rss      tw      fb
Keres

Bolgár György interjúi a Galamusban - 2012. április 17.

„Áder Jánost alkalmasnak tartom”, „megadnám neki a lehetőséget”, hogy bizonyítson
Fodor Gábor a Fidesz alapító tagja, az SZDSZ volt elnöke


Bolgár György: - Hány éve ismeri Áder Jánost?

Fodor Gábor: - Hát Jánost, ha visszagondolok, azért legalább huszonöt éve ismerem. Szóval nagyon régi ismerősök vagyunk. Még a szakkollégiumi időszakban találkoztam vele és ismertem meg őt, de érdemes tudni, hogy a János nem volt szakkollégista abban az értelemben, hogy nem lakott bent a Bibó szakkollégiumban, és nem volt Fidesz-alapító sem.

– Hogy került ő a Fideszhez? Ő kicsit idősebb is talán Önöknél ugye? Néhány évvel.

– Igen. Igen, igen. Körülbelül három évvel idősebb tőlünk.

– És ő azok közé tartozott, akik dolgoztak is még az átkosban. Volt munkahelyük a politikán kívül is. Azt hiszem, a szociológiai intézetben, ha jól emlékszem.

– Így van. Bihari Mihálynál dolgozott. De hát azért természetesen mindannyiunkkal így volt ez, hogy az egyetem befejezése után pályakezdőként különböző munkahelyeken dolgoztunk. Ki hosszabb, ki rövidebb ideig, mert ugye utána a politika végül is beszippantotta ezt a fiatal és sokak személyében tehetséges társaságot. Tehát Áder János körülbelül három évvel volt idősebb. János egyébként egy értelmes, jól felkészült jogász volt, a szakkollégiumba gyakran bejárt. Kövér Lászlónak volt közeli ismerőse.

– Milyen fiatalembernek és később milyen politikusnak ismerte őt meg?

– Én meg kell hogy mondjam, kedveltem a Jánost. Tehát a János egy precíz, megbízható és értelmes ember volt.

– És akkor is olyan keserves ábrázattal járt kelt Önök között még fiatal korában? Mert mostanában szinte csak olyan állapotban lehet őt látni nyilvános szerepléseken, hogy homlokát összeráncolja és nagyon gondterhelt mindig.

– Így van. Általában komoly szokott lenni a közszerepléseken, de én, aki közelről ismerem őt, nyugodtan mondhatom, hogy természetesen, mint minden közhely és minden látszat, ez se igaz, a Jánosnak van humorérzéke, jókat lehet vele nevetni. Sőt én emlékszem, nagyon humorosakat tud mondani.

– Ez jó pont, ha valakinek van humorérzéke a politikában.

– Abszolút. János a tévhittel kapcsolatban egyébként, hogy ő egy ilyen komor ember lenne. Valóban kifelé ezt az arcát mutatja elsősorban.

– Amikor Ön távozott a Fideszből, akkor például beszélt előtte Áderrel vagy közelebbről megtárgyalta-e azt, hogy Önnek mennie kell vagy nem, vagy hogy ő megy-e vagy marad, mi volt az ő elvi álláspontja azzal a szakítással kapcsolatban, ami bekövetkezett a Fidesz vezetése és Fodor Gábor meg néhány társa között.

– János a kezdeti időkben, miután a Fideszben elkezdett tevékenykedni, egy idő után elég fontos pozícióba került, mert ő volt az első kampányban, 1990-ben a kampányfőnök. És egy kampányfőnök óhatatlanul is a gondolkodásnak és a tevékenységnek a középpontjába kerül egy választási kampányban. A siker így övé is volt, neki is jelentős része volt benne, egyébként először az ellenzéki kerekasztal-tárgyalásoknál tűnt fel a Fidesznél, ahol a jogi delegációnknak a tagja volt. Utána a kilencvenes évek elején ő egyértelműen, miután köztünk politikai és személyi konfliktus alakult ki Orbán Viktorral ő Viktor táborához tartozott, és ugye köztünk a konfliktus arra épült, hogy az volt a véleményem, hogy a liberális pártoknak együtt kellene működni egyfajta CDU-CSU-együttműködésben Magyarországon a Fidesznek és az SZDSZ-nek. Ezzel megkerülhetetlen politikai pólust hoznák létre. Viktornak az volt az álláspontja, hogy ez egy bokszmeccs, ahol az egyiknek ki kell ütni a másikat.

– Hát ez nemcsak a két liberális párt esetében van így, hanem mintha az összes többi országos és európai és világpolitikai problémával kapcsolatban ugyanígy vetődne fel a számára. Ki kell ütni a másikat. Csak néha még a legjobb bokszoló is vereséget szenvedhet.

– Kétségtelen. Orbán Viktor nem az a típusú személyiség, aki tud gesztusokat tenni. Nehezen megy neki, de megjegyzem, Orbán Viktor – és egyébként most félretéve azt, ami nem egy mellékes kérdés, hogy szerintem nagyon rossz irányba vezeti az országot és rendkívül komoly problémák vannak az ő kormányzásával – egyébként jó képességekkel rendelkező rendkívül tehetséges ember, neki is van humora. De most nem róla beszélünk.

– Nem is vitte volna idáig, hogyha nem lenne tehetséges ember. Ez abszolút így van.

– Így van. Nem is róla beszélünk, hanem Áder Jánosról. És Jánossal kapcsolatban is azért egy pillanatra megállva hadd mondjam el, hogy én azt gondolom egyébként az ő jelöléséről… ugye sokféle vita folyik arról, hogy milyen köztársasági elnök lesz belőle. Én szerintem alkalmas jelölt. Tehát ha az elődjével, Schmitt Pállal kell összevetni, én mindenképp azt kell, hogy mondja, hogy Áder Jánost alkalmasnak tartom.

– Na de mi lenne, ha nem Schmitt Pállal vetnénk össze, hanem Sólyom Lászlóval, Mádl Ferenccel és Göncz Árpáddal?

– Nézze. Én azt gondolom, hogy szerintem itt az igazi probléma Orbán Viktornál van. Méghozzá a kérdés az, hogy milyen alapon jelölünk köztársasági elnököt. Szerintem Áder Jánosnak a képességei megvannak arra, hogy akár egy jó köztársasági elnök legyen. Az igazi probléma az, hogy szerintem Orbán Viktornak kellett volna végiggondolni, hogy milyen köztársasági elnököt akar. Antall József annak idején 1990-ben meg tudta tenni azt a gesztust, hogy az ország érdekében, egy rendszerváltáson átesett ország érdekében tudta azt, hogy kell együttműködés az ellenzékkel. Nem lehet örök harcban állni. Nem lehet állandóan szabadságharcot vívni. Nem lehet örökké naszádokban és hadi gépezetekben gondolkodni. Ő tett egy gesztust, megállapodott az SZDSZ-szel és a megállapodás eredményeként Göncz Árpádot jelölte köztársasági elnöknek. Szerintem ez egy nagyon bölcs lépés volt, nagyon sokat segített a magyar demokrácián, nagy szerepe volt ennek a lépésnek és sok másnak is abban, hogy Magyarország a rendszerváltó országok legsikeresebbje volt a 90-es évek elején. Magyarország számára ez minden nehézség és minden probléma mellett lényegében sikertörténet volt.

– Igen, ez egy érdekes megközelítés, mert hajlamos szinte mindenki úgy látni, hogy na micsoda hiba volt ez annak idején Antalltól, hogy megkötötte ezt a paktumot az SZDSZ-szel, állandósította a konfliktusokat, és olyan hatalmi lehetőséget, pozíciót adott az ellenzéknek, amivel az ellenzék élt vagy sokak szerint visszaélt. És lám, az SZDSZ ezt nem hálálta meg. De ahogy Ön most összefoglalja, abból az következik, mert láttuk, hogy mi történt Lengyelországban, Csehszlovákiában a többi országban, hogy ebben a térségben tulajdonképpen az összes politikai konfliktus ellenére a demokrácia is meg még a gazdasági átalakulás is a lehető legjobban sikerült az egyébként persze nagyon rossz helyzetben.

– Így van, pontosan. Nem szabad elfelejteni, ma már ugye gyenge az emlékezetünk és ezért is érdemes ezt felidéznünk, hogy Magyarország a legsikeresebb ország volt a posztkommunista rendszerváltó országok közül. A 90-es évek Magyarország számára minden hullámvölgy mellett lényegében egy sikertörténet volt.

– Még akkor is, ha 95-ben Bokros-csomagra kényszerült az ország. De még ezt is át tudta vészelni, mert kialakultak azok a demokratikus parlamenti módszerek, amelyek talán éppen az első év megállapodása, kiegyezése nyomán gyakorolhatóvá váltak.

– Pontosan így van, és a 90-es években Magyarország a régió vezető országa volt. Mi magyarként, ha külföldre mentünk, emelt fővel járhattunk bárhol Magyarország képviseletében, mert Magyarország úgy volt számon tartva, mint az egyik legígéretesebb ország. Mára oda jutottunk, hogy szégyenkezve járhat, aki Magyarországot képviseli ma külföldön, mert Magyarország az Európai Unió legkínosabb helyzetében lévő ország. Na de visszatérve a köztársasági elnökre, hiszen róla kérdezett, befejezném a gondolatot. Csak annyit akartam még itt elmondani, hogy szerintem Orbán Viktor a kulcsszereplő ebben a történetben is, mint mindenben az elmúlt időszakban. Méghozzá azért, mert neki kellett volna szerintem ma egy olyan köztársasági elnököt jelölni Antall József példájából kiindulva, aki egy ilyen nehéz helyzetben lévő ország, egy nemzetközileg ennyire katasztrofális helyzetben lévő ország, gazdaságilag ennyire kritikus helyzetben lévő ország és politikailag ilyen nehéz szituációban lévő országnak szüksége lenne arra, hogy egy szélesebb körű összefogás, együttműködés, konszenzus legyen. Ezt többek között úgy lehetett volna megtenni, hogy olyan köztársasági elnököt választ, függetlenül most Áder János személyétől és képességeitől, aki egy gesztus, aki egy üzenet a társadalom jelentős része, ma már nagyobbik része felé, aki nem elszánt Fidesz-hívő.

– A külvilágnak pedig ugyanilyen gesztus lett volna, mert az bizonyította volna, vagy legalábbis bizonyíték lett volna arra, hogy ez a kormány tényleg nem akar mindent maga alá söpörni és minden hatalmi pozíciót megszerezni, ellentmondást továbbra sem tűrni, hanem lám, olyasvalakit javasol erre a posztra, aki nem feltétlenül tartozik a legbelsőbb köreihez. De ezek szerint ezt is elmulasztotta.

– Így van, elmulasztotta. Bár megjegyzem, én nem azt tartom itt a problémának és kérdésnek, hogy most pártpolitikusról van szó vagy nem, mert szerintem nem ez a vízválasztó egy köztársasági elnöknél vagy egy jó köztársasági elnöknél. Nem azon múlik, hogy valaki pártpolitikus-e vagy kívülről jön, hogy jó elnök lesz-e vagy nem. Azon múlik, hogy képes-e egy viszonylag széleskörű konszenzust teremteni a maga személye körül, hogy jobboldalnak, baloldalnak, liberálisoknak elfogadható, majdnem elfogadható, nagyjából elfogadható vagy teljesen elfogadható. De az, hogy a társadalom jelentős része számára nem elfogadható, így jelölni köztársasági elnököt szerintem az ország helyzetében, politikai hiba. Ezt ki kell mondanunk. Függetlenül, még egyszer említem, a jelölt személyétől.

– Na most ugye azt összefoglalhatjuk, hogy Ön szerint Áder János tehetséges, jó képességű politikus, akinek ráadásul most már nagyon komoly tapasztalatai vannak. De azért részben az elmúlt évben történt egy s más, ami megkérdőjelezi a politikai… nem is a képességeit, hanem inkább a függetlenségét és a demokratikus felfogását, mégpedig az igazságszolgáltatás reformjával őt bízta meg Orbán Viktor. És hát ezek azok a törvények, amelyek a legkirívóbbak a különböző európai intézmények szerint.

– Igen, és ide sorolhatjuk még a választójogi törvényt.

– A választójogi törvény a másik, igen.

– Amely szintén vitatható és valóban mind a kettő Áder Jánosnak a keze nyomát viseli. Igen, ez kétségtelen, én ezeket mind a kettőt rossz és téves útnak tartom. Bár megjegyzem az igazságszolgáltatással kapcsolatban, vannak törvényi hibák, tehát strukturális problémák és van személyi probléma is. Ugye ezt ne felejtsük el, ami szimbolikussá teszi ezt az egészet. Tehát azt gondolom, hogy mind a kettőben hibát követett el János, de azért tudni kell róla, hogy valószínűleg nem az volt a feladat ezen a beszélgetésen, amikor Orbán Viktor megkérte – az egyébként elhidegülő viszonyban, pár évvel ezelőtt elhidegülő viszonyban lévő vagy egymás között elhidegülő viszonyt kialakító Orbán Viktor és Áder János – Áder Jánost arra, hogy segítsen ezen törvények kidolgozásában. Ezen a beszélgetésen, gondolom, megmondta neki, hogy milyen törvényeket szeretne látni vagy mi legyen az a fő szempont, ami alapján ezeket a törvényeket meg kellene hozni. Érdemes tudnunk, hogy amikor magyar gazdaságpolitikáról beszélünk, ott sem Matolcsy György gazdaságpolitikájáról van szó, hanem Orbán Viktoréról, hiszen ott is nyilván megmondja a miniszterelnök, ismerve őt ezt pontosan tudhatjuk, hogy mik a fő pontok, mint ahogy oktatáspolitikában se Hoffmann Rózsa oktatáspolitikájáról van szó, hanem Orbán Viktoréról.

– Magyarán pártvezéri utasításra cselekedett így, ahogy cselekedett. Na de egy köztársasági elnök hogy fog viselkedni akkor?

– Tehát a János ezért nyilván kritizálható, mert azt gondolom, hogy vannak olyan pontok, amelyeket nem biztos hogy végre kell hajtani, meg kell csinálni, ki kell dolgozni, még ha a miniszterelnök kéri tőle, akkor sem. De most tegyük félre ezt a kérdést, ettől függetlenül – miközben azt gondolom, hogy ezért ő kritizálható joggal, mert nem véletlenül nemzetközi fórumokon is támadják ezért Magyarországot, komoly probléma van a választójogi törvénnyel és az igazságszolgáltatás strukturális megváltoztatásával is – még Áder János, azt gondolom, a Fidesz jelentős politikusai közé tartozik, és én megadnám neki a lehetőséget ha már a helyzet így alakult, hogy nézzük meg, milyen köztársasági elnök lesz.

– Az hagyján, hogy Ön megadná a lehetőséget, de a Fidesz-KDNP többség fogja megadni.

– Na jó, persze, most érti, ezt egy olyan fordulatnak szántam, hogy azt mondom, hogy legyen bennünk annyi türelem, hogy nézzük meg, hogy valóban hogy fog tevékenykedni. Szerintem sajnos az egész folyamat elrontja ezt, amely nem Áder János személyétől függ. Én szerintem Magyarországon akkor látnánk azt, hogy egy olyan demokrácia épül, amely valóban megfelel a rendszerváltás és a 90-es évek szellemének, ha olyan miniszterelnökünk lenne, aki számára világos az a szituáció, hogy ilyen helyzetben neki egy gesztust kellene gyakorolnia. De hát sajnos nem ez a helyzet.

– Még egy dolog Áder János politikai múltjából, amit Ön valószínűleg közelebbről szemlélhetett, mégpedig Sólyom László elnökké választása, amikor a titkos szavazásból félig-meddig nyílt szavazás lett a parlamentben és ez Áder János nevéhez köthető. Mit látott Ön akkor? Mit tapasztalt?

– Hát ugye ez egy máig nem egy egyszerű története a magyar demokráciának. Sólyom László megválasztásáról ugye sokan és sokat vitatkoznak azóta is. Én Sólyom Lászlót, szeretném hangsúlyozni, egy kitűnő jogásznak tartottam, nagyon jó elnöke volt az alkotmánybíróságnak és szerintem köztársasági elnökként is jól szerepelt. Igazán független és szuverén személyiségként szerepelt köztársasági elnökként, és nem véletlen, hogy a Fidesz nem jelölte őt. Ugye milyen hozsannákat zengtek annak idején Sólyom Lászlóról, amikor 2005-ben megválasztásra került. Orbán Viktor is elmondta, hogy mennyire kell az, hogy egy ilyen kiváló tekintély, mint Sólyom László, legyen a köztársasági elnök. És fel sem merült bennük 2010-ben, hogy Sólyom László mandátumát meghosszabbítsa.

– És 2012-ben sem.

– És ez is mutatja azt a farizeus magatartást, amit a Fidesz képviselt ebben az ügyben. Na tehát visszakanyarodva erre a megválasztásra, sajnos a megválasztás körülményei hát elég viharosak voltak, méghozzá azért, mert én azt gondolom, hogy az MSZP ott egy hibát követett el, ragaszkodott mereven Szili Katalin jelöléséhez. Szili Katalint egyébként én személyesen nagyon szeretem, nagyra becsülöm és egy kiváló embernek tartom. Ettől függetlenül, mivel előbb elmondtam, hogy én azt gondolom, hogy olyan jelöltet kell általában keresni, akkor is ezt gondoltam, aki viszonylag széleskörű konszenzust tud felmutatni, szerintem nem volt igazán jó jelölt, és az MSZP-nek komolyan kellett volna venni az aggályokat. Az MSZP pedig erőből akarta a saját jelöltjét keresztülnyomni mindenféle egyeztetés és mindenféle konszenzus nélkül.

– Ez eddig stimmel, de ez nem volt törvénytelen. És az a szavazási mód, ami Sólyom László megválasztásához vezetett?

– Értem. Tehát ugye itt ugye Áder Jánosnak a szerepére gondol.

– Hát arra gondoltam, igen.

– Amiről annak idején ugye a cédulamegnézés és cédulabemutatás ügye volt. Igen. Hát én azt gondolom, hogy bizony a János, igen, valóban ezért is kritizálható, ez kétségtelen. Nem volt egy helyes módszer. Megjegyzem, az, hogy törvénytelen vagy sem, ez megint csak vitatható az ügyben, mert a szavazás titkos volt, igaz, egy más kérdés, hogy a fideszes képviselőnek be kellett előtte mutatnia szavazócéduláikat, és meg kellett mutatni ugye a hírek szerint. Ezek valóban kritizálható tények. Na de hát joggal veti fel ezeket a kérdéseket, nyilvánvaló, hogy Jánosnak a múltjában számtalan olyan pont található, ami kritizálható. De hát ha túltesszük magunkat ezen a nem mellékes aggályon, amin én azért nem tudom túltenni magam, mert nem is nem véletlenül kezdtem ezzel, hogy az egész jelölési folyamat van szerintem elrontva és rossz irányba ment, tehát ha ezt most félretesszük, és azt mondjuk, hogy ezt megbeszéltük, és most ezen túlmenően csak nézzük pusztán Áder János személyét, én azt mondom, hogy az adott repertoárban ő még egy olyan jelölt, aki szerintem a maga tehetségével, képességeivel a jók közé tartozik.



Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!