapná, akkor a kajakozók kicsempézhetnének és lenne zuhanyrózsa az öltözőben, vagy a Komjádi Uszoda tényleg rendeltetésének megfelelően funkcionálna és nem kéne bezárni, mert majdnem összeomlik. Akkor könnyebb azonosulni, ha arra is van pénz, meg erre is van. Ha erre nincs, csak arra van, az szerencsétlen állapot.


Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!