Bolgár György interjúi a Galamusban - 2012. április 24.



Bolgár György kérdései 2012. április 24-ei műsorban


Mai műsorunkban megbeszéljük, hogy a kormány egy sor új adóval próbálja egyensúlyba hozni az egykulcsos személyi jövedelemadóval felborított költségvetést. Telefon, sms, biztosítások, banki műveletek, csekkbefizetés, lesz itt minden mi szem szájnak ingere. Ezt is zokszó nélkül lenyeli az ország? Meg azt is, hogy a 98 százalékos végkielégítési adót megszüntetik? Fideszesekre nem lesz érvényes?

Ezzel is részben összefüggésben mit szólnak a közlekedési szabálysértések szigorúbb büntetéséhez? Amitől viszont mintha felzúdult volna a közvélemény. Indokolatlanul?

Következő témánk Orbán Viktor brüsszeli tárgyalása az Európai Bizottság elnökével José Maunel Barrosóval. A magyar miniszterelnök szerint most már nincs akadálya a hiteltárgyalások megkezdésének. Ezt azonban Brüsszelben az Európai Bizottság képviselői egyelőre nem erősítették meg. Most akkor engedtünk? Vagy Brüsszel engedett? Vagy semmi sem változott? Hiszen a magyar kormány szerint eddig sem volt semmiféle akadálya az IMF hitelnek?

Mit szólnak aztán ahhoz, hogy Orbán Viktor szépen faképnél hagyta a Nabucco gázvezetéket, és megegyezett az oroszokkal a Déli Áramlat építéséről. Holott néhány évvel ezelőtt pontosan emiatt támadta Gyurcsány Ferencet Brüsszelben és Washingtonban. Amit szabad Orbánnak nem volt szabad Gyurcsánynak?

Mi a véleményük továbbá arról, hogy a Népszabadság sorozatban megjelenő cikkei alapján úgy tűnik, sok mindent továbbra sem tudunk az Orbán család vagyoni gyarapodásáról. Sem azt, hogy budai házuk mekkora lett, sem azt, hogy mennyiért adták el tokaji szőlőjüket. Az viszont kiderült, hogy Kékessy Dezső volt párizsi nagykövet vette meg a sárazsadányi birtokot is még 2009-ben. Spongyát rá?

És végül a Jobbik ki akarja radírozni a nemzeti alaptantervből Faludy György költőt, mégpedig azon az alapon, hogy Faludy szerintük kommunistából átvedlett szabaddemokrata volt, aki nyíltan vállalta biszexuális hajlamát. Réthelyi Miklós, a Nemzeti Erőforrás minisztere parlamenti válaszában mindössze annyit írt egy jobbikos képviselőnek, hogy a NAT még csak tervezet és véglegesítése nem történt meg. Jól megvédték Faludyt?



Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!



A titkosszolgálatok jogosítványairól és az adatvédelemről
Hüttl Tivadar, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) adatvédelmi és információszabadság programjának vezetője


Bolgár György: - Az elmúlt napokban, hetekben összegyűlt néhány témánk, ami kifejezetten Önökre tartozik, van, ami közvetve, úgyhogy kíváncsi vagyok a véleményére. A legfrissebb mai hír, hogy egy jogerős Fővárosi Ítélőtáblán hozott döntés szerint titok marad, kinek kegyelmezett meg Schmitt Pál köztársasági elnökként. Nem nyilvánosak a kegyelmi döntések, amit szerintem a rádióhallgatók többsége nem is ért. Mi az, hogy nem tudhatjuk meg, hogy kinek kegyelmez meg az államfő? Mi értelme van ennek? Hogy lehet ezt titokban tartani?

Hüttl Tivadar: - Így van, ez egy mai ítélet, fontos megjegyezni, hogy az elsőfokú ítélet kötelezte a Köztársasági Elnöki Hivatalt arra, hogy anonimizált kegyelmi határozatokat adjon ki.

- Vagyis nem lehetett volna tudni, hogy Kovács János kegyelmet kapott?

- Azt nem és ezzel semmi probléma nincsen, hiszen bűnügyi személyes adat az, ha valaki el volt ítélve, az is, ha kegyelmet kapott.

- Bocsánat, itt egy pillanatra hadd szóljak közbe. Amikor Kovács Jánost elítélték mondjuk húsz év börtönre valamiért, az nem volt anonimizált. Kovács Jánost egy ismert bűncselekményben elítélték, ez nyilvánosságot kapott, nyilván ha elég fontos, érdekes vagy közérdekűnek minősülő ügy volt, és a sajtó foglalkozott vele, névvel, ha nem is lakcímmel, de a tettének ismertetésével, a bíróság indoklásával ez a nyilvánosságra tartozott. Ha kegyelmet kap, akkor hirtelen anonimmé válhat?

- Nem teljesen így van ez, az újságokban is, jogszerűen, úgy tüntetik fel ezeket a döntéseket, ha nem közfeladatot ellátó személyről van szó, hogy K. János. Tehát amíg például a Hunvald-ügyben lehet használni a Hunvald Györgyöt és nem H. Györgyként kell utalni rá, mert közfeladat ellátással összefüggésben ítélte el az elsőfokú bíróság, addig Kovács János mezei állampolgár esetében a K. János az indokolt, hogy ne lehessen beazonosítani mindenki számára és ne legyen személyhez kapcsolódó bűncselekmény. Ennek az ügynek a lényege az volt, mi azt szerettük volna, hogy nevektől és egyéb személyes adatoktól eltekintve – születési dátum meg esetleg egészségügyi adatok, amik szerepelnek egy ilyen kegyelmi határozatban – azt lehessen megtudni, hogy milyen bűncselekmények miatt és milyen indokok miatt adott kegyelmet a köztársasági elnök úr.

- Mondjuk, ha egy gyilkossági ügyben a húsz évre elítélt gyilkost felmentik, akkor legyen benne az, hogy K. Jánost ilyen és ilyen alapon elítélték.

- Nem érdekes.

- K.J.-t

- Az sem. Teljesen mindegy. Egy húsz évre gyilkosságért elítélt személyt egészségügyi okból mentette fel, teszem azt terminálisban lévő betegsége volt, hadd fejezze be az életét otthon, családi körben.

- Igen.

- Az Ítélőtábla azt mondta az ítéletében, hogy azon kívül, hogy kegyelmet adok, az összes adat személyes adat. Nagyon kiterjesztően érti a személyes adat fogalmát és azt mondta, hogy minden egyes részlet, ami szerepelhet egy ilyen kegyelmi határozatban, valamilyen szinten kapcsolatba hozható valaki által az adott érintett személyre vonatkozóan, akinek a kegyelmet osztották. Ez egy kicsit túlzás. Ha azt mondja ki, úgy adják ki mondjuk ezeket a kegyelmi határozatokat, hogy megkegyelmezett egy adócsalási ügyben, megkegyelmezett egy foglalkoztatás körében elkövetett gondatlanságból elkövetett veszélyeztetés ügyben, ezekből több tucat, több száz ítélet születik évente. Nem tudjuk, hogy ez kihez kapcsolható, nyilvánvalóan az az ember tudja, akinek megkegyelmeztek és a Köztársasági Elnöki Hivatalban dolgozók is tudják, hiszen ők kezelik ezeket az adatokat. Az átlag állampolgár ezeket nem látja. Sajnos Magyarországon ez nincsen szabályozva jogilag, nagyon cizelláltan van szó róla, hogy a kegyelmi határozatokkal mit kell csinálni, például a Magyar Közlönyben meg kell jelentetni, mint általában a köztársasági elnök jogi aktusait egyébként. És ez egy újságírónak egy nagyon érdekes próbapere volt. Rávilágított arra ez az ügy, hogy itt bizony jogi szabályozás szükséges, mert az állampolgároknak joguk van tudni azt, hogy egy jogerős büntető bírósági ítéletet megváltoztató egyéni jogkör alapkörén belül, hogy van egy jogkör, ami teljes diszkréciót jelent a mindenkori köztársasági elnöknek, nem kell neki elfogadható jogi indoklást adni, bármilyen szempont szerint mérlegelhet.

- Illetve joga van kegyelmet adni.

- Ad abszurdum a haverjának is megkegyelmezhetett. De ugyanakkor a társadalomnak joga van ezt ellenőrizni és tudni, hogy milyen alapon.

- Ezt abszolút mértékben jogosnak tartom és ezek szerint a magyar szabályozás enyhén szólva abszurd. De én még kötném azt az ebet a jogi karóhoz, hogy például Magyarországon a bírósági tárgyalások nyilvánosak.

- Főszabály szerint nyilvánosak a bírósági tárgyalások, igen.

- Ha a főszabály szerint nyilvánosak, vagyis bárki bemehet bárkinek a tárgyalására és külön ok kell ahhoz, hogy a bíró onnét kitiltsa, kizárja, akkor milyen alapon lehet vagy kell anonimizálni mondjuk egy gyilkos perét, és aztán a kegyelmi kérvényének elfogadását?

- Azért, mert ez személyes adatkezelés.

- Ha nyilvános a tárgyalás?

- Igen, de egyrészt nem mindenki megy el ezekre a tárgyalásokra, másrészt adatkezelés az, hogy valaki ott a tárgyaláson hall és jegyzetel valamit vagy megjegyez és esetleg otthon magának ebből egy adatbázist épít, és teljesen más az, hogy ebből mondjuk interneten blogbejegyzést ír, újságíróként cikket közöl vagy egyéb műveleteket végez ezzel a személyes adattal. Tehát azért ezzel nagyon óvatosan kell bánni.

- Rendben. Akkor nézzük a személyes adatokat, jó, hogy ide eveztünk át, mert a múlt hét végén egy fideszes képviselő benyújtott egy törvénymódosítást, ami szerint az állampolgárok tájékoztatásához és véleményének megismeréséhez nagyon fontos kétségtelenül, hogy neveket és lakcímeket kérhessen ki a miniszterelnökség az ezeket tartalmazó nyilvántartásokból. És például kiválasztási szempont lehet az emberek neme, születési helye, ideje, lakcíme, családi állapota, házasságkötése vagy bejegyzett élettársi kapcsolata létesítésének helye. Egyrészt az ember nem érti, hogy eddig nem csinálták ezt? Szociális konzultáció is volt, Alaptörvény-konzultáció is volt, ismerték ezek szerint sok millió állampolgár nevét és címét. Most ezek szerint még több kellene, azért van itt ez a törvénymódosítás?

- Ez egy pontosító módosítás lesz, éppen egyébként az Ön által is említett szociális konzultáció kapcsán alakult ki egy eléggé eldurvult jogvita az adatvédelmi biztos és a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi hivatala között, ami ezeket az adatokat szolgáltatja és kezeli. Mert az adatvédelmi biztos azt mondta, hogy a szociális konzultációnál nem volt megfelelő jogszabályi felhatalmazás az adatkezelésre, kizárólag hozzájárulásos alapon történt a válaszadó polgárok adatkezelése. Ugyanakkor a hozzájárulás megadásának technikai feltételei nem voltak megfelelően biztosítottak. Először tehát született egy adatvédelmi biztosi határozat, azt a kormányzati szerv nem fogadta el, per indult, és ez a per egyébként még a mai napig is zajlik. Most májusban fog folytatódni a tárgyalás a Fővárosi Bíróságon. És azt gondolom, hogy ez a mostani törvénymódosítás a jövőben esetlegesen sorra kerülő ilyen szociális konzultációhoz hasonló eljárásoknál akarja azokat az adatvédelmi aggályokat kiküszöbölni, amelyek korábban felmerültek.

- Volt valami az akadékoskodásban, és most ezért akarják…

- Lényegében egy kicsit annak is a burkolt beismerése, valóban, ugyanakkor azt kell mondanom, hogy ha nem is azt kell mondani, hogy közvetlen demokráciáról van szó, de az, hogy a kormányzat konzultál az állampolgárokkal, legitim adatkezelési cél. Amire itt vigyázni kell, az az, hogy mi lesz ezekből az adatokból. Bizonyos válaszokból politikai nézetek tűnhetnek ki. Ezeket ebben a formában rendszerezik-e és mondjuk a Kubatov-féle adatbázisszerű, bár nem bizonyosodott be, hogy volt ilyen…

- Szóval ez a városi legenda, amit Kubatov-listának hívnak.

- Igen, ahhoz hasonló adatbázisok épülnek itt ki. Ezeket az adatokat a konzultáció bezárása után egész egyszerűen azonnal törölni kell. Nyilván ez adatbiztonsági kérdés, ami technikai szabályozást igényel majd mindig az adott konzultációs eljárásnál. A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság feladata ma már, hogy az ilyen eljárásokat adatvédelmi szempontból ellenőrizze, esetleg jogsérelem esetén tájékoztassa a nyilvánosságot és a szükséges lépéseket megtegye.

- Na akkor nézzük, hogy a nagy testvér még hogyan figyel minket, mert a New York Timesban jelent meg a múlt héten egy érdekes cikk – azért érdekes, mert hogy ott is felfigyelt rá egy ismert princetoni jogászprofesszor –, hogy ez a Terrorelhárítási Központ mennyiféle érdekes jogosítvánnyal rendelkezik. Mi már tudtunk róla – bár talán nem mindenki –, hogy közben alakulni látszik egy másik fegyveres testület, azt Országgyűlési Őrségnek hívják, és érdekes módon nemcsak a Parlamenten belül intézkedhet a renitens képviselőkkel szemben, hanem magánlakásokba is bemehet. Milyen szervezetek ezek és milyen alapon kaphatnak olyan jogosítványokat, mint a TEK, hogy lényegében engedély nélkül megfigyelhet embereket?

- Pontatlan megfogalmazás, hogy engedély nélkül megfigyelhet embereket.

- Bírói engedély nélkül, talán így, miniszteri engedély nélkül.

- Nagyon szűk körben valóban miniszteri engedély elégséges a Terrorelhárító Központnak a titkos információgyűjtéshez. Ez a titkos információgyűjtés azt jelenti, hogy bepoloskázzák az ember telefonját, bekamerázzák a magánlakását vagy feltörik a levelezését, a postáját.

- Igen, korábban is létezett ilyen, de a titkosszolgálatok számára.

- A rendőrség, az ügyészség is fel van hatalmazva erre, nemcsak a titkosszolgálat. A magyar rendőrség is, az ügyészség is, a katonai és a polgári titkosszolgálatok is és a TEK is fel van hatalmazva. A TEK a munkájához vagy hatásköreihez kapcsolódóan azt lehet mondani, hogy hozzávetőleg olyan kilencven százalékra kell bírói engedély, nem elégséges a miniszteri engedély. Míg például a titkosszolgálatoknál, tehát a nemzetbiztonsági szerveknél az Alkotmányvédelmi Hivatalnál vagy katonai hírszerzésnél ott talán éppen fordított az arány. Ott túlnyomó többségben vannak azok a hatáskörök, amelyekhez kapcsolódóan elég a minisztérium engedélye. Ez a TEK egy hibrid szervezet, inkább rendőri szervezet és egy picit nemzetbiztonsági. Ami nyilvánvalóan nem szerencsés, de én azt gondolom, hogy az egy kicsit túlzó következtetése volt a New York Times cikkének, hogy itt egy szörnyeteg született, ami minden autoriter politikus álma. Vannak problémák, amelyeket a cikkeik jól érzékeltetnek, de ezek a problémák nem kizárólagosan a TEK-re jellemzőek. Mire gondolok konkrétan? Egyrészt az információs kárpótlás teljes mértékben hiányzik a magyar jogban, tehát ha egy embert megfigyeltek, nagyon durván behatoltak a magánéletébe azzal, hogy lehallgatták a telefonját, akkor erről utólag egyetlenegy módon értesül, ha a bíróság előtt áll, és a vádlottak padján lejátsszák neki a felvételt. Hogyha nem volt bűncselekmény, akkor nem szólnak neki, hogy bocs lehallgattunk, itt van a jegyzőkönyv, megsemmisítettük egyébként.

- És bírósághoz is fordulhatsz.

- A másik probléma az, hogy statisztikákat nem tudunk arról, hogy általában a társadalmat milyen mértékben figyelik meg a hatóságok.

- Tehát nem készül évi statisztika.

- Készülnek, de minősített adatok, tehát kvázi államtitkok.

- Igen. Így van. A miniszter nem köteles beszámolni a Parlamentnek arról, hogy ebben az évben 1655 esetben adtunk ki ilyen engedélyt, ugye?

- Se a miniszter, se az ügyész, se a rendőr. Ezek jogos kritikák a TEK-kel szemben, csak itt az a probléma, hogy ezek érvényesek nagyon sok minden más, hagyományos szervezetekre is és a TEK azért nagyon szűk körben nemzetbiztonsági szervezet csak.

- Értem. És nagyon helyes, hogy belehelyezi az egész rendszerbe. Az Országgyűlési Őrség és főleg a Parlament épületén kívüli hatáskörei hogy jönnek ebbe bele?

- Ez egy igen érdekes dolog, én is kíváncsi vagyok, ugyanis a törvény elég elnagyoltan fogalmaz ebben. Vannak benne olyan hatáskörök, amik egyértelműen az Országgyűlésben való rendfenntartáshoz kapcsolhatóak, majd abba a felsorolásba van egy olyan rész is, hogy magánlakásban is intézkedhet az Őrség. Ebben az esetben én azt tudom egyedül elképzelni – most egy kicsit gyakorlatias módon gondolkodva –, hogy mondjuk ne adj Isten valaki egy detonátorral, bombákkal felszerelve próbál bejutni a Parlamentbe, elfogják és akkor gyorsan kimennek és átkutatják a magánlakását is, hogy a terrorista társait elkapják.

- Ahelyett, hogy felemelnék a telefont és szólnának a TEK-nek.

- Igen. Tehát ez nyilvánvalóan egy jogalkalmazási kérdésnél fog eldőlni, nem megnyugtató természetesen, hogy ilyen jogkörökkel rendelkezzen az Országgyűlési Őrség. Ugyanakkor itt azt is látni kell, hogy az Őrség ugyanúgy fegyveres erőszakszervezet, mint teszem azt a rendőrség, akinek mondjuk tettenérés vagy halaszthatatlan intézkedés esetén van joga bemenni. És ezekre a parlamenti őrökre is olyan szigorú szabályok fognak vonatkozni, mint a rendőrökre, tehát olyan szakmai előírásokat kell betartaniuk, mint a rendőröknek. Nem arról van szó, hogy egy magánbiztonsági céget bíznak meg, és azok mehetnek be utasításra bárkinek a lakására, hanem a hivatalos fegyveres szervek személyi állományára szóló törvényi szabályozás hatálya alá tartozó szervezetet. Ez valamennyire garanciát jelent, természetesen minél kevesebb állami erőszakszervezet van és minél kevesebb állami szervezetnek van joga behatolni magánlakásba, magánszférába, annál jobban biztosított és annál kisebb a lehetőség a visszaélésre. Tehát nem szerencsés ez, és nem is támogatta a TASZ semmilyen formában.



Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!



A franciaországi választásokról
Thomas Schreiber, Franciaországban élő magyar származású újságíró


Bolgár György: - A francia választások a beszélgetés témája, amely választás Európát az én benyomásom szerint idegessé tette. Vajon Franciaország is ideges?

Thomas Schreiber: - A választások úgy zajlottak le, hogy az a két politikus került a második fordulóba, akiről tudtuk, hogy ők a legesélyesebbek. Az igazi meglepetés az volt, hogy a szélsőjobboldali nemzeti front sokkal több szavazatot kapott, mint amit vártak. Nos, amikor Magyarországot próbáljuk összehasonlítani Franciaországgal, persze az jut eszünkbe, hogy vajon ez a francia nemzeti front nem a Jobbikhoz hasonló francia politikai párt-e, és erre azt mondanám, hogy kevésbé szélsőséges és sokkal szalonképesebb, mint a magyarországi Jobbik.

- Hogy lehetne őket jellemezni? Nacionalistának nacionalista. Mennyire Európa-ellenes?

- Európa-ellenes. A Front Nationale ugye a hetvenes években alakult, akkor sokkal szélsőségesebb volt. Nagy különbség van a Front Nationale-t alapító apa, vagyis a volt ejtőernyős és a lánya között. A papa továbbra is tevékeny, bár hivatalosan visszavonult, és a lány egyik legnagyobb problémája az, hogy el tudja szigetelni az összevissza beszélő apját, aki egyébként nem bolondult meg, szó sincs róla, de provokál, és néha eléggé nehéz helyzetbe hozza a lányát is.

- Ugye a papáról lehetett több botrány kapcsán arról olvasni, hogy antiszemita kijelentéseket is tesz. Ez a mai Front Nationale-ra mennyire igaz?

- A maira nem igaz, mert – rosszul lefordítva, igyekszem magyarra visszafordítani, ami folyamatban van – ördögteleníteni akarják. Kicsit mást jelent, de lényegében erről van szó. Magyarul azt mondanám, hogy szalonképessé akarják tenni a Front Nationale-t, és a lánya, a háromgyermekes családanya, aki tulajdonképpen nyertes a vasárnapi első fordulóban, mindenképpen szalonképessé akarja tenni, mondván, hogy ez egy ugyanolyan demokratikus párt, mint a többi. És jobboldali.

- Tehát nem mondja azt magáról, hogy mi nem vagyunk demokratikus párt, nem mondja azt sem, hogy ki akarnak lépni az Európai Unióból, nem mondja azt, hogy Franciaország bajainak oka a zsidóság.

- Arról szó sincs. Kedves Bolgár úr, ez egy óriási tévedés. Ő zsidóbarát és elítéli az antiszemitizmust. Cigánykérdés itt nincs. Náluk a cigányok helyett arabok vannak.

- És az arab kérdésben milyen a Nemzeti Front?

- Teljesen ellenkező, mint ami a Jobbik véleménye az arabokról, az irániakról és a többiekről.

- Mert nekik mi a bajuk velük?

- Ez, hogy bevándoroltak.

- Mennyire válik ez rasszizmussá, vagy mennyire konkrét az ő kifogásuk a bevándorló idegenekkel szemben?

- Ugye Franciaországban több millió bevándorolt van, közöttük sok naturalizált vagy Franciaországban született, tehát francia állampolgárnak tekintendő, elsősorban az afrikaiakról van szó. És az egész jobboldali propagandát akarva-akaratlanul Sarkozy elnök és az elnökségért harcoló jelölt is átveszi, hogy hogyan próbálják megreformálni, megfékezni az idegen-bevándorlást.

- Mi a bajuk például a Front Nationale szavazóinak ezekkel a bevándorlókkal? Az, hogy nem illeszkednek be jól a francia társadalomba, és mások a vallási és kulturális szokásaik?

- Pontosan, hogy nem integrálódnak. De hozzátenném megint, hogy egy kis különbséget tegyünk a Jobbik és a Front Nationale között. Ilyen problémák, mint Magyarországon, ott nincsenek. Nem is létezhetnek, nézzük akár a holokausztot, akár más hasonló, úgynevezett kényes témát, habár a Front Nationale-on belül vannak elszigetelt szélsőséges irányzatok, a hivatalos politikában ez nem jut nyilvánosságra.

- Tehát annak ellenére, hogy a világ érezhetően ideges lett Marine Le Pen nemzeti frontjának tizennyolc százalékos eredményétől, illetve tizennyolc százalékos támogatottságától, ez a nemzeti front már nem annyira szélsőséges, mint az apja idején volt, hanem elkezdett behúzódni középre, vagyis messze nem annyira veszélyes, mint mondjuk öt évvel ezelőtt volt?

- Szerintem minden jobboldali szélsőséges párt előbb-utóbb veszélyessé válhat, és nem szükséges Bolgár úrnak arról előadást tartanom, hogy Hitler hogyan került hatalomra a harmincas évek elején. De itt nem erről van szó.

- De ezt a nemzeti frontot nem lehet összehasonlítani a nemzeti szocialistákkal.

- Nem lehet. Még ha a nemzeti fronton belül vannak is újfasiszták vagy neonácik, vagy nevezzük, ahogy akarjuk, nem ők a hangadók, és ez a kirakat-átrendezés, vagy szalonképessé változásra való igény már odáig megy, hogy arról van szó, hogy a következő választásokon, ami júniusban lesz, a nevüket meg fogják változtatni.

- Értem. Viszont addig eldől, hogy ki lesz Franciaország új elnöke. És azt látni, hogy Sarkozy elnök eddig is, és talán a következő két hétben még inkább próbálja majd a szélsőjobbra húzódó, vagy oda szavazó választókat magához csalogatni.

- Pontosan így van. De ennek különböző módjai és módszerei vannak. A helyzet annyira bonyolult ezen a téren, hogy nem lesz könnyű a Nemzeti Front többségét rábírni. A jelenlegi francia választási kampány középposztjában az van, hogy a lakosság többsége visszautasítja Sarkozyt.

- A személyisége miatt?

- Igen, mégpedig azért, mert a francia választók jó részét – hozzá kell tennem, hogy sajnos – nem érdeklik a külpolitikai téren elért sikerek.

- Hiába döntötték meg francia vezérlettel Kadhafi líbiai rendszerét, hiába működik együtt jól eddig a Merkel-Sarkozy-tandem Európában, ez nem érdekli a franciákat?

- Így van. A franciákat ez jóval kevésbé érdekli, mint a megélhetési problémák, a munkanélküliség problémája, a társadalmi egyenlőtlenségek és hasonló dolgok. A francia átlagpolgárt mindennél jobban érdekli, hogy miből tud megélni, és a gazdasági helyzet itt is nagyon nehéz.

- És ezekre a problémákra a versenyben vezető szocialista jelölt milyen válaszokat ad?

- Próbál másfajta válaszokat adni természetesen, mint Sarkozy. És jobb válaszokat tud adni. De a helyzet az, hogy akárki lesz az elnök a két befutó közül, rendkívül nehéz helyzettel találja szemben magát, és a júniusi parlamenti választásokon várható, hogy a Nemzeti Front – különösen ha sikerül jobban kitapétázni magukat és taktikai okokból sok mindent meg tudnak változtatni – több tucatnyi képviselőt tud beküldeni a képviselőházba.

- Tehát meg fog változni a francia politika eddigi szerkezete és működési mechanizmusa. Még egy valamiben várható-e nagy változás, és ez az elnökválasztás két döntőse alapján is megítélhető, mert sem Sarkozy, sem Hollande nem látszik túlságosan nagy Európa-barátnak ebben a pillanatban. Szóval nem fogja-e az európai egységet és együttműködést veszélyeztetni, hogy ha bármelyikük győz is, az elhatárolódik sok mindenben Európától, vagy visszalépne attól az együttműködéstől vagy annak szorosságától, ami eddig jellemezte Franciaországot?

- Ezen a téren inkább optimista vagyok.

- Miért?

- Mert a francia-német szoros együttműködés nélkül nem lehet semmi komolyat csinálni Európát illetően. Azért ne felejtsük el, hogy Németországban is választások lesznek, legkésőbb jövőre. Akármilyen baloldali vagy balközép, vagy jobbközép lesz Berlinben, illetőleg Párizsban, a kettőjük közötti együttműködéstől függ Európa jövője.

- Tehát enélkül nem lehet megoldani a francia belső problémákat sem.

- És semmit sem. És többé-kevésbé ez vonatkozik a németországi belső problémákra is, amelyek persze ma még nem annyira láthatóak, mint azok a problémák, amelyek itt vagy Spanyolországban, vagy Portugáliában, vagy Olaszországban előbb-utóbb felmerülnek.



Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!



A Barroso–Orbán-tárgyalásról
Tabajdi Csaba, szocialista európai parlamenti képviselő


Bolgár György: - Mit tud az Orbán-Barroso-találkozóról?

Tabajdi Csaba: - Az Orbán-Barroso-találkozóról csak azt lehet tudni, már legalábbis publikusan, amiről a magyar miniszterelnök nyilatkozott. Az előkészületekről, háttérről természetesen több mindent lehet tudni, de hát igazában csak holnap fog felszállni a fehér füst, a holnapi biztosi kollégiumi ülés után.

– Mármint, hogy akkor derül ki, valójában értek-e el eredményt vagy sem?

– A korábbi megbízható információk szerint Barroso elnök úr hajlott arra, hogy elinduljanak a hiteltárgyalások Magyarország, az IMF és az EU között. Ez volt az előzetes múlt heti megbízható forrásból származó információ. Az, hogy Orbán Viktor miniszterelnök úr azt nyilatkozta, hogy áttörés történt, hát ezt nekünk komoly fenntartással kell kezelni. Egyrészről a tárgyalások megkezdése ennyi hónap huzakodása után, az semmiképpen nem tekinthető áttörésnek, legfeljebb a tárgyalások kezdetének. Áttörésnek én azt mondanám, ha a hiteltárgyalásról született volna megegyezés, mármint maga a hitelmegállapodás megszületett volna, de hát erről még szó sincs. Legfeljebb bizonyos akadályok elhárultak a Magyarország és a IMF EU hitel megállapodási tárgyalások elől.

– Az Európai Bizottság szóvivője a tárgyalások után azt mondta, hogy konstruktív hangulatú volt a megbeszélés. Mit jelent ez a diplomáciai nyelvben?

– Hát ez a konstruktív hangulat annak szólhatott, hogy bizonyos dolgokban engedett az Orbán-kormány, ugyanakkor szimbolikus ügyekben, például a Nemzeti Bank elnökének fizetésében vagy eskütételében, amely szimbolikus jelentőségű az Orbán-kormány számára, hogy ki az úr Magyarországonm az unió engedett. Mert az uniós közösségi jog szempontjából viszont elvi kérdés a jegybank függetlensége. Tehát eehhez, hogy konstruktív légkörben zajlott le, lehet, hogy a Széll Kálmán terv bejelentése is hozzájárult, mert ez a hatszáz milliárdos megszorító csomag, amit ilyen finoman eufemisztikusan takarékossági csomagnak hívnak, lehet, hogy ez azt a látszatot kelti, hogy az Orbán-kormány felelősen kíván gazdálkodni a pénzügyek terén.

– Hát lehet, hogy ezért is jelentették be tegnap. De azért én felfedezni vélek bizonyos ellentmondásokat itt a két fél nyilatkozatában. Orbán Viktor, illetve a szóvivője azt mondta, hogy a magyar kormány gyorsan meg fogja hozni az eddig megküldött megoldási javaslatoknak megfelelő intézkedéseket a Magyar Nemzeti Bank ügyében. Vagyis amellett a csomag mellett tart ki, amit benyújtottak a parlamentben. Ehhez képest az Európai Bizottság szóvivője azt mondja, hogy Barroso üdvözölte, hogy Orbán Viktor kötelezettséget vállalt a jegybank függetlenségét biztosító intézkedések maradéktalan teljesítésére. Lehet, hogy nem tudják pontosan értelmezni ezeket a dupla fenekű magyar mondatokat még mindig, és majd csak akkor döbbennek rá, hogy a maradéktalan, az csak az eddig benyújtottnak a maradéktalan elfogadása, nem pedig az európai kéréseknek a maradéktalan elfogadása? Akkor fogják eldönteni, amikor majd a törvény elfogadják?

– Én azt hiszem, hogy nagyon pontosan fogalmazott amikor azt mondta, hogy ne higgye azt Orbán miniszterelnök úr, hogy itt Brüsszelben az Európai Unióban hülyék az emberek vagy buták. Hát nehéz a sztyupid szónak a lefordítása. Pontosan tudják az Európai Bizottságban, hogy mit ér Orbán Viktor szava. Vagyis hogy ez kettős beszéd. Majd akkor fognak ennek hinni, amikor látják a megvalósulását, hisz itt már annyiféle összevissza beszéd volt, annyiféle ígéret volt. Ez a csiki-csuki játék, amelyet Orbán Viktor folytat, ebben tulajdonképpen nekünk az a nagy kérdés, és a bizottságnak is az a nagy dilemmája, hogy meg akar-e állapodni Orbán Viktor magyar miniszterelnök, akar-e tényleg egy hitelmegállapodást, vagy csak ezekkel a csiki-csuki játékaival, például a mostani sajtókonferenciájával, amiben áttörésről beszél, csak a piacokat akarja megnyugtatni, hiszen látjuk, hogy már megint háromszáz forint körül van az euró árfolyama. Tehát nem lehet tudni, hogy kinek játszik ezekkel a mondataival. Nem, nincsenek illúziói senkinek ma már az Európai Bizottságban. Nagyon jól megértették azt, hogy egyszer hideget, máskor meleget fúj a szájából Orbán Viktor. Tehát csak a tényeket nézik, és nem az ígéreteket és nem a szavakat.

– A bizottság szóvivője szerint Barroso nyugtázta Orbán rendezésre vonatkozó ígéreteit. A többi ügyben, mint az igazságszolgáltatási reform, az adatvédelmi hivatal, illetve a bírák nyugdíjba vonulásának ügye. Igen ám, de Szijjártó Péter szerint arról biztosította Orbán Barrosót, hogy a kormány gyorsan és egészében végrehajtja a Velencei Bizottság által javasolt lépéseket, amelyeket a kormány elfogadott. Vagyis csak azokat hajtja végre, amit a kormány hajlandó elfogadni, azokat nem, amikben eddig nem volt hajlandó elfogadni a Velencei Bizottság álláspontját. A másik ügyben pedig szerintük már csak két jogvita maradt, és a kormány tudomásul veszi, ha ezek lezárása az Európai Bíróság eljárásában történik meg. Vagyis nem engedünk se a bírák nyugdíjazása ügyében, se az adatvédelmi hivatal ügyében, mert azt mondjuk, hogy hát akkor döntsön az Európai Bíróság. Én ezt úgy értékelem vagy érzékelem innét a távolból, hogy ez nem megegyezés, ez az ügyek elhalasztása és továbblökdösése. Vajon elég lesz-e ez Brüsszelnek az Európai Bizottságnak?

– Én hallva a tegnapi beszédét itt az európa politikai központban, ahol ő ezt nyíltan el is mondta, és nem is nagyon leplezte a magyar miniszterelnök, hogy ő nem is bánja, hogy ezek a dolgok az Európai Bíróság elé kerülnek... Szerintem ennek két oka van. Egyrészről ezt megint ki tudja játszani a maga nacionalista pozíciói erősítésére Magyarországon, hogy lám, lám, én ezekben az ügyekben nem engedtem, nem hagyom, hogy beleszóljanak a mi belső ügyeinknek az alakításába. Másrészről tudja, hogy az Európai Bíróság malmai lassan őrölnek, és addigra még inkább kész helyzet teremtődik, mint ahogy a bírák esetében ez a kész helyzet már rég megteremtődött.

– Vajon az Európai Unió, az Európai Bizottság legyint-e arra, hogy a magyar kormány így viselkedik, és azt mondja, hát Istenem, végül is mennek a dolgok a maguk útján, ha két év múlva lesz döntés, akkor lesz, ettől még kaphat Magyarország hitelt.

– Az, hogy esetleg holnap felszáll a fehér füst és elindulhatnak az IMF- EU közös tárgyalások a hitelmegállapodásról, hát az még elhúzódhat ám hosszú ideig. Azért az IMF-nek is lesznek feltételei, és ebbe a szervezetet leginkább finanszírozó nagy országoknak, Egyesült Államoknak, Németországnak, Franciaországnak azért a háttérből nem kis beleszólása van. És gondoljunk bele abba, hogy milyen a magyar-amerikai, a magyar-francia vagy a magyar-német államközi viszony. Tehát ez még nem azt jelenti, hogy akkor lesz záros határidőn belül hitelmegállapodás, tehát hogy áttörés történt volna. Persze a dologban az a szomorú, hogy ha a Portfolió elemzésének lehet hinni, január óta havi tízmilliárd forintot veszítenek a magyar adófizetők, és ha én azt nézem, hogy a szárnyvonalak és buszvonalak felszámolása tizenkét milliárd forintba került, akkor ez az Orbán-kormány huzakodása, és nem az unió huzakodása, mármint hogy az Orbán-kormány dacos kuruckodó politikából indíttatva eljátssza ezt a huzakodást az unióval, nem akar igazán megállapodni. Ennek az árát a magyar adófizetők állják és mi fizetjük meg, magyar adófizetők.

– Nincs-e elege az Európai Uniónak ebből a magyar huzakodásból és nincsenek-e fontosabb dolgai? Azért a francia elnökválasztás első fordulójának eredménye egy kicsit idegesítheti az európai politikusokat, hiszen megerősödött a francia szélsőjobb, közben felbomlott, lemondott a holland kisebbségi koalíciós kormány, mert egy szélsőséges jobboldali párt nem adta áldását a költségvetési megszorításokhoz. Vagyis Európa kulcsországai is belpolitikai válságokkal küszködnek. Hát pont egy magyar vita, konfliktus elhúzódása kell még az Európai Uniónak?

– Kétségtelen, hogy az Európai Bizottság nagyon sokáig tűrte mindazt, ami Magyarországon történt, akár az unortodox gazdaságpolitika terén, mind pedig a demokrácia lebontása terén. De ma már eljutott oda az Európai Bizottság, és meggyőződésem, hogy attól függetlenül, hogy elindulhatnak a tárgyalások az IMF-fel, ha úgy dönt holnap az Európai Bizottság, ez nem azt jelenti, hogy az Európai Bizottság nem fog odafigyelni a magyarországi viszonyokra. Csak az Európai Bizottság ma már pontosan megértette, hogy rendkívüli kutyaszorítóban, csapdahelyzetben van maga az Európai Unió az Európai Bizottság az Orbán-féle nacionalista populizmussal szemben. Mert ha nem kap Magyarország hitelt, akkor az Európai Bizottság és az IMF, de leginkább az unió a felelős a magyarországi problémákért, ha meg kap hitelt, annak lesznek gazdaságpolitikai feltételei mindenképpen az IMF részéről. Orbán rá fogja csúsztatni ezt az egész Széll Kálmán megszorító intézkedéscsomagot erre a hiteltárgyalásra, ezen a téren is az unió lesz a bűnbak. Tehát ilyen értelemben az unió akármit csinál, ha keményebben bírálja az Orbán-kormányt, akkor jön a sérelmi reakció és védjük magunkat, megvédjük a nemzeti szuveneritásunkat. Ha meg megtörténik a megállapodás és annak vannak gazdasági feltételei, akkor meg lehet rákenni az Európai Unióra a felelősséget azért az elrontott Matolcsy-Orbán-féle gazdaságpolitikáért amit csináltak az elmúlt két évben.



Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!