rss      tw      fb
Keres

Egyszerű és rugalmas uniós "agrárzöldítési" rendszert szeretne Magyarország

MTI 2012. május 15., kedd 17:49

Magyarország alapvetően egyetért az Európai Bizottság javaslatával az agrárgazdálkodás környezetvédelmi szempontú átalakítására, "zöldítésére", de szeretné, ha végső formájában a rendszer egyszerűbb és rugalmasabb lenne.

Czerván György, a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) agrárgazdaságért felelős államtitkára kedden Brüsszelben, az EU-tagországok mezőgazdasági minisztereinek találkozóját követő sajtótájékoztatón közölte: a magyar delegáció - más tagországok képviselőihez hasonlóan - számos saját felvetést, megjegyzést fűzött a készülő európai uniós mezőgazdasági reformra vonatkozó európai bizottsági elképzelésekhez. Ezekre az uniós végreható testület nyitottnak mutatkozott, de nem foglalt egyértelműen állást arról, hogy melyiket fogadja el közülük. A közös agrárpolitika reformjáról az EU-tagországok legkésőbb jövőre szeretnének megállapodni. A zöldítés a reform egyik újítása lenne. Ez a támogatási forma a közvetlen támogatáson belül a kötelező elemek közé tartozik majd, várhatóan az összes támogatás mintegy 30 százalékát teszi ki. Az Agrárgazdasági Kutatóintézet előzetes számításai szerint hektáronként 80 euró nagyságrendű támogatást jelenthet Magyarországon, miközben a többletráfordítás hektáronként körülbelül 20 euróra rúg majd - jegyezte meg Czerván György. Elmondta: a javaslatokkal a tagállamok egyik általános problémája, hogy egyszerűsítés helyett inkább bonyolítják a rendszert. Másfelől az úgynevezett kölcsönös megfeleltetési követelmények, illetve agrár-környezetgazdálkodási előírások formájában a szóban forgó elemek egy része már eddig is megjelent a rendszerben. A jelenlegi javaslatok szerint a környezetvédelmi követelményeknek való megfelelés egyik feltétele a terménydiverzifikáció, azaz egyfajta vetésforgó lesz. Az európai bizottsági elképzelések szerint ebbe legalább három növényt kell bevonni, és a három hektárnál nagyobb gazdaságok mindegyikére vonatkozna. Más tagországokkal együtt mindazonáltal Magyarország is magasabb (10 hektáros) alsó határ megállapítását szeretné elérni, illetve azt, hogy a vetésforgóba elég legyen két növényféleséget bevonni. Feltétel az állandó legelőterület biztosítása (a terület szinten tartása) is, továbbá az, hogy minden gazdaságban jelöljenek ki legalább 7 százalék arányban úgynevezett ökológiai célterületet (védősáv, facsoport, ugar). Magyarország ez utóbbival kapcsolatban azt javasolja, hogy azokat a területeket is számítsák be, amelyek már jelenleg is ilyen célokat szolgálnak (például a természetvédelmi vagy vízgyűjtőterületek). A magyar álláspontban az is szerepel, hogy - az adminisztrációs költségek csökkentése érdekében - a legelőterülettel és az ökológiai célterülettel kapcsolatos feltételeket az egyes gazdaságok szintjén, hanem országos átlagban kellene teljesíteni. Czerván György hangoztatta: Magyarország azt is fontosnak tartaná, ha a három jelenleg meghatározott feltétel helyett több kritérium közül, menüszerűen lehetne választani. Jelezte, hogy akad olyan tagállam, amely kilencvennél is több opció lehetőségét vetette fel. Az államtitkár beszámolt arról is, hogy ez utóbbival kapcsolatban az Európai Bizottság nem tűnt támogatónak. A testület képviselője, Dacian Ciolos biztos azzal érvelt, hogy egységes rendszert szeretnének bevezetni. Több miniszter kifogásolta kedden azt is, hogy a jelenlegi elképzelések között súlyos szankciólehetőség is szerepel a nem teljesítők ellen, ami ráadásul az alaptámogatásokat is érinthetné. A tiltakozók - köztük Magyarország - szerint a 30 százaléknyi "zöldítési" támogatás elvesztése már eleve súlyos büntetés, az annál magasabb szankció túlzott lenne. Javasolta a magyar delegáció azt is, hogy - 50 hektárnál nagyobb gazdaságok esetében - ha az állandó kultúra (legelő vagy többéves takarmánynövény) aránya meghaladja az 50 százalékot, az érintett üzemek mentesüljenek az ökológiai feltételrendszer teljesítése alól. Az uniós agrárreformon kívül a miniszterek foglalkoztak halászati kérdésekkel is, köztük a 4,5 milliárd eurónyi kerettel rendelkező tengerügyi és halászati alapra vonatkozó szabályozással. Ennek felhasználhatóságára a tervek szerint három jogcímet állapítanak meg: halászat, akvakultúra, halászati területek fejlesztése, és Magyarország azt szeretné, hogy - Czerván György megfogalmazása szerint - "a pénzügyi hozzájárulásban is tükröződjenek az akvakultúra ágazatának jövőbeli szerepének növelésére tett intézkedések". Svéd kezdeményezésre foglalkoztak a miniszterek azzal a gyanúval is, hogy néhány EU-tagországban az uniós állatvédelmi szabályokat megkerülve kábítás nélkül vágják le az állatokat a vágóhidakon. Az Európai Bizottság képviselője emlékeztetett arra, hogy a kábítástól csak vallási okokra hivatkozva lehet eltekinteni, és ígéretet tett arra, hogy figyelni fog erre a problémára. Magyarországon ilyen probléma nincs, a vágások az uniós szabályoknak megfelelő rendben zajlanak - hangoztatta Czerván György.