rss      tw      fb
Keres

Bolgár György interjúi a Galamusban - 2012. április 27.

A KSH jelentéseiről
Katona Tamás, a KSH egykori elnöke, a Pénzügyminisztérium volt államtitkára


Bolgár György: - Az elmúlt jó egy órában bankokról esett szó, több bankkal kapcsolatos ügy miatt. Az egyik például az imént is tárgyalt szegedi bírósági ítélet, amelyben jogerősen vesztett az OTP Bank egyik ügyfelével szemben, a bíróság szerint ugyanis nem lett volna szabad a devizahitel folyósításánál és törlesztésénél vételi, illetve eladási árfolyamot alkalmazni, hanem ugyanazt a típusút kellett volna. Csányi Sándor, az OTP elnök-vezérigazgatója azt mondja, hogy ez nem jó, ez nem igaz, ez nem jogos, és ezért a Kúriához fordul. Felcsúti Péter korábban, egy órával ezelőtt szintén ezt mondta. A hallgatók és legutóbb egy jogász a műsorban, aki betelefonált, azt mondják, hogy nem erről van szó, és szerintük egyrészt ez a megkülönböztetés a bankok amúgy is nagy nyereségét növelte, másrészt itt a bíróság azzal érvelt, hogy ez a jó erkölcsbe ütközik, nem pedig jogszabályba. Ön, mint pénzügyi szakember, hogy látja ezt a konkrét ügyet?

Katona Tamás: - Nem szívesen nyilatkozom erről. Tudom, hogy a jelenlegi kormányban az a szokás, hogy bírálják, minősítik és időnként egészen útszéli stílusban is kritizálják a bírósági ítéleteket. Ez a mi időnkben nem volt szokás, tehát mi úgy kezeltünk egy jogerős ítéletet, hogy azt végre kell hajtani. Egyébként pedig úgy gondolom, hogy érdemes megfontolni, amit a bíróság mondott, de tanulmányozni kell, hogy egész pontosan mi az, amit elmondott.

- Tehát az nem árthat, ha ez fölkerül a Kúriára a felülvizsgálati eljárás keretében.

- Az mindenképpen helyes lesz, persze.

- Akkor nézzük a bankokkal kapcsolatos korábbi beszélgetéseinknek azt a részét, hogy Csányi is kikelt a tranzakciós adó ellen, mondván, ez az egész gazdaságot lelassítja, a bankokra megint egy nagyon súlyos terhet hárít át, és végül is a kormány a költségvetési hiány befoltozását már megint másokkal végezteti el.

- Én úgy látom, hogy nem is a bankokra akarnak terhet róni, hanem a lakosságra. Ugyan a megszorítás szó tilos és ki van törölve most időlegesen a szótárból, de ettől ez még erről szól. Láthatóan nagy kreativitással mindenféle új adónemeket kitalálnak azért, hogy a bevételt növeljék, de egyébként valóban az egész adókonstrukció tulajdonképpen a gazdasági növekedés ellen hat. Nem véletlen, hogy ez a bizonyos Széll Kálmán Terv 2, ami, ha a tavalyival összehasonlítom, inkább egy anti-Széll Kálmán Terv, tulajdonképpen már a gazdaság stagnálásával számol, és nem számol gazdasági növekedéssel továbbra az idén.

- Ezt nem hallottam még, hogy tulajdonképpen anti-Széll Kálmán Terv. Miért is?

- Azért, mert a tavalyi Széll Kálmán-terv egy fejlődési perspektívát akart adni a gazdaságnak és tulajdonképpen még strukturális reformokat is meghatározott, igaz, hogy ezek nem voltak reálisan kidolgozva és nem is sikerült őket megvalósítani. A mostaniban viszont nincsenek strukturális reformok, most már csak adóbevételi növekedések vannak, és az államháztartási hiány szinten tartása az egyedüli cél láthatóan. Például a foglalkoztatottságban se akarnak változtatni. Azt írja ez a terv, hogy a munkanélküliségi ráta nem emelkedni, tehát a 10,9 százalékos éves átlagos munkanélküliségi rátával számol. Szó sincs már egymillió új munkahelyről, de már százezerről se.

- Mert ahhoz nem a Széll Kálmán Terv 2-t kell olvasni, hanem Matolcsy György egyéb cikkeit mondjuk a Heti Válaszban vagy másutt.

- Igen, azt is lehet, de ahhoz igen nagy elhivatottság kell, hogy az ember hosszan olvassa Matolcsy műveit.

- Ha hosszan olvassa, akkor talán kiböjtöli az egymillió új munkahelyet is.

- Attól tartok, hogy ez nem fog megvalósulni.

- Ami miatt eredetileg hívni akartam, az néhány statisztikai hivatali jelentés. Említette a foglalkoztatottságot. Jött egy friss jelentés, hogy ma ötvenkilencezerrel többen dolgoznak, illetve nem ma, hanem az első negyedévben, mint 2011. első negyedévében. Hogy jött ez ki az Ön ismeretei, tudása alapján?

- Két jelentést tett közzé a KSH ma. A másik jelentés a munkanélküliség első negyedévi adatairól szól. Ez tulajdonképpen egy lakossági adatfelvétel eredménye. Valamiért különválasztotta ezt a kettőt a KSH.

- Akkor megmondom, miért. Itt akartam én folytatni, mert két címet adtak így. Az egyik cím így szó:„Ötvenkilencezerrel többen dolgoztak az első negyedévben, mint egy évvel ezelőtt”. A másik anyag címe: „Lényegében változatlan a munkanélküliségi ráta”. Ez így együtt hallatlanul pozitívan hangzik, azt a kis mellékes apróságot nem is tekintve, hogy a lényegében változatlan a munkanélküliségi ráta gyakorlatilag azt jelenti, hogy 11,6-ról 11,7 százalékra nőtt a munkanélküliség, tizennégyezerrel voltak többen munka nélkül, mint egy évvel ezelőtt. Na most, két ilyen címmel persze jól lehet tájékoztatni a népet. Ha egybevették volna, akkor talán nehezebb lett volna ezt megcsinálni.

- Valamiért különvették. Mondom, ez szakmailag nem indokolható és nem logikus. Az kétségtelen, hogy a statisztikai hivatal gyorsjelentéseinek, közleményeinek címadása és headline-jai, tehát az első bekezdése, amelyet vastagon szednek, stílusában megváltozott, és nyilván a kormányzat elvárásainak megfelelően ilyen pozitívra fogalmazzák. Önmagában ugyanakkor a belső anyaga és a számadatai korrektek és rendben vannak.

- Tehát mintha nem a statisztikusok írnák a címet és az első mondatokat.

- Gondolom, hogy ez lehet, vagy valamilyen elvárásnak akarnak megfelelni, de inkább azt gondolom, hogy nem statisztikusok írják, mert láthatóan a szövegből időnként az derül ki, hogy aki írja, az nem nagyon tud eligazodni a számok világában.

- Térjünk vissza akkor ehhez a foglalkoztatottság-emelkedéshez, mert azt lehet mondani, hogy na lám, egy év alatt mégis csak hatvanezres többlet, ez már valami. De miből?

- Nem olyan jelentős. A hatvanezres többlet az azt jelenti, hogy másfél százalékkal nőtt a foglalkoztatottság. Ez két tényezőből áll össze. A tavalyi év elején minimális volt a közmunkások száma, mert gyakorlatilag ezt a bizonyos Út a munkához programot, amelyet a Bajnai-kormány elindított, a jelenlegi kormány szétverte, és egy éven keresztül nem is tudott semmi újat elindítani. Ez most elindult, ez jelent valamennyi foglalkoztatottsági többletet, és van egy másik ok, ez pedig az, hogy a részmunkaidősök aránya és száma valamelyest megnőtt. Úgy láttam, hogy ebből a két tételből áll össze ez az ötvenháromezres többlet.

- Már csak azért is, mert volt egy-két hete egy másik jelentése a KSH-nak, hogy az öt főnél többet foglalkoztató cégeknél a foglalkoztatottság csökkent.

- Igen, harmincötezerrel csökkent.

- Igen. Nem feltétlenül ipari termelésről van itt szó, bármilyen cégről lehet szó, de ahol a nagyobb jelentőségű munkák folynak és nem egy-egy ember dolgozik elszigetelten, ott kevesebben vannak alkalmazva.

- Ha most magukat a valódi folyamatokat nézzük, akkor tavaly úgy nagyjából stagnált a foglalkoztatottság, és a munkanélküliség is egy viszonylag magas szinten beragadt, ez kétségtelen. Az éves átlag tavaly 10,9 százalék volt, ez lényegesen magasabb az Európai Unió és az eurózóna átlagánál is, de addig nem volt ilyen probléma. Az idén év elején volt egy zuhanás a foglalkoztatotti számban, százezerrel nőtt a regisztrált munkanélküliek száma, ez nyilván az idei adóváltozások és a gazdaság stagnálásának a következménye. Azt hiszem, hogy egész évben egy lassú munkanélküliség-növekedésre számíthatunk sajnos.

- Volt még egy harmadik érdekes gyorsjelentése a KSH-nak, ez is a címadási technika miatt érdemel említést: „Február végére a kiskereskedelmi forgalom meghaladta az ezermilliárd forintot.” Ez is egy győzelmi jelentés, úgy is kezdődik a hír: „Az év első két hónapjában ezeregyszáztizenhárom milliárd forint realizálódott a kiskereskedelmi üzletekben”. Sajnos azonban úgy folytatódik, hogy de februárban a kiskereskedelmi forgalom volumene 1,4 százalékkal elmaradt az előző év azonos időszakától. Márpedig ez a lényege a hírnek, hogy csökkent a kiskereskedelmi forgalom.

- Igen, a kiskereskedelmi forgalom volumene csökkent. Tulajdonképpen az idén sajnos csökkenésre kell számítani, mert a reálkeresetek csökkenni fognak. Egyébként ezt még a Széll Kálmán Terv is megfogalmazza. Ugyan érdekes, a Széll Kálmán Tervben úgy látszik, hogy kétszázhatvan oldal meghaladja a kormány áttekintő képességét, mert legalább öt-hat olyan számadatot találtam, amelyik eltér az anyag különböző oldalain, de hát ilyen előfordul. Az a lényeg, hogy reálkereset-csökkenéssel, fogyasztáscsökkenéssel, stagnálással számolnak. A kiskereskedelmi forgalom is csökken, de ahogy mondtam, a KSH-jelentéseknek soha nem a címét meg az első bekezdését kell olvasni, hanem a számait, mert azok korrektek.

- De azért van, aki a címnél abbahagyja.

- Igen.

- Azt ki lehet egyenlíteni, hiszen ha szépen halad az infláció, márpedig a jelek szerint bizony 5-6 százalék közt lesz ebben az évben, akkor nyugodtan lehet majd mondani, hogy hány ezer milliárd forint, és ez mennyivel több, mint tavaly ilyenkor. Kár, hogy a maga természetes volumenében ez a forgalom esetleg kisebb lesz, mint tavaly.

- Igen. Egyébként érdekes, hogy nem is a KSH-jelentések stílusa a rémes, hanem a Nemzetgazdasági Minisztérium szinte minden fontos KSH-gyorsjelentésről kiad egy saját kommünikét, ami ott van a Nemzetgazdasági Minisztérium honlapján. Az tényleg vicclapba való, ahogy fogalmaznak és hogy mit ragadnak ki belőle, de soha nem a lényeget, hanem éppen annak az ellenkezőjét.

- S akkor még mondják, hogy a sajtó nem elég változatos.

- A Hócipőből érdemes idézni, olyanokat írnak néha a Nemzetgazdasági Minisztérium honlapján. De ez nyilván Matolcsy óhaja és a kívánsága.



Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!


Izsák Jenő karikatúrái