OGY - Krónika - 8. rész (alkotmányozás, alkotmánybíróság)
- Részletek
- Hazai vonatkozású hírek - 2010/2. negyedév
- 2010. június 07. hétfő, 22:53
- Hírek
Az Országgyűlés hétfő este az alkotmány-előkészítő eseti bizottság létrehozásáról szóló határozati javaslat általános vitája után az Alkotmánybíróság (Ab) tagjait jelölő parlamenti bizottság összetételének megváltozatását célzó javaslatok megvitatásával folytatta munkáját.
Jobbik: így nem szabad alkotmányozni
A jobbikos Gaudi-Nagy Tamás az alkotmány-előkészítő eseti bizottságról szóló határozati javaslat általános vitájában úgy fogalmazott: Magyarország történeti alkotmányosságának üzenete, hogy alkotmányozni úgy nem szabad, ahogy azt a jelenlegi kormánytöbbség tervezi.
Szerinte az Országgyűlésben is fellelhető történelmi címerek, illetve a Szent Korona által is megtestesített értékeket közjogilag is vissza kell emelni az alkotmányba. A Jobbik az egyetlen párt a parlamentben, amely választási programjába foglalta a történelmi jogfolytonosság helyreállítását. A politikus szerint a "Szent Korona-eszme szerinti szabadságalkotmánynak" egyebek mellett tartalmaznia kellene azt az alapvető tételt, hogy "Magyarország örökké szabad".
Az elnöklő Latorcai János az általános vitát lezárta, a részletes vitát a következő ülésre tűzte ki.
Fidesz: az Alkotmánybíróság működőképességét meg kell őrizni
Mátrai Márta (Fidesz) az Alkotmánybíróságról és az alkotmány módosításáról szóló törvényjavaslat expozéjában elmondta: azért változtatják meg a szabályozást, mert ez kell ahhoz, hogy az Alkotmánybíróság önállósága, folyamatos működése biztosítható legyen. A javaslat ennek feltételeit teszi lehetővé - mondta.
A javaslat értelmében az Ab tagjait egy nyolctagú jelölőbizottság jelölné a jövőben.
Hangsúlyozta, az Ab létszámproblémájának megoldásához sürgősen módosítani kell a törvényeket. Jelenleg a 11 tagú a testület határozatképességhez legalább 8 tagnak, köztük az elnöknek vagy helyettesének részt kell vennie.
Gulyás Gergely: az Ab működőképessége határához ért
Gulyás Gergely (Fidesz) felszólalásában hangsúlyozta: az Ab a létszámproblémák miatt működőképessége határához ért, az ülésein éppen annyian voltak jelen, ami a határozatképességhez minimálisan szükséges.
Szerinte nem szolgálja a testület működését, ha olyan jelölési eljárás van érvényben, amely előállítja ezt a problémát, ezért a jelölés rendszerét meg kell változtatni.
MSZP: alkalmatlan a javaslat
A szocialista Szili Katalin felszólalásában elmondta: az eddigi szabályozás alapján minden frakció egy-egy tagot delegálhatott az Alkotmánybíróság tagjait választó bizottságba, ezzel szemben a Mátrai Márta által jegyzett javaslat mindössze azt rögzíti, hogy a testület nyolctagú lesz, nem részletezi azonban annak összetételét.
Az indítvány alkalmatlan a megfogalmazott céljának elérésére, nem biztosítja az alkotmánybírók kiválasztásának folyamatosságát, nem hoz érdemi változást a jelenlegi - gyakran politikai szempontú - jelölési gyakorlathoz képest.
A Jobbik szerint sunyi az alkotmánymódosítási indítvány
Novák Előd (Jobbik) az alkotmány "sunyi megpuccsolásának" nevezte a javaslatot, amelynek célja szerinte nem az Alkotmánybíróság működőképességének biztosítása, hanem az ellenzék jogkörének szűkítése.
A jobbikos politikus kifejtette: a Horn-kormány nagyobb együttműködési készségről tett tanúbizonyságot, mint a nemzeti együttműködésről beszélő jelenlegi Fidesz-többség, az MSZP és az SZDSZ ugyanis kétharmados parlamenti többség birtokában sem korlátozta az ellenzék jogait, és lehetővé tette, hogy az új alkotmány előkészítésének részletes szabályait tartalmazó határozati javaslatról az országgyűlési képviselők négyötöde döntsön.
Novák Előd e paragrafus törlése kapcsán rosszhiszemű joggyakorlással és az indoklási kötelezettség megszegésével vádolta az előterjesztőt.
Horn Gyuláról szólva Novák Előd megjegyezte: "ma már talán csak a vodkásüveget ismeri meg", szavait pedig azzal zárta, hogy Mátrai Márta szégyellje magát és vonja vissza az indítványát.
Az elnöklő Latorcai János arra intette Novák Elődöt, hogy tartózkodjon képviselőtársainak minősítésétől. Mint mondta, hasonló esetben legközelebb egésznapos szómegvonással sújtja a politikust.
LMP: az ellenzék jogait szűkíti a javaslat
Az ellenzéki jogkörök szűkítéseként értékelte a törvényjavaslatot az LMP-s Szilágyi Péter is.
A politikus kifogásolta, hogy az Alkotmánybíróság tagjait megválasztó, a tervek szerint nyolctagú bizottságban a kormánypártoknak mandátumarányuk alapján öt hely jutna, így az ellenzéki pártoknak három helyen kellene osztozniuk.
Elmondta: az alkotmánymódosítást társadalmi egyeztetésnek kellene megelőznie.
Ügyrendi vita a javaslatról, összeül a házbizottság
A felszólalásokat követően a jobbikos Hegedűs Tamás a házbizottság rendkívüli ülésének összehívását kezdeményezte, amiért a javaslat nem tesz eleget az indoklási kötelezettségnek.
A szocialista Szili Katalin azt kezdeményezte, hogy a javaslat általános vitáját későbbi időpontban zárják le.
Az LMP mindkét felvetést támogatta, a Fidesz nevében felszólaló Gulyás Gergely mindkettőt elvetette.
Az elnöklő Latorcai János Szili Katalinnak válaszolva elmondta: az Országgyűlés úgy határozott, hogy a javaslat általános vitáját a hétfői napon le kell zárni, és e döntést sem neki, sem a házbizottságnak nincs joga felülbírálni.
Latorcai János a házbizottság ülését az ülés végére összehívta.
Fidesz: a mandátumarányokhoz igazodik a bizottság összetétele
Zárszavában az előterjesztő Mátrai Márta rámutatott: a javaslat indoklása alapján a jelölőbizottság összetétele a parlamenti mandátumarányokat fogja tükrözni. Novák Előd felszólalását sértőnek nevezte és visszautasította.
A hozzászólásokat követően Latorcai János az általános vitát lezárta.