Galamus.hu - Bolgár György interjúi a Galamusban

Bolgár György interjúi a Galamusban - 2012. május. 11.

Nyomtatás

Részletek: Bolgár György - Megbeszéljük; 2012. máj. 14. hétfő, 05:31; Megbeszéljük

4. oldal / 4

Az Orbán család birtokai a felcsúti megpályáztatott földek közepén
Ferenczi Krisztina újságíró

Bolgár György: - Ezúttal nem a Népszabadságban, hanem az átlátszó.hu portálon jelent meg egy tényfeltáró, oknyomozó cikked. Amiből először azt a következtetést vontam le, hogy nem nyugszol, mert megint találtál valamit az Orbán család körül. Mégpedig ezúttal azt, hogy a miniszterelnök édesapjának van egy ingatlanforgalmazásra szakosodott cége, ez a cég tavaly megvette az egykori József főhercegi majorságot Alcsútdobozon, és ezt a majorságot azok az állami földek veszik körül, amelyek néhány héttel ezelőtt, Ángyán József emlékezetes kirohanásai után, bekerültek az országos nyilvánosságba. Hogy tudniillik a felcsúti polgármester a Puskás Labdarúgó Akadémia vezetője jutott hozzá tartó húszéves bérléssel ezekhez a földekhez. Na most azt lehet mondani, hogy na és akkor mi van? Hát ismerik egymást, ott azon a környéken dolgoznak, működnek, mindannyian, mi ebben a meglepő?

Ferenczi Krisztina: - Hát egyrészt nem értem, hogy miért mondod azt Gyuri, hogy nem nyugszom. Hát újságíró vagyok! Ám az ügy azért érdekes, mert ha valaki felmegy az átlátszó.hu-ra és megnézi az itt lerajzolt földtérképet, ami teljesen korrekt, tehát itt nincs mese, itt tulajdonosok vannak és a meghirdetett Nemzeti Földalapkezelő-pályázaton elnyert földek. Ezek tökéletesen körülölelik az Orbán Győző által birtokolt majorságot, tehát azok a földek, amelyeket a Búzakalász 66 Kft., Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester, aki a felcsúti Puskás akadémia elnöke is egyszemélyben, plusz egy helyi mezőgazdasági földtársaságnak vagy földszövetségnek – jaj Istenem, hogy hívják, ezekkel a nevekkel mindig bajban vagyok – az elnöke tizenegy éve, tehát minden az ő kezükben fut össze. Ha ez tökéletesen körbeveszi Orbán Győző ingatlanforgalmazásra szakosodott cégének a…

– Megmondom én, mi a neve. Alcsútdoboz Felcsút Földtulajdonosi Közössége.

– Az. Köszönöm. Az is egyszemélyben Mészáros Lőrinc. Ha a Búzakalász 66 Kft. Mészáros Lőrinc cége, és tökéletesen körbeveszi Orbán Győző tizenhárom hektáros majorságát, amit szintén tavaly szerzett meg, csakúgy, mint ahogy szintén tavaly alakult meg ez a Búzakalász 66 Kft., tehát itt nem egy nagyon régi mezőgazdasági tevékenységet folytató társaságról beszélünk Mészáros Lőrinc cége esetében, akkor ezt nem tekintheti egy újságíró véletlennek. Ilyen véletlen, hogy pontosan körbe van lőve, tehát tényleg menjenek fel az átlátszó.hu-ra kedves hallgatók, és győződjenek meg róla, hogy igaz amit beszélek és amit írok.

– Az embernek eszébe jut ez, az, hogy nahát miért is történt így, na de és akkor mi van, ha ezeket az állami földeket most pályázat útján Mészáros Lőrinc szerezte meg, lehet, hogy kicsit többet mint amit a szabályok előírnak.

– 1377 hektárt nyert el összesen a Búzakalász Kft. és a családtagok nevén.

– De miért érdekes az az összefüggés, hogy ezek a földek veszik körül a miniszterelnök édesapjának a birtokába került majorságot műemlék építményt.

– Mert egy irányba mutat.

– Mi az az irány?

– Egy olyan szándék irányába mutat, hogy egy hatalmas földbirtokra vágyik az Orbán család. Én bizonyos dolgokat nem írhatok le, mert hiába van…

– Csak a bizonyíthatóakat írhatod le és mondhatod ki. Ez nyilvánvaló.

– Így van. Ez itt teljesen bizonyítható, és az is bizonyítható, mert a cégbejegyzésben ott szerepel, hogy Orbán Győző ingatlanforgalmazó kft-jének van engedélye kecske, juh, lótenyésztésre. Egy ingatlanforgalmazó cégnek. Élőállat-nagykereskedelemre.

– Na de akkor az embernek az volna az első gondolata, hogy hát akkor ő is pályázhatott volna ezeknek az állami földeknek a bérbevételére, miért nem ő pályázott. Hát akkor mégsem az övék lesz az a föld.

– Azért, mert ez így működött az első Orbán-kormány idején is, csak be kell helyettesíteni más betűkkel. Ott nem pályáztatás volt, hanem tizenkét állami gazdaságnak a privatizációja. És már akkor is az történt, hogy amint helyzetbe hozták a két új tulajdonost Felcsútról a herceghalmi kísérleti gazdaság zrt-ben, utána tíz nappal, mit ad Isten, az egyikőjüktől vette meg Lévai Anikó egy adásvételi szerződés keretében az ötvennégy hektáros felcsúti birtokát.

– De ezeket az állami tulajdonú földeket, amelyeket most hosszú időre bérel például a felcsúti polgármester és akadémia elnök, egyelőre nem lehet megvenni. Majd talán húsz év múlva meg lehet.

– Most már elhangzott a parlamentben is, több ellenzéki politikus felveti, hogy de maga Orbán Viktor is az egyik válaszában, amikor Szabó Rebeka azt kérte tőle számon, hogy Önök gyarmatosítják az országot, akkor azt mondta, hogy félreértés ne essék, itt nincs földosztás. De hozzátette, hogy el lehet viszont gondolkodni majd azon, és ezt kérik, hogy vitassák meg ők is, hogy esetleg kis számban, de érdemes lesz tulajdonba adni ezeket. Kétharmados törvénnyel ez nem gond, ezt bármelyik pillanatban meg lehet hozni… mert hogy azoknak, akik most bérlik, elővásárlási joguk van. Eddig ugye az államnak volt elővásárlási joga. Meghoznak egy olyan törvényt, hogy ne az államnak legyen. Az állami elővásárlási jog ugye arra jó, hogy megszerezzék mindazt, amit aztán privatizálni akarnak. A bérlők elővásárlási joga pedig arra jó, hogy gyakorlatilag akkor már onnan őket az életben nem lehet kirakni.

– De ez természetesen csak egy elvi lehetőség.

– De az egész nem lenne érdekes Gyuri, ha nem arról lenne szó, hogy a helyi gazdák ott maradtak hoppon. Olyan családok, akik nagyapáig bezárólag földet műveltek, és gyúrtak erre, és dolgoznak, és gürcölnek, mert azt hitték, hogy most ők tényleg földhöz juthatnak. Mert a Fidesz-kormány ezt hirdette meg, Orbán Viktor ezt hirdette meg. Nem azt, hogy az ő csókosa, Mészáros Lőrinc majd az összes környékbeli jó földet meg fogja szerezni.

– De még valamit észrevettél vagy legalábbis gyanítasz, mindenesetre leírtad a cikkben, hogy tudniillik…

– Amit gyanítok, azt nem írtam le, csak amit észrevettem.

– Hát nem, mert azt írtad, hogy információink szerint szálloda épül a műemléki jellegű majorságon vagy fog épülni. Mégpedig kiszolgálandó az etyeki filmstúdió Demján Sándor-féle érdekeltségét.

– Igen. Erről nagyon várok Orbán Győzőtől választ, de nem jön egy hete válasz, és Mészáros Lőrincet is kértem, hogy tegye meg, hogy erre válaszol, de ő adott nekem egy interjút, ami vasárnap fog teljes terjedelmében az átlátszó.hu honlapra felkerülni, és ő azt mondta, hogy azzal ő a maga részéről lezártnak tekinti – és hát én ezt megértem – az ügyet. Tehát az újabb kérdéseimre már nem válaszol, tehát amik abból keletkeztek, hogy tovább kutattam azóta. Egy segítséget szeretnék most kérni az éterben a kollégáktól vagy bárkitől, aki tud Demján Sándorhoz egy elérhetőséget, az legyen kedves, írja meg az átlátszó.hu komment rovatába, mert még ő az, aki erre a kérdésre válaszolni tudna, hogy ott valóban szálloda épül-e vagy.

– De ennek nyomát lehet látni?

– Az Orbán Győző. Hát miután ez egy hatalmas épületegyüttes, és kutyákkal őrzik, és hát a kutyákkal, mint ahogy az a képen látszik, jött is az őr rögtön, ahogy megtudta, hogy ott kint vagyunk, aztán Felcsúton rendőrségi autó állt meg azután, hogy békességben vártam az operatőrrel a polgármester urat a Mészáros Kft előtt. Leadtak minket körözésre, tehát minden adatunk megvan nekik. Tehát itt azért elég erősen összezár az állami és a magángépezet. Tehát én azon nem tudok bejutni.

– Tehát nem tudod e pillanatban…

– A majorságot csak kívülről láttam, de még ezt is nehezményezte az őr, és jött a két kutyával, hogy azonnal menjünk el, nem fényképezhetjük.

– Kívülről sem.

– De az látszik, hogy építkezés folyik.

– Lehet, hogy csak helyreállítják.

– És közben mezőgazdasági gépek ki-bemennek.

– Lehet, hogy a majorsági épületeket állítják helyre, nem?

– Hát van műemléki kötelezettség, miután ez az egész terület műemléki terület, de még egy helyről megpróbálom lecsekkolni, hogy ez a szállodaépítési dolog igaz-e. Ez a föld máshonnan is megközelíthető, mint ahonnan két kutyával az embert el lehet hajtani. De a helyiek, akik jártak bent, azt mondják, hogy szálloda.

– Igen, tegyük fel, hogy szálloda. Aztán majd meglátjuk.

– Ja de hát körbe is van kamerázva, tehát elképzelhető, hogy ha én máshonnan fogok fogom megközelíteni, akkor…

– Akkor máshonnan is látni fognak. Hát a biztonság fontos. De ha tegyük fel, hogy ott szálloda épül vagy fog épülni, hát az végül is jó lehet az országnak, jönnek a külföldi stábok, ott meg fognak szállni, Etyek még népszerűbb lesz.

– Nem tudom. Nem tudom.

– Evvel csak azt akarom kérdezni, hogy ez egyrészt akár nemzetgazdasági szempontból nagyon előnyös is lehet, másrészt meg ütközik-e bármilyen törvénybe? Hát Orbán Győzőé az a birtok, építhet ott a műemléki szabályok tiszteletben tartásával bármit.

– Ezt én nem tudom állítani, Gyurikám. Nem tudom állítani, még egyelőre csak kérdezni tudom, ahogy az átlátszó.hu-n van, itt is csak kérdezni tudom, hogy vajon szálloda épül-e.

– Azért kérdezem, hogy ha épülne, akkor sem volna törvénytelen.

– Ha épülne, akkor nem törvénytelen, csak olyan fokú összefonódására utal Orbán Viktor miniszterelnök családjának a mai hát… oligarchák, tudjuk, nincsenek.

– Nagytőkés, nagytőkések vannak. Ez a hivatalos.

– Oligarchák nincsenek, csak kurucok és labancok vannak, és akkor én is labanc vagyok. Olyan fokú összefonódásra utal ez, és miután ezek a földek itt összeérnek aztán Demján Sándor földjeivel is, hogy egyszerűbb legyen a történet, de ez a következő fejezetemben lesz, ami pár napon belül – mert ez egy sorozat, a Talpalatnyi földnek ez most az első része volt amit tegnap olvastál –, tehát az egy olyan fokú összefonódásra utal, amit már nem lehet úgy kezelni, hogy magánügye a miniszterelnök édesapjának, milyen ingatlancéget hoz létre juh- és kecsketenyésztéssel egybekötve.

Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!