Bolgár György interjúi a Galamusban - 2012. április 17.



Bolgár György kérdései 2012. április 17-ei műsorban


Mai műsorunkban megbeszéljük, hogy a várakozásoknak megfelelően Áder Jánost javasolta köztársasági elnöknek Orbán Viktor. Mint mondta, ő egyfajta horgony személyiség aki biztonságot és kiszámíthatóságot tud nyújtani Magyarországnak. Legalább további öt évre lehorgonyoznak?

Ehhez kapcsolódik a tervezett kormányátalakítás híre, hogy tudniillik Varga Mihály lenne Fellegi Tamás, Lázár János Varga Mihály és Rogán Antalból csinálnának Lázár Jánost. Értik ugye? De vajon miért?

Beszéljük meg aztán, hogy Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes megígérte a kormányfőnek, hogy a ciklus végére ötszázezer új választópolgár lesz a kettős állampolgárság nyomán. Csak nem ezt akarták?

Mit szólnak ezenkívül ahhoz, hogy továbbra is a világ tíz legkockázatosabb országa közé tartozunk egy adósságpiaci elemző cég szerint?

Mi a véleményük továbbá arról, hogy egy bizalmas kormányzati előterjesztés alapján a kedvezményes diákhitel néhány éven belül tönkre teszi a költségvetést? Vagyis finanszírozhatatlan.

És mit gondolnak végül arról, hogy már Demján Sándornak se tetszik a szoboráthelyezési roham? Az ismert pénzember amiatt tiltakozik, hogy a Nagy Imre-emlékművet is el akarja mozdítani a Fidesz.



Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!



„Egy koleszos brancs országfoglalása”
Farkasházy Tivadar, a Hócipő alapítója

Farkasházy Tivadar: - Először válaszolnék a kérdésre.

Bolgár György: - Na nekünk így nem jó, nekünk be kell telefonálni. Na de mondjad.

– Az ország egységét nem is szimbolizálja Áder János, de az biztos, hogy a Bibó kollégium egységét szimbolizálja.

– Jaj, te már tudod, hogy miről akarok veled beszélni. Mert hogy most jelent meg a Hócipő új száma, címoldalán pedig egy sor fénykép található, csupa fideszessel. A felcím az, hogy köszöntjük hazánk új társasági elnökét, ugyanis kiderül az alatta lévőkből, hogy miért gondolod te, hogy társasági elnökről van szó. Egy koleszos brancs országfoglalása, ez a cím. És ott van Kövér László házelnök, Orbán Viktor miniszterelnök, Simicska Lajos, ti pénztárosnak nevezitek, hát annál több is, kevesebb is. Áder János köztársaságielnök-jelölt, Stumpf István alkotmánybíró, Handó Tünde, az Országos Bírói Hivatal elnöke, minden bírók bírája, Fellegi Tamás tárca nélküli miniszter, Bordás Vilmos, az Országos Választási Bizottság elnöke, Vida Ildikó, az APEH, a Nemzeti Adó és Vámhivatal elnöke, Deutsch Tamás volt sportminiszter, lehet, hogy Brüsszelben Orbán Viktor magyar hangja. Papcsák Ferenc elszámoltatási kormánybiztos és Szájer József, aki az európai parlamentben ugye a Fidesz képviselője és az alkotmány írója. Nos hát, úgy gondolod, hogy ez az egy kollégiumban működött tanult társaság vette át az országot?

– Hát pontosan így gondolom, és ez egyfajta világcsúcs, mert azt hiszem, hogy amióta a feudalizmust 1789-ben felváltotta a kapitalizmus, aztán ez szépen elterjedt, van ahol korábban, hát még korábban voltak a törzsi társadalmakban ilyen családi gebinek, de én azt hiszem, hogy ha Koreával vagy Kubával, vagy Kadhafi Líbiájával hasonlítjuk össze, egy ilyen hatalmi koncentráció még talán sehol nem született. Tehát hogy egyetlenegy kollégiumból közjogilag így berendezkedni, hát ez példátlan. Én igyekszem humorosan felfogni a dolgokat, és ezt is igyekszem humoristaként nézni, de amikor magunk is összegyűjtöttük ezeket a képeket a Hócipőbe, elájultunk egyszerűen, mert azt mondtuk, hogy ilyen nincsen. Tehát ha a Robin Hood-mesét veszem, akkor a hóhértól, az adószedőtől kezdve mindenki megvan egy az egyben, és Róbert Károly korában járunk. Ez egyszerűen hihetetlen. Hát ebben az országban érdemes tanulni, teljesíteni, előre jutni? Hát itt minden a kapcsolatokon és a hűségen múlik.

– Szóval a barátok, régi iskolatársak hihetetlen pozíciókhoz jutottak valóban ezen a mai Magyarországon, de szerinted ebből mi következik? Végül is mégsem Kadhafi elnök egyik fia, másik fia, harmadik fia, nem egészen olyan, mint Líbia, ezek nem rokoni kapcsolatok, hanem barátiak. Harcostársi viszonyról van itt szó.

– Hát azért most ebben az évben, úgy tudom, harmincezerrel kevesebben jelentkeztek főiskolára és egyetemre. Ebben az országban lassan mindenki rájön arra, hogy itt nem érdemes tanulni, mert nem lehet előrejutni. Legalábbis nem érdemes szakmában előrejutni. Itt van ez az istentelen kozmosz. Az istentelen kozmoszban a tudás számít, ott gravitáció van. Ott tudományos tételek vannak.

– Az istentelen kozmoszt Orbán Viktor használta egyik nyilatkozatában. Ami a katolikus Új Embernek adott.

– Így van, az istentelen kozmosz. De én azt szeretném, hogy maradjon is az istentelen kozmosz oly értelemben, hogy azért a tudomány számítson valamit. Tudomány alatt én most nem a Tudományos Akadémiára gondolok, hanem arra, hogy tudással jussanak előre. Egy kollégiumban van az ország összes vezetője, hát akkor itt olyan összezárások működnek már, hogy tényleg nem érdemes semmit se csinálni, nem érdemes pártot alapítani. Nem érdemes előrejutni egy hivatalban, nem érdemes a közszolgálatban dolgozni, köztisztviselőnek menni. Hát ennek akkor mi értelme van? De mondok egy másik példát.

– Másik kollégiumot kéne alapítani. És akkor majd húsz év múlva van esély.

– Hát ott van Felcsút. Én nagyon tisztelem ennek a falunak a derék polgárait és nem akarom őket megbántani, de hát azért az hogy van, hogy egy ilyen kis falu kapta annak idején az ország teljes csatornázási keretének a 90 százalékát, 2,5 milliárdot kaptak labdarúgásra, most épül egy stadion, amelynek a lélekszáma kétszer annyi, mint a falu lélekszáma.

– Mármint az ülőhely száma kétszer annyi. Hogy mennyi lélek fog oda bemenni futballmeccset nézni, azt még nem tudjuk.

– Igen, hát erősen szkeptikus vagyok. Szóval ezek azért példátlan dolgok. Szóval ugye Napóleon mondta, hogy minden kadét tarsolyába ott a marsallbot. Itt ilyesmiről már nem beszélhetünk. Szóval itt sokan vacilláltak, hogy akkor…

– Itt Orbán Viktor hordta a zsebében a marsallbotot, és aztán ezek a marsallbotok osztódással szaporodtak. Nem? Sok marsall van már.

– Hát igen, csak ezek mind egy helyről vannak. Szóval itt a kapitalizmuson meg a szocializmuson sokat vitatkoznak, vannak, akik visszavágynak a szocializmusba. Most erről ne nyissunk vitát, én messze nem tartozok közéjük, de a feudalizmusba nem vágytam vissza, ahol arisztokraták és feudális kiváltságok és egyéb jogok döntöttek el mindent. Miközben olyasmikkel etetik az embereket, hogy akkor a Harry Potter hányadik kötetére esküdjön fel a Magyar Nemzeti Bank elnöke, meg mekkora legyen az alaptörvény asztala. Mi ugyanebben a hócipőben most már köteleznénk a politikusokat arra, hogy egy karikával jelezzék, hányas IQ-jú választópolgároknak szólnak ezek a süket dumák, amiket lenyomnak. Miközben ugye lám, lám, kiderül, hogy egy társaság van mindenhol.

– A jobboldali média évek óta visszatérő egyik fő témája, hogy Gyurcsánnyal dolgozott x, Gyurcsány ilyen cégében volt valamikor y. Látta Gyurcsányt, látta Lenint, látta nem tudom én kicsodát x és y. Bűnlajstrom kezdete volt, ez az első a bűnök között, hogy az illető már találkozott Gyurcsánnyal. De itt valóban egészen másról van szó, hogy egy egészen szoros baráti vagy tanköri társaság került a legfontosabb kulcspozícióba az országban. Akár dolgozhatnának jól is, teszem most hozzá álnaivan, vagy ez ki van zárva?

– Hát persze. Hát Kéri László például azt mondta, hogy a Handó Tünde milyen tehetséges volt, már a kollégiumban is. Tehát gyakorlatilag a példám alapján is igazán nem akarok magánéletben vájkálni, egymás között is házasodtak, mint az arisztokraták. Ugye? Nagy tisztelője vagyok Lévai Anikónak, aki a miniszterelnök úr felesége, Handó Tündének már kevésbé, akit nagyon becsülök mint bírót, de hát azt mondták, hogy ugyan miért ne lehetne ő a főbíró, hiszen a Clintonné is…. pedig ugye ő külügyminiszter. Csak a különbség az, hogy a Clinton család többi tizenhat tagjáról nem tudom, hogy miniszteri tisztséget töltenének be.

– Hát ráadásul nem ugyanabban az adminisztrációban, ez az egyik, most éppen a férj abszolút hatalmon kívüli. Másrészt mind a kettő saját jogán szerezte a pozícióját. Hillary Clinton elnökjelölt akart lenni, ezért Obamával vívott hosszú csatát, és amikor végül elvesztette, úgy került az Obama kormányba. Tehát vannak ugyan az Egyesült Államokban híres politikusdinasztiák, de az nem azt jelenti, hogy a család beépül egy hatalmi rendszerbe. Hanem különböző kormányzatokban megjelennek. Igen.

– Egy szóviccel élnék, egy nagyon szép kifejezéshez hasonlítanám ezt a jelenséget. Én többször megfordultam a bécsi kollégium hungaricumban, amely már a 18. század óta létezett. És ugye nagyon becsülöm a hungaricumokat, talán ez nem a reklám helye, de a Tokajit meg a Herendit meg számos dolgot fel lehet sorolni. Nem tudom a gyulai kolbász közéjük tartozik-e most, hogy ilyen kiemelt projekt lesz. De ez egy magyar hungaricum, azt hiszem a világon nincs olyan, hogy a három legfőbb közjogi méltóság… azt hiszem, Amerikában sincs ilyen, bár ott nagyon sokat jártak a Harvardra, ami azt hiszem, egy kicsit nagyobb volt, mint a Bibó kollégium. De ez egy valóságos magyar különlegesség, afféle hungaricum ez a Bibó kollégium hungaricum. Hogy a köztársaság elnöke, a parlament elnöke és a miniszterelnök ugyanabba a suliba járt.

– És ha hozzájuk vesszük a bírói szervezet, az igazságszolgáltatás abszolút egyeduralkodó vezetőjét, a bírói hivatal elnökét, akkor a dolog még…

– Ha még az adószedőt is ide veszed, meg az elszámoltatási kormánybiztost.

– Ő már csak volt elszámoltatási kormánybiztos, most már csak Zugló vezetője. Az is fontos.

– Hozzáteszed az OVB-elnököt, aki arról gondoskodik, hogyan zajlik a szavazás, és aki mindezt megfogalmazta az alkotmányban, akkor tényleg ott állunk a Nottinghamnál és koránál. Tehát Robin Hood koránál, csak várom, hogy ki lesz a Robin Hood, aki először elmegy a sherwoodi erdőbe.

– Talán a Hócipő következő címlapján megjelenhetne Robin Hood, és akkor lehetne valami sejtésünk róla.

– Hát jelen pillanatban nagyon gyenge a felhozatal Robin Hoodokból, de talán majd az ellenzék egy kicsit megerősödik. Mert hát ez egyszerűen tényleg… a hinta felbillent, ezen nem lehet hintázni.



Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!



„Áder Jánost alkalmasnak tartom”, „megadnám neki a lehetőséget”, hogy bizonyítson
Fodor Gábor a Fidesz alapító tagja, az SZDSZ volt elnöke


Bolgár György: - Hány éve ismeri Áder Jánost?

Fodor Gábor: - Hát Jánost, ha visszagondolok, azért legalább huszonöt éve ismerem. Szóval nagyon régi ismerősök vagyunk. Még a szakkollégiumi időszakban találkoztam vele és ismertem meg őt, de érdemes tudni, hogy a János nem volt szakkollégista abban az értelemben, hogy nem lakott bent a Bibó szakkollégiumban, és nem volt Fidesz-alapító sem.

– Hogy került ő a Fideszhez? Ő kicsit idősebb is talán Önöknél ugye? Néhány évvel.

– Igen. Igen, igen. Körülbelül három évvel idősebb tőlünk.

– És ő azok közé tartozott, akik dolgoztak is még az átkosban. Volt munkahelyük a politikán kívül is. Azt hiszem, a szociológiai intézetben, ha jól emlékszem.

– Így van. Bihari Mihálynál dolgozott. De hát azért természetesen mindannyiunkkal így volt ez, hogy az egyetem befejezése után pályakezdőként különböző munkahelyeken dolgoztunk. Ki hosszabb, ki rövidebb ideig, mert ugye utána a politika végül is beszippantotta ezt a fiatal és sokak személyében tehetséges társaságot. Tehát Áder János körülbelül három évvel volt idősebb. János egyébként egy értelmes, jól felkészült jogász volt, a szakkollégiumba gyakran bejárt. Kövér Lászlónak volt közeli ismerőse.

– Milyen fiatalembernek és később milyen politikusnak ismerte őt meg?

– Én meg kell hogy mondjam, kedveltem a Jánost. Tehát a János egy precíz, megbízható és értelmes ember volt.

– És akkor is olyan keserves ábrázattal járt kelt Önök között még fiatal korában? Mert mostanában szinte csak olyan állapotban lehet őt látni nyilvános szerepléseken, hogy homlokát összeráncolja és nagyon gondterhelt mindig.

– Így van. Általában komoly szokott lenni a közszerepléseken, de én, aki közelről ismerem őt, nyugodtan mondhatom, hogy természetesen, mint minden közhely és minden látszat, ez se igaz, a Jánosnak van humorérzéke, jókat lehet vele nevetni. Sőt én emlékszem, nagyon humorosakat tud mondani.

– Ez jó pont, ha valakinek van humorérzéke a politikában.

– Abszolút. János a tévhittel kapcsolatban egyébként, hogy ő egy ilyen komor ember lenne. Valóban kifelé ezt az arcát mutatja elsősorban.

– Amikor Ön távozott a Fideszből, akkor például beszélt előtte Áderrel vagy közelebbről megtárgyalta-e azt, hogy Önnek mennie kell vagy nem, vagy hogy ő megy-e vagy marad, mi volt az ő elvi álláspontja azzal a szakítással kapcsolatban, ami bekövetkezett a Fidesz vezetése és Fodor Gábor meg néhány társa között.

– János a kezdeti időkben, miután a Fideszben elkezdett tevékenykedni, egy idő után elég fontos pozícióba került, mert ő volt az első kampányban, 1990-ben a kampányfőnök. És egy kampányfőnök óhatatlanul is a gondolkodásnak és a tevékenységnek a középpontjába kerül egy választási kampányban. A siker így övé is volt, neki is jelentős része volt benne, egyébként először az ellenzéki kerekasztal-tárgyalásoknál tűnt fel a Fidesznél, ahol a jogi delegációnknak a tagja volt. Utána a kilencvenes évek elején ő egyértelműen, miután köztünk politikai és személyi konfliktus alakult ki Orbán Viktorral ő Viktor táborához tartozott, és ugye köztünk a konfliktus arra épült, hogy az volt a véleményem, hogy a liberális pártoknak együtt kellene működni egyfajta CDU-CSU-együttműködésben Magyarországon a Fidesznek és az SZDSZ-nek. Ezzel megkerülhetetlen politikai pólust hoznák létre. Viktornak az volt az álláspontja, hogy ez egy bokszmeccs, ahol az egyiknek ki kell ütni a másikat.

– Hát ez nemcsak a két liberális párt esetében van így, hanem mintha az összes többi országos és európai és világpolitikai problémával kapcsolatban ugyanígy vetődne fel a számára. Ki kell ütni a másikat. Csak néha még a legjobb bokszoló is vereséget szenvedhet.

– Kétségtelen. Orbán Viktor nem az a típusú személyiség, aki tud gesztusokat tenni. Nehezen megy neki, de megjegyzem, Orbán Viktor – és egyébként most félretéve azt, ami nem egy mellékes kérdés, hogy szerintem nagyon rossz irányba vezeti az országot és rendkívül komoly problémák vannak az ő kormányzásával – egyébként jó képességekkel rendelkező rendkívül tehetséges ember, neki is van humora. De most nem róla beszélünk.

– Nem is vitte volna idáig, hogyha nem lenne tehetséges ember. Ez abszolút így van.

– Így van. Nem is róla beszélünk, hanem Áder Jánosról. És Jánossal kapcsolatban is azért egy pillanatra megállva hadd mondjam el, hogy én azt gondolom egyébként az ő jelöléséről… ugye sokféle vita folyik arról, hogy milyen köztársasági elnök lesz belőle. Én szerintem alkalmas jelölt. Tehát ha az elődjével, Schmitt Pállal kell összevetni, én mindenképp azt kell, hogy mondja, hogy Áder Jánost alkalmasnak tartom.

– Na de mi lenne, ha nem Schmitt Pállal vetnénk össze, hanem Sólyom Lászlóval, Mádl Ferenccel és Göncz Árpáddal?

– Nézze. Én azt gondolom, hogy szerintem itt az igazi probléma Orbán Viktornál van. Méghozzá a kérdés az, hogy milyen alapon jelölünk köztársasági elnököt. Szerintem Áder Jánosnak a képességei megvannak arra, hogy akár egy jó köztársasági elnök legyen. Az igazi probléma az, hogy szerintem Orbán Viktornak kellett volna végiggondolni, hogy milyen köztársasági elnököt akar. Antall József annak idején 1990-ben meg tudta tenni azt a gesztust, hogy az ország érdekében, egy rendszerváltáson átesett ország érdekében tudta azt, hogy kell együttműködés az ellenzékkel. Nem lehet örök harcban állni. Nem lehet állandóan szabadságharcot vívni. Nem lehet örökké naszádokban és hadi gépezetekben gondolkodni. Ő tett egy gesztust, megállapodott az SZDSZ-szel és a megállapodás eredményeként Göncz Árpádot jelölte köztársasági elnöknek. Szerintem ez egy nagyon bölcs lépés volt, nagyon sokat segített a magyar demokrácián, nagy szerepe volt ennek a lépésnek és sok másnak is abban, hogy Magyarország a rendszerváltó országok legsikeresebbje volt a 90-es évek elején. Magyarország számára ez minden nehézség és minden probléma mellett lényegében sikertörténet volt.

– Igen, ez egy érdekes megközelítés, mert hajlamos szinte mindenki úgy látni, hogy na micsoda hiba volt ez annak idején Antalltól, hogy megkötötte ezt a paktumot az SZDSZ-szel, állandósította a konfliktusokat, és olyan hatalmi lehetőséget, pozíciót adott az ellenzéknek, amivel az ellenzék élt vagy sokak szerint visszaélt. És lám, az SZDSZ ezt nem hálálta meg. De ahogy Ön most összefoglalja, abból az következik, mert láttuk, hogy mi történt Lengyelországban, Csehszlovákiában a többi országban, hogy ebben a térségben tulajdonképpen az összes politikai konfliktus ellenére a demokrácia is meg még a gazdasági átalakulás is a lehető legjobban sikerült az egyébként persze nagyon rossz helyzetben.

– Így van, pontosan. Nem szabad elfelejteni, ma már ugye gyenge az emlékezetünk és ezért is érdemes ezt felidéznünk, hogy Magyarország a legsikeresebb ország volt a posztkommunista rendszerváltó országok közül. A 90-es évek Magyarország számára minden hullámvölgy mellett lényegében egy sikertörténet volt.

– Még akkor is, ha 95-ben Bokros-csomagra kényszerült az ország. De még ezt is át tudta vészelni, mert kialakultak azok a demokratikus parlamenti módszerek, amelyek talán éppen az első év megállapodása, kiegyezése nyomán gyakorolhatóvá váltak.

– Pontosan így van, és a 90-es években Magyarország a régió vezető országa volt. Mi magyarként, ha külföldre mentünk, emelt fővel járhattunk bárhol Magyarország képviseletében, mert Magyarország úgy volt számon tartva, mint az egyik legígéretesebb ország. Mára oda jutottunk, hogy szégyenkezve járhat, aki Magyarországot képviseli ma külföldön, mert Magyarország az Európai Unió legkínosabb helyzetében lévő ország. Na de visszatérve a köztársasági elnökre, hiszen róla kérdezett, befejezném a gondolatot. Csak annyit akartam még itt elmondani, hogy szerintem Orbán Viktor a kulcsszereplő ebben a történetben is, mint mindenben az elmúlt időszakban. Méghozzá azért, mert neki kellett volna szerintem ma egy olyan köztársasági elnököt jelölni Antall József példájából kiindulva, aki egy ilyen nehéz helyzetben lévő ország, egy nemzetközileg ennyire katasztrofális helyzetben lévő ország, gazdaságilag ennyire kritikus helyzetben lévő ország és politikailag ilyen nehéz szituációban lévő országnak szüksége lenne arra, hogy egy szélesebb körű összefogás, együttműködés, konszenzus legyen. Ezt többek között úgy lehetett volna megtenni, hogy olyan köztársasági elnököt választ, függetlenül most Áder János személyétől és képességeitől, aki egy gesztus, aki egy üzenet a társadalom jelentős része, ma már nagyobbik része felé, aki nem elszánt Fidesz-hívő.

– A külvilágnak pedig ugyanilyen gesztus lett volna, mert az bizonyította volna, vagy legalábbis bizonyíték lett volna arra, hogy ez a kormány tényleg nem akar mindent maga alá söpörni és minden hatalmi pozíciót megszerezni, ellentmondást továbbra sem tűrni, hanem lám, olyasvalakit javasol erre a posztra, aki nem feltétlenül tartozik a legbelsőbb köreihez. De ezek szerint ezt is elmulasztotta.

– Így van, elmulasztotta. Bár megjegyzem, én nem azt tartom itt a problémának és kérdésnek, hogy most pártpolitikusról van szó vagy nem, mert szerintem nem ez a vízválasztó egy köztársasági elnöknél vagy egy jó köztársasági elnöknél. Nem azon múlik, hogy valaki pártpolitikus-e vagy kívülről jön, hogy jó elnök lesz-e vagy nem. Azon múlik, hogy képes-e egy viszonylag széleskörű konszenzust teremteni a maga személye körül, hogy jobboldalnak, baloldalnak, liberálisoknak elfogadható, majdnem elfogadható, nagyjából elfogadható vagy teljesen elfogadható. De az, hogy a társadalom jelentős része számára nem elfogadható, így jelölni köztársasági elnököt szerintem az ország helyzetében, politikai hiba. Ezt ki kell mondanunk. Függetlenül, még egyszer említem, a jelölt személyétől.

– Na most ugye azt összefoglalhatjuk, hogy Ön szerint Áder János tehetséges, jó képességű politikus, akinek ráadásul most már nagyon komoly tapasztalatai vannak. De azért részben az elmúlt évben történt egy s más, ami megkérdőjelezi a politikai… nem is a képességeit, hanem inkább a függetlenségét és a demokratikus felfogását, mégpedig az igazságszolgáltatás reformjával őt bízta meg Orbán Viktor. És hát ezek azok a törvények, amelyek a legkirívóbbak a különböző európai intézmények szerint.

– Igen, és ide sorolhatjuk még a választójogi törvényt.

– A választójogi törvény a másik, igen.

– Amely szintén vitatható és valóban mind a kettő Áder Jánosnak a keze nyomát viseli. Igen, ez kétségtelen, én ezeket mind a kettőt rossz és téves útnak tartom. Bár megjegyzem az igazságszolgáltatással kapcsolatban, vannak törvényi hibák, tehát strukturális problémák és van személyi probléma is. Ugye ezt ne felejtsük el, ami szimbolikussá teszi ezt az egészet. Tehát azt gondolom, hogy mind a kettőben hibát követett el János, de azért tudni kell róla, hogy valószínűleg nem az volt a feladat ezen a beszélgetésen, amikor Orbán Viktor megkérte – az egyébként elhidegülő viszonyban, pár évvel ezelőtt elhidegülő viszonyban lévő vagy egymás között elhidegülő viszonyt kialakító Orbán Viktor és Áder János – Áder Jánost arra, hogy segítsen ezen törvények kidolgozásában. Ezen a beszélgetésen, gondolom, megmondta neki, hogy milyen törvényeket szeretne látni vagy mi legyen az a fő szempont, ami alapján ezeket a törvényeket meg kellene hozni. Érdemes tudnunk, hogy amikor magyar gazdaságpolitikáról beszélünk, ott sem Matolcsy György gazdaságpolitikájáról van szó, hanem Orbán Viktoréról, hiszen ott is nyilván megmondja a miniszterelnök, ismerve őt ezt pontosan tudhatjuk, hogy mik a fő pontok, mint ahogy oktatáspolitikában se Hoffmann Rózsa oktatáspolitikájáról van szó, hanem Orbán Viktoréról.

– Magyarán pártvezéri utasításra cselekedett így, ahogy cselekedett. Na de egy köztársasági elnök hogy fog viselkedni akkor?

– Tehát a János ezért nyilván kritizálható, mert azt gondolom, hogy vannak olyan pontok, amelyeket nem biztos hogy végre kell hajtani, meg kell csinálni, ki kell dolgozni, még ha a miniszterelnök kéri tőle, akkor sem. De most tegyük félre ezt a kérdést, ettől függetlenül – miközben azt gondolom, hogy ezért ő kritizálható joggal, mert nem véletlenül nemzetközi fórumokon is támadják ezért Magyarországot, komoly probléma van a választójogi törvénnyel és az igazságszolgáltatás strukturális megváltoztatásával is – még Áder János, azt gondolom, a Fidesz jelentős politikusai közé tartozik, és én megadnám neki a lehetőséget ha már a helyzet így alakult, hogy nézzük meg, milyen köztársasági elnök lesz.

– Az hagyján, hogy Ön megadná a lehetőséget, de a Fidesz-KDNP többség fogja megadni.

– Na jó, persze, most érti, ezt egy olyan fordulatnak szántam, hogy azt mondom, hogy legyen bennünk annyi türelem, hogy nézzük meg, hogy valóban hogy fog tevékenykedni. Szerintem sajnos az egész folyamat elrontja ezt, amely nem Áder János személyétől függ. Én szerintem Magyarországon akkor látnánk azt, hogy egy olyan demokrácia épül, amely valóban megfelel a rendszerváltás és a 90-es évek szellemének, ha olyan miniszterelnökünk lenne, aki számára világos az a szituáció, hogy ilyen helyzetben neki egy gesztust kellene gyakorolnia. De hát sajnos nem ez a helyzet.

– Még egy dolog Áder János politikai múltjából, amit Ön valószínűleg közelebbről szemlélhetett, mégpedig Sólyom László elnökké választása, amikor a titkos szavazásból félig-meddig nyílt szavazás lett a parlamentben és ez Áder János nevéhez köthető. Mit látott Ön akkor? Mit tapasztalt?

– Hát ugye ez egy máig nem egy egyszerű története a magyar demokráciának. Sólyom László megválasztásáról ugye sokan és sokat vitatkoznak azóta is. Én Sólyom Lászlót, szeretném hangsúlyozni, egy kitűnő jogásznak tartottam, nagyon jó elnöke volt az alkotmánybíróságnak és szerintem köztársasági elnökként is jól szerepelt. Igazán független és szuverén személyiségként szerepelt köztársasági elnökként, és nem véletlen, hogy a Fidesz nem jelölte őt. Ugye milyen hozsannákat zengtek annak idején Sólyom Lászlóról, amikor 2005-ben megválasztásra került. Orbán Viktor is elmondta, hogy mennyire kell az, hogy egy ilyen kiváló tekintély, mint Sólyom László, legyen a köztársasági elnök. És fel sem merült bennük 2010-ben, hogy Sólyom László mandátumát meghosszabbítsa.

– És 2012-ben sem.

– És ez is mutatja azt a farizeus magatartást, amit a Fidesz képviselt ebben az ügyben. Na tehát visszakanyarodva erre a megválasztásra, sajnos a megválasztás körülményei hát elég viharosak voltak, méghozzá azért, mert én azt gondolom, hogy az MSZP ott egy hibát követett el, ragaszkodott mereven Szili Katalin jelöléséhez. Szili Katalint egyébként én személyesen nagyon szeretem, nagyra becsülöm és egy kiváló embernek tartom. Ettől függetlenül, mivel előbb elmondtam, hogy én azt gondolom, hogy olyan jelöltet kell általában keresni, akkor is ezt gondoltam, aki viszonylag széleskörű konszenzust tud felmutatni, szerintem nem volt igazán jó jelölt, és az MSZP-nek komolyan kellett volna venni az aggályokat. Az MSZP pedig erőből akarta a saját jelöltjét keresztülnyomni mindenféle egyeztetés és mindenféle konszenzus nélkül.

– Ez eddig stimmel, de ez nem volt törvénytelen. És az a szavazási mód, ami Sólyom László megválasztásához vezetett?

– Értem. Tehát ugye itt ugye Áder Jánosnak a szerepére gondol.

– Hát arra gondoltam, igen.

– Amiről annak idején ugye a cédulamegnézés és cédulabemutatás ügye volt. Igen. Hát én azt gondolom, hogy bizony a János, igen, valóban ezért is kritizálható, ez kétségtelen. Nem volt egy helyes módszer. Megjegyzem, az, hogy törvénytelen vagy sem, ez megint csak vitatható az ügyben, mert a szavazás titkos volt, igaz, egy más kérdés, hogy a fideszes képviselőnek be kellett előtte mutatnia szavazócéduláikat, és meg kellett mutatni ugye a hírek szerint. Ezek valóban kritizálható tények. Na de hát joggal veti fel ezeket a kérdéseket, nyilvánvaló, hogy Jánosnak a múltjában számtalan olyan pont található, ami kritizálható. De hát ha túltesszük magunkat ezen a nem mellékes aggályon, amin én azért nem tudom túltenni magam, mert nem is nem véletlenül kezdtem ezzel, hogy az egész jelölési folyamat van szerintem elrontva és rossz irányba ment, tehát ha ezt most félretesszük, és azt mondjuk, hogy ezt megbeszéltük, és most ezen túlmenően csak nézzük pusztán Áder János személyét, én azt mondom, hogy az adott repertoárban ő még egy olyan jelölt, aki szerintem a maga tehetségével, képességeivel a jók közé tartozik.



Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!



A DK frakcióalakítási esélyeiről
Molnár Csaba, a Demokratikus Koalíció ügyvezető alelnöke


Bolgár György: - A Demokratikus Koalíció megerősítő népszavazást kezdeményezett tegnap egy tegnap elfogadott, de még ki nem hirdetett országgyűlési törvényről. És ennek reményében vagy ennek alapján szeretne mégiscsak frakciót alakítani. Valami ügyes jogi trükkel, ahogy Ön is ezt hajlandó volt megnevezni. Tehát akár a saját elképzelésüket trükknek minősíteni. Úgy tűnik azonban e pillanatban, hogy a trükk nem válik be, mert Lezsák Sándor, aki ideiglenesen ellátja a házelnöki funkciókat, nem akar ennek bedőlni, és elutasította az Önök kezdeményezését. Először nézzük meg, hogy Önök mire alapozzák, hogy lehet ezt az úgynevezett megerősítő népszavazást kérni, és másodjára pedig azt kérdezem, mire alapozza azt Lezsák Sándor, hogy ő ezt nyugodtan egyszemélyben elutasíthatja.

Molnár Csaba: - Haladjunk e szerint a sorrend szerint. Úgy néz ki, hogy a Fidesz ebben az ügyben egy olyan banánhéjon tud elcsúszni, amely banánhéjat egyébként ő maga helyezett el tavaly decemberben a hatalmas törvényalkotási hajrában. Ha visszaemlékszünk, karácsony környékén iszonyatos mennyiségben termelte az országgyűlés a törvényeket. És akkor a Fidesz elkövetett egy hatalmas hibát, azt, hogy bár a régi alkotmány ugye december 31-től hatályát vesztette, január elsejétől pedig az új alaptörvény van, ezért az a szabály, ami korábban benne volt az alkotmányban, hogy megerősítő népszavazást csak az országgyűlési képviselők legalább egyharmada kezdeményezhet, már nem került bele az új alaptörvénybe, viszont a házszabályban benne felejtették a megerősítő népszavazásról szóló rendelkezéseket. És ugye a házszabály úgy fogalmaz, hogy ha valamilyen indítvány ügyében a házszabály nem ír elő valamilyen képviselői látszámot, mondjuk tíz képviselőt, egyötödnyi, egynegyednyi vagy egyharmadnyi képviselőt, akkor úgy kell értelmezni, hogy egy képviselő is kezdeményezhet ilyesmit. Márpedig azt mondja a házszabály, hogy ha megerősítő népszavazást kezdeményez egy képviselő, akkor arról az országgyűlés legkorábban a következő ülésen dönthet. A következő ülés az jövő hétfőn lesz, márpedig jövő hétfőig már lejár a Demokratikus Koalíció frakció alapítási moratóriuma. Ugye emlékeznek talán a kedves hallgatók is, hogy hathónapos moratóriumra kényszerített minket tavaly az országgyűlés, ez pont most hétvégén fog majd lejárni. Magyarán szólva emiatt a rendelkezés miatt – és azért is fogalmaztam úgy, ahogy Ön is idézte, hogy ha a Fidesz trükközik ebben az ügyben, akkor mi nem hagyjuk magunkat –, ezen rendelkezés alapján megnyílik a Demokratikus Koalíciónak a frakcióalapítási joga jövő hétfőn. Ez az a logika, amit végigvezettünk, és ami egyébként teljesen törvényes. Mi nem trükközünk, csak kihasználunk egy olyan lehetőséget, hogy a Fidesz vétett egy komoly jogalkotási hibát.

– Ez nagyon ügyes, de nem biztos, hogy elég lesz. Mert ugye Lezsák Sándor azt válaszolta Önnek, hogy hát sajnálom, de az új alaptörvényből kimaradt a képviselők népszavazáskérési joga, és hogy a házszabályban benne van, hát Istenem. Ennél az alaptörvény mégiscsak fontosabb, az a lényeg. Úgyhogy Önöket nem illeti meg ez a lehetőség.

– Hát nincs igaza az alelnök úrnak, egyébként leginkább az igazolja, hogy nincs igaza, hogy abban a levelében, amit nekem ma válaszlevélként ír, nem tud megjelölni olyan alaptörvényi vagy házszabályi szakaszt, amire hivatkozik, ami egészen elképesztő, mert tulajdonképpen csak a levegőbe beszél. Beszéljünk őszintén. Lezsák alelnök úr éppúgy tudja, hogy mi a helyzet, mint ahogy én is tudom. Nyilvánvalóan tesz most egy kísérletet. Nyilvánvalóan megpróbálja megoldani ezt a problémát. Én nem feltételezem róla, hogy huszonkét év országgyűlési képviselőség után ennyire ne ismerné a ház működését. Szerintem ő ennél rutinosabb, öregebb róka a politikában.

– Valószínűleg ismerik, mert tegnap módosították a házszabályt is. És ezért kivették azt a népszavazással kapcsolatos szakaszt.

– Pont azt a szakaszt. Ezt a szakaszt szeretné kiszedni a házszabályból, csak hát az a baj, hogy ez még nem lépett hatályba. Amikor mi tegnap kezdeményeztük, akkor nem hogy nem lépett hatályba, de még el sem fogadta az országgyűlés. Most jutott eszükbe, hogy az elmúlt három és fél hónapban vagy január elseje óta van egy ilyen rossz törvényi állapot: az egyik jogszabály ellentétes a másikkal. És nagyon jól tudták, hogy ezt meg kell oldani. Mi pedig kihasználtuk ezt a lehetőséget. De engedje meg, hogy még egy dolgot mondja, mert azt hiszem, hogy ez a fontosabb. Az a lényeg, hogy ha igaza van Lezsák Sándornak – tételezzük fel, szerintem nincs igaza –, és tényleg azt mondja, hogy a kezdeményezésünk alkotmányellenes, akkor is muszáj lenne beterjesztenie a ház elé. Ugyanis az elnöknek nincs olyan joga, hogy egy képviselői indítványt visszautasítson. A házszabály szerint egyetlenegy esetben teheti ezt meg, ha nem felel meg a formai követelményeknek a beadvány. Márpedig Lezsák erre nem hivatkozik, mert nagyon jól tudja, hogy a mi beadványunk teljes egészében megfelel a formai követelményeknek.

– Értem. Akkor vegyük sorba csak, hogy a hallgatók világosan lássák. A korábbi alkotmány szerint a képviselők egyharmada népszavazást is kezdeményezhetett volna, ám ez az új alaptörvényből kimaradt. Ugyanakkor a házszabályban benne maradt egy olyan lehetőség, hogy nem is a képviselők egyharmada – ami nem volna meg a Demokratikus Koalíciónak –, de bármelyik képviselő is kezdeményezhet ilyen népszavazást. És ez a házszabályi előírás most tegnap egy módosítás nyomán ugyan kikerült a házszabályból, de amikor Önök kezdeményezték a népszavazást, akkor még benne volt. Tehát Önök e szerint jogosan jártak el. És akármennyire felülírja az alaptörvény vagyis az alkotmány a házszabályt – vagyis az egy fontosabb és nyilván ebből a szempontból döntő különbség, hogy az alaptörvény ír elő valamit vagy a házszabály –, tehát hiába van így, még ha alkotmányellenes is az Önök kezdeményezése, akkor is az a kötelezettsége fennáll a házelnöknek, hogy az országgyűlés elé terjessze az Önök beadványát. Ez pedig csak akkor történhet meg, a jövő héten, amikorra viszont a Demokratikus Koalíció egy korábbi szabály értelmében frakciót alakíthat, mert lejárt a félév türelmi idő. Ez a dolognak a jogi kerete, ugye?

– Hát Ön sokkal jobban tud összefoglalni egy ilyen helyzetet.

– Hát akkor köszönöm a beszélgetést, magamat fogom kérdezni ezek után, és válaszolok is magamnak.

– Azt hiszem, hogy az újságírói rutin, ami Önnek megvan, nagyon elég arra, hogy ezt ilyen jól össze tudja foglalni. Tényleg körülbelül ez a helyzet, ami Ön az előbbiekben mondott. Lezsák Sándornak nincsen joga a mi beadványunkkal kapcsolatban semmiféle visszautasító lépést enni. Egyébként pont ezért a mai napon az országgyűlés alkotmányügyi bizottságához fordultam, és azt kérem az alkotmányügyi bizottságtól, állapítsa meg, hogy az ideiglenes házelnök házszabályt sértett. De Lezsák Sándor ezt éppúgy tudja, mint ahogy mi is tudjuk.

– Az alkotmányügyi bizottság is ugyanúgy tudja, mégis a kormánytöbbség úgy fog dönteni, hogy Lezsáknak van igaza, és akkor a kalapjukra tűzhetik a beadványukat.

– Hát viszont ha dönt egy ilyen ügyben az alkotmányügyi bizottság, akkor kimondja a házszabály, hogy a alkotmányügyi bizottság döntését meg lehet támadni a ház plenáris ülésén. Vagyis megint hol tartunk? Hogy legkorábban hétfőn tud erről dönteni az országgyűlés. Hát elég alaposan végiggondoltuk mi ezt, amikor benyújtottuk. Az egyébként a pletyka most az országgyűlésben, hogy válságstábra jött össze a ház és a Fidesz vezetése, mert ők is látják, hogy egy olyan megoldhatatlan helyzetbe lavírozták bele saját magukat, ami politikailag nekik mindenképpen vereséget fog jelenteni. Ha engedik a demokratikus koalíció frakcióját megalakulni, akkor tulajdonképpen az egész eddigi ezzel kapcsolatos politikájukkal mennek szembe. Ha viszont törvényellenesen ezt megakadályozzák, akkor nagyon jól tudják, hogy nincs az az alkotmánybíróság, ami ezt a szabályt nem semmisíti meg. Vagyis most már tényleg érdemben megnyílt az a lehetőség, hogy nekünk a közeljövőben frakciónk lehessen.

– Ezek szerint Önök, ha jól értem a szavait meg ami a szavai mögött van, abszolút bíznak abban, hogy frakciót fognak alakítani. Nemcsak eljátszottak ezzel gondolattal és végigvitték egy beadvány formájában, egy népszavazási kísérlet formájában, hanem úgy látják, hogy ebből a csapdából a Fidesz nem is tud szabadulni.

– Én azt hiszem, hogy ebből nagyon nehéz kiszabadulni neki, legfeljebb annyi lehetséges, hogy most nem pusztán visszamenőleges hatályú törvényalkotással, hanem nyílt törvénysértéssel próbálja meg ezt megakadályozni, ami azért a fideszes törvénysértő gyakorlatban is meglehetősen ritka kivétel lenne, mert azért láttunk néhány ilyet…

– Na látja, ez a lényeg, hogy láttak már ilyet. Hát akkor éppen a Demokratikus Koalíció esetében ne ismétlődhetne meg ugyanez?

– Én azt hiszem, hogy meg fogják ezt csinálni. Hát nyilván nekik ez presztízskérdés, hogy az ő talán legkeményebb és legelszántabb ellenfeleiket ne hagyják beszédhez vagy lehetőséghez jutni az országgyűlésben. A fideszesek logikája, Orbán logikája ezt diktálja. Gondoljunk csak bele, az a híres Wikileaks-távirat, amely kiszivárgott, amikor ugye azt mondta állítólag Orbán Viktor a nagyköveteknek, hogy ha lehetőséged van megölni az ellenfeledet, akkor ne habozzál, ne várj, azonnal öljed meg. Most is valami hasonló helyzetről van szó. De hadd térjek vissza még egy másik dologra. Mi mindenképpen az alkotmánybírósághoz fordulunk, ha jövő héten nem jöhet létre a frakciónk, és ezt megtehetjük, mivel az érintettségünk logikáján ehhez nem kell a képviselők egynegyede, hanem úgynevezett alkotmányjogi panaszt be tudunk nyújtani. Márpedig ezt a kérdést, egy ugyanilyen kérdést 1998-ban már az alkotmánybíróság elbírált, és 98-ban kifejezetten kimondta, hogy általánosan a képviselők szabad társulási jogát, frakcióalapítási jogát a parlamentben megtiltani nem lehet. És az alkotmánybíróság 98-ban már döntött erről, ráadásul ez nagyon fontos. Akkor 1998-ban néhány hét alatt döntött erről. Ugye hozzászoktunk ahhoz, hogy az alkotmánybíróság…

– Már érezte, hogy azt akartam felvetni Önnek, hogy na jó, hát majd meghozza az alkotmánybíróság a döntését 2015-ben.

– Hát megelőztem, úgy néz ki most, hogy az alkotmánybíróságnak nincsen időkorlátja. Dönthet később is, de amikor egyszer ugyanilyen ügyben eljárt, 98-ban, az alkotmánybírák nagyon mélyen átérezték a felelősségüket. Tudták, hogy nemcsak az a lényeg, hogy ebben az ügyben alkotmányosan döntsenek, hanem az is, hogy a jogsérelem a lehető legrövidebb ideig tartson. Ezért nem hogy évekbe nem került, de még egy hónapba sem került az, hogy az alkotmánybíróság megsemmisítette azt a szabályt, ami ezt megtiltotta. Vagyis vagy most, vagy egy alkotmánybírósági döntés után, de úgy gondolom, hogy a Fidesz ezt a játszmát el fogja veszíteni.

– Nem tudom, hogy ezt dicséretnek fogja-e venni, de úgy működnek, mintha hirtelen fideszes jogászok kezdtek volna dolgozni a DK-nak.

– Hát egy pillanatig nem veszem dicséretnek, egész egyszerűen arról van szó, ha bármiben összehasonlítják az embert a Fidesszel, azt soha nem tudom dicséretnek tekinteni. De egy dolog biztos. És hadd térjek erre is vissza még egy pillanatra. Ha nem lenne ez a helyzet, ami most van, ha nem lett volna ez a jogalkotási hiba, ha a Fidesz nem helyezi el ezt a banánhéjat, ez a törvény akkor is alkotmányellenes. Akkor is alkotmánybírósághoz fordulunk, mert nemcsak eljárási probléma van a törvény megalkotásával, hanem tartalmi hiba is van benne. És kétségkívül az egy olyan rendszerben, amilyen a Fidesz mostani rendszere, hogy mindent megpróbálnak megcsinálni, mindent megpróbálnak a hatalmuk alá gyűrni, az uralmuk alá gyűrni. De azt hiszem, hogy nekünk az önvédelemre – és amit most csinálunk az önvédelem, jogállamvédelem demokráciavédelem – jogunk van.



Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!