rss      tw      fb
Keres

OGY - Krónika 3.rész (alaptörvény módosítása)

MTI 2012. május 8., kedd 14:00

Az alaptörvény első módosításáról és az Magyar Nemzeti Bankról (MNB) szóló javaslatok vitájában az MSZP úgy fogalmazott, hogy méltatlan és veszélyes trükközés zajlik a jogszabállyal, a Jobbik pedig úgy látta, hogy a kormány feladja a gazdasági szabadságharcot.

MSZP: méltatlan és veszélyes trükközés zajlik

Harangozó Tamás, az MSZP egyik vezérszónoka szerint a módosítás hivatalos beismerése annak, hogy a kormányoldalon "nem értenek ahhoz, amit csinálnak", jelképe annak, hogy "erőszakosságuk nem párosul a hozzáértés csírájával sem". Hangsúlyozta: az alaptörvény első módosításának semmi nincs köze sincs az alapvető jogokhoz, az ország helyzetének jobbításához. Téves közjogi gondolkodásról, kormányzóképtelenségről, valamint "rosszindulatú politikai szándéktól vezérelt rendelkezések eltörléséről van itt szó" - fogalmazott az ellenzéki képviselő.

Lamperth Mónika, a párt másik vezérszónoka azt mondta, hogy méltatlan és veszélyes trükközés zajlik az alkotmánnyal és Alkotmánybírósággal. Kiemelte: a módosítás a jogállami szabályok megkerülésére irányul, és kizárólag azt célozza, hogy további területeket vonjon ki az Ab hatásköréből. Mint mondta, meg akarják teremteni a jogi alapját annak, hogy legerősebb politikai ellenfelüket, az MSZP-t felszámolják. A 2011.decemberben elfogadott átmeneti törvényt utólag nem lehet legitimálni - szögezte le, és „alkotmányos bakugrásnak” nevezte az elképzelést. Ezt a módosítást nem szabad elfogadni - hangoztatta.

Józsa István harmadik hozzászólóként kiemelte: továbbra sem biztosított megfelelően a jegybank függetlensége, és ezzel szembemennek az unióval. A függetlenség garantálása nem öncél, hanem elvi kérdés. Önök a tönk felé viszik az országról - fordult a kormánypárti képviselőkhöz, és azt mondta: látszólag rendezni próbálnak néhány kérdést, de semmibe veszik azt a jogrendet, amelynek keretei között Magyarország működni lenne képes. A lényegi pontokat a módosítás nem érinti.

KDNP: nem jogi kérdésekről van szó, politikai játék zajlik

Hargitai János, a kisebbik kormánypárt vezérszónoka a nemzeti bankról szóló törvénymódosítás kapcsán azt mondta: nem jogi kérdésekről beszélnek, politikai játék zajlik. Amit az unió csinál, nagyon rossz precedens, és ennek az unió történetében még következménye lesz - fogalmazott.

Ha nem lenne IMF-es kényszer a nyakunkon, és ha nem tudnánk, hogy a megállapodás még inkább stabilizálhatja a forintot, akkor azt mondaná, vívják meg a csatát az Európai Bíróság előtt.

A KDNP-s politikus felidézte az uniós kifogásokat, és kitért többek között a monetáris tanács tagjainak visszahívhatóságára, majd kiemelte: ezt nem tartják olyan kérdésnek, hogy ne tegyenek korrekciót. Elfogadják a bizottság álláspontját, és aggályainak megfelelően korrigálják a törvényt. Reményének adott hangot, hogy az Európai Bizottság, látva a magyar törekvéseket, utat enged az IMF-tárgyalásoknak.

Az alaptörvény zárórendelkezései is bővülnek, és kimondják, hogy az átmeneti törvény is részét képezi az alaptörvénynek - fűzte hozzá a másik módosításra utalva.

Jobbik: a kormány feladja a gazdasági szabadságharcot

Hegedűs Tamás a Jobbik egyik vezérszónoka arról beszélt, hogy a mostani módosításokkal a kormány feladja a gazdasági szabadságharcot, ugyanis szinte az összes olyan módosítását visszavonja, amellyel növelte volna a kormány befolyását a jegybanki döntésekben. Emlékeztetett rá, hogy a magyar forinthitelek kamata extrém magas volt a régió többi országához képest is, és ez a fő oka a kiugróan magas devizahitel-állománynak. Az ellenzéki politikus szerint ez pedig leginkább a jegybanki monetáris politikának köszönhető, hiszen az elmúlt 20 évben ez volt az egyetlen állandó tényező. A Jobbik szerint ennek a monetáris politikának a korrigálására "történt egy szerény kísérlet, amely most elbukni látszik." Hozzátette: az összes gazdaságpolitikai hiba hatása eltörpül a magas jegybanki alapkamat és a hatalmas államadósság hatásaihoz képest, ezért a Jobbik szerint ezen kellene változtatni, ha a kormány növelni szeretné a gazdaság mozgásterét.

Nyikos László az ellenzéki párt vezérszónoka amellett érvelt, hogy az Országgyűlésnek igenis meg kellene vitatnia az MNB tevékenységéről és döntéseiről szóló jelentéseket.

Három helyen módosítaná az alaptörvényt az LMP

Az LMP első vezérszónoka, Vágó Gábor úgy fogalmazott, hogy a javaslat szükségszerű, de azt nem kellett volna a jelenlegi formájában bevezetni, ha a kormány korábban megszívleli az ellenzék által tett, a jegybankra vonatkozó javaslatokat.

A politikus arra viszont felhívta a figyelmet, hogy a törvényben vannak az MNB függetlenségét sértő részek.

Az őt váltó Schiffer András kijelentette, hogy a beterjesztett törvénycsomag nemcsak a "gazdasági szabadságharc elbukásának beismerését jelenti, de azt is, hogy felbuktak abban a barkácsolásban is, ami a magyar alkotmányosság leépítését eredményezte."

A képviselő utalt tavalyi szavaikra, amelyek szerint az MNB körüli "alkotmányos barkácsolással" a Fidesz lehetetlenné tette a monetáris politika elszámoltathatóságáról szóló vitát. Hozzátette, ettől függetlenül egyetlen közpolitikai területet sem szabad kivonni a demokratikus ellenőrzés alól.

Kitért arra is, hogy az előterjesztés nemcsak a jegybankról szól, mert a jogszabályba beletettek egy olyan módosítást is, amelyik az átmeneti törvényt alkotmányos rangra emeli. A képviselő, aki az átmeneti törvényt az alaptörvény "kukájának" nevezte, azt mondta, hogy abban több, véglegesnek tervezett jogszabályt is elhelyeztek.

Végül bejelentette, három helyen is módosítanák az alaptörvényt. Az LMP indítványozza, hogy állítsák vissza a szociális jogállamot, illetve a népszavazás indításának lehetőségét illetve az alaptörvény mondja ki a visszaható hatályú jogalkotás tilalmát.