A Gyurcsány-beszéd és néhány kérdés
- Részletek
- Napi apró
- 2012. máj. 03. csütörtök, 04:59
- Lévai Júlia
– Normális dolog-e, hogy egy kormány minden alkalmat megragadjon a politikai ellenfele megsemmisítésére? És legyen bár aznap államelnök-bukás, csődveszély vagy adóinvázió, sajtópropagandistái reggeltől estig csak az ellenfelet jelöljék meg a legfőbb problémának?
– Egyáltalán nem normális dolog. Arról tanúskodik, hogy az ilyen kormányt és a sajtóját kizárólag a hatalmi rivalizálás érdekli, és hogy a társadalom valódi problémáit már a forma kedvéért sem képesek közérdekű témáknak tekinteni.
– Normális dolog-e azt állítani, hogy ha valakit megvádolnak, akkor nem a vádlónak kell bizonyítania a vád valódiságát, hanem a megvádoltnak kell az ártatlanságát?
– Ez milyen hülye kérdés! Utoljára a középkorban gondoltak ilyet normálisnak, de azt is inkább csak az inkvizíció körein belül.
– Jogos-e, hogy ha a kormány politikai ellenfelét – akár csak az aránytalanságaival feltűnő – támadás érte, teljes erejével védekezzen?
– Persze hogy jogos.
– Jogos-e, hogy ha átlátja vagy átlátni véli, milyen praktikákkal szervezik meg ellene a koncentrált támadást, akkor ezt közzé tegye?
– Nem pusztán jogos, szükséges is, hiszen az ilyen praktikák jellemzőek és modell értékűek.
– Szolgálja-e egy ilyen leleplezés az állampolgári tisztánlátást?
– Már hogyne szolgálná: az állampolgár ennek révén jobban beleláthat a politikai mechanizmusok általános és pillanatnyilag érvényes működéseibe, továbbá következtetéseket vonhat le belőle, a saját, állampolgári stratégiáit illetően.
– Jó alkalom-e május elsejének ünnepe arra, hogy a kormány politikai ellenfele ott leplezze le az ellene irányuló, koncentrált támadások praktikáit?
– Már hogy lehetne erre jó alkalom?! Hát miért megy ki az ember május elsején az utcára, a munka ünnepnapján?!
– Én is ezt kérdezem! Tehát: azért megy-e az állampolgár május elsején a rendezvényekre, hogy azokon a kormány és ellenfelei személyes konfliktusáról hallgasson beszédeket?
– Dehogy is azért! Azért megy oda, hogy a saját és a hozzá hasonló helyzetben lévő emberek problémáiról és azok megoldási javaslatairól halljon.
– Okkal gondolhatja-e akkor a május elsejét komolyan vevő állampolgár, hogy itt az egyik tizenkilenc, a másik egy híján húsz, hogy mindegyik minden alkalmat csak a maga igazának érvényesítésére akar felhasználni és hogy mindegyiket csak a saját dolga érdekli – egy sem politikus?
– Naná, hogy okkal gondolhatja!
– Szolgálja-e tehát a személyes támadások praktikáinak bármily tanulságos leleplezése is az állampolgári tisztánlátást, május elseje alkalmából?
– Egy frászt szolgálhatja!
Akkor már csak egyetlen kérdésünk van: Van még itt értelme egyáltalán kérdéseket föltenni, bárkinek is?!
(Lévai Júlia)
Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!